Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)
1934-04-15 / 87. (3418.) szám
12 13&4 április 15, vasárnap. — A» orvosi szaktanulmányok nemzetközi szabályozása. A népszövetség higiénikus bizottsága a párisi Pasteur-intézet főorvosát, dir. Burnet-et megbízta, hogy az orvosi szakoktatás nemzetközi szabályozására tervezetet dolgozzon ki, mely a világ- tárgyalás alapját képezze. Dr. Bűmet az orvosi szakoktatás előírásai közt fennálló nagy különbségeket legalább részben megszüntetni kívánja. Azt javasolja, hogy az oktatási terv a gyakorlatra több snlyt helyezzen. A legtöbb országiban a kórházi gyakorlatot és a betegszoba tanulmányozását elhanyagolják; „a tanulók sokat látnak és hallanak, de keveset dolgoznak". A tanulásnak a tanteremben és a betegszobában párhuzamosan kell haladnia. Dr. Bűmet a specialistaságot is korlátozni akarja. Általános szabályként kívánja felállítani, hogy a különleges tanulmányok csak az általános kiképzés befejezése után vegyék kezdetüket. Csak igy kerülhető el oly jelenség, hogy pl. New-yorkban szinte lehetetlenség oly orvosra találni, aki nean egy különleges szakra képezte ki magát. A jövőben különösen súlyt kell helyezni az orvosok alapos általános kiképzésére. Dr. Bűmet szerint az orvosok számát is nemzetközileg kellene rendezni. Ma egyes államokban igen sok, másokban kevés orvos van. A háború utáni években az orvostanhallgatók száma általában növekedett. Míg Németországban 1909-ben 10.000 lakosra öt, 1929-bén már nyolc orvos esett. Az Egyesült Államokban minden 790-ik ember orvos; Japánban 1558 lakosra 1, Franciaországban 1697 lakosra 1 orvos jut. Európában Jugoszláviának van legkevesebb orvosa, mert 3568 lakosra csak 1 orvos jut. A világ összes országai közül Perzsiában van legkevesebb orvos: 40.000 lakosra egy esik. Az orvosnőik száma mindenütt erősen növekedett, világátlagban az orvostanhallgatóik 16 százaléka nő. Az orvostanhallgatók száma is 1914 óta megsokszo- rosodott: ekkor 100.000 lakosra 128, 1932-ben pedig már 236 esett. Ilyen további haladás mellett a jövő évtizedben minden 820 lakosnak 1 orvosa lesz. Az orvosok átlagos jövedelme is az egyes országokban igen különböző. Az Egyesült Állaimokban pl. az orvosok 50 százalékának évi jövedelme 3600 dollár; Németországban egy segédorvos működése 4. évében havi 90 márka, egy betegápoló nővér átlag 60 márka, az orvos pedig évenkint 1500 márka jövedelemmel bir. Csak 28 német orvosnak évi jövedelme haladja meg a 100.000 márkát. ■—Tovább robog a gázoló sofőr. Lévai tudósi tóink jelenti: Garamszentbenedek és Újbánya között az országúton egy teherautó belefutott egy deszkát szállító szekérbe, amelynek lovait Polc József újbányái földműves hajtotta. A teherautó vezetője az összeütközés után tovább rdbogott, magára hagyva a megsérült i gazdát. A csendőrség megállapította, hogy a i gázoló autó Gócse lévai szállító tulajdona és 1 a koiosit Hausler József sofőr vezette. Polcot 1 később járókelők találták meg az országúton t eszméletlen állapotban és súlyos sérüléseivel a 1 lévai kórháziba szállították. A gázoló sofőr el- 1 len, aki azzal védekezett, hogy nem tudta, mi- 4 ilyen bajt okozott — megindult a büntető eb járás. Tavaszi bolyongások az ősrégi Brigetio nyomában A falu jegyzője, aki múzeumi szakértő lett ■ Az ószőnyi Gloset Sflooé SUTesto nad Oáhom. őzeplö ellen a lég* beoáífabb szer j créme f Szeplő, májfoltok és \ mindennemű ardisztátalanság azonnal eltűnik. SDTlndenöff kapható 9ostán szétküld t: ®r. 2ad. 9ollák és 9sa, 9ieáíany, 1 tégely ár a Ke 11 Komárom, április hava. Két-három uszáilygözös sétálgat a Dunán, a folyamot a tavaszi szellő sötétzödre borzolja s ott, ahol a. Vág beleömlik a Dunába, a két folyó színe tarkásan, iszaposán olvad össze. Elszánt csónakos próbálkozik a hullám óikkal ladikján, a komáromi strand fái még kopárak. A vasúti vonal mentén, amerre megyünk, itt-ott lágyan domborul a föld, de gyep és vetés takarja régen. Az a hir járja ezekről a dombokról, hogy ezek a régi rómaiak erődítményei, hajdani földhányások emlékei. A mai komáromi vár büszkén emelkedik mellettük. Ószőny községbe megyünk. Hosszú, ország- utmenti ősrégi település, majdnem összeér Kern áromiujvárossal. vakító sima országút vezet végig rajta s daloló legények mérik az ut közepét. Brigetio volt a neve hajdan ennek a vidéknek. Brigetio kelta elnevezés, erődítményt, várat jelent, a rómaiak is átvették a nevet s egyik legerősebb pannóniai városukat építették meg ezen a helyen: a Vág és a Duna ösz- szefolyásával szemben, nem messze Acquin-cum- tól. Valamikor harmincezer lakosú nagyváros volt ez. A komáromi Jókai Egyesület múzeuma. főképpen dr. Alapy Gy-ul-a lelkesedéséből és gyűjtő szorgalmából gazdag tárháza a római régiségeknek, amelyeket az ószőnyi réteken. szántókon lehetett találni. Tele van most is Brigetio emlékeivel ez a kis község. rabszolga-cseléd kis hamisítvány-köve. Egy eirMet nagyon megható: gyermekjátékszerek kerültek a sírból elő, tört cserepek, kicsi tányérok, ahogy a gyermek édesanyja elhelyezte kis halottja mellé, a hosszú útra... Itt a régi római nő toalettkéezlete. festék- tő rője, tükre ,ollója, fésűje, itt van ruhája csatája, itt a főzőkanál, amivel keverte az ételt s itt vannak e kis istenszobrok, amelyekhez imádkoztak; de előkerülnek a fogadalmi tárgyak is, minden-minden, amit a föld csak elrejtett magában kétezer hosszú esztendőn keresztül s most kiváncsi utódok nézegetik, forgatják, találgatják, vájjon mi lehetett... Itt a legnagyobb ólomszobor, amelyet valaha találtak, vattás dobozban van. Itt találták annakidején azt a hatalmas bornztáblát, amelyen Nagy Constantinus egy ismeretlen törvénye volt bevésve. Ez a förvénytábla annyira értékes, hogy azóta a Nemzeti Múzeumban van, Pesten. Ödön bátyánk gondosan csomagolja a kámeákat s a gyűrűket, számozva és dátumozva vannak ezek a törékeny jószágok, még a társaságunk hölgyeinek sem szabad hozzányúlni, akik pedig szívesen felpróbálnák a szebbeket ujjaikra. Ödön bácsi udvarias, de szigorú g mi tudjuk, hogy igaza van... Az ószőnyi hamisítványok van annyi római csontszobor a szőnyi halán' bán. Ilyen voiLt a „szőnyi Glösel”. Persze, ez már csak a múlté. Kinek van ma pénze római szoborra? Nagyon jól mulatunk az elbeszélésen, megforgatjuk a szobrokat, amelyek majd annakidején külön vitrint kapnak, mint az emberi smokkság bizonyítói... * Szép tavaszi találkozásunk volt ez, a letűnt időkkel.... SZOMBATHY VIKTOR. Társadalmi Élei Az ipolygálsai Kariíász a Szentév befejezése alkalmából kél Ízben előadta a 19 éves tehetséges Magyar Ferenc „Íme az Ember" cimiü hatfelvonásos passiójátékát. A fiatalokból álló szereplőgárda a nehéz szerepeket bámulatos könnyedséggel játszotta. A siker nagy-részben a fiatal szerző érdeme, akinek a rendezés nehéz és fáradságos szerepe is jutott. Az ipolygalsai Karitász a rozsnyói egyházmegye katolikus akciójának egyik legszebben dolgozó szervezete. Megemlítendő még itt Pereez József losonci fodrász-mester is, aki ügyes munkájával nagyban hozzáj-rult a paesziójátékok hatásos sikeréhez. — Betörtek egy érseKujvári üzletbe. Érsekújvárról jelentik: Tegnap éjjel ismeretlen tettesek behatoltak Griinstein Jenő kereskedő üzletébe és nagymennyiségű árut vittek el. A ceendőrség nyomozza a- betörőket. — Huszonegyezer koronát raboltak álarcos uíon- állók a muzslai határban. Párkányi tudósi-tónk jelenti: Az április 12-én megtartott, m-uzslai vásárra megelőző éjszaka érkeztek a vidéki kereskedők. Két tőketerebesi kereskedő gyalog tette meg az állomásról a faluba vezető öt kilométeres u-tat. Az országúton hirtelen két álar-cos ember toppant eléjük, revolvert szegeztek mellüknek és pénzt követeltek, A veszélyes helyzetben levő kereskedők nem tehettek egyebet, minthogy összes készpénzüket, 21.000 koronát, átadták a. banditáknak, aki-k az éjszaka sötétjében nyomtalanul eltűntek. A ceen-dőrség nyomozást indított kézrekerité-sük- re. xx Jó ellátás, kényelem, gondosság Budapesten a Park-nagyszállodában a keleti pályaudvarral szemben. Leszállított árak. E lap előfizetőinek 20 százalék engedmény. — Egy volt ügynök ravasz csalásai Besztercebánya környékén. Besztercebányáról jelentik: Ajz utóbbi betekben egyre több feljelentés érkezik a környékbeli csendőr állomásokra egy Szlámen Béla nevű állástalan ügynök ellen, aki ravasz módon csapja be áldozatait. A volt ügynök, miután újabb rendelőiteket nem kap, a régebben általa eladott és leszállított árut csalja k.i a kereskedőktől azzal az ürüggyel, hogy az árul jobb minőségűre fogja kicserélni. Több hiszékeny kereskedőtől sikerült is mintegy 2000 korona értékű árut összeszednie, amit azután potom pénzen értékesített. A csend- őrség hamarosan ki-derilelte, hogy Sziament hasonló bűncselekmények miatt már hétszer Hítélték- Most újra körözik. Ahol a tehenek is római edényből isznak Vasárnapi hangulat ül a falun, a vasárnapot- csak egy -tehén jelenléte zavarja meg, de az a tehénke éppen megmutatja azt az érdekes történelmi folyamatot, amely itt. -kétezer év alatt lepergett. A tehénke a -község kútja előtt ál s iszik. Nagy, hatalmas kő vályúból iszik, ha közelebb megyünk, látjuk: római kősir, szarkofág aljazata. Válaho-l a határban találták az élelmes gazdák s behozták a faluba itatóvályunak. Az u-cca sarkán itt is-ott is egy kő, amely a római világra emlékeztet. A községháza udvarán százával a régi mérföldkövek, sírkövek, emlék cserepek, a hir szerint az egész község rómaiak kövéből, téglájából épült föl s olyan erősek, tartósak ezek az öreg falak, -hogy ágyúval sem -lehetne őket széjjelrobban- tani. —- „Feldobja az eke ...“ — szokta -mondani a gazda, ha szántás közben megint lel valamit. Az egész falu leleteket keres. Ritka község: ; ez már tudja, hogy a leleteknek értéke van s : -ha öreg fazekat talál a földben, nem veri szét-, hogy megnézze: kincs van-e benne, hanem 'beviszi Kállay Ödön jegyző útihoz, mert -tudja., | hogy öreg edény, esetleg urna. vagy ilyesmi... A falu jegyzője: a múzeumi tudós Kállay Ödön a falu egyik jegyzője, kedves, fin orom odor i), népszerű ember. Nemcsak a környéken, de tudós körökben is mindenki ismeri s ha róla van szó, a tudós szakértőnek kijáró elismeré-s szavai szólnak róla. Tíz év-e gyűjtögeti a régi emlékeket csupán, d-e e tíz év alatt szakértővé vált, elismert tudósává és gyűjtőjévé a római emlékeknek. Nincsen olyan egyetemi hallgató, aki, ha .római régiségekről -készít disszertációt, ne őt -keresné fel s még külföldről is érkeznek tudós idegenek a falu jegyzőjének kicsiny szobájába, amely különös, megfizethetetlen kincsek tárháza. Szekrény tetején, asztalkán, dobozokban, papibb őri tékolkb au van éltévé a rengeteg szép római holmi, amely valamikor majd egy külön brigi-etioi múzeumnak nem alapja, hanem törzs- gyűjteménye lesz. A valódi gyűjtő szenvedélyével szedte ösz- sze a föld rejtett római kincseit s ahogy sorra kirakja az asztalra, egy letűnt világ minden gondolata, hétköznapja, élete tárul elénk. — Oak népvándorláskorabeli leletek nincsenek erre, — jegyzi meg Ödön bátyánk,— noha a fáma azt tartja, hogy állítólag Atilla urunk is itt tanyázott hatalmas sátrában. Van if-l korsó, finom üveg, fiola, jeles tégla, amelyben még római légiók száma é-s kaszárnyájának jele van beleégetve, — itt a szegény Végre nagy elefánteeontfaragványök s öreg kőedények vándorolnak elénk az asztalra. Megcsodáljuk őket alaposan. Ezek után azt mondja csendesen Ödön bátyánk: — Hamisítványok ... Ujfent megvizsgáljuk az „emlékeket”, de csak akkor hisszük el, amikor Ödön bácsi eskü alatt vallja, hogy hamisítványok. Komárom -környéke tele van ezekkel a harc isi tványokkal. Még a Louvre-ba s a British Múzeumba is jutott belőlük, csak ott nem merik bevallani. Ilyen ügyes és szé-p hamisítványokat ritkán lelhet találni. Akkor kezdtek itt hamisitani, — jó néhány évtized-de-l ezelőtt, — amikor a bri-getioi leleteknek oly nagy volt az értékük. Élelmes berlini németek, berlini gyárban hamisítványokat készítettek s egy megbízott emberük elhelyezte az ószőnyi vidéken. Vett belőlük boldog-boldogtalan, nemrégiben padlásszámra hagyott örököseire ezekből egy szőnyi család ... Az elhelyezés nem volt könnyű. El kellett először ásni a leleteket, majd utána megtalálni, a gyűjtő szemeláttára. A berlini ham-isitványo-kka! végeztünk gyorsan, mert ezeknél sokkal szebbek a ceontfara- gáeok, amelyeket pásztoremberek faragtak marhacsontokra. szintén megrendelés szerint. Fantasztikus római alakokat faragott a jó dunántúli pásztor s a szobrokat annyi forinttal fizetté^, ahány alak van rajtuk, így aztán faragott alakot a jó pásztor még a szobor hóna alá is vagy ötöt. meg a feje fölé s a zászlója -hegyibe is. Egy szobor sem adja alul tizenöt forinton. A szobrokat -tehát megfaragták. Mikor kész :lett, azt mondta, a juhász a feleségének: — Anya, megyek a Palonyába s küldd utánam a -kutatót. Tud-ja Isten, minő keresztutakat járt meg ez az elnevezés: Pannónia, amíg a paraszt Pailo- nyának nem mondta... Pa-lomya: mezei rész volt Szőny határában. Kiment tehát a juhász, elásta a szobrot, jól -megforgatta rajta a földet, akár hetekig is. A szobor nem volt friss, mert a ..kész szobor” azt is jelentette egyúttal, hogy két évig már trágya-domb alatt sárgították, edzették, öregi- e'tfék, zománcozták. A régi római fal mellett ásta el a juhász az „-elkészített” szobrot. Nagyokat szuszogott s nyögött, amikor a feleségétől küldött kutató kiérkezett a határba. —• Na, van-e valami — kérdezte a kutató. — Neüem tigy rémlik, hogy van! — felelte a juhász, — nézzük csak! És addig ásott a „cucával”, a járomSzög- gel, amíg ki nem ásta a római csontszobrot, a tizenhat alakkal... És a kutatóknak soha fél nem tűnt, miért] xx A „Cigelka” jódos gyógyvizekről. Idősebb korú orvosaink javarésze bizonyára még emlékezni fog egyetemi évei során a kathedrá- ról gyakran hangoztatott devizére: „Wenn mán nicht weiss. wie. wo. warurn, verord-net mán - Jodkalktm”. És valósággal akkor is, ma is, a jódkálium s annak tulajdonképpeni hatóanyaga, a JÓD volt. az a csodaszer, az a pa- na-ce, mely a l-egkiilönbözőbb bániaknak ellen, a még oly rejtetten lappangó, jóformán ki nem deríthető kóros elváltozások ellen jó hatással volt. „A jód jót tesz!” hangzott a jelszó. Ez az oka annak, hogy míg a gyógyszerek zöme a divat szeszélyeinek van alávetve, — emlékezzünk csak vissza a főfájás elleni szerekre, hol a c-hinin hajdani uralmát fölváltotta az antipirin, majd az aspirin, utóbb a py- ramidon, — ezzel szemben a jódkészitmények mai nap is dominálnak a gyógyhatás terén. És ha joggal mosolygunk is sok ásványvíz nagyhangú hirdetésein, melyet tulajdonosa minden lehető és lehetetlen -baj ellen mint csal- hatalan pana-ceat magasztal, mégsinos jogunk kétkedéssel fogadni a. jódos vizeknek tulajdonított gyakorlati la g kipróbált, tapasztalatilag bevált szinte varázshatását a legkülönbözőbb betegségek ellen. Ki hitte volna vájjon, amíg csak Grossich fiumei orvos meggyőzően kimutatta, hogy a jódtinctura a leghatásosabb tertőtlenitő szer, úgyhogy még a hasfalat is veszélytelenül megnyithatjuk előző jódeceet-elés után. A múlt századnak egyik j-óhimevü vegyésze bírókra akarván kelni a természettel, pontosan vegyel em-ezte a bor összetételét s azután művi utón, pontosan a nyert adatokat és adagokat fölhasznál!va, bort gyártott. De mi-nő rettenetes izü és hatású kotyvalék volt ez a műbőr a termésezt-es borhoz képest.. Ugyanez a helyzet, ha mesterséges és természetes tápanyagok között párhuzamot vonunk, avagy ha a mesterséges ásványvizeket összehasonlítjuk a. természeteseikkel. Amint nem kell szakembernek lennie valakinek, hogy belássa, miszerint bármely mesterséges ételnél szívesebben veszi be és dolgozza föl a gyomor pólójául a rostélyost, vagy ropogósra sült kacsacombot, ugyanúgy nyilvánvaló, hogy a föl-d mélyében és mellében, szóval, a Teremtő Isten vegykonyhájában készült, tehát a Természet adta „Ggelkai” jó-dos víz hatása biztosabb és cé-iliozvezetöbb, mint a vegyi gyárakban fabrikált jódsó oldat. Egyébként „mindér Demo-sth-encenél szebben beszél a tett!” Minden reklám mögött, ugyebár, önérdek, sőt haszonleső szándék lappang; ezért szkeptikus ma a nagyközönség mindennemű reklámmal szemben. Ám, szívleljék meg akkor a szent-írás ezen szavait: „Mindeneket megpróbáljátok s ami jó, azt megtartsátok!” Rajta tehát, próbálja meg az,, kinek baja van a gyomrával, meszesednek az erei, duzzadtak a. mirigyei, golyvája van, nem tiszta a vére, krákog a gégéje, zihál a melle, hogy minő hatással lesz rá a. „Cigelka” jódos gyógyvíz fogyasztása s tegyen azután a saját ma gin tapasztaltak alapján belátása szerint. —. Dr. Austerlitz Vilmos, orvos, v. egyetemi tanársegéd. — A „C i g e 1 k a” gyógyvizek megrendelhetők: „Cl G E I, K A”, jódos gyóg\ források vállalatánál, Cseh y N W a. chtlor, B a r d e j oo v ^Bártfa), Slovousko (ÖSR.j ^1)
