Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-29 / 99. (3430.) szám

BARTHOU PRÁGÁBAN (sp) Prága, április 28. Leirhafatlanul friss és üde jelenség a fran­ciáik, külügyminisz-fcere; az ember nem látja meg rajta a hetvemMrom évet, amikor hat­napos megerőltető utazgatás, vasúti kocsik­ban. eltöltött éjszakáik, busz elmondott- beszéd, harminc átöltőzködés. ötven recepció, látoga­tás és sokezer beszélgetés után — nem szá­mítva a hosszuórás nehéz, politikai tárgyaláso­kat, — fürgén és jókedvűen odaáll a fieyás európai újságírók elé és egyórás szabad beszé­det rögtönöz a legbonyolultabb európai prob­lémákról, mindig szellemesen és lekötöen, anél­küli, hogy egyetlenegyszer lesiklana a szigorú diplomáciai útvonalról vagy töíbhet mondana., mint kellene. Barikon, m akadémikus, reme­kelt. Ha az volt a cél, hogy Franciaország képviselője megnyerje a sziveket Prágáiban, úgy a Malá Strana pompás francia követségén rendezett újságíróiogadtatás kétségtelenül célt ért. Az újságíróik egyenesen Mikes hangulat­ban távoztak. Dicsérték Barthout, a gall szel­lem reprezentánsát, a francia követet, a köny- nyed és r .egis elegáns vendéglátást. Össze­hasonlították a francia miniszter rétori tehet­ségét más szónokéval. Megállapitottáfc, hogy a mozgékony, kis ősz emberiben egy évezredes kultúra valamennyi virágának ize és szaga préselődött össze leheletfinom illattá, mint ahogy sokmilíió nehéz rózsából mindent be­töltő, könnyű parfüm válik. Beszéltek Barthou magányos sétájáról Prága bárok palotái kö­zött, magányos böngészéséről az egyetem könyvtárában, Descartes szelleméről, amit idé­zett, s a Hitler-ujságiró ugyanúgy el volt ra­gadtatva, mint a másik, a japán vagy a brit. De semmi más nem volt a cél, csak a szivek megnyerése? Nem hisszük, hogy Prágában er­re szükség lett volna. Barthou lengyelországi utazását megértettük és méltányoltuk, róert nyilvánvaló volt, hogy a francia külügynr'uisz- ter nehéz feladatok megoldására indult korsó­ba, s mint tegnap tőle hallottuk, de *yéb- ként a jelenségek is igazolták, sikerült Jns cél­ját elérnie. Lengyelország elhidegült áriétól, vissza kellet édesgetni. Francia, sőt rtalános európai szempontból ez óriási politiikaá jelen­tőségű eseménynek számíthatott, mert a jövő függött tőle. akár pozitív, akár negatív irány­ban történik a megoldás. — S mi volt a cél Prágában? A csehszlovák-francia viszonyt tu­domásunk szerint semmi nem zavarta, e amióta Páris tisztába jött a közelmúltban szorosabb egységgé alakult kisantant céljairól és rendel­tetésről', mégcsak bizonytalanság vagy tájéko­zatlanság- sem uralkodott Páris és Prága kö­zött. A francia-csehszlovák kereskedelmi viszony ugyan sok kívánni valót hagy hátra, de a kük ügyminiszterek nyilatkozatai és a hivatalos kommünikék semmi olyat nem tartalmaznak, amiből kereskedelmi tárgyalásokra, következ­tethettünk volna. Azt mondták tíz nappal ez­előtt: Barthou közvetíteni jön a lengyel-cseh­szlovák kérdésben. A hivatalos kijelentések szerint egyáltalán nem került szóba e problé­ma, s Bartihou a közvetlen tárgyalásokra biz- za a viszály elintézését. Egyéb problémákban pedig, mint a lefegyverzés, a római paktum, a szovjet elismerése, a balkáni paktum, Közép- európa. a népszövetség, a német-osztrák kér­dés, a csehszlovák és a francia álláspont. any- nyira egységes és annyira szilárd, hogy a ró­luk való csevegés miatt válóban nem kellett Prágáiba fárasztani a párisi öregurat. Osueky követ egy interjújában arról beszél, hogy Barthou ..fölbátoritahi jött a csehszlovák * meg, népetri A kijelentésben annyi a balladai ho­mály, hogy nem igen értjük, s nem tudjuk, kit. mit, mire és minek jött felbátorítani Barthou? Akárhogy nézzük a francia külügyminiszter prágai látogatását, mást nem tudunk kihámoz­ni belőle, mint udvariassági aktust, az amúgy is létező és intim francia-csehszlovák barát­tág újabb meg pecsét élését, egy kis kölcsönös ünneplést és buzdítást. Nos. magábanvéve bár­mennyire szép és fontos e cél, .mégis kevés­nek tartjuk, a mai körülmények között. Középeurópa. nincs olyan helyzetben, hogy a kisantant és Franciaország egy nagynak és fontosnak nevezett miniszteri konferencián — amelyre hetekig készültek a népek és amelyen Európa szeme csüngött — megelégedhetne a kölcsönös ünnepléssel és lelkesítéssel, anélkül, hogy pozitív lépések történnének a reális ki­bontakozás és a mai nehéz helyzet megváltoz­tatása felé. Mi mást vártunk. Mintahogy a var­sói útnak volt pozitív politikai magja, remél­tük. hogy a prágainak is lesz. Szerettük vol­na. ha Barthou szimbolikus jelentőségű utazá­sa véget vet a középeurópai staguációuak és megragadja az inlciativát a nehézségek elinté­zésére. Szerettük volna, ha olyasféle történik, ami például Rómában történt a közelmúltban: uj indulás, uj rendezés, friss, bátor, döntő je­lentőségű lépések. Szerettük volna, ha Barthou prágai útja ugyanúgy uj eredményekre jut, mint ahogy például Suvich olasz államtitkár utazásai után mindig.valami uj tör elő a pállott európai talajból, vagy ahogy Edén lordpeesét- őr visz szét uj terveket, uj propozióiókaf, ha. Prága, április 28. Barthou francia külügy­miniszter szombaton délelőtt 11 óra 47 perc­kor a menetrendszerű gyorsvonattal elhagyta a csehszlovák fővárost. Prágában a csehszlo­vák külügyminiszter szalónkocsijába szállt, amely Égerig vitte, ott pedig átszállt a rendes hálókocsiba. A pályaudvaron Ismét nagy tömeg jelent meg, hogy elbúcsúzzék az előkelő vendégtől. A perónon felsorakoztak a diplomaták és a no- tabilitások. Barthou mindenekelőtt a Wilson- pályaudvar fogadótermébe ment, ahol rövid ideig elbeszélgetett a jelenlevőkkel, főleg Be- nes külügyminiszterrel. Később a francia ven­dég ismét kilépett a pályaudvar előtti uccára és fogadta a tömeg ovációit. Barthou három­szor „Na zdar“~t kiáltott, majd visszatért a fogadóterembe, ahol elmondta rövid búcsúzó beszédét. Biztosította Benes ktilügyminsztert szemé­lyes baráti érzéseiről és vonzalmáról. Kijelen­tette, hogy Csehszlovákiában meggyőződött a csehszlovák nép hűségéről Franciaország iránt és viszont biztosíthatja Csehszlovákiát, hogy Franciaország is hü marad Csehszlovákiához. Beszédét a következő szavakkal fejezte he: — A két állam egymás iránti érzelmeit nem lehet már barátságnak nevezni, hanem testvé­riségnek. Benes röviden válaszolt Barthou beszédére, majd a jelenlévők kimentek a perónra. Az el­utazók beszálltak a vonatba, miközben a tö­meg Franciaországot és Barthout éltette. A kiránduló francia ulságirók beszámolói Páris, április 28. A francia lapok külön tu­dósítói, akik Barthout elkísérték lengyelorszá­gi és csehszlovákiai útjára, ma ismét kimerí­tően beszámolnak a csehszlovákiai helyzetről és rokonszenves módon tárgyalják prágai tar­tózkodásuk eseményeit. A Petit Párisién mun­katársa kijelenti, hogy Barthout valósággal el­varázsolta Masaryk köztársasági elnök szemé­lye. Ugyanakkor a lap megállapítja, hogy Prá­gában kitűnt, hogy a középeurópai államok együttműködése a legjobb módszer a Habsbur­gok visszatérésének meggátlására. Az újság­írók szerint a lengyel-csehszlovák feszültség alábbhagyott. Egyöntetűen megállapítják azt is, hogy a kisantant hamarosan elismeri Szov- jetoroszországot, mire a szovjetunió belép a népszövetségbe. A zárókommüniké Prága, április 28, Barthou prágai latolgatásá­nak befejezésekor a következő hivatalos kommü­nikét adta ki a külügyminiszter: „A báróim hosszú megbeszélésen, amelyet Bar­thou Bemessel folytatott, a két külügyminiszter érintette a-nemzetközi politika valamennyi napi kérdését. Különösen a középeurópai probléma, a dunai államok gazdasági együttműködése ét- a dunai államok együttműködése más érdekelt államok­kal szerepeit az eszmecserében. A két miniszter megái lapította, hogy felfogása minden tekintet­ben egyezik. Ugyanakkor megerősítették a miniszterek mindazt, amit kormányaik a középeit rópai ügyekben eddig tettek és .amikről, igy külö­nösen a római szerződésről, a közelmúltban r ésel et es en nyila tkoztak. A tanácskozásokba, más kérdéseket is bevon­tak, igy a Balkán-paktum jelentőségének pro­blémáját, a kisantant közös politikáját, a nép- szövetség kérdését és mindenekelőtt a lefegyver­zési probléma teljes komplexumát abból a szempontból, ahogy az most a lefegyverzési kon­ferencia összehívásának küszöbén újból jelent­kezik. A kisantant államai és a környékező államok, valamint Franciaország viszonyának általános föilüilvitzsgáilása lehetővé tette a két miniszter­nek, hogy információk kicserélése után össz­hangba hozzák akcióikat Közép- és Keieíeurópa b ék és együ ttmüködésén ek e 1 őm ózd i t ás á na. Benes és Bartihou szerencsét kívánhatnak egy­másnak barátságos eszmecseréjük örvend el'1* ■eredményéihez.: amely az abszolút 'egyetértés szellemét tükrözteti.41 HM SZÁMUM ft KÉPES HÉTTEL 28 OLDAL Ara a korona évf. • Vasárnap • 1934 április Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská Í7® 76’_ ^vonta “ Kt,“HFH,dre:tévSlíx45Í A szlovenszkói és ruszinszkóí magyarság "1 *c e " emeJ®t •Kiadóhi vatai: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ® Prága II., Panská uhce 12, III. emelet. R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. DOlltÍlcaÍ napilapja • * TELEFON: 303-11. ® Egyes sxám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. ^ ^ ^ SŰRGÖNYC1M HÍRLAP, PRRHfl. ......................IIII I i iTITiil rrT~T~"iTt~rTn-iTTifiTrnfi riii|iini|ii«' liHmu'ilMr—iimsMi Ilim miau in ií--~-rn~riir"Hii"" 11 ii \ mnn Km ^ Vé get értek a nagy napok A francia külügyminiszter elhagyta Prágát „Ez nem barátság, ez ie$tvéri5駓 - mondotta a francia-csehszlo­vák viszonyról az elutazó Barthou - A párisi lapok kommentárai Különös kedvezmény u/ előlize töknek! A májas hó 15.-ig jelentkező azon uj előfizetőknek, akik lapunkra egy egész évre előfizetnek és egy évi előfizetési dijukat ezen napig hozzánk átutalják, 99 d * I •• I w* • tartózkodásuk költségéhó£ KI 1934. julius 15.-ig megkezdett rostyen-rurao-t azaz háromszáz Kc-t magunkra vállalunk, mr Lapvásárlók ne fogadják el ezt a számot képes melléklet nélkttl ÜRl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents