Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)
1934-04-06 / 79. (3410.) szám
XIII. évf. 79. (3410) szám * Péntek * 1934 április 6 gwaSnKro Előfizetési ár: évente 300, félévre ISO, negyedévre 76, havonta 26 K5; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KE M képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több b(ryes '4za.ni ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ki. A sziovenszkói es ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11,, Panské ulice 12, 11. emelet. • Kiadóhivatal* Prága 11., Panská ulice 12. U1 emelet • TELEFON : 3 0 3 - 1 1. • SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP. PRAHH. A KULTÚRA AKADÁLYAI irta: Dr. Alapy Gyula A biztos fedezékben ülő kritikusak, akik nem éppen sine iraet stúdió birálgatjálk, hogy milyen kévéé történik a magyar kultúra torén. hálátlanul tájékozatlanak abban, hogy tizenöt év alatt mi is történt ezen a téren és egyezer már meg kell nekik mondanunk, hagy a terméketlen -kritika helyett inkább tartanának egy ismeretközlő előadást, vagy áldoznának tizenkét koronát, arra. hogy belépjenek a SzMKE tagjainak a sorába. De a nagy nyilvánosságot is tájékoztatnunk kell afelől, hogy micsoda akadályokkal kell a magyar kultúrának megküzdeni, amit mind le kell győzni, míg «•‘.célt elérni akarják. Ne kezdjük legelőiről, hogy 1920 nyakán alakult meg a SzMKE, min-t Sziovenszkói Magyar Népszövetség. utóbb Szlovenszíkói Magyarok Szövetsége és erók után 1925-ben a mai SzMKE, amelynek, a szervezete teljesen megegyezik a Dentedher Kulturvenhand-éval. A jó tanács az országos kuftturreferenstői jött és azt hálásan -köszönhetjük neki. A SzMKE alapszabályait azután három év múlva, 1928 nyarán hagyta jóvá az akkor likvidáló teljhatalmú m-i- nisztérium. Azóta legalább kétszáz magyar fa- Inban és városban akkuit meg a SzMKE-fiók . és ezek egy részében dicséretes eredménnyé! működik is. Vonatkozik ez főleg a nagyobb centrumokban működő egyesületekre, mint Nyitra, Igló, Léva, Királyke-Lmec, Ipolyság, Ud- yard és számos falunak szervezetére. A kultúráiét azonban abban az esetben fejlődhetnék eredményes módon, ha legalább - ©égy-őt; kulturközpontban lenne az egyesületnek utazó-titkára, aki kerületének minden egyesületét bejárhatná, ott előadásokat tarthatna és a kapcsolatot megteremtené a kultur- éietbem Az anyagiakon múlik mindez, mert magyar népünk még nem olyan fegyelmezett, hogy a kultúrát életszükségletei közé számítaná.. Amint azt a német teszi. Sok helyen a megalakulás is nehézség-ekikeíl jár. Az egyik keleti járásban a jársi főnök nem adott engedélyt. az alakuló értekezletre, amely — mivé! nem. politikai tárgyú — bejelentési kötelezett- »é,g alá esik Nem is az országos hivatalba® keresendő a hiba, hogy egyes alapszabál o!k hónapokig, ha nem évekig utaznak az egyesület- tő! a- járási hivatalig és vissza, míg végre a. jóváhagyás megtörténik. Közben azután már le- lohad az alakuláskor mutatkozó lelkesedés is. Mikor azután az egyesület megalakult ée alapszabályai vannak, elkezdi működését, a legtöbb helyen műkedvelő színlelő ad ássa!. A színdarabot bemutatják a járási hivatalnak, néhány hét múlva átolvassa és az engedélyt megadja. Ekkor az állami jegyző bemutat,egy kis számlát, 150—300 korona az ötkoroüáe be- . Jéptidijjal rendezendő előadásra. Hogy ébben * számlában mi minden van, azt alig biráihat- juik el egyöntetűen, mert ahány ház. annyi szokás. A hatósági képviselő, a csendőr, a tűzoltó -napidija, azután a Szerzőik Jogait Védő Egyesület fölözi 3-e a tejfölt, végül, a községi vi- galmi-dij vau sokszor talál!ómra. hangulat szerint kivetve. Az első előadás a legtöbb helyen nem hozza be a kiadásokat. Városokban is ugyanez az eljárás, sok jelen- bői díj, ismét a Zeneszerzők Egyesülete, amelyről senki sem tudja, hogy hogyan védi a szer- xŐk érdekeit, mert. akkor is be kell fizetni, ha megboldogult, Liszt Ferenc vagy Schubert vagy Bach szerzeményeit adják is elő. Ha tudományos tárgyú előadás van és kísérő mű-, Borán ->gy zenes/ám ezer-epei. a városi v'gailmi adó !r iecéa-p a.z előadásra, amelyen belépődíj tiaceen Vwim éfe érthetőt! e® dolgok A bukaresti hadbirőség a Duca-pörben felmentette a vasgárda vezérét Dúca gyilkosait életfogytiglani kényszermunkára ítélték « Az ítélet súlyos belpolitikai bonyodalmakat okozhat Romániában Bukarest, április 5. A hadbíróság ma mondott ítéletet Dúca volt miniszterelnök gyilkosainak ügyében. A bíróság a gyilkos Kon- stantinescu diákot, valamint Karanica és Beli- mace nevű társait — akik tudtak a merényletről és abban szintén részt akartak venni — életfogytiglan tartó kényszermunkára Ítélte. A vasgárda tagjait, élükön Zelea Codreanuval, a bíróság felmentette. — A felmentő ítélet országszerte nagy feltűnést keltett Az ítélet kihirdetése után Tatarescu minisztereluök azonnal megjelent a királynál kihallgatáson. fSíX audiencia után a király magához kérette Atj- ghelescu közoktatásügyi minisztert, akivel hosszabban tanácskozott. Politikai körökben valószínűnek veszik, hogy a vasgárda tagjainak felmentése súlyos belpolitikai komplikációkat idéz elő. Sindhergh a tseljmhin hajótöröttéihez röpül ; Részlvesz a mentési munkában ■ Élelmiszerhiány a hajótöröttek táborában ■ Moszkva, április 5. Lindibergh, a világhírű amerikai repülő közölte a washingtoni orosz nagykövettel, hogy hajlandó résztvonni a Oeljuskin hajótöröttéi megmentésére irányuló munkában. Az orosz kormány értesítette a repülőt, hogy szívesein venné, ha Lindbergh repülőgépével résztvenne a mentőakcióban. Moszkva, április 5. Két orosz repülő, aki március 28-ika óta nem jelentkezett, tegnap épe© és egészségesen megérkezett Cap Wal- lenre. Holnap tovább repülnek, hogy részíve gyen ek a mentési munkálatokban. A Oeljuskin hajótöröttéinek táborából Schnwedit tanár rádión jelenti, hogy élelmiszerhiány mutatkozik. Ezzel szemben fűtőanyag még két hónapra elég van, Se hm i ed t tanár azt is közli, hogy a tábor lakói biztosra veszik megmentésüket. A két. orosz kis léghajó a közeljövőben ugyancsak részt fog venni a mentési munkálatokban. A léghajók élelmiszerrel látják el a hajótörötteket és ha lehetséges, ki is kötnek a jégfelületen. Nagy vihart keltett Magyarországon Titulescu revlzióellenes beszéde A magyar feltőhiz a román külügym’nitzter ellen A lapok állásfoglalása - Bethlen nyilatkozata Bukarest, április 5. A román, képviseiőház szerda délutáni ülésén Maniu vöd* miniszterelnök interpellált & revíziós agitáció ügyéiben és követelte, hogy a kormány foglaljon erélyesen állást a revíziós propaganda ellen. Maniu szerint Románia a 'békeszerződésben nem kapta meg mindazt, amire igénye volt. A közép- európai kérdést a középeurópai államok konföderációjával Tehet megoldani — mondotta Maniu. Titulescu hosszú 'beszédben válaszolt az interpellációra. Különbséget tett a magyar revizionizmus és az olasz revieíonizmus között. A. magyar revizionkmus szerinte egoista természetű és a magyarok évszázados javíthatatlan törekvéseinek újabb ■ kitörését jelenti. mm é* főleg a kultúra szabad terjesztésének de- ■mokratikus elvét sértik, A vigalmi dijat megértjük, ha azt táncmulatságok belépőjegyeire.. banikettefcre, kártyapartikra vétik ki, de tudományos előadásaikra, amelyek előtt egy zangoraezám hangzik eU, vagy a. végé® egy énekszám, a vigalmi adók jtotée© jogfctóafc ie* mm %m_ a® égek* Az olasz revizionizmus csak elvi természetű és mindössze abban áll, hogy bátorítja a magyarokat. Magyarország rendszeresen szabotálja a jelenlegi európai rendet. A reviziouiz- mus valamennyi formája ártalmas és. elfogadhatatlan, az olasz tévedésen alapszik, a magyar revizionizmus pedig vétkes. Titulescu szerint a népszövetségi paktum 19. cikkelye nem elegendő ahhoz, hogy a mai territoriális rendszer megváltoztatására kihasználhassák. A trianoni békeszerződés, ahol a magyarok előadhatták kifogásaikat, véglegesen szabályozta a kisantant-államok határait. Népszavazásra róni* szükség, mert. Erdély már állást foglalt a Begiáttal való egység mellett. Titulescu ezIWBSaaWBMMillBfWWilllfJIIWMII llllliWI IIJjJilJBIIiaiBaJMf zeneszám & fő, hanem az előadás. Ugyanez a ! megölő betűje * sportnak is. A nagy sport- egyesületek azért nem tudnak boldogulni, mert a belépő-dijakra is ráfekszik a vigalma adó. Holott- a sport nem vigalom, hanem az erő, ügyesség, művészet, mérkőzése. A kultúra akadályai közüli ezek a Tegfájób■sják* mm a wtMőm Aik«d#£* után a. szovjetorósz kérdésről nyilatkozott. de csak általános' és halasztó természetű szavakat mondott erről a kérdésről. Végül kijelentette, hogy Romániának két irány között kell választania. Az egyik az, amely gazdasági megállapodásokért. küzd és így akarja Jetompitani a határok jelentőségét, a másik az, amely a n-.'vízióval vissza akar térni a háború előtti rendszerhez. Románia sohasem tép a második útra, amely a háború útját jelenti Viszont gazdaságilag hajlandó megegyezni szomszédaival, ha utak tekintendő még — az úgynevezett, jobb körökben is feltalálható — közöny a magyar kultúrával szemben, holott irodalom, színészet, tudomány és művészet csak úgy fejlődhetik minden nemzetben, ha a nemzethez tartozók azt megbecsülik és támogatják. A kultúra adógarasait minden kisebbségi magyarnak meg ;toa# tátim*
