Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)
1934-04-24 / 94. (3425.) szám
2 1934 4prife 24, mos gazdasági szakembert hozott magával. A félhivatalos Gazetta Polska szerint a francia-lengyel politikai viszonyt és szövetséget gazdasági szerződésekkel kell alátámasztani. A lengyelek, akik egyszer Géniben már Franciaország ellen szavaztak, csak abban az esetben közelednek ismét Franciaország felé, I ha teljesítik gazdasági kívánságaikat. Ezek a Havas-ügynökség jelentése szerint a következők: 1. A lengyel-francia kereskedelmi viszony aj szabályozása ég azoknak a nehézségeknek kiküszöbölése, amelyek francia részről eddig megakadályozták a francia-lengyel kereskedelmi szerződés megkötését. 2. Sürgősen el kell intézni a Lengyel- országban invesztált francia kölcsönök ügyét. Az elmúlt tizennégy évben a franciák ugyanis nagyarányú beruházásokat tettek a lengyel vállalatoknál s a folyósított hitelek ára lengyel felfogás szerint ma túl magas. A kamatot tehát le kell szállítani, sőt nagyobbarányu leírásokat is kell eszközölni. Barthou nyilatkozik a sajtónak Varsó, április 23. Barthou hétfőn délelőtt fogadta a bel- és külföldi sajtó képviselőit. Kijelentette, hogy határozott nyilatkozatot még nem adhat, de néhány kérdésről máris nyíltan beszélhet. Mindenekelőtt Lengyel- ország hatalmas fejlődéséről nyilatkozott és kétszer nagyhatalomnak nevezte az országot. Véleménye szerint a lengyel-francia a szövetség megingathatatlan és a német-lengyel szerződés sem befolyásolhatja azt. Nézeteltérés a legjobb barátok között is fölmerülhet. A szövetség olyan szerződés, amelyet egyenrangú felek kötnek egyforma jogokkal és kötelességekkel. Ha a német-lengyel szerződés tényleg a béke szolgálatában áll, akkor Franciaország sem foglalhat ellene állást. — Barthou ezután a lefegyverzési jegyzékekről beszélt. Lehetetlennek tartja, hogy Francia- ország lefegyverezzen, ha Németország fegyverkezik. Franciaország nem hozhat áldozatokat biztonságának garanciája nélkül. Végül a külügyminiszter kijelentette, hogy nem ismer különbséget győzök és legyőzőitek között és a béke minisztere akar lenni. Az utazás magyar visszhangja Budapest, április 23. ('Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A hétfő reggeli budapesti sajtó bőven foglalkozik Barthou francia külügyminiszter varsói uÍjával. A lapok Barthou tanácskozásainak nagy fontosságot tulajdoni tarnak Magyarország szempontjából is, mert a tanácskozások a budapesti sajtó vélemény szerint érinteni fogják a magyar- lengyel viszonyt is. Lengyelország képviselői ki fogják fejteni, hogy a Duna völgye rendezésének kérdésével kapcsolatban a francia tervet vagy pedig Mussolini tervét fogják-e támogatni. Ez utóbbi tervhez való csatlakozásuk révén közvetlenül támogatnák a revíziós törekvéseket is. A budapesti sajtó véleménye szeriint Beck lengyel külügyminiszter nem fog nyílt választ adni erre a kérdésre és hangoztatni fogja azt, hogy Lengyelország fenntartja magának e kérdésben az elüratározási szabadságot. A varsói Belvederéhez közelálló személyek azonban úgy vélik, hogy Pilsudski és Beck legutóbbi álláspontjához híven a Duna völgye kérdésében is Prága ellen fog állást foglalni. Suvich Londonban Rövid tárgyalás MacDonalddal ■ Ünnepi ebéd a külügyminisztériumban London, április 28. Suvich olasz külügyi államtitkár vasárnap rövid párisi tartózkodás után Londonba érkezett. Párisban Suvich Barthou külügyminiszter távollétébeu Doumergue miniszterelnökkel tárgyalt, majd a megbeszélés után azonnal visszament a pályaudvarra és folytatta útját Londonba. Hétfőn délelőtt Suvich MacDonald miniszterelnökkel tárgyalt a Downing-streeten. A tanácskozás rövid volt, mert MacDonaldnak az autóházba kellett sietnie. Később Suvich Grandi londoni olasz nagykövettel meglátogatta Sir John Simon külügyminisztert és Edén főpecsétőrt. A diplomaták főleg a lefegyverzési konferenciáról tanácskoztak. Az angol külügyminisztérium Suvich tiszteletére ma ünnepi ebédet adott. Tízezrek részvételével leleplezték Tisza István budapesti szobrát Budapest, április 28. (Budapesti szcirkcsztösé- giílnJk telefon jelentése.) Vasárnap délelőtt leplezték le több tízezerfőnyi közönség jelenlétében az Országház felsőházi bejárója előtti téren gróf Tisza Istvánnak, Magyarország tragikussorsu, nagy miniszterelnökének emlékművét. Gróf Tisza István éppen most töltötte volna be hetvenharmadik élet. évét. A szobormű Zala György, Orbán Antal és néhai Foerk Ernő alkotása. A leleplezési ünnepélyen a polgári, egyházi és katonai méltóságokon kivül a budapesti diplomáciai kar tagjai és külföldi katonai attasék is megjelentek teljes diszbeo. A még mindig gyengélkedő Horthy Miklós kormányzói j Gömbös Gyula miniszterelnök képviselte, aki a kormányzó nevében koszorút helyezett el az emlékmű elé. A kormányt Keresztes-Fischer belügyminiszter képviselte. Az emlékbeszédet Berzeviczy Albert, a Tisza István emlékmübizottság elnöke mondotta. Beszédében rámutatott gróf Tisza Ist. ván életének nagy tragédiájára, aki teljes erejével ellenezte a háborút, 6 mégis őt állították oda a háború okának. Berzeviczy az emlékmübizottság nevében átadta a szobrot a fővárosnak, amelynek nevében dr. Sipőcz polgármester vette át az emlékművet. Este a Tisza-emlékbizottság díszvacsorát I rendezett a Vigadóban. Világszerte emelkedik a mezőgazdasági termékek ára Csehszlovákia a kivételek közé tartozik Prága, április 23- Dr. Broz Rudolf, a Vénkor vezető helyén megjelent cikkében a mezőgazdasági cikkek árának problémájával foglalkozik és ismerteti a német statisztikai hivatal adatait, amelyekből kitűnik, hogy amíg az ntébbi időben úgyszólván az egész világon emelkedett a nyersanyagok és a mezőgazdasági termékek ára, addig ez a javulási folyamat nem terjedt ki Csehszlovákiára, Norvégiára, Finnországra és Kínára, A cikkíró abbeli véleményének ad kifejezést, hogy a gazdasági újjáéledés barométere a mezőgazdasági termékek árának ingadozása. Tényleges javulást csak akkor érhetünk el, ha a mezőgazdasági cikkek ára & többi árakkal egyensúlyba kerül. Bomba robbant a salzburgi Festspielhaus színpadán Megzavart politikai összejövetel ■ Három sebesült Salzburg, április 23. Lahr bécsi alpolgármester salzburgi beszéde alkalmával a Festspielhaus színpadán bomba robbant. A bombát ismeretlen tettesek a zenekar helyén helyezték el, ahol a® alpesi vadászok zenekara játszott. A robbanás után csaknem pánik keletkezett a teremben, de sikerült a felizgatott kedéilyeket lecsillapítani. A színháziban siiirü füst terjedt el. Három személy több-kévés bé súlyosan megsebesült. A bomba pontosan vasárnap este 21 óva 16 perekor robbant, azaz akkor, amikor F©y aXkanoeliárnsA kellett volna beszélnie. A* aíkonoeUár azonban a közbejött akadályok miatt beszédét lemondotta. Az alpesi vadászok zenekara a robbanás után a Radetzky-mansot kezdte játszani, úgyhogy nem ütött ki pánik. Lahr alpolgármester felemelt karral a terembe kiáltotta: „Ezek után kétszeres eréllyel küzdünk ellenségeink ellen!" Második sxeceposcdás Ida: TadU BcddwUi Húszén — gondolta fáradtan Margaret — ha Deligthit Hartford gyanútlanul megy is el az országból, úgy, hogy senki se világosi (fa föl: akkor is lehet valamit tenni érte, valamilyen formában a segítségére lőhet sietni. Pénzt lehetne juttatni hozzá, ügyvédek, megbízottak utján. Londonban találkozhatni egy ismeretlen „méoénással", aki pártfogolja, módot ad. rá, hogy érvényesüljön és sohase kellene megtudnia, hogy honnan jön valójában az anyagi segítség. Ez a gondolat ismét elnyugtatta az előbb már berzenkedni kezdő lelki ismeretét,. Segíteni fog a lányon. Ezt szívesen megteszi, szívesen megtesz bármit, csak ne kerüljön ismét a fia közelébe. Természetesen, ha ez a házasság mégis megtörtént, akikor az összes tervek nem énnek semmit. De talán meg lehet vásárolni Deligíht Harfordot, rá lehet birmii, hogy kérje vissza a szabadságát Lorrimertől *.. Bármerre fordultak a gondolatai, Margaret mindenütt akadályokra, nehézségekre bukkant, útvesztőbe, zsáikuocába került. A feje fájdalmasan füzeit. Egy-egy pillanatra visszatért szokott tiszta, világos látása és ilyenkor nagyon gyűlölte magát. Egész életében becsületes volt. Mindig megvetette az áinoksá(56) got, becstelenséget, igazságtalanságot. És most ő maga is belesülyed. Pedig nagyon jól tudja, mi az egyedül helyes, egyenes, becsületes lépés. Fölkeresni Delight Hartfordot, meghallgatni mondanivalóit, megvizsgálni az adatait, aztán ha valóban házasok, szeretettel befogadni Weestwood Houseba, mint Travers feleségét; ha pedig nem házasok, akkor szeretettel fogadni, mint azt a lányt, akit Tra- vene szeretett, aki a jegyese volt. Margaret isimerte a fiát és tudta, hogy föltétlenül vállalni fogja ennek a régi ismeretségnek minden következményét, a nőnek pedig módjában lesz minden jogát érvényesíteni és ezzel nyilván élni is fog. Még sem tudta elszánni magát, hogy a nyílt, egyenes utat válassza. Ebben az esetben készséggel hajlandó volt rá, hogy saját jellemét meghazudtolja, úgy átformálja, hogy azelőtt megborzadt volna tőle. Készséggel hajlandó volt rá, hogy megmentse azt, amiről halálos biztonsággal érezte, hogy a fia boldogsága. Hajnal előtt, mikor Legnagyobb a csönd és legmélyebb a sötétség, Margaret hallotta, hogy Travers és Mairy Lou megérkeztek. Várt, amíg a szomszéd szobából ért be hozzá a lány csöndes neszezése, akkor felkelt, meleg bársony nulláiba és papucsba bujt és kopogtatott az összekötő ajtón.. Mary Lou válaszolt és Margaret bement hozzá. Sápadt volt, az arca kicsit megnyúlt, gyönyörű szeme alatt árnyékok sötétlettek. Mary Lou még barackszinü estélyi ruháját viselte. Szeme még csillogott az izgalomtól, de piros szájacskája keserűen lebiggyedt. — Pedig úgy vigyáztam, hogy ne keltsem föl — mondta mentegetőzve. Margaret leült az alacsony székre. Teljesen ébeF volt, a kiarja sajgott, a homloka tüzelt, de a keze és lába hideg volt, mint a jégcsap. — Nem aludtam még — felelte. Maga nagyon édes ebben a ruhában. Jól mulatott? — Igen ... Nem ... — mondta Mary Lou, mert maga se tudta, mi az igazság— Mondja el — unszolta az asszony. — Mi volt New Yorkban? Látta a lányt? Mit gondol róla? —. kezdte Mary Lou szinte hisztérikusan. Egész este majd meghalt a a vágytól, hogy Margarettel beszéljen, hogy meghallja; mit mond a másik nőről — közben halálosan félt ettől a beszélgetéstől— Láttam. De erre ráérünk. Történt valami ma este? Nagyon feldultnak látszik Mary Lou letilt Margaret elé a kis zsámolyra. Fáradt, tiszta szemét ráemelte Mar- giaretre és összeszedte a bátorságát, hogy szembe nézzen vele. — Valamit tenni kell, még pedig hamarosan — mondta lassan. — Soká már nem birom tartani a dolgot, ö.-- ő megint kért ma este, figyelmeztetett, hogy türelmes volt, sürgetett, hogy határozzam el magam. Meg kell tudnia mindent és ... szinte vádiul folytatta — nekem el kell mennem innen, valahová, ahol többé nem lát. <*) nem fogja bánni -- csupa keserűség volt a hangja --- gyűlölni fog, ha megtudja az Igazságot. Ma esté őrült voltam • •. —- mondta csöndesebben. — Megcsókolt... És én — tette hozzá dacosan — én hagytam. És visszaesők olt am. Mrs. Lorrimer elpirult. Valahogy jobban szerette volna, ha ezt nem vallja be Marv Lou- Pedig nem volt benne nyoma se annak a féltékenységnek, ami néha feltámad az anyákban, akik rosszul fogják fel hivatásukat. Ha az uít sima lett volna a lány és Lorrimer előtt, Lorrimer anyja velük örvendezett volna- Csak meghatott csodálkozással tudta néz-' mi a lány becsület ességét, őt magát őszintén szerette. Mary Lomnak nem kellett volna bevallania ezt a csókot, ha nem akarja. Mégis megmondta, megmutatta lelkét a másik asz- szonynak, mert úgy érezte, tartozik neki ezzel az őszinteséggel. — Sajnálom —- mondta mentegetőzve Margaret és maga se tudta, mire mondja. — Én örülök! — felelte Mary Lou elszántan. Ó, hiszen budija, hogy szeretem — folytatta hirtelen boldogtalanul. — Ezért kell el- memnem, mindegy, hogy hová, de úgy, hogy sose lássam többé! Mary Lou nem sirt. Már nem voltak kütiy- nyei, — Még nem mehet el — tiltakozott Mrs Lorniimer. — Még egy kicsit segítenie kell nekem. Tudom, hogy sokat kérek magától, teljesen tisztában vagyok vele. És mégis kérem, Nagyon önző vagyok — itt mosolyogni próbált — ha egyszer Traversről van szó Éin láttam ezt a másik lányt, Mary Lou. Tra- veirs soha nem lenne boldog vele. Egész éjjel azon gondolkoztam, hogy mit kell tenni. — Mit határozott? — kérdezte Mary Lón szilárd hangon. Egyenesen ült a zsámolyon, mint. a gyertyasznl, pedig halálosan fáradt volt. Folytatjuk % BaKKaMMMag—trth**"™,™'*3ÍTTni1TlMM—iatüMailHTriMÉUlffláfaaaaMM————
