Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-22 / 93. (3424.) szám

4

1964 Április 22, vasárnap.

Egy centennárium, amelyről megfeledkeztünk ...

Száz éve született Kassán Semsey Andor,

a magyar Carnegie, aki a magyar természet- tudomány kifejlődését lehetővé tette

Egy magyar nábob, akinek csak egy szenvedélye volt: a természet- tudomány ■ Százezreket áldozott a tudományos munka megindítására

Budapest, április közepe. (A Prágai Magyar Hírlap munka társától.) A budapesti földtani intézetben jártam hogy a magyar tudományos munkának ezt a nagyszerű műhelyét is megismertessem a Prágai Magyar Hírlap olvasóközönségével. Az ott felhalmozott kincsek, megszámlálhatatlan, drága külföldi értékek alatt táblát találunk ezzel a felírással:.,Semsey Andor ajándéka'4. Amint, ennek az önzetlen lelkű magyarnak, hallatlan áldozataira gondoltam. akinek

a magyar viszonyokat messze felülmúló bő- Kezüsége tette lehetővé Magyarországon a modern természettudományos munka megindítását és íelvirágozását,

felróni lett. hogy tulajdonképpen méltánytalanság történt az ő megdicsőült emlékével szemben. Nem készakaratos hálátlanság, hanem feiedékenyeég, ami az emberi gyarlóság következménye. Semsey Andor centennáriaméról feledkeztünk meg. A magyar sajtóban nem jelent meg egyetlen közlemény sem négy hónappal ezelőtt, amikor születésének századik évfordulóját kellett volna ünnepelnünk. Kissé megkésve, de még nem későn gyújtsuk meg az emlékezés tüzét megdicsőült szelleme előtt.

Kassa kultúrájának oszlopai

voltak a Semseyek évszázadokon át és ez a sárosi család mindig nagy szerepet vitt Sáros- és Abauj-vármegye történetében, kulturális életébenEbből a családból való az a Semsey Pál, aiki 1671-ben 1000 arany forintot ad a 'kassai fe- rencrendi növendékek teológiai és filozófiai könyvtárának kibővítésére.

Azok a könyvek, amelyeket ebből az alapítványból szereztek be, ma is a kassal szeminárium könyvtárát gazdagítják.

Ugyanez a Semsey Pál 2000 aranyforinttal járul a kassai ferences kolostor templomának felépitéséhez. Semsey Gábor pedig, aki 1682- ben maga is belépett a ferencesek rendjébe, 2000 aranyforinttal járul a kassai és bártfai ferences kolostor felépitéséhez. Semsey Benjámin 1816-ban bölcsőié ttud őri elmet szerez, Semsey Andor nagyatyja pedig, András, kiváló tudós hírében álló kamarai elnök.

Egy magyar míntagazda a mull század közepén

Semsey Andor száz évvel ezelőtt. 1833 december 20-án született Kassán. Édesatyja Semsey Lajos császári és királyi kamarás, édesanyja Szemere Klára. A Semsey-fiuk között ő a legidősebb. A birtok kezelése vár rá és ezért gondos gazdasági kiképzésben részesül.

Középiskolai tanulmányait Kassán végzi el, Ugyanitt végzi a jogot,

majd 1850—1861 között a magyaróvári akadémián tanul, ahol professzora a híres Pabst Henrik Vilmos, korának legkiválóbb állattenyésztője. 1856-ban professzorával együtt van tanulmányúton a rajnai tartományokban és Hollandiában. Magyaróvár után a németországi hobenheimi gazdasági akadémiát végzi ed. Gazdasági taulmányai hozzák közel a természethez is és érlelik meg benne a meggyőződést, hogy a magyar gazdasági életet csak akkor lehet magasra fejleszteni, ha a temiészetudomá- nyokat a kor követelményeinek megfelelően művelik és a természettudományos ismereteket minél Szélesebb rétegekben terjesztik. Minden előképzettsége megvan hozzá, hogy mintagazda legyen és a három részre osztott, hitbizománnyá tett birtok balmazújvárosi részén valóban mintagazdaságot fejleszt. Fiútestvéreinek elhunyta után az egész birtok az ő kezébe kerül. Gyönge szervezete meg a. hibáján kívül a hitbizományt sújtó bajok, terhek azonban arra bírják, hogy a tényleges gazdálkodást felhagyja és birtokát bérlte adja.

Zsugori, vagy mecénás?

Búd apétttr e költözik.

A leglgénytelenebb ember

a pesti társadalmi élet,ben. A Kálvin-téT és az ÜÍlői-ut sarkán, közel szive bálványához, a Múzeumhoz, szerény, kétszobás lakást bérelt. Reggelijéhez tegnapi kiflit hozat, mert annak darabja egy krajcár, míg a frissé kettő. Kalapja karimáját belülről itatóspapirossal béleli ki, nehogy a verejték megfogja a bélést és szalagot. Ha magára ölti ünnepi nadrágját, nem ül le, nehogy el koptassa azt. Aki csak erről az oldaláról ismeri Semsey Andort, Modiére fösvényét látja berne. Pedig Semsey Andor nem zsugori. Ő csak azért, von meg- magától minden fölösleges fillért, hogy minél többet áldozzon a magyar természettudományok oltárán.

Ha a természettudományra kell áldozni, gondolkodás nélkül ad mesés összegeket., ő a magyar Carnegie, a, magyar Rockefeller, a, magyar Kaieer mihóim Gesellschaft zűr Förde- rung dér Nafurvvissenschaften egy személyiben. Minden idők egyetlen és legnagyobb magyar mecénása.

Egy meglepő adomány

1870-ben meglepő hír terjedt el Pest társadalmi köreiben.

Egy magyar nagybirtokos, Semsey Andor a neve, akit sem a lóversenytérről, sem a kaszinóból nem ismertek, 20.000 aranykoronát adományozott a Magyar Nemzeti Muzeum ásványtani osztályának.

Azt mondták, hogy valami bogaras gyűjtő, aki szereti a ritka ásványokat. Csakhogy SemA föld, az anyaföld szerelmese, ez hordja az ásványokat, ez termi a gabonát, ez az élet {akasztója. Csak természetes, hogy a legnagyobb érdeKlődéssel fordul a földtani tudományok felé.

1879 óta hatamas összegeket áldoz a muzeum őslénytani gyűjteményére. De mind jobban érzi annak szükségességét, hogy a magyar geológia fejlesztése céljából feltétlenül szükséges a külön földtani intézet és muzeum megalapítása.

A földtani intézet szerény hamupipőke módjára a magyar földművelésügyi minisztériumban húzódott, meg. Semsey felkeresi Festetich Andor gróf földművelési minisztert és

100.000 aranykoronát ajánl fel az önálló földtani intézet céljaira.

A miniszter örömmel fogadja és kilátásba he- leyiz, hogy a költségvetésibe ugyanakkora összeget, állít be. Az intézetet azonban Darányi Ignác, Festetich utóda, valósítja meg. Elkészülnek a tervek. És ekkor kitűnik, hogy a tervezett épület 50.000 forinttal múlja félül az előiráryzatot. Az építkezést el kell halasztani.

— Dehogy kell, — mondja Semsey és egy szempillantás alatt kitölti az újabb 50.000 aranykoronáról szóló csekket. Hogyne töltené ki, hiszen a szivéhez legközelebb álló tudománynak emelnek belőle palotát.

Ám az épület üres falai még nem jelentik a tudományos munka lehetőségeit. Nagyérté- kii gyűjteményeket vásáról tehát. Marseille- iben eladó Coquand francia paleontológus ha.- talmas, sokezer darabból álló gyűjteménye. Semsey két szakértő vei odautazik. A gyűjteményből akkorára már néhány darab elkelt, de nagyrésze ott van .megveszi mind a 27.000 darabot 10.000 aranykoronáért. Megveszi a Bieltz Alibert-féle nalacozoológiái gyűjteményt. Holznadenben, az olajpálmák hírneves lelőhelyén előkerül egy bőröstül megmaradt (halgyik (idhihyosanrus) csontváza, az első példány legyen a magyar földtani intézeté.

Az intézetnek azonban szüksége van könyvtárra is, 500.000 aranykoronát ad. Szüksége van laboratóriumi eszközöKre és műszerekre, nem sajnálj^ a 200.000 koronát.

300.000 koronát áldoz a különböző gyűjteményekre, a berendezésekre 50.000 koronát ad és jelentős összeggel járul a szeizmográf beszerzéséhez.

sey Andor sohasem magának gyüjött, mindig a köznek. Ezzel a fejedelmi adománnyal meg volt vetve az ásványtani gyűjtemény igazi alapja és sűrűn következtek egymásra a nagy adományok, úgyhogy a dr. Krenner József vezetése alatt álló gyűjtemény hírneve hamarosan átszállóit a határokon. Csakúgy zarándokoltak a pesti múzeumba a külföldi tudósok, hogy gyönyörködjenek a Magyar Nemzeti Muzeum ásványtárában, amely hamarosan Európa ásványtani múzeumainak elsői között szerepel.

Az első adományt nyomon követik a többiek. Pár éven belül megszerzi a legritkább piacra kerülő ásványgyüjteraényeket. Amint Krenrer jelenti, hogy néhány ritka ásvány került a piacra, nyomban megjelenik a megbízó ttja és vásárol. így kerül a Muzeum tulajdonába többek között a világhírű Beranget-féle, a herceg Esterházy-féle. a Fauser-féle. a Spind- áer-féle, a Suehard-féle gyűjtemény, összesen 17.773 ritka ásványpéldány, amikért- 100.000 aranykoronánál nagyobb összeget adott ki.

Különös szeretettel fejleszti a meteorited gyűjteményét, amely most Európában egyedülálló.

És minderről a nagy nyilvánosság semmit nem tud. Bibliai módon adományoz, a balkéz nem tudja., mit csinál a jobb. Csak a múzeumok. tudományos egyesületek beszámolóiban emlékeznek meg a nevéről, amikor egy-egy értékes uj szerzemény eredetéről számot kell adni.

Ki kellene küldeni egy fiatal tudóst nagy -külföldi múzeumok tanulmányozására, másikat az orosz steppék földtanának megismerésére: Semsey mindig, mindenre és bőven ad. Oholno- ky Jenő. Horusitzky Henrik, Timiké Imre. Kormos Tivadar, Lóczy Lajos, Safarzik Ferenc, Szontagh Tamás, Treitz Péter az ő támogatásával végzik belföldi és külföldi geológiai tanulmányaikat. Geológiai térképek és kiadványok megjelenését teszi lehetővé.

Hermán Ottó és Semsey Andor

Szily Kálmán, a Természettudományi Társaság akkori titkára őhozzá vitte el Hermán Ottót, akinek a, pókokról irt monográfiája ekkor már uj korszakot vezetett be a természettudományos irodálomba. Semsey ettől a naptól kezdve mindvégig Hermán Ottó mecénása maradt, minden néprajzi kutatását anyagilag támogatta, könyveinek megjelenését lehetővé tette, így teremtették meg Hermán Ottó és Semsey Andor együtt á magyar néprajzot, így jelenhetett meg 1887-ben Hermán Ottó legnagyobb miivé, a magyar halászat, amely négy év alatt készült, de felölelte ezer esztendő emlékét, minden tanulságát és szépségét.

Soroljuk-e még fel mecénási tevékenységének sok-sok egyéb adatát? Hogy a Nemzeti Múzeumnak összegszerűleg 160.000 koronát juttatott, hogy ez a hetede annak az 1,203.400 koronának, amit a földtani intézetnek adott? Hogy a Földrajzi Intézet 40.000, a Földrajzi Társaság 100.000 ikoronát kapott? A műegyetem ásványtani é6 földtani katedrájának szertára számára 100.000 koronát juttatott.

Négymillió aranykoronát meghalad az az összeg, amit a tudományra áldozott.

Nélküle a magyar tudomány nem juthatott volna arra a fóikra, amim, áll.

NélKüle nem alkothatta volna meg Eötvös Löránd báró torziós mérlegét, ami nevét világhírűvé tette.

Semsey fedezi 100.000 koronával 1901—1906 között a torziós ingával végzett méréseket, •geofizikai kísérleteket. A két nagy ember barátsága itt kovácsolódott össze éltük végéig sziklaszilárdra.

Az ifjúság

tudományos kiképzése |

szintén a szívügye volt. Amikor Eötvös Lóránd í kezdeményezésére Wlaesics Gyula 'báró akkori |

Megteremti a földtani intézetet

„Koniferuin"

valódi borókabogyó párlat csodás hatású rossz emésztésnél és gyomorgörcsöknél. „S lov lik“ Tr énein.

Csökaetm

Eddig nem is tudtam, hogy van.

Már több, mint tizenöt éve, hogy fölszerelték nálunk és nem vettem észre. Vezetéke meghúzódott a falak mentén, a szőnyegek alatt. Gombjai, billentyűi az ajtó mellett lapultak, a csillárokon lógtak. Ki törődött volna vele?

Ha szükségem volt valamire, megnyomtam s 6 a villamosságtól fölpezsdülve rövid, kellemes lármát vert. Hirül adta az érkezőket, a barátokat, akik örömet hoztak, a zaklatókat, akiktől futni szerettem volna, mindenkit és mindenkor, ahogy kötelessége parancsolta, személytelenül, mindig ugyanazzal a kurta, éles rikkanással, akár végrehajtó volt az illető, akár orvos, akár éjjeli sürgönyhordó.

Ma reggel azonban — szeles, ideges tavaszi reggel volt — a csöngetyü megőrült. Egyszerre szólani kezdett, anélkül, hogy bárki megnyomta volna. Csörömpölt, csörömpölt és csörömpölt. A kapuhoz szaladtak, ajtóról ajtóra szaladtak. Senki és semmi. Talán valami szellem tréfált. Keresték a láthatatlan csengetőt, de nem lelték. Megvizsgálták gombjait, billentyűit, drótjait, hogy nem érintkeznek-e valahol a fémszálak. Hiba sehol. A csöngetyü megbolondult A csengetyü önállósította magát. A csöngetyü föllázadt.

Tizenöt évi példás szolgálat után forradalma,sdit játszott, tombolt, megtagadta az engedelmességet, rikácsolt, hadat üzent a rendnek, jajveszékelt, tűzvészt és árvizet jelzett, mert egyszer végre hallani akarta a hangját, a saját hangját, a maga mulatságára, hogy gyönyörködjék benne. Joga van az ilyesmihez? Tudom is én. Nem volt többé szolga. Ur lett. Trillázott és, ritt, porolt és vékony fejhangon feleselt, sipogott és dörgött. Jaj, hallgattassátok már el! Tépjétek el drótjait, zúzzátok össze szerkezetét, hiszen mi is roegtébolyodunk. Küldjétek szerelőért. Segítség, segitség!

Hiába, nincs segitség. Zug és bömböl, még mindig nem fáradt el, noha már egy félórája órdit. Hihetetlen. Ez a csöpp kis jószág, ez a semmi, aki voltaképpen nem is él, micsoda zenebonát és zűrzavart tud támasztani. Fejünk már egészen belekábult. Ha egy hadsereget jelzett volna, mely be akar törni lakásunkba, ha minden élőt és minden halottat jelzett volna, akkor is elég lett volna Hát nem tudtok segíteni? Szakítsátok ki nyelvét a pimasznak. Egy-kettő gyömöszöljetek papirt réztorkába, fojtsátok bele a szót Ugy-ugy. Határozottan jobb valamivel. Elrekedt Nyöszörög, mint az állat, melyre rátiportak, nyivákol. Már hörög is. Nemsokára kiadja majd a lelkét Micsoda? Nézzétek, ellökte a papirt s újra üvölt, komyikál, rikoltoz, sokkal hatalmasabban, mint előbb.

Na végre. Most elnémult. Igaz ez, vagy csak fülünk káprázik? A csönd oly süket, oly lármás, mintha még mindég bomolnék. De nem. Csak a dobhártyánk reszket. Már hallgat Ugyan ki némitotta el? ő gondlta meg magát és haogy rákezdte, meg is unta, abbahagyta. Minden ok nélkül.

Fogalmam sincs, hogy mi volt az oka erre és arra, ; hogy hirteleniil zengeni kezdett. Szeszély vagy elégedetlenség, mindegy. Voltak, akik azt tanácsolták, hogy a fölháboritó eset ntán dobassam ki csönge- tyümet, szereltessem le és tétessek helyette másikat, újat, megbízhatóbbat. Én azonban a pártjára keltem. Tizenöt éve szolgált. Ennyi idő alatt mindenki elvesztheti az eszét és követelheti egyéni jogait, még egy lelketlen gép is. Azóta különben ismét csendes és rendes. Tovább dolgozik, buzgón, lelkiismeretesen, pontosan, ahogy eddig. De néha, mikor rátekintek, összeborzongok, hogy milyen kiszámíthatatlan és rejtélyes lényt fogadtam házamba. nem értem, hogy mi lelhette azon a szeles, ideges tavaszi reggelen és — bevallom — olyan tiszteletét érzek iránta, mint azelőtt soha.

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ. * hez.

kultusz miniszter megveti az Bőt vös-k öli égium alapját azzal a céllal, Fogy a tehetséges ifjak szellemi és testi fejlődése eibíben az intézetben biztosítva legyen, Semsey nagy alapítványokat tesz, hozzájárul a könyvtárhoz, a, 'berendezéshez.

Angol mintára az intézet keretében megvalósítja a feilow-intézményt,

évenként három fiatalember 2000—2000 forintban részesüljön, hogy egyetemi tanulmányainak befejezése után is zavartalanul foglalkozhasson tudományágával, mindaddig, míg alkalmazást. kap. Az ösztöndijainak összege 173.000 koronát ért el.

Nem azért, adott., hogy hiúságát legyezges- eék, hogy kitüntetésekben részesüljön, de azért természetes, hogy ennyi áldozatkészség nem maradhatott elismerés nélkül. A tudományos társaságokban előkelő pozíciókra választják. a király 1896-ban a. Szent. István-rend középkereszt, jé vd tünteti ki, 1902-ben örökös főrend lesz.

Tiz évvel ezelőtt. 1923-ban. a3 patriarchák korában halt meg. Emlékét a magyr természet- tudoimány öröik időkre őrzi.

%