Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)
1934-04-22 / 93. (3424.) szám
1934 április 22, vasárnap. tpr\gai-A\\<Aarhirlai> m 7 Ezer Jcrmfózenadomámji hortonij a (eraifózetiiidonidiiuoK nípsitrüsiííséntK szolgálatában Hatvanhat év alatt ezredik, jubiláns számához jutott el a legnépszerűbb magyar tudományos folyóirat ■ Az aranyosmaróti dr. Benkő Lajos az alapítástól előfizetője a lapnak : godt lelkesedését a természet tudományos kul-1 túra szolgálatába állította. Átlátta, milyen roppant jelentősége van a már megalakult, de alig-alig működő Természettudományi Társulatnak. Exakt gondolkodáshoz szokott szeme tisztában volt azzal, hogy egy társulatot csak időszakosan megjelenő kiadvánnyal lehet összetartani. Megalapította tehát a Természettudományi Közlönyt és ő lett a lapnak első szerkesztője is. Sok nehézséggel kellett megküzdenie az uttörés munkájában. Sziily Kálmán, amikor megindította a Közlönyt, tartózkodott a fellengzős Ígéretektől. Két célt tűzött ki. Egyik az vodt, hogy évi illetmény fejében élvezetes és tanulságos olvasmányt nyújtson, melyből a természet- tudományok legújabb és legfontosabb ha-1 A rohamos íejlődés utján A Közlöny írói megtalálták, hogy miről és miiképen kell írni, s a müveit magyar olvasó- közönségnek is megérkezett a vágya olvasásukra. Gyönyörködött nyelvezetében, megelégedéssel vette tudomásul a bosszantó természettudományi műszók mellőzését. Érdeme volt Szilynek. a Társulat minden titkárának és a Közlöny minden írójának, hogy közlésre méltónak ítélt minden jelentősebb természettudományos eseményt, föltevést, de gondosan kerülte, hogy bárkinek nézetét, hitét akár ízetlen pajkosságból, akár hiába való tudáskod ősből megsértse. 1877 december havában jelent meg a Köziadását mindenki könnyű szerrel megérthesse. Másik célja, hogy a természettudományokat minél szélesebb körben elterjessze, megkedveltesse, hogy a természettudományok szeretőiét az emberekbe beleoltsa. Elárulta eszközeit is. Csak közérdekű, általánosan érthető kisebb közleményeket fog ismertetni, melyeknek az „absztrakt deduk- cióktól“, azaz csak a beavatottaktól megérthető fejtegetésektől menteseknek kell lenniük. A Közlöny hrói megértették a szerkesztő intencióit. Igaz ugyan, hogy a sok-sok munkatárs között ott volt Szily Kálmán testi-lelki jóbarátja, Hermán Ottó, minden idők legnagyobb magyar természet- tudományi írója, akinek írásai a népszerű és szakszerű tudományos irodalom remekei. löny 100. füzete. A Természettudományi Közlöny első számát 801, századik számát 4850 tag köszöntötte. Ez a 600 százalékos léíezászaporodás olyan rövid idő alatt annyira páratlanul állott, hogy dr. Caintor heidelibergi egyetemi tanár egyik frankfurti lapban ezzel a megjegyzéssel közölte: Olyan Természettudományi Társulat, mely nem egészen tíz év alatt 800 tagról 4800 tagra növekedett, Magyarországon kívül nehezen található. 1877-ben a Közlöny havonként egyszer megjelenő folyóirat volt. Ha 1909-btn át nem Budapest, április 21. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) A magyar tudományos életnek jubileuma volt, a Magyar Természettudományi Társulat most adta ki ismeretterjesztő folyóiratának, a Természettudományi Közlönynek ezredik számát. Ünnepi köntösben, különösen gazdag tartalommal jelent meg ez a szám, amelynek élén a lap főszerkesztője dr. Ilosvay Lajos vezető cikkben, méltatja az ezredik füzet jelentőségét-. Valóban határkő ez az esemény a magyar természettudományok történetében, mert ez a lap hatvanhat esztendő alatt végtelen sokat tett a természettudományok népszerűsítése, a természettudományi ismeretek terjesztése terén.. Kicsiny kezdetből izmos orgánummá erősödött és ma már 16.0000 előfizetőt, társulati tagot, gyűjt össze táborában. Egy lelkes magyar orvostudós életműn kajának egyik legmaradandóbb alkotása volt a Magyar Természettudományi Társulat megalapítása. Egy szegény gyöngyösi iparosgyerek, Bugát Pál életpályája indult el a 18. század végén a Mátra-alji Gyöngyösről és ez a szegény gyermek a maga erejéből és tehetségéből a legragyogóbb tudományos pályát futotta be. 1818-ban orvostudor, 1820-ban szemészmester lett, több éven át volt tanársegéd, majd bakabányai tiszteletbeli főorvos, később Selmec- és Bélabánya főorvosa lett- 1824-ben a pesti egyetemre hívták meg az élettan, kór- és gyógytan s a gyógyszertan tanárának. 1830-ban akadémiai rendes taggá választották. 24 évig volt egyetemi tanár. 1848-ban a honvédelmi bizottság Magyarország főorvosává nevezte ki. 1849-ben követte a magyar kormányt Debrecenbe. Ezért megfosztották állásától és nyugdíjigényétől. Ekkor a magánéletbe vonult vissza és nyelveket tanítottN agyér tékü tudományos munkássága mellett különös érdemeket szerzett magának -azzal. hogy í. 1841-ben megalapitotta a Természettudományi Társulatot, amelynek első elnökévé választották, ő volt kezdeményezője a magyar orvosok és termé- szetvizegálók vándorgyűlésének is. ö kezdeményezte az orvosi műszók megmagyarositá- sát is, úgy, hogy a magyar orvosi műszóink n agy-része tőle származik s bár nagyrészük hibásan képzett szó, annyira meggyökeresedtek a magyar orvosok műnyelvében, hogy már szinte kiír ihatatlanok. A Természettudományi Társulat a legkiválóbb magyar természettudósok bevonásával végzi csaknem egy évszáizada értékes munkáját. SzaMilései, népszerű estélyei, sorozatos előadásai mind szélesebb és szélesebb rétegek érdeklődését keltették fel. Tudományos kiadványai a magyar természettudományi irodalom legértékesebb alkotásait publikálják, emellett azonban olcsó áron ismertetik meg a magyar olvasóközönséggel a világirodalom legkiválóbb termékeit. De a tudományok népszerűsítésének munkájában az oroszlánrész népszerű folyóiratára, a Természettudományi Közlönyre hárul, amely a természettudományok összes időszerű kérdéseit laikusoknak is könnyen nevezhető formában ismerteti. Szily Kálmán alapitása 1869-ben jelent meg a Természettudományi Közlöny első füzete. Szily Kálmán, a Természettudományi Társulat agilis első titkára volt a havonként megjelenő folyóirat megalapítója. Szijy Kálmán is egyike volt azoknak a csodálatos egyéniségeknek, akik a semmiből kultúrát tudtak teremteni, ö maga fizikusnak indult és egy jó ideig tanította is a fizikát a budapesti műegyetemen. Műegyetemi : tanszékén döbbent rá. mennyire elmaradt a : magyar tudományosság s megérezte, hogy a jövő a termő szét tud om ányoké é& higgadt, nyu- j Léva, április 21. (Saját tudósitónktól.) A lévai ref. templomban ünnepélyes keretek között iktatták be a bácsi egyházmegye uj vezetőségét, közte az uj esperest, Czeglédy Pál garamisallói lelkészt és dir. Nagy Béla lévai ügyvédet, az egyházmegye uj gondnokát, Varannay Sándor hontfegyvérneki lelkész magas szárnyalásu imája után Patay Károly, a lelépő esperes megnyitotta a folytatólagos közgyűlést és az eskütétel után utódjának átnyújtotta az esperesi tisztség szimbólumát, az egyházmegye pecsétjét. A beiktatott uj esperest elsőnek dtr. Agya- gásy Sándor egyházmegyei főjegyző köszöntötte az egyházmegye nevében. Megállapította, hogy 364 év óta állnak esperesek a barsi egyházmegye élén, az uj esperes ezek sorában a huszonharmadik. 164 év óta választ az egyházmegye gondnokokat, az uj gondnak ezek sorában a tizenkettedik. Szabó S. Zsigmond bajkai lelkész, a barsi egyházmegye lelkészi egyesülete, Farkas Károly vámosladányi tanító az egyházmegye tanítói kara, Bándy Endre főesperes pedig a barsi ág. evang. tesbvé r egyház megye nevében üdvözölte az uj egyházmegyei elnökséget. Az üdvözlések után Czeglédy Pál, az uj esperes mondta el székfoglaló beszédét. Rámutatott a mai kor szellemi káoszára és megállapította, hogy csődbe jut minden olyan vállalkozás, amely Isten nélkül akar kultúrát, vallás nélkül erkölcsöt és Krisztus nélkül békességet és boldogságot teremteni. Kijelentette, hogy kötelességének fogja tartani a lelkipásztorok és a tanítók testvéri szolidaritásának az előmozdítását. A felekezeti iskolák terhe egyre emelkedik, az autonómiája pedig mind szükebbre szorul. Ezért gyakran hallani, hogy az áldozatok nincsenek arányban a nyert értékkel, amit az egyház kap a felekezeti iskola révén. Ez a jelszó az esperes szerint téves és veszedelmes, mert az ellenérték a valláserkölcsi nevelésben rejlik. Dt. Nagy Béla, az uj egyházmegyei gondnok székfoglaló beszédében nagyfontosságu ügynek aposztrofálta az ifjúság nevelését. Ki kell termelni — úgymond — azt az embertípust, amely kész önmagát felajánlani a beteg világ gyógyítására, amely az igazságért és a tudásért tanul és igazságos kenyeret vár a munkától, nem pedig a nagyobb kenyeret és a több élvezetet tartja igazságnak. A mély hatást keltő székfoglalók után Szabó S- Zsigmond indítványára nagy érdemeik elismeréseképpen Patay Károlyt, a lelépő esperest, örökös tiszteletbeli esperessé, dr. Demény Gyula lelépő egyházmegyei gondnokot örökös tiszteletbeli gondnokká választotta meg egyhangúan a közgyűlés. A rendkívüli közgyűlés dr. Kersék Jánost egyházmegyei ügyésszé, Konta Károlyt pénz- tárnokká, Szinay Sándort és Lányi Nándort számvevőkké választotta meg és megalakította a különböző egyházmegyei bizottságokat, majd egyházkerületi képviselőkké választotta egyházi részről: Szabó S- Zsigmondót és dr. Agyagásy Sándort, világi részről dr. Kersék Jánost és Székely Bélát. Délben az uj egyházmegyei vezetőség tiszteletére a Városi vigadóban közebéd volt, este pedig a községébe, Garamsallóba hazatérő uj esperest ünnepélyes fogadtatásban részesítették. A gazdadalárda énéke után a presbitérium részéről Tar András, a község nevében pedig Bakos Gyula főjegyző és mások üdvözölték. ■■ 0 — —» HAMBURG-AMERIKA LINIE Rendszeres személyszállítási szolgálatok ÉSZAK*AMERIKÁBA, KANADÁBA, KÖZÉP. AMERI KÁBA, KUBÁBA, MEXIKÓBA, DÉLAMERL KÁBA (Braziliába, Uruguayba, Ars gentinába) legujab hajókkal, ke. nyelmes, gyönyörű berendezés és elsőrangú kiszolgálás. Üdülő tengeri utak: A Földközi tengeren, Észak honába és az Atlanti szigetekre, Karácsonyi és szilveszteri utak, utak a föld körül, Nyugat#Indiába és Afrika körül. Jó utazni a HAMBURG-AMERIKA LINIE hajóin Információk és jelentkezések a csehoszlovákiai vezérképviselet útján Prága II., Jungmannova 38 (a Riunione Adriatica di Sicurta uj palotája) változik havomként kétszer megjelenő folyóirattá, akkor az ezredik füzet kimyomatá- sára 1952-ben került volna sor. Az aranyosmaróti dr. Benkő Lajos B ars megye volt főorvosa, a .magyar orvosi kar nesztora, a Természettudományi Társulat legrégibb tagja s a Közlönynek kezdettől fogva előfizetője, ö az egyetlen, aki a 66 éves folyóiratnak kezdettől fogva hűsége® olvasója. A társulat legutóbbi választmányi ülésén az első titkár jelentést tett' a társulat ötven éves tagijairól. A közgyűlés üdvözölte ezeket, az „arany jubileuma?1 tagokat, külön ősképen üdvözölték azonban a legrégibb tagot, az alapítók kortársát, dr- Benkő Lajost, akinek képe a' Társulat székházának olvasótermét disziti. Nyolcszázinégy taggal kezdte meg pályafutását a jubiláló Közlöny, ma már Ifibb mint 16.000 előfizetője van. Ez az egyetlen adat minden szónál ékesebben mutatja jelentőségét a magyar tudományos élet fejlesztésében. ——MM Neulitsehemhen halálra ítéltek egy szlovenszkái házalót Neutitschein, április 21. Az itteni esfcüdt- bíróság ma tárgyalta Haljak József szloven- szkói házaló rablógyilkossági bűn porti. Haljak József tavaly októberben a Wüstpro- schwitz melletti erdőben meggyilkolta és kirabolta Miadós István nevű házaló-társát. Haljak eleinte tagadott, később azonban megtört és bevallotta bűnét. A Mladóstól elrabolt 2000 koronát Mikosfaíván élő feleségének adta át megőrzésre. A vád- és védbeszé- dek elhangzása után az esküdtek igazmondása alapján a bíróság kötéláltali halálra ítélte Haljakot. ■ ■■■ BRISTOL.... BRISTOL... BRISTOL Szálloda Budapest Dunapart árban és szolgáltatásban vezet! Szoba teljes ellátással személyenként napi 12 pengőért „Isten nélkül nincs kultúra, vallás nélkül nincs erkölcs11 — hirdeti a barsi református egyházmegye uj esperese ■ ■ Ünnepélyes keretek közt iktatták be hivatalába a barsi egyházmegye uj vezetőit
