Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-29 / 99. (3430.) szám

1984 április 29, vasárnap.

13

I—MBIIBII—■——ITTillTrWTnUTinniW—1 Hl 11 w d

SzmHÁzKönWKaLTaRA

„Farkas ur, önt nem szerződtetem,

mert a színpadon nagyon természetesen beszél"

A negyven esztendős színészi jubileumát ünneplő Farkas Pál beszél a múltjáról és a pályájáról, melyet Kassán kezdett el és Kassán is szeretne befejezni

Kassa, április 28.

— És a negyven esztendő alatt mi volt a legnagyobb élményed, Palikám'?

— Csodálkozni fogsz, barátom, — nem volt élményem. Amit mások élménynek neveznének, azzal én nem sokat törődtem. Mindig csak arra törekedtem, hogy becsületesen áldjam meg a helyemet ott, ahová állítottak. Sosem igyekeztem nagy dolgokra s ha jól csináltam meg valamit, azért csináltam meg jó, mert nem igyekeztem csinálni. Például még arra sem igyekeztem soha, hogy fővárosba kerülhessek. Itt kezdtem el a pályámat Kassán, a negyven esztendő túlnyomó részét itt töltöttem és — akár hiszed, akár nem — itt is szeretném befejezni. Egész rendes lokálpatrióta lett belőlem és tálán az lesz a legnagyobb élményem, ha fel tudom majd építeni kis házamat a város szélén, ahol családommal együtt nyugodtan élhetem le hátralevő éveimet.

*

Furcsa ember ez a Farkas Pál. Más színész ilyen nagyszerű képességekkel, ilyen markáns és nemes borok izére emlékeztető, letisztult művészettel már réger, valamelyik fővárosi színház tagja lenne, ami egészen természetes is. Farkas Pál azonban ittmaradt és ezért el is kell hinnem neki, hogy nem akart a főivárosba kerülni. Vannak emberek, inkább csak a régi ivásuak közül, akik fontosabbnak tartották a vidéki ugar megmunkálását és ahelyett, hogy a főváros felé irányították volna törekvéseiket, vidéken maradtak és céljaik érdekében vállalták a vidéki élet, vidéki küzdés minden sivárságát,' hálátlanságát. Ez a nemes emberfajta már kiveszőiéibe került, mert ma inkább a törtetőké az élet.. Farkas Pál nem tudott, vagy nem akart törtetni, ezért maradt itt, ezért maradt le a nagy kengyelfutáfiban. Ez azonban semmit sem von le az értékéből.

Nem voltam még kassai újságíró, amikor először találkoztam Farkas Pállal. Gondolom, Eperjesen volt ez tizenöt éwel ezelőtt, nyáron, amikor egy is társulattal egy ottani moziban kabarézott. Akikor jegyeztem meg a nevét s évek múlva, mikor ismét találkoztam volté, meglepően fiatalnak találtam. Fiatalabbnak, mint elsőidben. És ezt a fiatalságát, irigyiésre- méltó lelki elaszticitását. máig sem veszítette ei, amikor negyvenéves színészi jubileumát ünnepi. Ezzel magyarázható légidként az is,

még sosem láttam őt olyan szerepében, melyet rosszall csinált volna meg.

Akkor is, ha az a szerep csak nyúlfarknyi volt. Mert sosem a szerep csinálja a színészt, hanem mindig a színész csinálja meg a szerepet, Farkas Pál pedig az a színész, aki sokszor egész jelentéktelennek látszó szerepekben egész felvonások középpontjává tudott emelkedni. Mondhat-e az ember ragyobb dicséretet egy epizód-szinészről?

Mert Farkas Pál az, epizód-színész, még pedig a legjobbak közül való. Ezzel is úgy vagyunk majd mindenütt: ha valakit csak a jelentéktelenebb feladatok rubrikájába könyveltek él, ember legyen a talpán, hogy feljebb tudja magát verekedni, vagy a jelentéktelenebb pozíciójában is úgy végezze a dolgát, hogy a vezetőkkel egy szintre emelkedjék. Farkas Pál ebben a tekintetben is példát mutatott pályatársainak:

nemcsak az epizódszerepekben volt mindenkor nagy, hanem értékes, művészi munkát nyújtott akkor is, ha nagyobb feladatot bíztak rá.

Mint epizód-szinészt könyveltem el én is egészen addig, amíg egyszer egy nagy, parádés szerepében meg nem győzött az ellenkezőjéről. 1929 szeptemberében volt az, amikor a Zene- bohócokat, Zilahy Lajos legszebb darabját újította fel a kassai színház'. A darab vezetőszerepét, az öTeg komédiást bízták Farkas Pálira., aki végiigbeszéli, végigjátsza mind a négy felvonást. Kissé szkeptikusan ültem be aznap a nézőtérre, bevallom most már, nem bíztam Farkas Paliban. Féltem, hogy lerontja élményeimet, melyek ehhez a darabhoz fűztek, féltem, hogy kiábrándít ebből a darabból. És az

ellenkezője következett be ezen a színházi estén: Farkas Palin keresztül még jobban megszerettem a darabot, ezt a deliriumos levegőt, melyet Zilahy Lajos egy szörnyű szerelmi csalódással a lelkében olyan tökéletesen adott, vissza benne s mindezen keresztül: még jobban megszerettem Farkas Palit.

Sosem írtam még olyan szívvel kritikát, mint akkor, arról az előadásról. Az a színházi este egyik legszebb élményem maradt s ezt most, negyvenéves színészi jubileumán köszönöm meg Farkas Pálnak.

*

— 1894-ben Szigeti igazgatónál. Szigeti Irén édesapjánál, kezdtem el pályámat. — meséli tovább Farkas Pál, — s azt az esztendőt mint vándorszínész csináltam végig. 189o-ben kerültem Kassára Hatvani Károly társulatához mint segédszinész, azonban nem 6okáig maradtam a.z. A régi posta melletti lovardában játszottunk s máT az első héten egy helyi szerző, Tatárszky Gyula „Asszonybecsü!tet“ cimü darabját mutattuk be. A társulat komikusa, aki a darab egyik főszerepét játszotta, a premier napján valami jókedvű társasággal eltűnt és estére sem került elő. Az igazgató, mint mondani szokás, a baját tépte, mire én nagy merészen ajánlkoztam, hogy beugróm a kémikus szerepéibe. Hatalmas sikerem volt s attól kezdve elsőrendű színésszé léptem elő s mát csak vezetőszerepeket játszottam.

— A negyven esztendőből húsz évet Kassán, tizenegy évet Nagyváradon és hét évet Debrecenben töltöttem. Zilahy Gyula debreceni direktor 'bukása után Mezey Andor lett az uj igazgató Debrecenben, aki azonban nem szerződtetett át uj társulatához. Először valamennyiünket megnézett a színházban s nekem szerződés helyett a következő rövid levelet küldte:

— Tisztelt művész ur! — A legnagyobb

sajnálatomra nem szerződtethetem, mert a

színpadon nagyon természetesen beszél.

— AkkoT tudniillik még halálos bűn volt a mai stílus. A színésznek akkor deklamálni. szavalni. dagályoskodni kellett a színpadon s mivel én már akkor is azt csináltam, amit ma csinálok, kenyér nélkül maradtam. Az elkövetkező két esztendőben

újságíró lettem s a nyíregyházai „Szabolcs- vármegye“ cimü lapnak voltam a munkatársa.

Ezt a pályámat is egy hasonló incidens szakította meg. # Egy este Kár Zoltánnal az élükön mámoros hangulatú huszártisztek jötték a színházba és ott bortányt provokátak. Az esetről éles hangú cikkben számoltam be, melyért a felelősséget a lap szerkesztője vállalta. A huszártisztek erre másnap csúnyán elverték a szerkesztőt, mire én jobbnak láttam, ha nyomtalanul eltűnők Nyiregyházáról s így lettem megint színész. Abban az időben éltem' meg azután életem egyik legszebb pillanatát. Az óibudai Kisfaludy-szinház igazgatója meghívott a GoMetein Számi cimszerepérék eljátszására, melyben nagy sikert arattam. A társulatnál találkoztam a húgommal, Hatvaniné-Lévay Bertával, aki a társulat primadonnája volt és a sikerem hatása alatt, évekig tartó haratg után, azon az estén békültom ki a szüleimmel is, akik egészen addig nem tudták nékem megbocsátani, hogy színész lettem. Azon az estén megbocsátó, meghitt melegségben- öllekezett ösz- sze az egész család. Szebb pillanatot ennél azóta sem éltem meg.

— Szinészkedéeem mellett., a kétesztendős újságírói múltam emlékeként, intenziven foglalkoztam akkor darabirácsai é6 darabforditassál is. Főként egyfélvonásos bohózatokat Írtam és több darabom az akkori pesti orfeumokban nagy sikert ért meg. Sok kupiét irtam és én adtam ki akkortájt nyomtatásban az első ikup- ;léík egyikét „Minden rendben van“ címmel. A „Budapest*1 és a „Kis Újság** cimü lapok sok verses krokimat is közölték, persze, azóta ez is már mind a múlté lett Csak a klasszikusokkal ' állottam mindig hadilábon. Nagyváradon, mikor a Bánk bániban rámosztották Tiborcot, az egész szerepet prózában mondtam el, mert

a verseket nem tudtam megtanulni. És jellemző, hogy nékem volt a legnagyobb sikerem ...

*

Farkas Pál negyvenesztendős színészi jubileumát május 2-án ünnepélyes keretek között ünnepli meg a kassai szinbáz. A díszelőadás müsoTán az „Ezred apja** szerepel, melyben a a jubiláns legparádésabb szerepeinek egyikét fogja eljátszani. És amikor Farkas Pál azon az estén könnyes szemekkel hajol meg majd a vörös bársony-függöny előtt, megérdemli, hogy a nézőtéren ott tapsoljon mindenki, akinek csak egy vidám percet szerzett, életében ez a csupasziv. istenáldotta művész. Megérdemli, hogy a magyar társadalom, a Szinpártoló Egyesülettel az élén, szívesen- gyülekezzék fel a jubileum megünneplésére, mert furcsa népség ez a szinészmépség: néha egy szívből jövő, szép este melegségét többre értékeli, mintha, egy halom kincset szórnának a lábai elé ...

KELEMBÉRI SÁNDOR.

(*) Könyv alakban jelennek meg a „Regélő romok**. Dlenes Adorjánnak „Regélő romok'* cimü írásai őszinte élményt jelentettek mindig a Prágai Magyar Hírlap olvasói számára. Ezeket a színes, történelmi hátterű vár regéket — kiegészítve több uj fejezettel — a kiváló író könyvalakban készül kiadni. A művészi illusztrációkkal ellátott 350—400 oldalas könyv 40 koronába fog kerülni s megrendelése előjegyezhető a szerzőnél (Dienes Adorján pápai kamarás Velky Kevezd), vagy a rozsnyói ..Satjó-Vidék** nyomdánál. Az érdekes és értékes könyv ismertetésére még visszatérünk.

(*) A pozsonyi magyar színi szezon hathetes les*?

Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Földes Dezső

színigazgató e héten Pozsonyban járt és újságíróiknak úgy nyilatkozott, hogy sikerült a pozsonyi magyar színi szezont hat hétre biztosítani s az isko- [aügyi referátus erről már értesítette is. A szezon e szerint junius 1-től julius 15-ig tartana. Miután azonban olyan hírek vannak elterjedve, hogy a színház építési munkálatai már előbb megkezdődnek, kétséges, hogy julius 15-ig a kőszinházban játszha- tik a magyar színtársulat. Ez esetben a város állítólag a Vigadó kistermét bocsátana rendelekezésére, ami azonban egyáltalán nem elegendő egy nagy színtársulat számára. — A pozsonyi országos hivatal május 2-án délelőtt 11 órára összehívta ezt a színházi ankétet, amelyről a Prágai Magyar Hirlap már többször megemlékezett. Az ankétra meghívást kapott dr. Aixinger László, a Magyar Szinpártoló Egyesület alelnöke is.

(*) Május 13-án adják elő másodszor az „Egy magyar nábob‘*-ot Pozsonyban. Pozsonyból jelentik: Nagy érdeklődés előzd meg a Toldy Kör szini- gárdájának május 13-iiki, vasárnapi előadását a pozsonyi városi színházban. Délelőtt fél 10 órai kezdettel másodszor adják elő Jókai „Egy magyar nábo'b** cimü színmüvét. Az előadást Maizom Er- nőné rendezi és a legkiválóbb régi műkedvelők szerepelnek. Jegyek elővételben a Seifert-cégmél kaphatók (Goetbe-u. 5., szemben a színházzal) 2— 18 .koronás árban.

(*) Rátkay Márton operettlibrettót irt. Budapestről jelentik: Rátkay Márton operettlibrettót irt. Az operett bemutatója a közeljövőre várható. Rátkay újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy operettjének főhőse: Szatir, II. József, a kalaposkirály udvari bolondja. A címszerepet. maga Rátkay áka.rja játszani.

(*) Befejezték a római oktatófilm-kongreszszust Az első nemzetközi oktatófilm-kongresszus, amely április 19- óta Rómában tartotta üléseit, befejezte munkálatait. A kongresszus célja az volt, hogy a világ összes népei lehetőleg egységes módszereket alkalmazzanak a filmoktatásban. Mussolini és az olasz kormány nagy figyelemmel kísérte a tanácskozásokat és az eredményből megállapítható a filmoktatás nagy jelentőségének általános felismerése. A keskeny méretű film nemzetközi egységes it'ósének kérdésében a kongresszus úgy határozott, hogy azt kívánatosnak tartja, de az érdekelt, államok ennek meghatározására külön bizottságot fognak kiküldeni.

Eredeti bemutatóra készül

a kassai magyar színház

Kassa, április 28. (Kassai szerkesztőségünktől.) A kassai magyar színház eredeti bemutatóra készül. A bemutató dátuma: május 8., amikor Sebesi Ernőnek, az Eperjesen élő kitűnő írónak három egyfelvonásoea kerül színre a kassai színháziban. Az egyfelvoenásosok ciime: a „Díszelőadás'1, az „Akt‘‘ és az „Életmentő**, melyek közős főcím, a „Viaskodók** ciime alatt kerülnek bemutatásra. A színház prózai együttese mér elkezdte a próbákat s minden jel arra mutat, hogy a három Sebesi- darab bemutatója teljes sikerrel fog lefolyni és jelentős értékkel fogja gazdagítani a szlovenszkói magyar drámairodalmat.

(*) Magyar dalosok német sikere. Berlini jelentés szerint a magyarországi magyar dalosok Drezdában igen nagy sikert arattak és most érkeztek Berlinbe. A közönség lelkesedése nem ismert határt. Szakértők és zene kritikus ok pompás cikkekben méltatják a magyar dalosok nagy tudását. A hangverseny után díszvacsora volt, amelyen a politikai és kultur-élet számos vezető egyénisége vett részt.

(*) Leibniz szerelmi regénye. Most jelent meg a Zsolnay-eég kiadásában Egmont Cole- rus regénye, amely Leibniznak, a nagy német filozófusnak szerelmével foglalkozik. Leibniz már nyolcéves korában tanul meg latinul. A regény folyamán Parisba. Londonba és Hollandiába utazunk a filozófussal és a .regény legérdekesebb része, amikor Leibniz Spinoza-1 látogatja meg Hollandiában.

(*) A mai olasz színház. Valentino Piocoli olasz iró egy előadásában a következőket mondotta a mai olasz színházról: Az utolsó tizenöt esztendő egyik kimagasló alakja Mor- seUi színpadi iró. aki fiatalon halt meg és akit külföldön kevésbé ismertek. A másik Piramdello. Négy irányzat különböztethető meg a mai olasz szí n műit’odalomfban: a költői, a történeti, a filozófiai és az, amelyik a jövőbe néz. Ezeket az irányokat Mussolini

beszéde foglalta össze az írók egyesületének ötvenedik évfordul óján, amikor arra buzdította az olasz Írókat, hogy müveik a nagy tömeghez szóljanak.

A KASSAI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA:

Vasárnap délután: SÁRGA LILIOM. A sze- zón operettelágere. Mérsékelt helyáirak- kal.

Vasárnap este: DR. JAZZ. Operettsláger. Hétfőn este: ÁPRILISI VŐLEGÉNY. Operettsláger. Mérsékelt helyárakkal.

Kedden délután: TESSÉK BESZÁLLNI! Operett. Mérsékelt helyárakkal. •

Kedden este: DR. JAZZ. Operett.

Szerdán este: Farkas Pál negyvenéves színészi jubileuma alkalmából; AZ EZRED APJA. Énekes bohózat.

A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA LÉVÁN:

Vasárnap délután: TESSÉK BESZÁLLNI, este: KADÉTSZERELEM.

Hétfő: ELŐRE MEGFONTOLT SZÁNDÉKKAL.

AZ UNGVÁRI MOZGÓK MŰSORA:

Városi: Hétfőn, kedden, szerdán: A RÓMAI EXPRESSZ.

Bio Rádió; EMBEREK A RÁCS MÖGÖTT.

NÉPELŐADÁSOK:

A KASSAI KAPIT0L MOZGÓ MŰSORA:

Félix Bressart és Georg Alexander nagysikerű filmje:

Ki csókol meg engem?

A KASSAI KORZÓ MOZGÓ MŰSORA:

Gerhard Hauptmann megfilmesített novellája: Hamuéi e menybemeiDetele. Főszerepben: Theodor Lo’s. Rendezte: Klein- Rogge.

— A pozsonyi YMCA tanfolyamai. Középiskolai felvételi vizsgára előkészítő tanfolyam lesz a pozsonyi YMCA-bán (Sánc-ut) az elemi iskola IV. és V. osztálybeli tanulók részére előnyös fizetési feltételek mellett. A tanfolyam május 2-án fél 18 órakor nyílik meg az YMCA-ban és nyolc hétig tart (betekint két tanóra). Tanítás tapasztalt szaktanár vezetése alatt, kis csoportokban. Beiralás és információk a eáncui YMCA-ban. (Tel. 23—44.) — A pozsonyi YMCA tavaszi atutótanfolyama április 3(V-án 18 órakor nyílik meg az YMCA sáncáti épületében. Elméleti és gyakorlati kiképzés. Munkenél- küliekneik és katonáknak nagy kedvezmény. Beiratás és információk naponta az YMCA-ban