Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-15 / 87. (3418.) szám

12 13&4 április 15, vasárnap. — A» orvosi szaktanulmányok nemzetközi sza­bályozása. A népszövetség higiénikus bizottsága a párisi Pasteur-intézet főorvosát, dir. Burnet-et meg­bízta, hogy az orvosi szakoktatás nemzetközi sza­bályozására tervezetet dolgozzon ki, mely a világ- tárgyalás alapját képezze. Dr. Bűmet az orvosi szakoktatás előírásai közt fennálló nagy különbsé­geket legalább részben megszüntetni kívánja. Azt javasolja, hogy az oktatási terv a gyakorlatra több snlyt helyezzen. A legtöbb országiban a kórházi gya­korlatot és a betegszoba tanulmányozását elhanya­golják; „a tanulók sokat látnak és hallanak, de keveset dolgoznak". A tanulásnak a tanteremben és a betegszobában párhuzamosan kell haladnia. Dr. Bűmet a specialistaságot is korlátozni akarja. Ál­talános szabályként kívánja felállítani, hogy a kü­lönleges tanulmányok csak az általános kiképzés befejezése után vegyék kezdetüket. Csak igy ke­rülhető el oly jelenség, hogy pl. New-yorkban szin­te lehetetlenség oly orvosra találni, aki nean egy különleges szakra képezte ki magát. A jövőben kü­lönösen súlyt kell helyezni az orvosok alapos álta­lános kiképzésére. Dr. Bűmet szerint az orvosok számát is nemzetközileg kellene rendezni. Ma egyes államokban igen sok, másokban kevés orvos van. A háború utáni években az orvostanhallgatók száma általában növekedett. Míg Németországban 1909-ben 10.000 lakosra öt, 1929-bén már nyolc orvos esett. Az Egyesült Államokban minden 790-ik ember or­vos; Japánban 1558 lakosra 1, Franciaországban 1697 lakosra 1 orvos jut. Európában Jugoszláviának van legkevesebb orvosa, mert 3568 lakosra csak 1 orvos jut. A világ összes országai közül Perzsiában van legkevesebb orvos: 40.000 lakosra egy esik. Az orvosnőik száma mindenütt erősen növekedett, vi­lágátlagban az orvostanhallgatóik 16 százaléka nő. Az orvostanhallgatók száma is 1914 óta megsokszo- rosodott: ekkor 100.000 lakosra 128, 1932-ben pe­dig már 236 esett. Ilyen további haladás mellett a jövő évtizedben minden 820 lakosnak 1 orvosa lesz. Az orvosok átlagos jövedelme is az egyes országok­ban igen különböző. Az Egyesült Állaimokban pl. az orvosok 50 százalékának évi jövedelme 3600 dol­lár; Németországban egy segédorvos működése 4. évében havi 90 márka, egy betegápoló nővér átlag 60 márka, az orvos pedig évenkint 1500 márka jö­vedelemmel bir. Csak 28 német orvosnak évi jö­vedelme haladja meg a 100.000 márkát. ■—Tovább robog a gázoló sofőr. Lévai tudó­si tóink jelenti: Garamszentbenedek és Újbánya között az országúton egy teherautó belefutott egy deszkát szállító szekérbe, amelynek lo­vait Polc József újbányái földműves hajtotta. A teherautó vezetője az összeütközés után to­vább rdbogott, magára hagyva a megsérült i gazdát. A csendőrség megállapította, hogy a i gázoló autó Gócse lévai szállító tulajdona és 1 a koiosit Hausler József sofőr vezette. Polcot 1 később járókelők találták meg az országúton t eszméletlen állapotban és súlyos sérüléseivel a 1 lévai kórháziba szállították. A gázoló sofőr el- 1 len, aki azzal védekezett, hogy nem tudta, mi- 4 ilyen bajt okozott — megindult a büntető eb járás. Tavaszi bolyongások az ősrégi Brigetio nyomában A falu jegyzője, aki múzeumi szakértő lett ■ Az ószőnyi Gloset Sflooé SUTesto nad Oáhom. őzeplö ellen a lég* beoáífabb szer j créme f Szeplő, májfoltok és \ mindennemű ardisztátalanság azonnal eltűnik. SDTlndenöff kapható 9ostán szétküld t: ®r. 2ad. 9ollák és 9sa, 9ieáíany, 1 tégely ár a Ke 11 Komárom, április hava. Két-három uszáilygözös sétálgat a Dunán, a folyamot a tavaszi szellő sötétzödre borzolja s ott, ahol a. Vág beleömlik a Dunába, a két folyó színe tarkásan, iszaposán olvad össze. El­szánt csónakos próbálkozik a hullám óikkal la­dikján, a komáromi strand fái még kopárak. A vasúti vonal mentén, amerre megyünk, itt-ott lágyan domborul a föld, de gyep és ve­tés takarja régen. Az a hir járja ezekről a dombokról, hogy ezek a régi rómaiak erődít­ményei, hajdani földhányások emlékei. A mai komáromi vár büszkén emelkedik mellettük. Ószőny községbe megyünk. Hosszú, ország- utmenti ősrégi település, majdnem összeér Ke­rn áromiujvárossal. vakító sima országút vezet végig rajta s daloló legények mérik az ut kö­zepét. Brigetio volt a neve hajdan ennek a vidék­nek. Brigetio kelta elnevezés, erődítményt, vá­rat jelent, a rómaiak is átvették a nevet s egyik legerősebb pannóniai városukat építet­ték meg ezen a helyen: a Vág és a Duna ösz- szefolyásával szemben, nem messze Acquin-cum- tól. Valamikor harmincezer lakosú nagyváros volt ez. A komáromi Jókai Egyesület múzeu­ma. főképpen dr. Alapy Gy-ul-a lelkesedésé­ből és gyűjtő szorgalmából gazdag tárháza a római régiségeknek, amelyeket az ószőnyi ré­teken. szántókon lehetett találni. Tele van most is Brigetio emlékeivel ez a kis község. rabszolga-cseléd kis hamisítvány-köve. Egy eirMet nagyon megható: gyermekjátékszerek kerültek a sírból elő, tört cserepek, kicsi tá­nyérok, ahogy a gyermek édesanyja elhelyezte kis halottja mellé, a hosszú útra... Itt a régi római nő toalettkéezlete. festék- tő rője, tükre ,ollója, fésűje, itt van ruhája csatá­ja, itt a főzőkanál, amivel keverte az ételt s itt vannak e kis istenszobrok, amelyekhez imád­koztak; de előkerülnek a fogadalmi tárgyak is, minden-minden, amit a föld csak elrejtett magában kétezer hosszú esztendőn keresztül s most kiváncsi utódok nézegetik, forgatják, ta­lálgatják, vájjon mi lehetett... Itt a legnagyobb ólomszobor, amelyet valaha találtak, vattás dobozban van. Itt találták an­nakidején azt a hatalmas bornztáblát, amelyen Nagy Constan­tinus egy ismeretlen törvénye volt bevésve. Ez a förvénytábla annyira értékes, hogy azóta a Nemzeti Múzeumban van, Pesten. Ödön bátyánk gondosan csomagolja a ká­meákat s a gyűrűket, számozva és dátumozva vannak ezek a törékeny jószágok, még a tár­saságunk hölgyeinek sem szabad hozzányúlni, akik pedig szívesen felpróbálnák a szebbeket ujjaikra. Ödön bácsi udvarias, de szigorú g mi tudjuk, hogy igaza van... Az ószőnyi hamisítványok van annyi római csontszobor a szőnyi halán' bán. Ilyen voiLt a „szőnyi Glösel”. Persze, ez már csak a múlté. Kinek van ma pénze római szoborra? Nagyon jól mulatunk az elbeszélésen, meg­forgatjuk a szobrokat, amelyek majd annak­idején külön vitrint kapnak, mint az emberi smokkság bizonyítói... * Szép tavaszi találkozásunk volt ez, a letűnt időkkel.... SZOMBATHY VIKTOR. Társadalmi Élei Az ipolygálsai Kariíász a Szentév befejezése alkalmából kél Ízben előadta a 19 éves tehetséges Magyar Ferenc „Íme az Ember" cimiü hatfelvonásos passiójátékát. A fiatalokból álló szereplőgárda a nehéz szerepeket bámulatos könnyedséggel játszot­ta. A siker nagy-részben a fiatal szerző érdeme, aki­nek a rendezés nehéz és fáradságos szerepe is ju­tott. Az ipolygalsai Karitász a rozsnyói egyházme­gye katolikus akciójának egyik legszebben dolgozó szervezete. Megemlítendő még itt Pereez József losonci fodrász-mester is, aki ügyes munkájával nagyban hozzáj-rult a paesziójátékok hatásos sike­réhez. — Betörtek egy érseKujvári üzletbe. Érsek­újvárról jelentik: Tegnap éjjel ismeretlen tet­tesek behatoltak Griinstein Jenő kereskedő üzletébe és nagymennyiségű árut vittek el. A ceendőrség nyomozza a- betörőket. — Huszonegyezer koronát raboltak álarcos uíon- állók a muzslai határban. Párkányi tudósi-tónk jelenti: Az április 12-én megtartott, m-uzslai vásár­ra megelőző éjszaka érkeztek a vidéki kereskedők. Két tőketerebesi kereskedő gyalog tette meg az állomásról a faluba vezető öt kilométeres u-tat. Az országúton hirtelen két álar-cos ember toppant elé­jük, revolvert szegeztek mellüknek és pénzt kö­veteltek, A veszélyes helyzetben levő kereskedők nem tehettek egyebet, minthogy összes kész­pénzüket, 21.000 koronát, átadták a. banditáknak, aki-k az éjszaka sötétjében nyomtalanul eltűntek. A ceen-dőrség nyomozást indított kézrekerité-sük- re. xx Jó ellátás, kényelem, gondosság Buda­pesten a Park-nagyszállodában a keleti pá­lyaudvarral szemben. Leszállított árak. E lap előfizetőinek 20 százalék engedmény. — Egy volt ügynök ravasz csalásai Besz­tercebánya környékén. Besztercebányáról jelentik: Ajz utóbbi betekben egyre több fel­jelentés érkezik a környékbeli csendőr állo­másokra egy Szlámen Béla nevű állástalan ügynök ellen, aki ravasz módon csapja be áldozatait. A volt ügynök, miután újabb rendelőiteket nem kap, a régebben általa eladott és leszállított árut csalja k.i a keres­kedőktől azzal az ürüggyel, hogy az árul jobb minőségűre fogja kicserélni. Több hiszékeny kereskedőtől sikerült is mintegy 2000 korona értékű árut összeszednie, amit azután potom pénzen értékesített. A csend- őrség hamarosan ki-derilelte, hogy Sziament hasonló bűncselekmények miatt már hétszer Hítélték- Most újra körözik. Ahol a tehenek is római edényből isznak Vasárnapi hangulat ül a falun, a vasárnapot- csak egy -tehén jelenléte zavarja meg, de az a tehénke éppen megmutatja azt az érdekes tör­ténelmi folyamatot, amely itt. -kétezer év alatt lepergett. A tehénke a -község kútja előtt ál s iszik. Nagy, hatalmas kő vályúból iszik, ha közelebb megyünk, látjuk: római kősir, szarko­fág aljazata. Válaho-l a határban találták az élelmes gazdák s behozták a faluba itatóvályunak. Az u-cca sarkán itt is-ott is egy kő, amely a római világra emlékeztet. A községháza udva­rán százával a régi mérföldkövek, sírkövek, emlék cserepek, a hir szerint az egész község rómaiak kövé­ből, téglájából épült föl s olyan erősek, tartósak ezek az öreg falak, -hogy ágyúval sem -lehetne őket széjjelrobban- tani. —- „Feldobja az eke ...“ — szokta -mondani a gazda, ha szántás közben megint lel valamit. Az egész falu leleteket keres. Ritka község: ; ez már tudja, hogy a leleteknek értéke van s : -ha öreg fazekat talál a földben, nem veri szét-, hogy megnézze: kincs van-e benne, hanem 'be­viszi Kállay Ödön jegyző útihoz, mert -tudja., | hogy öreg edény, esetleg urna. vagy ilyesmi... A falu jegyzője: a múzeumi tudós Kállay Ödön a falu egyik jegyzője, ked­ves, fin orom odor i), népszerű ember. Nemcsak a környéken, de tudós körökben is mindenki ismeri s ha róla van szó, a tudós szakértőnek kijáró elismeré-s szavai szólnak róla. Tíz év-e gyűjtögeti a régi emlékeket csupán, d-e e tíz év alatt szakértővé vált, elismert tudósává és gyűjtőjévé a római emlékeknek. Nincsen olyan egyetemi hallgató, aki, ha .római régiségekről -készít disszertációt, ne őt -keresné fel s még külföldről is érkeznek tudós idegenek a falu jegyzőjének kicsiny szobájába, amely különös, megfizethetetlen kincsek tárháza. Szekrény tetején, asztalkán, dobozokban, pa­pibb őri tékolkb au van éltévé a rengeteg szép római holmi, amely valamikor majd egy külön brigi-etioi múzeumnak nem alapja, hanem törzs- gyűjteménye lesz. A valódi gyűjtő szenvedélyével szedte ösz- sze a föld rejtett római kincseit s ahogy sorra kirakja az asztalra, egy letűnt világ minden gondolata, hétköznapja, élete tárul elénk. — Oak népvándorláskorabeli leletek nin­csenek erre, — jegyzi meg Ödön bátyánk,— noha a fáma azt tartja, hogy állítólag Atilla urunk is itt tanyázott hatalmas sátrában. Van if-l korsó, finom üveg, fiola, jeles tégla, amelyben még római légiók száma é-s kaszár­nyájának jele van beleégetve, — itt a szegény Végre nagy elefánteeontfaragványök s öreg kőedények vándorolnak elénk az asztalra. Megcsodáljuk őket alaposan. Ezek után azt mondja csendesen Ödön bátyánk: — Hamisítványok ... Ujfent megvizsgáljuk az „emlékeket”, de csak akkor hisszük el, amikor Ödön bácsi es­kü alatt vallja, hogy hamisítványok. Komárom -környéke tele van ezekkel a ha­rc isi tványokkal. Még a Louvre-ba s a British Múzeumba is ju­tott belőlük, csak ott nem merik bevallani. Ilyen ügyes és szé-p hamisítványokat ritkán le­lhet találni. Akkor kezdtek itt hamisitani, — jó néhány évtized-de-l ezelőtt, — amikor a bri-getioi lele­teknek oly nagy volt az értékük. Élelmes berlini németek, berlini gyárban hamisítványokat készítettek s egy megbízott emberük elhelyezte az ószőnyi vidéken. Vett belőlük boldog-boldogtalan, nemrégiben padlásszámra hagyott örököseire ezekből egy szőnyi csa­lád ... Az elhelyezés nem volt könnyű. El kellett először ásni a leleteket, majd utá­na megtalálni, a gyűjtő szemeláttára. A berlini ham-isitványo-kka! végeztünk gyor­san, mert ezeknél sokkal szebbek a ceontfara- gáeok, amelyeket pásztoremberek faragtak marhacsontokra. szintén megrendelés szerint. Fantasztikus római alakokat faragott a jó dunántúli pásztor s a szobrokat annyi fo­rinttal fizetté^, ahány alak van rajtuk, így aztán faragott alakot a jó pásztor még a szobor hóna alá is vagy ötöt. meg a feje fölé s a zászlója -hegyibe is. Egy szobor sem adja alul tizenöt forinton. A szobrokat -tehát megfaragták. Mikor kész :lett, azt mondta, a juhász a feleségének: — Anya, megyek a Palonyába s küldd utá­nam a -kutatót. Tud-ja Isten, minő keresztutakat járt meg ez az elnevezés: Pannónia, amíg a paraszt Pailo- nyának nem mondta... Pa-lomya: mezei rész volt Szőny határában. Kiment tehát a juhász, elásta a szobrot, jól -megforgatta rajta a földet, akár hetekig is. A szobor nem volt friss, mert a ..kész szobor” azt is jelentette egyúttal, hogy két évig már trágya-domb alatt sárgították, edzették, öregi- e'tfék, zománcozták. A régi római fal mellett ásta el a juhász az „-elkészített” szobrot. Nagyokat szuszogott s nyögött, amikor a feleségétől küldött kutató kiérkezett a határba. —• Na, van-e valami — kérdezte a kutató. — Neüem tigy rémlik, hogy van! — felelte a juhász, — nézzük csak! És addig ásott a „cucával”, a járomSzög- gel, amíg ki nem ásta a római csontszobrot, a tizenhat alakkal... És a kutatóknak soha fél nem tűnt, miért] xx A „Cigelka” jódos gyógyvizekről. Idő­sebb korú orvosaink javarésze bizonyára még emlékezni fog egyetemi évei során a kathedrá- ról gyakran hangoztatott devizére: „Wenn mán nicht weiss. wie. wo. warurn, verord-net mán - Jodkalktm”. És valósággal akkor is, ma is, a jódkálium s annak tulajdonképpeni ható­anyaga, a JÓD volt. az a csodaszer, az a pa- na-ce, mely a l-egkiilönbözőbb bániaknak el­len, a még oly rejtetten lappangó, jóformán ki nem deríthető kóros elváltozások ellen jó ha­tással volt. „A jód jót tesz!” hangzott a jel­szó. Ez az oka annak, hogy míg a gyógysze­rek zöme a divat szeszélyeinek van alávetve, — emlékezzünk csak vissza a főfájás elleni szerekre, hol a c-hinin hajdani uralmát fölvál­totta az antipirin, majd az aspirin, utóbb a py- ramidon, — ezzel szemben a jódkészitmények mai nap is dominálnak a gyógyhatás terén. És ha joggal mosolygunk is sok ásványvíz nagyhangú hirdetésein, melyet tulajdonosa minden lehető és lehetetlen -baj ellen mint csal- hatalan pana-ceat magasztal, mégsinos jogunk kétkedéssel fogadni a. jódos vizeknek tulaj­donított gyakorlati la g kipróbált, tapasztalati­lag bevált szinte varázshatását a legkülönbö­zőbb betegségek ellen. Ki hitte volna vájjon, amíg csak Grossich fiumei orvos meggyőzően kimutatta, hogy a jódtinctura a leghatásosabb tertőtlenitő szer, úgyhogy még a hasfalat is ve­szélytelenül megnyithatjuk előző jódeceet-elés után. A múlt századnak egyik j-óhimevü vegyésze bírókra akarván kelni a természettel, pontosan vegyel em-ezte a bor összetételét s azután művi utón, pontosan a nyert adatokat és adagokat fölhasznál!va, bort gyártott. De mi-nő rettene­tes izü és hatású kotyvalék volt ez a műbőr a termésezt-es borhoz képest.. Ugyanez a hely­zet, ha mesterséges és természetes tápanya­gok között párhuzamot vonunk, avagy ha a mesterséges ásványvizeket összehasonlítjuk a. természeteseikkel. Amint nem kell szakember­nek lennie valakinek, hogy belássa, miszerint bármely mesterséges ételnél szívesebben veszi be és dolgozza föl a gyomor pólójául a rosté­lyost, vagy ropogósra sült kacsacombot, ugyan­úgy nyilvánvaló, hogy a föl-d mélyében és me­llében, szóval, a Teremtő Isten vegykonyhájá­ban készült, tehát a Természet adta „Ggelkai” jó-dos víz hatása biztosabb és cé-iliozvezetöbb, mint a vegyi gyárakban fabrikált jódsó oldat. Egyébként „mindér Demo-sth-encenél szebben beszél a tett!” Minden reklám mögött, ugye­bár, önérdek, sőt haszonleső szándék lappang; ezért szkeptikus ma a nagyközönség minden­nemű reklámmal szemben. Ám, szívleljék meg akkor a szent-írás ezen szavait: „Mindeneket megpróbáljátok s ami jó, azt megtartsátok!” Rajta tehát, próbálja meg az,, kinek baja van a gyomrával, meszesednek az erei, duzzadtak a. mirigyei, golyvája van, nem tiszta a vére, krákog a gégéje, zihál a melle, hogy minő ha­tással lesz rá a. „Cigelka” jódos gyógyvíz fo­gyasztása s tegyen azután a saját ma gin tapasztaltak alapján belátása szerint. —. Dr. Austerlitz Vilmos, orvos, v. egyetemi tanár­segéd. — A „C i g e 1 k a” gyógyvizek meg­rendelhetők: „Cl G E I, K A”, jódos gyóg\ for­rások vállalatánál, Cseh y N W a. chtlor, B a r d e j oo v ^Bártfa), Slovousko (ÖSR.j ^1)

Next

/
Thumbnails
Contents