Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)
1934-04-19 / 90. (3421.) szám
0BP J xm. évf. 90. (3421) szám • Csütörtök • 1934 április 19 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. Pl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké. A szlovenszköi és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice12. H. emelet, • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská nlicel2. 111. emelet, • TELEFON: 303-1 1. « SÖRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRFIHft, A FRANCIA K ÜLKERESKDE POLITIKA Picire Mendés-Franee francia képviselő a Prágai Magyar Hírlap párisi munkatársa előtt a következőkben ismertette Franciaország mai külkereskedelmi politikáját. Párás, április 18. A francia gazdaságpolitika évtizedeken át a legnagyobb kedvezmény elvének minél szélesebb körű alkalmazása •állapján állott. A világháború előtti korban e még a világháború alatt is egész sorozat kereskedelmi szerződés megkötésével biztosította magának Franciaország a legkülönbö- zőlbb piacokon a legnagyobb kedvezmény jogát, természetesen a kölcsönösség alapján. A gazdásági biztonság és egyensúly azon korában ez az eljárás volt a legbecsületesebb b a ilegnormálisabb, ez fejezte ki a nemzetközi versenyben a lojalitás lehető legnagyobb mértékét és ez biztosította a lehető if^szabadaibb folyást a világkereskedelem inagy áramlatainak. De ez a politika egészen más hatást tesz a gazdasági zavar és valutárig bizonytalanság mai korszakában. Ma az a helyzet, hogy a külföld behozatala teljes mértékben élvezhetné Fra nciaországban a neki biztosított legnagyobb kedvezményt, a francia kivitel azonban e kedvezménynek úgyszólván semmi hasznát se látná, tekintve, hogy egyes országok valutájuk szántszándékom felhígításával gátolják meg Franciaország termékeinek eladásait, mások állami dömpinggel s ismét más helyeken a Francia- országban létező magasabb munkabér és magasabb gyártási költség akadályozza a francia érni versenyképességét. így 1928-tól 1808-ig a francia kereskedelmi mérleg deficit je 40 milliárd frankra emelkedett s minthogy ugyanez idő alatt Franciaország aranytartaléka ás megnövekedett, fel kell tennünk, hogy « külföldnek Franciaországban legalább ugyanily mennyiségű pénze fekszik is, ami nagyon nyugtalanító körülmény a francia deviza jövőjére vonatkozólag. 'Ezek a körülmények arra indították a francia kormányt, hogy 1988 szeptember 26-án elvileg kimondotta, bogy ezentúl teljesen szakit a legnagyobb kedvezmény elvével és minden, a jövőben kötendő kereskedelmi szerződésében egyedüli irányelvül azt fogja tekinteni, hogy az illető ország milyen mértékben szolgál piacul a francia kivitelnek. E-* uj elv alkalmazásánál a francia kormány kimondotta, hogy minden behozatali kontingens a szükséghez képest 75 százalékkal le- szállithaitó s ezt a 7o százalékot használta fel tárgyalási alapul, bogy a külföldi államoktól megfelelő árkedvezményeket kapjon, Ilyen alapon kötötték meg például nemrég a francia-orosz gazdasági egyezményt, mely a ikét ország mindegyikének körülbelül 250 millió frank értékű kiviteli lehetőséget biztosit. De ami Oroszországgal aránylag könnyen Kikerült, az a legnagyobb nehézségbe ütközött- a többi országgal szemben és a vámhá- boruk egész sorát eredményezte. Mindenekelőtt vámháboruba keveredett Franciaország az Egyesült Államokkal. Ennek a váimbáiborunak az amerikai alkohol- tilalom megszüntetése vetett véget. A francia kormány ugyanis az Egyesült Államokkal való kereskedelmi forgalom súlyos deficitje ellenére a legmesszebb menő engedékenységet, tanúsította, mert ily áron sikerült a saját bor-, sör- és pálinkakivitelének Amerikába nagy beviteli kontingenst biztosítani. ■Nem sikerült eddig békésen elsimítani a Németországgal szemben kitört vámháboruit, " FRONTVÁLTOZÁS parisban Franciaország mereven elzárkózik Németország felfegyverzése elől A német költségvetés fegyverkezési adatainak hatása Meglepetés Londonban - A francia válaszjegyzék Barttaou Bukarestbe Is ellátogat Parts, áprfte 18, ’Á keddi mfnfez'tertanáice hosszabb volta után elifogadta annak a francia lefegyverzés! váHafizjegyzéknek a szövegét, amelyet ezerdán küldtek el Pádéiból Londoniba. Tardiem ée Hanfiot kezdetben a Jegyzék elten nyilatkoztak, később azonban Barthoiu megnyerte őket áfllláspontjjáraák és ők te éltfogadták a szöveget. Illetékes körök szerint a jegyzéket a francia tábornokok készítették el és elküldése tulajdonképen a francia hadsereg győzelmiét jelenti A jegyzék köszönettel nyugtázza 'Angliának azt a bejelentését, hogy a brit kormány hajlandó eleget tenni a francia 'biztonság követelményeinek, Ugyanakkor azonban a francia kormány & tegbatátozoittabban vfeszaufia&it minden őlyan törekvést, amely a mai titkos német fegyverkezés legalizálására vonatkozik. A franciák megáltepitják, hogy a közvetlen tárgyalások nean vezettek jelentős eredményre, úgyhogy egyedit a genfi lefegyverzési konferencia látszik az alkalmas fórumn/kk konvenció megkötésére. ffltetékee körök véleménye szerint » jegyzék éles hangját a néhány nappal ezelőtt nyilvánosságra került német költségvetés fegyverkezési adatai okozták. Ezekből az adatokból ugyanis kitűnik, hogy a birodalom be sem várta a hatalmak döntését és máris megkezdte a fegyverkezést. „Non possumusM Páds, április 18. A lapok helyeslik a Londonba küldött lefegyverzési jegyzék szövegét Ugyanakkor megjegyzik, hogy a jegyzékeit a minisztertanács hosszabb vita után egyhangúan fogadta el, aminek nagy jelentősége van francia szempontból, mert untat ismeretes, a mai francia kormányban a francija pártoknak csaknem valamennyi árnyalata képviselve van, A Journal „f rontva 1 (ozásról* beszél és a következőket Írja: „Londonba nem ® garanciák várt fölsorolását küldjük, hanem emlékeztetjük az angolokat arra, hogy az uj német költségvetés fegyverkezési adatai bebizonyítják a francia álláspontot, amely a birodalom titkos és a vensaiűesi szerződést figyelembe nem vevő fegyverkezéséről szói A helyzetet egyedül a lefegyverzési konferencia főbizottsága oldhatja meg. Csak ha a főbizottság beleegyezik abba, hogy a német fegyverkezésekéi tegafizáljákj akkor kezdhető meg a vita a további garanciákról, A lapok megállapítják, hogy a jegyzéket Londoniban meglepetéssel fogadták, A Matta szerint a francia válás* a ,,non possumius"' alapján áli A francija kormány egyhangúan magára vállalta a felelősséget a befcüvetk©* zendö dolgokért, de a jelen körülmények között márt nem tehetett Franciaország csak akkor hive a lefegyverzésnek, ha a lefegyverzés elvei mindenkire vonatkoznak és nem fegyverkeznek föl egyes hatalmak. Németor- ezág mindenki ellen fegyverkezik. Franciaország szilárd elhatározása az, hogy biztonságát nem áldozza föl semmiféle elvért. A lapok ugyanakkor emlékeztetnek arra is, hogy a Londoniba küldött francia jegyzék elnyerte a Londonban időző Titu lesou tetszését, Titutes- cuét, aki a jelen pillanatban Küziépeurópa legnagyobb erőesoportjának, a kisantantnak illetékes szószólója. Titulescu Magyarország fegyverkezése eiien Bukarest, április 18. Jelentettük, hogy Titulescu román külügyiminiszter jelenleg Pá- ritíban tartózkodik és tárgyalásokat folytat a francia külügyminiszterrel, Baríhon és Tűrnie* eu tegnap megállapodott abban, hogy a francia külügyminiszter a közeljövőben meglátogatja Bukarestet. Az utazásra csak akkor kerül sor, ha Barikon visszaérkezik varsói és prágai átjárói. Párig, április 18, A román és a francia külügyminiszter szerdai tárgyalásának napirendjén a Doumterguie miniszterelnökkel való tanácskozás szerepelt, továbbá a Herriot-val, Tardien-vel és Lavallal való megbeszélés. Mikor ugyanis Franciaország uj gazdaságpolitikai elitét követve, leszállította a nőmet behozatali ikontigenst, a németek súlyos meg- a francia kormány kénytelen volt a Német or- torló rendszabályokkal válaszoltak, úgyhogy szággal 1927 augusztusában kötött kereskedelmi szerződést 1904 április 15-Jki hatállyal felmondani. Németország erre rögtöni hatállyal leszállította a francia behozatali kontingenseikéit, hatalmas dömipingbe kezdett Franciaország ellen a zárolt imánk aíkövetelé- sek inikorretkt kihaszáálásával, sőt ímegszori- totta a Franciaországba utazó turistáinak rendelkezésére bocsátható valutamennyiséget is. Mindez nagyon hátrányosan hat természetesen a Németországba irányuló francia kivitelre. Kívánatos volna, hogy április lö-éig valaminő megegyezés jöjjön létre a két ország között, de erre j- sajnos — kevés a remény s valószínű, hógy ez időpont után a francia kereskedelmi forgalom a nagy szomszédos birodalommá! további ijelemitékeny csökkenést fog szenvedni. Közismert Franciaország vámhábotruja Angliával, mely onnan származik, hogy Anglia a legnagyobb kedvezmény elvére való hivatkozással a maga részére követelte mindazokat az előnyökét, amiket Franciaország Amerikának biztosított a föntemlitett egyezmény megkötésekor. Minthogy úgy az 182B-os, mint az 1882-ee angol—francia kereskedelmi szerződések tényleg tartalmazták a legnagyobb kedvezmény elvét, Franciaország kénytelen volt e szerződéseket felmondani, mire Anglia a francia termékeket 20 százalékos vámtöbblettel sújtotta. Vámhóboruba keveredett Franciaország ezen kívüli Olaszországgal Is. Olaszország ugyanis Franciaországnak az agrártermelése védelmére eszközölt intézkedéseit nehezményezi, A kereskedelmi szerződést ugyan nem mondották fel, de tudnivaló, hogy ezt az 1928-ban kötött egyezményt egy .jegyzőkönyv követte, mely azt valójában hatálytalanná teszi, amenyiben lehetőséget, ad a két ország mindegyikének a legmesszebbmenő kantingen táláéi rendszabályok foganatosítására. A Portugáliával való vámháborut szerencsére már nem kell közelebbről jellemeznünk, minthogy annak sikerült a legutóbbi hetekben egy mindkét felet kielégítő egyezménnyel végeit vetni. Annál komplikáltabb váimhábornban áill azonban Franciaország Braziliával, melynek megoldását erősen megnehezíti az a körülmény, hogy a brazíliaiak nem teljesitik a háború előtt Franciaországban fölvett kölcsöneiknek kaimatszolgáltalá- gát. A francia kormány most megháromszorozta a brazíliai árukra kivetett vámokat, ami a gyakorlatban a francia—brazíliai forgalomnak úgyszólván teljes megszűnését vonja maga után. Mindehhez hozzá, kell számítanunk, hogy Svájccal nem áll ugyan Franciaország kifejezett váimhábornban, de nagy valószín ü»ég szerint e* aligha lesz elkerülhető és hogy a francia kormány kéuytélén lesz szigorú rendszabályokat, életbeléptetni a japán ipari döm- ping ellensúlyozására is, ami viszont japán- francia vóimhábonura vezet. Ez rövid vázlatban a francia külkereskedelem jelen állapota: harc minden fronton. Franciaországra kényszeritett harc. amelyet a francia kereskedelmi mérleg helyzete indokol,
