Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-07 / 80. (3411.) Második kiadás

codreanu napia A Puca-itélet után (sp) Pír ág a, április 6. Legelőször francia lapban olvastam a ro­mániai fasizmusról. Ott láttam a térképet is, amely a legnagyobb balkáni birodalmat már feketével jelzi, mint Olaszországot, Németor­szágot, Ausztriát, Lengyelországot, s csodál­koztam a franciák józanságán, amely kényel­mes illúziók nélkül látja szövetségesei hely­zetét és nem huny szemet a valóság előtt. Azóta megtörtént a Duca-gyilkosság, — s a bukaresti hadbíróság most meghozta fel­mentő Ítéletét Zelea Codreanu ügyében. Fel mentette a vasgárdát, legalizálta tevékenysé­gét. Ez a felmentő ítélet ugyanolyan megle­petés Európában, mint a kommunista Dimit- roff felmentése volt a lipcsei Reiohstag-pör- ben, sőt jelentőségben és következményekben túlszárnyalta azt Codreanu, akinek magaviseletében kétség­telenül van némi heroikus vonás, az Ítélet után hirtelen a román nép bálványozott szentje lett, s jól tudjuk, mit jelent a presz­tízs, a népszerűség, a siker első feltűnő csók­ja a politikáiban. A temperamentumos nép snár akkor tisztelettel kezdett nézni a vas­gárda fiatal vezérére, amikor a Duca-gyilkos­ság után a vezé. nek egyszerűen nyoma ve szett s az ország mozgósított teljes rendőrsé­ge tehetetlen volt vele szemben. Codreanu nem emigrált külföldre, nem adta fel gyáván a harcot s ámbár nap-nap után élet jelt adott magáról, a rendőrkéz nem érte el, mert a nép rejtegette. Amíg egy szép napon autóra ült, s egyszerűen odahajtatott a román had biróság elé, hogy önként jelentkezzék, mert meghallotta, hogy társait akarják helyette el­ítélni. Az újabb bátor tett óriásivá növelte népszerűségét, s amikor most kitűnt, hogy a hadbíróság közismert szigora sem talál kivet­nivalót Codreanu magaviseletén, — holott a kormány valószinüleg halált szánt legnagyobb ellenségének fejére, — a sorozatos bátor gesztus és siker a vasgárda táborába hozta az ingadozókat is. Bizonyíték erre a bukaresti nagy tüntetés Codreanu mellett és bizonyi ték a beszarábiai pótválasztások eredménye, ahol a liberális párt sok helyen zárt sorokiban támogatta a vasgárdához közelálló keresz­tény liga jelöltjét s a szélső jobboldali szava­zatok száma megháromszorozódott. Ami Ro­mániában nagy dolog, mert nem volt még példa rá, hogy az antidemokratikus román választási „technika" mellett egy ellenzéki csoport pozíció előnyre tegyen szert a kor­mánnyal szemben, Távol áll tőlünk, hogy akár a legcsekélyebb mértékben igazoljuk Codreanuók és a vas­gárda politikáját Jól tudjuk, hogy a kisebb­ségek semmi jót nem remélhetnek tőle (sőt), s a román nemzeti radikalizmus felülkereke- dése a barbarizmus újabb hullámát jelentené Keleteurópa elbankanizált területein. De fej­lődés történelmileg megértjük Codreanu sike­rét és nem hunyhatunk szemet valóságok ©lőtt. Elvégre az a rendszer, amely Romániá­ban ma uralmon van, a legein ikusabb regáti románokat sem elégítheti ki. A staggione és primadonnája, Titulescu, szöges ellentétbe került a néppel, mint ahogy érthető is, hogy a hírhedt korrupciókról nevezetes kormány­zat nem ereszthet mély gyökeiét a nép hu­muszába. A liberális pártot a király segítet­te hatalomra, nem a nép. a rezsim élére az ismeretlen Tatarescu került, míg az ország külpolitikáját a fajából kinőtt Titulescu irá­nyította. Titulescu elsősorban ,,lebemann“, másodsorban a francia érdekek szekerének tolója, harmadsorban a klsantamt nagyhalai­A román kormány megkezdte a döntő harcot a fasizmus ellen A fasiszta-párt áriisi arányú megerősödése egy besz- arábiai pótváiasztáson - Bukarest tüntet a felmentett Codreanu mellett - A kormány megsemmisíti az ítéletet? Bukarest, április 6. Tegnapi számunkban rész­letes jelentést közöltünk a Duca-pörben elhang­zott ítéletről és arról, hogy a biróság a vasgár­da vezetőit fölmentette a vád alól. Az ítélet, mint jelentettük, óriási szenzációt keltett Romá­niában és megindította a belpolitikai válságok lavináját. Az a hir, amely tegnap délután a ro­mán fővárosban elterjedt s amely szerint Tata­rescu miniszterelnök és Titulescu külügyminisz­ter lemondott, korainak bizonyult, mert a király nem akarta, hogy az ortodox husvét ünnepeit a kormánykrízis nyugtalanítsa. Ennek ellenére a helyzet Bukarestben és a vidéken rendkívül fe­szült. A parlament alig két napja fogadta el az állam védelméről szóló ujj törvényt, amely betilt minden titkos politikai szervezkedést és az erő­szakot száműzi a propaganda eszközei közül. A törvény, amely Codreanuék fölmentése után kü­lönös aktualitást nyert, hamarosan életbelép és teljes szigorral lecsap a román fasizmusra. A kor­mány eltökélt szándéka, hogy a vasgárdához ha­sonló szélsőséges organizációkat föloszlatja és a feloszlatott szervezetek titkos működését minden eszközzel meggátolja. A harc az ítélet után tel­jes erővel kitört a kormány és a fasizmus között. Az United Press értesülése szerint a tegnapi Ítélet kihirdetése után az óriási embertömeg, amely a reggeli órák óta körülvette a bukaresti hadbíróság épületét, nagyarányú tüntetést ren­dezett a vasgárda vezérei mellett. Az általános vélemény szerint a kormányt, súlyos csapás ér­te, ámbár Tatarescu helyzete épen most a leg­kedvezőbb a parlamentben. A parlament és a nép hangulata között azonban éles ellentét tá­tong, az elégedetlenség általános 8 nem lehetet­len, hogy Codreanu, aki tegnap óta a szélsőséges elemek bálványa, kísérletet fog tenni a tömeg megszervezésére és a kormány erőszakos meg­buktatására. Titulescu tegnap este több óra j hosszat tárgyalt a francia követtel, akivel való­szinüleg a foganatosítandó rendszabályokat be­szélte meg. A fasizmus megerősödésére Romániában rend­kívül jellemző a besszarábiai Sorooeban lezajlott tegnapelőtti pótválasztás, amelyen a fasiszta an­tiszemita keresztény liga jelöltje nagyarányú győzelmet aratott. Az elmúlt év decemberében tartott válasz­tások óta a keresztény liga hatezer szavazatot nyert, ámbár a hatóságok mindent elkövettek, hogy az ellenzéki csoport ne érvényesülhes­sen. A fasiszta csoport megháromszorosodá- sának nagy jelentőséget tulajdonítanak Ro­mániában. A liberális párt, amely a kará­csonyi választásokon nagy győzelmet aratott, most nem jelölt és tagjai a keresztény jelöltet támogatták. A lapok szerint a kormány most két elha­tározás között választhat Vagy elfogadja a bíróság fasisztabarát Ítéletét és lemond, ami az uj választások kiírásához vezetne. Vagy pedig semmisnek jelenti ki az ítéletet és a lehető legnagyobb energiával szembefordul a fasizmussal. A liberális párt elnbke Rámába utazott Bukarest április 6. A román foelpolitT kai zűrzavar a mai nap folyamán még inkább fokozódott. Bukarestben egymást érik a kü­lönböző rémhírek és a közönség zavarát még fokozza az a körülmény is, hogy a főváros főbb útvonalain mindenütt erős katonai ké szültség táboroz. A közvélemény attól fél. hogy a vasgárda tagjai az ünnepek alatt meg­zavarják a rendet. Feltűnést keltett, hogy Bratianu Dinu, a liberális párt elnöke tegnap este Rómába utazott. Utazásának célja ugyan ismeretlen, de beavatott körök azt hiszik, hogy pénzügyi tárgyalásokról van szó. Elfogató parancs egy uralkodó császár elten Pu-Yi, Mandzsúria császára, meg akarja látogaini ősei pekingi sfrjáí A kínai kormány azonnal letartóztatja, ha a császár hmm területre lép P e k i n g, április 6. Pu-Yi, Mandzsúria csá­szára kifejezte azt az óhaját, hogy elzarándo­kol ősei sírjához, a Pekingiül északra fekvő Malanjuiba. A császárnak kínai kerületre kellene lépnie, ha szándékát meg akarja va­lósítani és a japánok máris közölték Pu-Yj­val, hogy csak akkor egyeznek bele útjába, ha megfelelő katonai kíséretet visz magával. Amint a kínai kormány tudomást szerzett Pu-Yi szándékáról, azonnal elfogatási paran­csot adott ki a császár ellen és följogosította i valamennyi kínai állampolgárt, hogy Pu-Yit I elfoghassa. A császár ugyanis a kínai törvé­nyek értelmében hazaárulást követett el és szembehelyezkedett a kínai köztársasággal, A további politikai bonyodalmak elkerülése végett a kínai kormány hivatalosan arra kérte a japán érdekelt köröket, hogy beszél­jék le a császárt terve megvalósításáról. mi álmainak megszállottja, s csak utolsó sor­ban román, aki szerényen és kompromisszu­mokra hajlamosán szolgálni tudná nemzőt© reális érdekeit. Nem csodálkozhatunk azon, ha a román nép radikális szárnya a lehető legélesebben ellene fordult, mert ő az, aki a mai francia hübór rendszer leghatározottabb képviselője. A román vasgárda váratlan feltámadása a román hadbíróság protestáló ítélete a kormány törekvései ellen, élesen rávilágít arra az ellen­tétre, amely ma a román'" nép és a román kor­mány között van. Titulescunak éppen tegnap és tegnapelőtt „ragyogó napja" volt a csatlósokból álló parlamentben, de kérdezzük, miféle össze­függés van az egyivásu társaságban aratott ol­csó győzelem és a nép valódi érzelmei között? Mialatt a kamara Titulescunak tapsolt, az or­szág forrongott és TltIliescut, átkozta. Túl va­gyunk azon a politikai perióduson, amikor ügyés szónokok ragyogó külpolitikai huszár­vágásokkal, dörgedelmes frázisfegyverekkel le­szerelhették a belső zavarokból, korrupciókból, áldatlan helyzetekből keletkezett népi el­keseredést és a tömeget a nagyhatalmi ábrán­dok sarlatánjainak kézbő! evő galambjává vál­toztatták. Túl vagyunk azon. amikor hatni tudna olyasvalami, amit például a bukaresti parlamentben Titulescu megrendelésére levitéz- lett Maniu mondott Nagyromániáró-1, amikor megáll api tóttá, hogy a békeszerződésekben sére­lem érte a románokat, mert a kis balkáni orszá­got „csak" tizennyolcmillióé, — kétmillió ma­gyart, egy millió németet ég egy-kót mílllió más kisebbséget magában foglaló — raonstruózus bi­rodalommá változtatták. Azt hiszem, az ilyesfé­lére a kamara zártkörű társaságában és a bule- vard-sapon kívül senki sem figyel föl Romániá­ban, e a nép inkább Codreanut hallgatja, aki a kormrányférfiak staviszkiádáiról beszél. Senkitől fájóbb választ Titulescu nem kapha­tott legutóbbi parlamenti beszédére mint a ro­mán hadbíróságtól és a beszarábiai választások eredményétől, amely események megingatták a lába alatt a talajt, s bebizonyították, hogy a kül­ügyminiszter agyaglábakon álló zengő ércszörny, amely könnyen eldőlhet. A román krízis és a hatalmas román bélviszály szaga átható, egész Európa érzi, s Codreanu nevének csengése ma erősebb, mint a bukaresti parlament tapsvihará­nak » hang4' Ma: RADIÓMELLÉKLET Elkobzás után második Kiadás Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága 11., Panská évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, SzloVeUSzkÖi 6S rUSZlUSzkÓl magyarság « ‘ L* * * n "o *,«* ‘ íí Óm félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KC. • • / • P s a g a II.. Panska uhce 12. Ili eme et, R képes melléklettel havonként 2.50 KP-val több POlltlKQl flOpilCXp/CÍ • TELEFON: 303-1 1, i Egym, vtóm ár. 1.20 Ki, vasárnap 2.-Kt. SÜRGONYCIM: HÍRLAP, P R H H ft.

Next

/
Thumbnails
Contents