Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-18 / 89. (3420.) szám

4 1954 április 18, szerda. „Franciaország erkölcsi sülyedéséróT könyvet irt Stavisky tanítómestere, az öngyilkos Henri Rochette A háboruelőtti Franciaország szélhámoskirályának izgalmasan kalandos élete Nagyszabású bánya vállalkozások és százmilliós alaptőkék után f egyház, parla­menti vizsgálóbizottság, szökés, közgazdasági lapalapitás és — öngyilkosság gyeimet az Oustric által kibocsátott érték, papírokra. A vizsgálóbíró ekkor Indította meg az eljárást Oustric bankár ellen. 1931-bem Ítélkezett, a bíróság Ouefcric és Ro- chefcfce (közös bűnügyében. Rochettet kétévi fegy házra ítélték, — Oust- rlcot pedig 3000 frank pénzbüntetésre. Az emlékezete* mérőim 24-én a felébbe zéei bí­róság ezt a büntetést emelt© fél bárom évre és a nagy fezőr. aiki 1908 óta annyiszor jelent meg a bíróság előtt és ofly ádázul harcolt a bukása ©föle®, belefáradt a küzdelembe. A bosszú harc színhelyén tett pontot változatos élete után. Pária, április 17. Mint legutóbbi számunk­ban jelentettük, egész Franciaországban óriási feltűnést keltett Henri Rochette-nek, a háború előtti idők Staviskyjának öngyilkossága,- aki borotvával vágta el a torkát tárgyalás köz­ben abban a bírósági tárgyalóteremben, amelyben valamikor elkeseredetten véde­kezett a büntető igazságszolgáltatás ellen. A francia lapok hasábos tudósításokban szá­moknak be a háború előtti időik legnagyobb fezőrjének érdekes múltjáról és halálának különös körülményeiről. „Vér fog folyni*4 Rochette utéljára március 24-én jelent meg abban a tárgyalóteremben, amelyben most öngyilkos lett. Felebbezési tárgyalást tartot­tak egy régebbi ügyében, amelyben az alsó- fokú bíróság kétévi fegyházra Ítélte. Rochette kihallgatása közben kijelentette a bíróság előtt: _ Igazságtalanul vádolnak! Ha elitéi­nek, vér fog folyni! A kijelentést különbözőképpen értelmez­ték. A vádlottat fenyegetése ellenére is el­ítélték és a kétévi büntetést három évre emelték fel. Mint kiderült, Rochette már ekkor határozta el az öngyilkosságot. Ezt bizonyítja a terje­delmes levél, amelyet azonos szöveggel négy példányban találtak meg nála és amelyek közül az első a bíróság elnökének, a második Lebrun köztársasági elnöknek, a harmadik a párisi érseknek, a negyedik pedig a Sta- visky-ügy parlamenti vizsgálóbizottsága el­nökének volt címezve. „Franciaország erkölcsi sülyedése" Az azonos levelek tartalma határozottan mutatja, hogy Rochette elméje megzavarodott. A bírósági elnöknek szóló levelet azonnal át­adták a címzettnek, aki még a tárgyalóterem­ben kibontotta azt. Rochette patátikus és jós- szerü szavakban jelenti ki a levélben, hogy „Franciaország erkölcsi sülyedése" bekö­vetkezett és a címzettekhez apellál, hogy emeljék ki az országot az erkölcsi pösvényből. Levele további során elmondja, hogy egész életében a közállapotok áldozata volt és befejezésül közli, hogy tapasztalatait ^és gondolatait egy könyvben örökítette meg, i amely rövidesen meg fog jelenni. Közli, hogy a levelet már a felebbezési tárgyalás előtt irta meg és a bejelentett öngyilkosságot ed­dig csak azért nem követte el, mert könyvé­vel még nem volt készen. Most, hogy könyve elkészült, végrehajtja az öngyilkos­ságot. Rochette fivére is... Az eddigi vizsgálat megállapította, hogy Rochette fivére, az 53 éves René Rochette vállalkozó, két nappal ezelőtt Lieusaint állomása közelében agyonlőtte magát. Az öngyilkost eddig nem tudták agnoszkálni, mivel semmiféle iigazoló-irat nem volt nála és Rochette, a „bankár" csak néhány érával a bírósági teremben elkövetett öngyilkos­sága előtt tudta meg öccsének sorsát;. Valószínűnek tartják, hogy ez a hir érlelte meg benne efhatározóan az öngyilkosság gondolatát. A nyolcvanéves anya Melun városkában lakik a két öngyilkos Rochette-fivér édesanyja, aki már óimult nyolcvanéves. Hozzátartozói mindeddig nem merték neki megmond a ni, hogy milyen tragikus sors érte majdnem egyidő- ben mindkét fiát és az öregasszony, aki egyébként teljes egész-1 villában, mialatt mindkét fia a párisi morgue- ségnek örvend, mitsem sejtve él a kis melnni 1 bán fekszik. Stavisky tanítómestere A háború előtt, 1912-ben pattant ki teljes mértékben a Rocheíte-botrány, amely az akkori viszo­nyokhoz mérten éppen olyan általános feltű­nést keltett, mint ma a Stavisky dbotrány. Négy évvel megelőzően, 1908-ban történt meg Rochette első leleplezése, de az ügy fcifejíése az akkori idők lassú tempója szerint 1912-ig tartott... Rochette pályája és üzelmei nagyban hason­lítanak Stavisky pályájához és üzelmeihez, az eltérés csupán az, hogy amíg Stavisky már fiatal korában is teljesen sötét életmódot foly­tatott, addig Rochette, mint tehetséges ifiju nagy kariérnek nézett elében. Henry Rochette 1878-ban született, első emi­nens volt az iskolában és tanára keresz tülvitte, hogy ösztöndíjat kapjon tanulmányai folytatására. Rochette azonban ennek ellenére sem tanult tovább, mert megélhetéséről önmagáinak kel­lett gondoskodnia. Tizenégyévee koráiban be­állott írnoknak, köziben pedig esti tanfolya­mokra járt. Nemsokára jobb állást kapott egy bukott vállalatokat likvidáló irodában és Rochette valószínűleg itt tanulta meg, hogy miként kell vagy miként nem kell nagyvállalatokat alapítani és az alapítókét megszerezni. 1904-ben, 26 éves korában már egy bankja és hetilapja van. Ekkor kezdődnek a nagy üz­letek; Kétmilliós szénbányavállalatot alapit, majd ujabíb ikétmiiliós és egy harmadik kétmil­liós szénbányatársaságot. Á válaliko zó szellemű francia tőkések bizalmát hamarosan sikerült megnyernie és a közönség lelkesedéssel jegyzi ■túl a részvényeket. 1906-ban már 20 milliós vállalatokat alapit és 1908-ban, leleplezése előtt, nem kevesebb, mint húsz vállalkozás fölött gyakorolt ellen­őrzést, amelyeknek összes alaptőkéje megha­ladta a kétszázmillió frankot. A leleplezés 1908-ban az esti iskola volt növendéke a Cote-d‘ Azur-on tartózkodik családjával együtt és pompásan felvirágzott kocsijával résztvesz a farsangi felvonulásban. A farsangi közönség egyhangúan elismeri, hogy Rochette kocsija a legszebb. A nagy fezőr tovább akarta fejleszteni vállal­kozásait és az volt éppen a terve, hogy megvásárol egy nagy napilapot és szerepet fog játszani a politikában is. Ilyen körülmények között‘ érkezett meg ellene az első feljelentés az ügyészségre 1908 márciusában. A vizsgáló­bíró rendeletére letartóztatják és Rochette két éven keresztül elkeseredetten harcol az igaz­ságszolgáltatás ellen. Hívei és üzletfelei kitar­tanak mellette és rém akarják elhinni róla, hogy bűnös. ötvenkétezer tiltakozás érkezik be a képvi­selőházhoz é« mikor 1910-ben háromévi fegyházra itóliK, 'óriási tömeg tüntet mellette és az ítélet ellen. Rochette természetesen • fellebbezett, ügye elhú­zódott 1912-ig és a botrány ekkor robbant ki teljes terjedel­mében. Parlamenti vizsgálóbizottság alakul és tanácskozik hónapokon keresztül, majd feloszlik anélkül, hogy a botrány bűnöseit ki tudná deríteni. Csupán egy ügyészt bocsátanak el állásából. A szökés Az öngyilkosság előtti napon gramofonlemezen örökítette meg hangját és erkölcsi elveit Henry Rochette, aiki kétségtelenül régóta foglalkozott az öngyilkosság gondolatával, halála előtt egy nappal felesége társaságában megjelent az egyik párisi gramofonilemez- gyárban és előadta, hogy öt darab lemezt rendel, amelyeken saját propaganda-előadását akarja felvétetni ki­adandó könyve ismertetésére. A felvétel diját előre kifizette, nagy csomag ezerfrankos bankjegyet vett elő, előkelő gesz­tussal odadobott a pénztárosnak egy ezer- frankos bankjegyet és igy szólt: — A többi a magáé. Ezután folyékonyan, fejből mondta el a be­szédét, amelyet felvettek a gramofonleme­zekre. Mikor elkészült, mosolyogva fordult a műterem igazgatójához: — Most pedig szórakozni szeretnék. Talán felvehetnénk egy kis humoros jelenetet a fe­leségemmel. — Nagyon szívesen — válaszolta az igaz­gató. Talán azt a óimét lehetne adni: „Csa­ládi vita." —- Mi nem szoktunk vitatkozni a felesé­gemmel — mondta Rochette — és gyengédén tekintett a mellette álló asszonyra. — Inkább arról fogunk beszélgetni, hogy hol töltsük el az estét. Fs a házastársak rögtönzött beszélgetést folytattak különböző színházakról és mozik­ról és arról, hogy hol fognak vacsorázni az: előadás után. ■ r rj Rochette mindvégig gyengéd férj volt, aráit bizonyít az is, hogy nagyon meleghangú, meg­hatott levélben búcsúzott el feleségétől. „Szemem tele van könnyel, — írja levele ■végén — de letörlöm, mert nem akarom, hogy szomorúságom nyomát találd a levélben, ha­nem csupán irántad való nagy szerelmemet, amit magammal viszek a sírba."-----o---­BM AMfct—Mg—MWgf WHWIH IMI 1'lH'l'lg—B Rochette közben szabadi ábrahelyezését kér­te és a bíróság helyt adott kérelmének. A volt fináncmáignás azál az ürüggyel, hogy vi­déken levő beteg leányát akarja meglátogatni, megszökött és Angliába, majd pedig Ameri­kába menekült, hogy itt próbáljon újra szerencsét. Rochette pályája ezután — bár nem kevésbé érdekes — lefelé hajlik. 1917-ben-- Rennes-ber újból letartóztatják.* Kiderült, hogy álnéven ka­tonai szolgálatra jelentkezett, de megszökött. Emiatt kéthónapi fogházra ítélték, de a koráb­ban kiszabott háromévi fogházbüntetését is ki Előkelő családból származó diákok bandáin gyilkolta meg és rabolta ki Popovici képviselőt A leleplezés óriási izgalmat keltett Bukarestben kellett töltenie. 1919-ben szabadlábra kerül, de csakhamar ujTa kétévi fegyházra ítélik, mert tízmilliót csalt iki hiszékeny üzletfeleitől. 1921-ben ismét álnéven szerepel és egy kereskedelmi múzeumot alapit, amely vállakózáshoz 400.000 frank tökét sze­rez. Egy volt tanítónak 12.000 frankos igazga­tói állást ígér és ennek fejében 60.000 fran­kot csal ki 'tőle. Rochettet újra elitélik. Újból 1926-ban került az igazságszolgáltatás kezére, mert két társával együtt „Bourse et Finances“ címen egy közgazdasági hetilapot adott ki, amelyben értéktelen részvények vásárlására csábítja a közönséget. Rochette elvezet Ou*tric-hoz Néhány hónapai későbben feltételesen sza­badlábra helyezték és a vizsgálat elhúzódott mindaddig, amíg kipattant a* — Oustric-botrány. A büntető hatóságok emberei a „Bourse ©t Fi­náncé" ügyében folytatott vizsgálatnál lettek figyelmesek arra, hogy a lapban rendszeresen jelennek meg az Oust­Bukairest, április 17. Március elején, mint ismeretes, radautai villájában álarcos rablók meggyilkolták Popovici Jenő kormánypárti képviselőt. A rablógyilkosuk menekülés közben megsebe­sítették a meggyilkolt képviselő féleségéi is, de előbb az egész lakást kifosztották. Tegnap a nyomozásiban váratlan fordulat kö­vetkezet! be. Megjelent ugyanis a rendőrsé­gen egy Grigoriu nevű tartalékos tiszt és kétségbe­esetten mondotta el, hogy Popovici képvi­selőt fia, egy hatodikos gimnazista és két társa gyilkolta meg. A szenzációs vallomás alapiján beszállították a rendőrségre a három diákot, akik rövid ta­gadás után bevallották, hiogy valóban ők gyilkolták meg Poipoviciit. A gyilkosok: Grigoriu Petre 16 éves, John Rasoanu 18 érés, egy középiskolai tanár fi* és Petre Dimeseu 16 éves diák, egy magas rangú közhivatalnak fia. A merénylet értelmi szerzőije a fiuk vallomása szerint Rascamm volt, akit nemrégiben csap­tak ki az egyik román középiskoláiból. A fiuk vallomásából kiderült, hogy Grigoriu tulajdoniképpen netm vett részt a gyilkosságban, ő csak a revolvert adta oda másik két tár­sának. Eredetileg csak ki akarták rabolni Po- povioi villáját, de mikor Popovici álmából felriadt és észrevette munkájukat, akkor agyonlőtték. A fiukat őrizetbe vették. Bukarestiben a gyilkosság tetteseinek leleplezése óriási iz­xx A gyomrunkkal nincsen bajunk, lm Cig^ika-rizet iszunk! Megrendelhető: Ci­gellka forrás válla latnál, Bardejov. galmat keltett annál is inkább, mert mind a három diák előkelő családból származik. A fiatalkorú diákok vallomásának hatása alatt a kultuszminiszter ma rendeletet adott, ki, amelyet szigorúan megtiltja a középiskolák növendékeinek a mozik látogatását azzal az indokolással', hogy a mozikban lát­ják a sok rém regényt, delek) i\históriát s <v rontja meg fiatal gyerekeket. ^KSOJ-MaG^ARHIRXíAP ric-Féle részvények hirdetései és a lap köz leményei is feltűnő módon hívják fel a fi

Next

/
Thumbnails
Contents