Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-01 / 76. (3407.) szám

31

1034 április 1. vasárnap.

™ iwíiii_!m.

biek mennyit tettek az oeztrák labd&rugáöpalk. A srácok a kültelki gr undokon is az ő játékmodoru- kat sajátították el annakidején és az ő technikájuk a hangadó még mindig.

Meisl nem hagyja el Bécset

— Úgy hallottuk, hogy

Prágába költözik és a csehszlovák labdarúgást

fogja átszervezni,

— teszem fel a kérdést, mely annyira foglalkoztatja a sajtót.

— Erről szó színes, — mondja határozottan. — Bécsiben maradok. Az ilyen dolgok nálam rendszerint nem aktuálsak.— Nevet.

A világbajnokságok

— Rengeteg szakvélemény hangzott már el az olaszországi világbajnokságokkal kapcsolatban, csak az Öné nem . . .

— És pedig azért, — íolytaja helyettem, — mert nekem nincsen véleményem. Azazhogy mégis van. Az a nézetem, hogy minden nemzet egyenlő eséllyel indul Olaszországban. Ez alkalommal nincs meg a győzelem kulcsa, mert teljesen ismeretlen ellenfelek mérkőznek. Ausztria mindenesetre súlyos hátránnyal indul. Nincs balösszekötőnk. És a világbajnokságig már nem is lesz. A vasárnapi eredményünkkel sem vagyok megelégedve. A csehszlovákok és a magyarok meg lehetnek elégedve. De remélhetőleg addigra feljavul a csapatom. Aztán majd meglátjuk, hogy ki lesz a győztes.

(n—i.)

Fehérváry István

két könyve

(A. csavargó, elbeszélések, Losonc, 1933 és Könnyes mosolyok, versok, Rozsnyó, 1933)

A jóindulatú kritikus nem avval a gondolattal fog egy könyv olvasásához: „No hadd lássuk, hol a tóiba, hol lehet levágni ezt az embert!*4 — de meg akarja keresni minden munkájában. — melyet eleve tiszta szándékúnak föltételez, — azt az érték- csirát, melyből haszna lehet még a kisebbségi irodalomnak. Azért fogom Fehérváry István két könyvét egy kalap alá, mert az egyikben, az elbeszélő kötetben megcsillan valami, amiért érdemes foglalkozni vele, a másik, a verses kötet olyan elhibázott, olyan éretlen, olyan kusza össze vissza- «ág, hogyha egymagában venném tollhegyre, — nem tudnék jót mondani az hójáról.

A verseiben nem igen törődik a verses formával, lényegükben u. n. „szabad versek** ezek, de nem azért, mert ilyeneket aikárfc írni, de mert kötött formában nem üud írná. Néha megpróbálja, vagy véletlenül ráhibáz egy-egy rimpárra, de akkor íü olyan tompán, sután cseng össze a két verssor, mint egy asztalra dobott — fagaras. így szigorúan kötött forma híján —■ meg lenne a módja benne, hogy világosan, a gondolathoz illően fejezze ki magát, de a világosság helyett virágosságra törekszik e a sok henye szóvirág, a sok idegen, in- n-en-onnan összehordott frázis egészen eltakarja azt, amit mondani szeretne. Sokszor a logikus gondolatsort is elharapja, mert eszébe ötlik valami tetszetős fordulat, mely teljesen Kdegen áz előbbitől. Nincs egy verse, melyen egy gondolat-fonál futna végig. A ma problémáit, — amelyeket pedig meglát, — össze vissza dobálva tálalja az olvasó elé e igy versei inkább lomtár képzetét keltik bennük, mint egy felfűzött gyöngysorét. Kár érte, hogy elveszti igy a fejét, ha versnek hegyezi a tollát s azt hiszi, hogy a vers célja szokatlan s lehetőleg érthetetlen gondolatokkal terhelni az olvasót. Pedig már Leseikig megmondotta:

„Ach! Dichter, leru — wie Unsereiner epredben!

Muss mán, wenh du erzáhlst

Und uns mát albera Fabein quálet

Sind dénkend no eh den Kopt zerbtechen?** .

Az elbeszélései inkább sejtetik a kezdő, útnak induló írót. Itt is botorkál még, mert nem ismeri az erejét, nem tudja, melyik a célhoz vezető ut, ha toronyiránt nehezebb kaptató kerül elébe, inkább elkerüli, — a cél előtt megfárad a sok kerülgetésben s megelégszik avval, hogy messziről látta, mutogatja a megoldást. Amíg verseiben világproblémákon rágódik, itt megelégszik, a felületes, anekdota ízű témákkal g amig verseiben idegen, szinte áleos köeztümöt vesz magára, hogy ünnepélyesebb legyen, — és. éppen evvel lesz nevetségessé. — itt kócos köznapi ruhában mutatkozik, amelyet ki nem pucolt, a rajta esett mocsoktól. Nyelve nem írói abban az értelemben, hogy7 vigyázzon a tisztaságra legalább, uccai elrontott zsargon nyelven könnyeImüsködik. Erre fel, — momentán. — otthonról. — magunkat, — előadta magát sbb. — azt hiszem elég példa. Ezekből látszik, hogy felületes a megírásban, amit különben is várhatunk tőle, ■mert sokszor cinikusnak mutatkozik a témaválasztásban és nem fordít kellő gondot a szerkesztésre.

Hogy miért foglalkozom mégis ilyen részletes'- eédgol ezekkel'az egész kezdősoron álló könyvekkel? Mert'egy szemet találtam benne, melyből arra lehet következtetni, hogy kellő igyekezet és tanulás, különösen pedig szigorú önkritika révén lehet valami az íróból. F/z a megtalált szem „A molnár- segéd “ oimti elbeszélése, melyben megvannak ugyan mindazok a formai hibák, melyék a többi novelláit is élropják, de alakjaiknak megrajzolása. beszélt ebese és cselekedte tése s az egész kis rajz kerek megkompouAIása, mégis ígéretes. — yf —'

Bűnvádi feljelentések lavinája

indul meg Nyugatszlovenszkón

a kölcsönt ígérő ügynökök üzelmei miatt

Koltségelőleget vesznek fel, váltókat iratnak alá a gazdákkal, akik nem kapják meg az ígért kölcsönt

Nyitrá, március (Saját munkatársnőnk tói.) Legutóbb számolt be a P. M. H. arról, hagy, különböző vállalatok ügynökei járják sorra a n yugatezlo venezó i gazdáikat,

kisebb-nagyobb kölcsönök kecsegtetésévél költségelőleget vesznek föl, a beígért kölcsönt azonban nem kapják meg a gazdák. Tegnapi tudósításunk szerint tizenhat csatai gazda tett feljelentést egy pozsonyi ügynök ellen, ilyen okból, ma pedig arról kel1! beszámolnunk, hogy

gimesi, lédeci és gimeskpsztólányi gazdák tettek bűnvádi följelentést hasonló körülmények folytán a pozsonyi Metropolitan hitel- szövetkezet ügynökei ellen.

(rímesen Fazekas Lajos gazdával tárgyaltak a Metropolitan ügynökei. Azt mondták neki, hogy mindössze 200 korona tagsági dijat kelllefizetni© és ez esetben 28.000 korona kölcsönt fog kapni 7 százalékos kamat mellett. A kezelési és 'betáblázási költségekre 800 koronát számítanak, ezt azonban a nyújtandó kölcsön összegéből fogják levonni. A gazdával aláíratták a jelenikezölapot és különböző összegekről szóló váltóblankettákat, azt azonban nem említették meg, hogy a kölcsönre csak évek múltán tarthat Igényt.

Az ügynökök Streócher József gimesi kereskedőt is megtkömyékezték, de a kereskedő nem állt. kötélnek. A Metropolitan ügynökei ezután Molnár András. Nagy István gimesi gazdákkal, Molnár Klemeut lédeci és Szegény Mátyás

gimeskosztolányi gazdákkal kötötték le az üzletet és

részjegy fejében 100—150 koronát hajtottak be tőHfk.

Molnár András rögtön az aláírás után meggondolta a dolgot és közölte az ügynökökkel, hogy visszalép az üzlettől. Az ügynökök

látszólag tudomásul vették a visszalépést és eltéptek előtte egy nyomtatványt, de kiderült, hogy nem az aláirt kötelezvény volt az.

Nemsokára a gazdák felszólítást kaptak a Metropolitantól a vállalt összegek lefizetésére. A követelt összegek nagyobbak voltak, mint amennyit az ügynökök mondtak, ekkor derült ki. az is, hogy a kölcsönöket nem kaphatják meg két-három hónapon belül, ahogy az ügynökök ígérték, hanem csak évek elteltével. A félrevezetett gazdák dr. Jureczky Iván nyitrai ügyvédhez fordultak, aki nevükben levelet intézett a Metropolitan hitelszövetkezethez. A levélre az a válasz érkezett, hogy

a Metropolitan nem tételezi fel ügynökeiről, hogy a gazdákat félrevezették volna.

A gazdáik megtagadták a további fizetéseket és az ügyvéd utján

bűnvádi feljelentést tettek.

Jeliemző, hogy a hitelszövetkezet egy felözólitólevétre 60—100 korona költségét számított fel.

A caendőreégi nyomozás már megindult az ügyiben. Hasonló esetek történtek a Csallóköziben és Nyugatszlov ens zkó más vidékein is óé a károsultak mindenütt feljelentést tetteik az ügynökök ellen. Áz eddigi jelek szerint a bűnvádi eljárások egés^ sora fog megindulni az ügynökök elten,

akik ilymódon élnek vissza a kölcsönre szorult gazdák hiszékenyéé gével.

Pályázat város-könyvekre

Kassa, március 30. A Magyar Kulturális Egyesületek Szövetsége pályázatot hirdet kisebbségi városok leírására. A pályamű irodalmi alkotás legyen, élénk képekben, hangulatosan dolgozza föl anyagát és adja vissza a város lelkiségét. Terjedelme 80—90.000 betű, legfeljebb 4 (négy) nyomtatott iiv., melléklendő hozzá 12—24 klisére alkalmas fénykép, vagy 1—12 művészi rajz, vagy fametszet. Á szövetség egyelőre 3 (három) egyenként 10.000 lei, 1500 csehszlovák korona pályadijat tűz ki báróim városismertetőre, a dijakat csak egészben adjuk ki. A pályadij kiadásával a tulajdonjog az ösz- szes kidásokra nézve a Szövetség tulajdonába megy át, mely a pályányertes müvek kidásáról gondoskodik. A pályadijat nem nyert müvek közül jogosult á Szövetség vásárolni. A díjnyertes munkánál a képekért, rajzokért külön tiszteletdij jár.

A nyertes pályamunkák a Szövetség „Magyar Sors Könyvek" cfanü szorzatában jelennek meg, de jogosult a Szövetség azokat előbb külön tisztelet- dij nélkül folyóiratában is megjelentetni.

A gépelt, lapszámozott pályamunkák jeligés levéllel 1934 június -5-ig küldendők be Gsehszlová- kiábar dr. Szikiay Ferenchez, a P. M. H. kassai szerkesztőjéhez, Kosioe, Stefánik u. 87/S9. sz. I. ena. (Romániában az Erdélyi Helikonhoz, Oluj, Kolozsvár, Piata Mihael Viteazul 40. Budapesten Németh László dór. címére, Budapest, II. Ilona-u. 75.) A bírálóbizottság határozatát legkésőbb 1934 október: 1-ig az. Erdélyi Helikon, a Magyar írás, a Válasz, a Kalangya cimü folyóiratokban, a budapesti és Csehszlovákia napilapokban teszi közzé. A pályázat állandó lesz, Kolozsvár, Nagyvárad. Marosvásárhely, Kassa, Pozsony stb. után a magyar vidéki városok, Szeged, Debrecen. Pécs stb. is sorra' kerülnek. ’r~ .

3Cereó4&e|tűéw|

:v;v. ■ se.Tb -.-V f ' • A : k ‘ • öfti

b- 'L:::7-' bi '■ >/b:; :'ÉBL ®$rr,e*ie: B» H, .

Megfejtésnél beküldendő: a hát nyilas sor, a Tízszintes 45, 58 és a függőleges 10, 49, 59.

Megfejtési határidő: április 10.

Vízszintes: 1. Ez a sürgöny világhírű lett az 1870—171-iki német-francia háborúiban. 5. Hitel védőegylet. 8. Az ilyen ló pipadohányt sem ér. 13. Leánynév becézve. 16. Deák Ferenc hixee mondása. 17. Dísznövény. 18. Filc.

19. írországi gyarmatáru. 21. Legény a talpán — argóiban. 23. Tagadás. 25. Magyarul — tanács. 26. Neves. 27. Lejárat. 30. Város, itt győzte le Savoyai Jenő a törököt. 81. Három azonos kerek római szám. 32. Kutfajto.

33. Kutyaól. 36. Orosz folyó. 37. Külügyminiszter. 38. Postaszignálok. 30. Aradi Zenész Cluib. 41. Szomorú dolog. 42. Maszk. 43. Szolga. 44. Felesége van. 45. Csinos keszkenő.

46. Budapesti Nemzetközi Vásár. 50. Történelmi nevezetességű országgyűlés volt ez. 51.

A rotáció© gép feladata. 52. Folyócska Graz mellett. 54. Beszólit. 57. Kalapmárka. 58.. Kopir 60. Olaj id. nyelven. 62. Latin számnév 63. Jóféle itóká 64. Rihary Ferenc iró egyik munkájának címe. 67. Somorjai Sport Egyesület. 68. Nagysikerű orosztárgyu színdarab.

69. Világhírű olasz hegedükészitő család.

70. Azonos mássalhangzók. 72. Több, mint ha élénk színekben játszana. 73. Az Unió egyik állama 74. Középk-. dómok stílusa 75. Arószin 78. Leánynév bee. 80. A vajjal teszi a háziasszony., 81. Régi mérték fonetikusan. 88. A párisi ucoa. 84. Női név névelővel. 87. ösz- szeeséő. 88. Táplálkozol. 91. Ugyanaz — németül. 93. Szín. 94. A feketeszáru cseresznye női főszereplőjének neve. 96. Régi iirmérték.

96. Könyvek címlapján szerepel.

Függőleges: 1. Voltál — latinul. 2. Bajza József ,,Sóhajtás“-á.nak közismert kezdősorai.

3. Függöny — németül. 4. Eszménykép. 5. Milyenségi jelző. 6. Csapadék. 7. Nem görbén 8. Későn — mássalhangzói. 9. Kerek szám. 10. Magyar történetíró és miniszter.

11. Megtörtént dolog 12. S. Z. Z. 13 Hatáskör 14- Hevülékeny. 15. A magasban trónol. 20. Féintisztitó. 22. Behozza az előnyt, sőt . . .!

23. Kék vér van az ereiben. 24. Szerel . . . . 28. Gulva 29. Szabászatot lehet itt tanulni,*”'

31. Pinceezag. 33. Földbe rejtő. 34. Japán név. hasonlít a német Lianehez. 35. Közlekedési eszköz. 37. Már sajnálja. 39. Mennyiség. 40. Körösi Sándor neve. Ila meg van, a középső betűjére szíveskedjék két‘ékezetet tenni. 43. Japán pénz (j=ti), 16. Sütemény 47. Védelmezte 48. El. .... azaz összecsapnak a hullámok fölöttem, 40. Ügyesen

kivédeni. 38. Spanyol folyó. 54. Cserje. 55. Az ütjük fenn van az égen. 56. Virágzik. 56/a. Amolyan bájacska féle. 59. Egy erdélyi:városról elnevezett uiocc. 60. Odaszól it. 61. A 60. vízszintes nnagira- mája. 65. Magyar költő. G6. Mutató névmás. 71. Aromáé ital. 78. Vallás rövidítés. 76. K. F. 0. 78.

El taszít. 77. Titokban figyelők. 79. Iskola. 81. Fa. 82. Helyhatározó. 85. Félsziget. 86. Szülő. 88. Fiatal bóka. 89; Női név; 90. Szellemi munkás. 92. 'Saját- kezűleg* • -