Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-14 / 86. (3417.) Második kiadás

. Közgazda l<ácP . Alkotmányellenes a faszindikátus létesítéséről szóló kormányrendelet ? 1334 április 14, s zó mbat. >————itiimibiiii miiiiii —miiMuri Prága, április 13. Ismételten rámutattunk arra, hogy a papiroson életbeléptetett faszin­dikátus tevékenységének megkezdését az ér­dekelt kérők országszerte megnyilvánuló ál­talános bizalmatlansága előzi meg. E bizal­matlanság ellenére az illetékes kormánypárti körök mindeddig katartottak ama szándékuk mellett, hogy a faszindikátust mielőbb való­ban életbeléptetik. Újabban csehországi és morvaországi fakereskedők, valamint erdő- tulajdonosok is csatlakoztak ahhoz a tiltakozó mozgalomhoz, mely Szloivenszkóról és Ruszin- szkóról indult ki s amelynek lapunk hasáb­jain is többizben kifejzést adtunk. Ajz álta­lános bizalmatlanság és tiltakozás végül is gondolkodóba ejtette az illetékes tényezőket, legalábbis arra vall a félhivatalos Pirager Presse most megjelent ama híradása, hogy a faszindikátus körül komoly aggodalom támadt. A félhivatalos orgánum megállapítja, hogy Prága, április 13. Többizben foglalkoztunk a mezőgazdaság eladósodottságának nagy problémájával és egyik legutóbbi cikkünkben rámutattunk amra az útra, amelyen haladva enyhíteni lehetne az agrárválságot és a me­zőgazdaságra nehezedő súlyos terhet. Érde­kes, hogy a cseh és morva földbirtokosok, va­lamint bérlők gazdasági szövetségének leg­utóbbi brünni közgyűlésén is olyan beszédek hangzottak el, melyek a mezőgazdaság nagy­jelentőségű problémáinak megoldására az általiunk hangoztatott irányelvekhez hasonlatos eszközöket indítványoztak. Dr. Brzorád szö­vetkezeti elnök, az állami takarékossági bi­zottság tagja, a mezőgazdasági adósságok problémájáról adott elő. Abbeli véleményé­inek adott kifejezést, hogy a gazdatársadalom eladósodottságát az a körülmény idézte elő, hogy a mezőgazdasági termékek ária az utóbbi öt esztendő során erősen esett. Ezzel a folyamattal egyidejűén egyre nagyobb mértékben súlyosbodott az a teher, melyet a konjunktúra idején esz­közölt beruházási munkálatok céljaira föl­vett hosszúlejáratú kölcsönök és a termelés folyamatának biztosítására igénybevett tö- vidlejáratu kölcsönök idéztek elő. Brzorád a csehszlovákiai gazdák adóssá­gainak összegét 12—15 milliárd koronára becsüli. Megállapította, hogy az utóbbi 4—5 eszten­dő során a tejgazdaságból származó bevételi összeg mintegy 1.25 milliárd koronával ki­sebbed ett és ugyanennyi deficitje lehet az ál­lattenyésztésből származó jövedelemnek is. A gazdák bevételi összege 3—4 milliárd ko­ronával eshetett vissza. Azonos mértékben kisebb ed ett a mezőgazdasági foglalkozást űző egyének vásárlóképessége is. Ez a körülmény természetesen 'hatással jár a közel 800.000 munkanélküli egzisztenciájá­ra is. Brzorád véleménye szerint a munkanélküliség problémája szorosan összefügg a mezőgazdasági válsággal. Úgy véli, hogy az agrárválság meg­előzte a munkanélküliség növekedésének folyamatát, amiből arra lehet következtet­ni, hogy a munkanélküliség egyik legfőbb oka éppen a mezőgazdaság válsága. Az agrárcikkek olcsóbbodása következtében a termelők kénytelenek többet produkálni, amii viszont a kínálat fokozását és ezzel újabb olcsóbbodást idéz elő. Az eladósodottság, illetve a mezőgazdasági adósságok problémáját a szónok Szerint csupán devalválás utján lehet megoldani, de ugyanakor ügyelni kell arra, hogy a de­a faszindikátus ügye ismét halasztást szen­vedett, mivel az a nézet kerekedett felül, hogy a faszindikátus életbeléptét elrendelő kormányrendelet alkotményszerüsége körül jogos kételyek lehetnek. Az alkotmány levél 90-ik szakasza a követ­kezőket tartalmazza: ,.A rendeleti szabályozás körébe olyan állami hivatalok létesítése és megszerve­zése tartozik, melyek csupán gazdasági igazgatást minden szuverenitás nélkül végeznek." A faszindikátusra a kormány bizonyos szuverén jogokat ruhá­zott s ezért ezt a rendeletet alkotmány- ellenesnek tekintik. E jogi helyzet következtében a P. P. értesü­lése szerint általános szindikátusi törvényt készítenek, amelynek keretében azután mé­gis életbeléptetik a faszindikátust. valválást ne kövesse infláció. Egy másik kivezető ut a kényszeregyezség, de ezt meg­előzően le kell szállítani a kamatlábat és konvertálni kell a mezőgazdasági adósságo­kat, melyeiket a Cseh Jelzálogbanknál le­hetne a legcélszerűbbéin összevonni. (Dr. Brzorád elnök nézete úgyszólván azonos azzal a nézetted, melyet legutóbb a P. M. H. fejtett ki, mi azonban a Cseh Jelzálogbank helyett a rövidesen életbelépő visszleszámi- tol-ási intézetet ajánlottuk a mezőgazdasági adósságok konvertálására. A szerk.) Üdvös hatással járna a mezőgazdasági ter­mékek árának emelése is, ha ezzel egyidejűén a közönség fogyaszt ókép essége is emelkedne. A mai viszonyok közepette a mezőgazdasági cikkek drágulása aligha hozná meg a kí­vánt eredményt, mert nem lehet a fogyasz­tóképesség növekedésére számítani. Való­színű, hogy az agrárcikkek ára belátható időn belül me memelkedik, noha köztudo­mású, hogy a mai árak a háború előtti árak 40—50 százaléka közötti érték körül mozog­nak. A csehszlovák korona 10 százalékos érték- csökkenése ezért nem kielégítő. Brzorád ezután részletesen kifejtette néze­teit és azt ajánlja, hogy 7—8 milliárd korona értékű mezőgazdasági adósságot, jelzálogköl­csönöket, kellene elsősorban konvertálni. A konvertálás végrehajtásához kellő anyagi esz­közöket a szónok nézete szerint olyképpen kellene előteremteni, hogy a visszleszámito- lásd intézetre vonatkozó törvényes rendelke­zésekkel azonos rendelkezések alapján a pénzintézeteknél elhelyezett betétek bizonyos részét ke lene erre a célra fölhasználni. Úgy véljük, hogy dr. Brzorád kissé tulment a célon, mert nem tartjuk valószínűnek, hogy az illetékes tényezők ezt az indítványát vala­ha is komoly diszkusszió tárgyává tegyék. A visszleszámitolásí intézetre vonatkozó tör­vényes rendelkezések kimondják, hogy a csehszlovákiai pénzintézetek uj betétjei egy bizonyos hányadát fölmondhatatlan betét alakjában kötelesek a visszleszámitolásí inté­zetnél elhelyezni. Azt hisszük, hogy az ily- képpen létesítendő töke elegendő lehet ah­hoz, hogy minden különösebb kockázat nél­kül konvertálják a mezőgazdasági adósságo­kat és ezzel szanálják a valóban súlyos vál­ságban élő gazda társadalmat. Brzorád elnök után dr. Zeman egyetemi tanár ugyancsak a mezőgazdasági adósságok problémájáról beszélt és szintén abbeli kíván­ságának adott kifejezést, hogy az illetékes, tényezőik mérsékel tessék a kamatlábat, tegyék lehe- j tövé a gazdák előnyös kiegyezését és tele- j pitési akciókat bonyolítsanak le. A mezőgazdasági adósságok problémájának megoldása során kívánatosnak tartaná, ha a kormány a többi között a német és a magyar példát venné mintaképül. Nem Kállay képviseli Szlovenszkót a visszleszámitolásí intézetben Prága, április 13. Jelentettük, hogy a vissz- le számító lás i intézet alapszabályai elkészül­tek és az uj pénzintézet május 1-én megkezdi tevékenységét. A visszleszámitolásí intézet élére dr. Plocar pénzügyminiszteri osztály­főnök kerül és szó volt arról, hogy az igazga­tóság tagjai sorában dr. Kállay József volt szlovenszkói teljhatalmú miniszter képviseli Szlovenszkót és Ruszinszkót. Ez a terv újab­ban annyiban változott, hogy Szlovenszkó képviseletében nem Kállay József, hanem Ursiny mérnök kerül az igazgatóságba. □ A pozsonyi kereskedelmi kamara zár­számadása. A pozsonyi kereskedelmi és ipar­kamara tegnapi közgyűléséről beszámoltunk. Pótlólag közöljük, hogy a kamara 1933. évi zárszámadása szerint a bevételi összeg 2,650.519 és kiadás 2,109.096 korona volt. A pénztári maradvány 423 koronát tesz ki. A kamara költségvetése az 1932. évi tíMtség- vetésihez viszonyítva 208.965 koronával ki­sebb. A kamarai pótilleték 1934-re Íb 22 százalék. □ Nézeteltérések a müzsirrendelet végre­hajtási utasításai körül. Az április 10-én élet­belépett müzsirrendelet végrehajtási utasítá­sa még mindig nem jelent meg. noha a ren­delet homályos fogalmazása félreértésekre ad lehetőséget. A gazdasági minisztériumok szakelőadói két végrehajtási utasítás szövege­zésén fáradoznak. E két végrehajtási utasítást rövidesen követné a többi. Az első cukorka- üzemekre, cukrászdákra és hasonló iparágak­ra vonatkozik. A második szabatosan kifejezi, hogy a müzsirrendelet mely ételolajifajtákra és növényi zsiradékokra alkalmazható, E két végrehajtási utasításnak ma kellett volna megjelennie, de agrár részről óvást emeltek a közzététel ellen, mivel úgy vélik, hogy a végrehajtási utasításban kifejezésre jutó eny­hítések elérték t ele ndták a müzsirrendelet gazdasági jelentőségét. Az óvás következtében a kormány eltekintett attól a szándékától, hogy életbelépteti a végrehajtási utasításokat és az egész ügyet újabb tárgyalások napi­rendjére tűzték. □ Nyolc százalékos osztalékot fizet a Schicht György cég. Aussigból jelentik: A Schicht György rt. most tartotta idei rendes közgyűlését. A vállalat multévi mérlegének jóváhagyása után elhatározták, hogy a Schicht cég az idén is 8 százalékos, azaz 32 koronás osztalékot fizet részvényeseinek. □ A kassai kereskedelmi és iparkamara az ide­genforgalomért. Kassáról jelentük: A kassai ke­reskedelmi és iparkamara idegenforgalmi bizottsá­ga ülést tartott az érdekelt tényezők részvételével s Jacobs Ernő kamarai alelnök vezetésével. A bizottság tudomásul vette az utolsó ülés óta az idegenforgalom terén felmerült jelentősebb mozza­natokat. Élénk eszmecserére adott itt alkalmat egy kassai idegenforgalmi tájékoztató iroda léte­sítésének kérdése. A bizottság abban állapodott meg, hogy támogatja az ilyen tájékoztató irodá­nak felállítását a vasúti pályaudvaron. — Tudo­másul vette a bizottság a kamara körzetében tar­tani szokott búcsúk, népünnepélyek és népviselet­bemutatásokra vonatkozó adatgyűjtés eredmé­nyét és a kamara közbenjárását kéri, hogy a FIS nemzetközi álversenyei a jövő télen a Tátrá­ban tartassanak meg. — Részletes megbeszélés anyagát képezték az idgemforgatmi fejlesztés or­szágos szervezésének kérdése s az erre vonatko­zólag tett különböző előterjesztések és javaslatok. Az egyik oldalon a kamarák karolták fel az ügyet s tartottak a minisztériumok és az érdekelt szer­vezetek képviselőinek részvételével nagyjelentő­ségű illéseket s ezek alapján terjesztettek elő két részletes javaslatot az országos szervezkedésre, a másik részről a NÁRUS dolgozott ki részletesen megindokolt törvényjavaslatot e tárgyban, amely a jelenlevők általános helyeslésével találkozott. — A bizottság elhatározta, hogy a konkrét kérdése­ket a legközelebbi ülésen tárgyalja le. □ Lensziiulikátus is lesz? Cseh agrárok kö­rében mozgalom indult meg az iránt, hogy a kormány járuljon hozzá 'lenkiviteli szindiká­tus létesítésének tervéhez. Az indítványozók azt kívánják, hegy a szindikátus külön len­alapot létesítsen és a textilipari termelés céljaira behozott nyersanyagok után mintegy 2 százalékos illetéket legyenek kötelesek az importőrök ebbe az alapba befizetni. Az ille­tékek összegét évi 20 millió koronára becsü­lik. A mozgalom kínos íöltünést kelteti gyár­ipari körökben. 9 □ A csehszlovák—román kereskedelmi ka­mara közgyűlése. Most tartotta dr. Sohuster Vencel volt kereskedelmi miniszter elnöklé­sével idei rendes közgyűlését a csehszlovák- román kereskedelmi kamara. A közgyűlésen fölszólalt szónokok abbeli reményüknek ad­tak kifejezést, hogy a két állam közötti 'keres­kedelmi forgalom méreteit sikerülni fog kibő­víteni. A kamara elnökévé 1934-ro is dr. Schustert választották. □ Nemzetközi kereskedelmi kurzus Párisban. A kacsai kereskedelmi és iparkamara közli: A nemzetközi kereskedelmi oktatási társaság 1641c nemzetközi kereskedelmi tanfolyamát (Coairs In­ternational d’Expansion Commerciale) Párisban julius 30 tói augusztus 11-ág tartja. E kurzus első­sorban a francia közgazdaság problémáival fog foglalkozni e a résztvevőknek rendkívüli lehető­ségeket ad ismereteik gyarapítására, valamint a gyári és kereskedelmi vállalatok megtekintésére. A kereskedelmi kamara a. kurzust különösen a fiatalabb kereskedő és iparos generációnak figyel­mébe ajánlja. Információval a „Section Francaién de la Sociét-é Internationale ponr rEnseignemet Commercial, 15—17, rue Aubert. Paris 9e“ szolgál s emellett a kamara is szívesen nyújt tájékozta­tást. □ Megkezdte tevékenységét a hollandiai Bata-gyár. Amszterdamból jelentik: A BaCa- cég besti gyártelepe megkezdte üzemét. A vállalat egyelőre 300 munkást foglalkoztat. □ Készül a bankártörvény. A pénzügyi ta­nács külön bizottsága legutóbbi ülésén beha­tóan foglalkozott a bankártörvény javaslatá­val. Elhatározták, hogy egyes kérdések ki­vizsgálására albizottságot küldenek ki. □ Megnyílt az első balkáni mintavásár. — Szófiából jelentik: Girginov kereskedelmi mi­niszter megnyitotta a plovdivai mintavásárt, amely április 20-iig tart. A plovdivai minta- vásáir az első balkáni mintavásár. □ Gazdák figyelmébe. A magyar nemzeti párt dunaszerdahelyi titkársága közli: Az uj tüzrendé- szeti szabályrendelet bizonyos távolságban állapít­ja meg a kazalok lerakását az épülettől. Úgy hallat­szik, hogy a minimum kb. 30 méter lesz. Akinél ez a távolság be nem tartható, annak kérvényt kell benyújtani a berakodás-engedély iránt. A kérvényt a járási hivatalhoz címezve a jegyzői hivatalhoz kell beadni. Mivel a kérvényezési már most idejében, tehát a tavaszi hónapokban kell megtenni, a ma­gyar nemzeti párt dunaezerdahelyi titkársága fel­hívja a gazdatársak figyelmét, hogy a kérvénye- zéssel el ne késsenek. Ez saját érdekük s ebben a titkárság segítségükre van. Természetes az. hogy a kérvényező csakis alapos okok alapján kérvé­nyezzen. Alapos indok nélkül hiába adnák be a kérvényt. Ez csak fölösleges munkaszaporitás úgy a gazdának, mint a hivatalnak. Ismételjük, hogy kérvényezni már most kell. □ Fizetésképtelenségek. A következő fize­tésképtelenségeket közük: „Mauin", rum- és lilkörgyáir, Ullme-r Ede .és Társa, Nagybiocse. Követelés 318.792, tartozás 685-814 korona. Ajánlat 45%. — Siegmund Izidor csemege­kereskedő, Rózsahegy. Követelés 42.413, tar­tozás 95.333 korona. Ajánlat 45%. ÉRTÉKTŐZSDE Barátságos de üzletteifen a prágai értéktőzsde Prága, április 13. (Pragoradio.) Az érték­tőzsde tegnapi forgalmában megnyilvánult ba­rátságos irányzat átterjedt a mai tőzsdenapra is és nyomában számos forgalomba került ér­ték árfolyama tovább javult. A kontrerűin a barátságos irányzatra való tekintettel fedezési vásár,lásóiköa bocsátkozott és ezzel megszilár­dította az irányzatot. A barátságos irányzat ellenére az értéktőzsde mai forgalma aránylag szűk keretek között -bonyolódott !e. Az üz'let- te-Ienség helyenként stagnálássá fajult. A tőzs- deidő második felében a megszilárdult irányzat elvesztette egységes jellegét és kitűnt, hogy egyes értékek megjavult árfolyamai ne-m tart­hatták magukat és lemorzsolódtak. Több ér­ték záróárfolyama a tegnapi záróárfolyam szinvonala alá süly-edt, Az árfolyamok kialaku­lásának folyamatát a piac technikai helyzete befolyásolta, mert- külső körülmények nem gyakoroltak hatást az értéktőzsdére. Skoda 1, Diskusszióképes elstiMis az agrárválság enyhítéséről Kamatlábleszállítás és konvertálás ■ 12 -15 milliárdra rúg az agráradásságok összege

Next

/
Thumbnails
Contents