Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-13 / 85. (3416.) szám

4 'K«gmMag^arhtrm^ 1964 áptfUg 18, pénéefc. „Szlovenszkón még mérsékelt javulásról sem lehet beszélni" — A pozsonyi kereskedelmi kamara közgyűlése — Pozsony, április 12. (Pozsonyi szerkesztősé­günk telefonj elöntése.) A pozsonyi és kereske­delmi iparkamara Siód óla Kornél elmüklése mellett ma közgyűlést tartott. Az elnök meg­emlékezett Bonady Egon és Rohácselk Simon elihunytáról. Beszédét a kamara tagjai állva hallgatták végig. Ezután Stodola a gazdasági helyzetet ismertette. Vázolta a valutászabá 1 yozási törvény előz­ményeit és megállapította, hogy az állam gaz­dasági helyzetében javuló tünetek észlelhetők, SzlovenSzkón azonban még mérsékelt javu­lásról sem lehet beszélni. A betegsegélyző biztositottjainak száma ez év januárjában kisebb volt az előző év január­jában és decemberében* közölt számnál. Az ál­lástalan o-k száma, ezzel szemben emelkedett. Januáriban és februárban a túlóráik száma ke­vesebb volt, mint az előző év azonos szaká­ban. Megállapította az elnök, hogy amíg tavaly 31 csőd volt Szlovenszkón, ad­dig a c®ődök száma az idén 39-re emelke­dett. tartott előadást és felvetette azt az eszmét, hogy ez az intézet volna hivatva arra, hogy hosszúle­járatú kölcsönökkel megsegítse a csőd szélén álló, Vaverka szerint a szlovenszkói községek csaknem túlságosan eladósodott községeket és városokat. 1300 millió koronával tartoznak rövidlejáratu kölcsönök fejében az egy es pénzintézeteknek, ugytbogy gyors segítségre van szükség. Dr. Bresztyenszky titkár terjesztette be ezután jelentését, majd Virslik titkár jelentése után Kna- zeovias mérnök helyett Liska János képviselő az au­tórvéoy novellájának isüik*ég«flségét Sejtetette. Liska hosszabb beszédben ismertette az 1982-ik éri autótörvény káros kihatásait. Statisztikai adatokkal bizonyította, hogy nem­csak az autóiparnak okozott óriási károkat e tör­vény életbeléptetése, de ezzel kapcsolatban az állam bevételei is adóilletékek s külföldi autó- cikekk behozatalinak vámja fejében nagymérték­ben csökkentek. Négymillió koronára becsüli az ilymódon előállott adóvisszaesést s csaknem 40 millió koronára a vámelmaradást. Felhívta az iparkamara figyelmét, hogy csatlakoz­zék az iparikamarák által kiküldött külön bizott­ság javaslatához, amely adókedveamények. ée egyéb fizetési feltételek megkönnyítésével kívánja eny­híteni a törvény szigorú intézkedéseit. Még Zatykó mrnölk tett fontos előterjesztést valu­tára ügyekben, majd az elnökség indítványára ti- zenöttagu árvizsgál óbizotteág alakult, amelynek fel­adata lesz az esetleg bekövetkező árhullámzások idején tanácsokkal szolgálni a pozsonyi é« ezlo- venszíkói szaktestületeknek. Sikkaszt-e az üzletvezető, ha nem tudja behajtani a megbízó cég künnlevőségeit? Érdekes elvi jelentőségű por egy brünni cég gaigóci üzlet­vezetői ellen ■ A nyitrai bíróság elnapolta a tárgyalást Nyitra, április 12. (Saját munkatársunktól.) fcr­gét és azt hangoztatta, hogy Az egyes gazdasági ágaik helyzetének vázo­lása során. Stodola kijelentette, hogy a ezio- venszkói pénzintézetek helyzete nem változott. A valutaszabályozást megelőző időben a be­tevők idegességet mutattak, de ez hátrá­nyos következményeket nem vont maga után. A cementipar az idén korábban fejezte be munkáját., mint az előző esztendőkben, mivel a cementelhelyezés már októberben minimá­lisra ment vissza. A téglagyárak raktárra dolgoznak és az ebben az iparágiban mutatkozó verseny változatlanul dúl. A csehszlovák korona devalválása az üveg­ipar számára újabb nehézségeket ókozott, mivel a gyártáshoz szükséges nyersanyagok nagyrészét, főképpen vegyi cikkeket, kül­földről Importálnak és az importáru a devalválás következtében 20 százalékkal drágult. A zománciparban javulás mutatkozik. A ja­vulás a korona devalválásának tulajdonítható. A javuló folyamat tartóssága csak akkor remélhető, ha nem devalválják a német már­kát. A textilipar helyzete nem változott, 'kivitel még mindig nehézségekkel küzd. A korona de­valválása ezen a téren nem hozott még szem­mell átható eredményt. A szeszelhelyezés mérete csökkent. A malom­ipar helyzete a lisztfogyasztás csökkenése kö­vetkeztében súlyosbodott. A gabona árának emelkedése ellenére a liszt ára hatósági be­avatkozás következtében nem javult. Igen érdekes Stodola elnök beszédének ama része, amely a terménypiacok áraira vonatko­zik. Stodola megállapította. hogy 1932 augusztusa és 1933 márciusa közötti időiben a príma szlovénézkód búza árát a pozsonyi ter­ménytőzsdén 156.26 koronával jegyezték. Ez az ár most 136.64 koronára ment vissza, vagy­is az olcsóbbodás 16.4 százalékos. Az olcsób­bodást ama körülmény ellensúlyozza, hogy 1933-ban 31 százalékkal nagyobb termés volt, mint az előző évben. A hozam 21 százalékkal több. A hozamtöbbletet Stodola a kormány intéz- Kedéseinek tulajdonítja, ami kiesé furcsán hangzik, ha tekintetbe vesszük, hogy a kor­mány intézkedései előtt a búza mintegy 20 Százalékkal drágább volt, mint most. Az elnök jelentése után dr. Vaverka Ferenc ve- zértitlkár a visszleszáomitoló és lembard intézetről Tornaija, április 12. (Saját tudósítónk­tól.) A göniörfügéi magyar műkedvelők el­határozták, hogy bemutatják a „Tokmc“ cí­mű népszínművet és az előadás engedélyezése iránti kérvényt annak reudje-módja szerint idejében benyújtották a tornaijai járási fő­nökhöz. A műkedvelők heteken keresztül szorgalmasan készültek az előadásra és óriási megdöbbenést keltett, mikor a járási főnök közvetlenül az előadás előtti napon átiratban tudatta velük, hogy az elő­adást nem engedélyezi. Minthogy az előadásra már minden élőké- . /ü let megtör lórii és már a jegyek legnagyobb dekes csalási és sikkasztási bümper foglalkoztat­ta szerdán a kerületi bíróság büntető tanácsát. A vádlottak padján Heimerle Leó és felesége, gaigóci lakosok ültek, akik ellen a brünni Praga cég tett bűnvádi feljelentést. A vádirat szerint a Praga cég Galgócon fióküzletet nyitott, amelynek vezetésével Heimerle feleségét bízták meg. Az asszony 30.000 korona értékű árut vett át fix számlára, ezenkívül pedig 70.000 korona értékű árut kapott bizomány­ba a cégtől. Heimerle-ék többszöri sürgetés dacára sem számoltak el az áru ellenértékével és mikor a brünni cég likvidálni akarta a gaigóci fiókot, rá­jött, hogy az áru úgyszólván teljes mennyiségben eltűnt. Az üzletvezetőnek joga volt árut részletfizetésre i® eladni. Heimerle azonban a vádirat szerint olyanoknak is nyújtott részletfizetési kedvezményt, akiknek anya­gi helyzete nem engedte volna meg a vásárlást. Heimerle ezáltal nagyobb forgalmat akart lebonyo­lítani és igy akarta elérni, hogy a számára kikötött 12 százalékos provízió minél nagyobb összeget te­gyen ki. Heimertét azzal is megvádolta az ügyész­ség, hogy alaptalan feljelentést tett az igazságügy- minisztériumiban és a nyitrai kerületi bíróságon az egyik gaigóci járásbiró ellen, azt állítva, hogy a bíró megmásította egy büntetőügyben tett tanúval­lomását, minek következtében anyagi kárt.. szen­vedett. A tegnapi tárgyaláson Heimerle tagadta bünössé­Pozsony, április 12. (Pozsonyi szerkesztő­ségünktől.) Röviden jelentettük már a .múlt napokban, hogy a pozsonyi városházán újabb nyelvvizsgának vetilk alá azokat a tisztviselő­ket és alkalmazottakat, akik még nem beszé­lik tökéletesen az államnyelvet. A nyelvvizs­gákat az uj szervezési szabályrendelet írja elő, amely ez év január elsején életbelépett. A közeledő nyelvvizsgáik híre nyomán való­ságos pánik támadt az érdekelt pozsonyi vá­rosi tisztviselőik között. Dr. Benkó főjegyző ezért néhány nap előtt szükségesnek is tar­totta kijelenteni, hogy a nyelvvizsgák nem részét is eladták, az előadás rendezői min­dent anegki söreitek, hogy a járási főnököt elhatározásának megmásítására bírják. Huba Miklós járási főnök azonban hajtha­tatlan maradt és csak arra mutatott hajlandóságot, hogy az előkészületek által felmerült 5—600 korona költséget a járási hivatal megtéríti. Az előadás napján erős csendőri karhata­lom jelent meg Gömör fügén, nehogy a betiltás ellenére mégis megkísérel­jék az élőadás megtartását, amire — a ma­gyarság törvénytisztelete mellett — amúgy j sem került volna sor. csak olyan vevőknek adott elíiitelbe árut, akik­nek fizetőképességéről meg volt győződve. A vevők kezdetben fizették is a részleteket, a gaz­dasági viszonyok leromlása következtében azon­ban lassanként elmaradtak a fizetéseik. A brünni cég behajthatta volna a kinnlevősége­ket, ehelyett azonban megszüntette a gaigóci fió­kot és az üzletveztőt vonta felelősségre az elma­radt részletek miatt. A vádlott tagadta, hogy bármit is elsikkasztott volna ée azt állította, hogy pontosan elszámolt a céggel. A járásbiró ellen tett feljelentés tekintetéiben a tárgyaláson megismételte állításait Utána a másik vádlottat, Heimerle feleségét hall­gatták ki, aki szintén tagadta bűnösségét. Elmond­ta, hogy a fióküzlet csak forgaknilag ment az ő nevén, mert férje már csődben volt. Voltaképpen a férfi intézte az üzleti ügyeket, amelyekhez ő nem is igen értett. A bíróság ezután több tanút hallgatott ki, mivel azonban . ... . a károsult cég. nem jelent meg a tárgyaláson, az ügyész indítványt tett a bizonyítás kiegészítésére és a tárgyalás elnapolását kérte. A bíróság az ügyészi indítvány alapján elhallasztotta a tárgya­lást. Az érdekes elvi jelentőségű ügy kimenetele elé nagy érdeklődéssel tekintenek kereskedői kö­rökben. lesznek olyan szigornak, mint azt egyesek ‘ hiszik. Utánajártunk a részleteknek, érdeklődtünk 1 a város elnölki ügyosztályán, beszéltünk több tisztviselővel, mi, hogyan 'lesz és a következő- ' két sikerült megtudnunk: A szervezési szabályrendelet idevonatkozó paragrafusa tulajdonképpen nem írja elő egészen világosan, hogy a vizsgáknak miből kell államok, ezt rábízza a város elnökségére, ’ amely öt tagból áll. Az öttagú elnökség a na- 1 pokiban ülést tartott és azon megalakult a vizsgáztató bizottság, amelynek tagjai a kö­vetkezők lettek: 1. dr. Krno Vladimír polgár­mester, a vizsgáztató bizottság elnöke; 2. dr. Kraus Ferenc I. alpolgármester, 3. dr. Förster Viktor II. alpolgármester, 4. Bűzeik Vencel elnökségi tag, 5. dr. Rehák Ghéza elnökségi tag, 6- dr. Benkó István fő­jegyző, 7. dr. Fiala Imre jegyzőkönyvvezető és 8. dr. Osuisky István jegyzőkönyvvezető. A városnak jelenleg 600 tisztviselője és al­kalmazottja van. Ebben a számban nincs benne a városi ívizmüvek, a városi gázmüveit és a városi jéggyárnak a tisztviselői kara és alkalmazottai. Ezeket a müveket ugyanis ma­gánvállalkozásoknak tekintik, amelyekben nyelvvizsgák tehát nem lesznek. Az ülésen megállapították azoknak a tisztviselőknek és alkalmazottaknak névsorát, akiknek vizs­gát kell tenniük a szlovák nyelvből. Ezek­nek száma a pozsonyi lapok szerint mintegy kétszáz, a mi információnk szerint mind­össze százötven. | Szó voll róla, hogy azoknak, akik több mint | busz év óla vannak a város szolgálatában, Az utolsó nap tiltották be a gömörfiisei magyar műkedvelők népszinműelőadását Krno „tanár" ur vizsgáztat... Nyelvvizsgák a pozsonyi városházán ■ A húsvéti „mumusból* valóság tett, mert a közeli napokban már megkezdik a vizsgákat «MiimmmmiMmmmmmmmmmmmBMBi Ideges embereknek és lelkibefo- geknek az igen enyhén ható, mindig megbízható természetes „Ferenc József" keserüviz — reggel éhgyo­morra egy pohárral bevéve — rendes bélmüködést, jó emésztést és elegendő étvágyérzetet teremt. Világhírű ideg­orvosok és gyógyintézetek vezetőinek véleménye alapján a Ferenc József víz állandó használata az agy és a gerincvelő megbetegedéseinél is a legmelegebben ajánlható. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. nem kell viasgázniok. Ezt a szempontot azon­ban később elvetették, mórt az egyedüli szempont a szervezési szabályrendelet, vagyis hogy birja-e a tisztviselő az államnyelvet tö­kéletesen vagy som- Ezért például két öreg „diák“ is a vizsgáztatási bizottság elé kerül, még pedig két hivatalfőnök, akik már több mint húsz éve a város szolgálatá­ban állanak. A vizsgák, amelyek — hir szerint — még e hónapban megkezdődnek, írásbeliek és szóbeliek lesznek. Az egyes ügyosztályokban már készülnek a kérdések, már fogalmazzák a mondatokat, amiket majd szlovákra kell leforditaniok a „jelölteknek*4. Ezit, akárcsak a matúrán, a jelölt kézbe kapja, de persze csak a vizsgán („puskázás44 nem létezik!) és ott, a bizottság — pardon! — Kmo „tanár ur‘f előtt le kell fordítani. A „szóbéli matúra44 lé­nyege pedig az, hogy a jelöltnek öt percig kell beszélnie állam­nyelven a bizottság előtt az ügykörébe eső dolgokról, a számtisztnek a könyvelésről, a jövedéki adóról, az ebadó-nyilvántartónak a — kutya- adóról és kapcsolt részeiről. A város kézbesítőinek nyelvvizsgája külön problémát adott az előkészítő bizottságnak. Elvégre kézbesítéshez nem kell olyan nagy tu­dás, ezért a kézbesítőiknek az írásbeli vizsgát elen­gedik, csak szóbeli vizsgát kell tenniök. A jelölteket a vizsgákra csoportokban fog­ják meghívni dr. Kráo polgármester szobá­jába. A vizsgákon jelen lesznek az illető ügy­osztály főnökei is. M'ég nem lehet tudni, mi történik azzal, aki a vizsgán elbukik. Lehet, hogy méltányosság­ból időt engednek neki a — pótvizsgára .. < \ J. Elitélték a nyitrai volt szerzetesjelöltet, aki Lengyelországba szökött a rábízott pénzzel Nyitra, április 12. (Saját munkatársunktól.) Az itteni kerületi bíróság szerdán ítélkezett Béres Ferenc volt nyitrai missziós házi szer- zeieejelölt felett, aki az ügyészség vádirata szerint 4000 koronát elsikkasztott Béres an­nakidején a nyitrai missziósházba kéne fel­vételét és csakhamar sikerült beférkőznie feljebbvalói bizalmába. Weiner Lajos, a rend főnöke, egy alkalommal 4000 koronát adott át neki, azzal a megbízatással, hogy az össze­get a helybeli kereskedőknek fizesse ki szál­lított áruk fejében. Béres a pénzzel elindult a városba és többé nem jelentkezett a rend- háziban. Kiderült az is, hogy a kereskedők­nek nem fizette meg a pénzt. A rend főnöke feljelentést tett a sikkasztó ellen, mire a csendőrség megindította az eljárást. Béres Ferencet hosszas körözés után ed Is fogták és a fiatal kalandor ekkor elmondta, hogy a pénz­zel Lengyelországba suökött, de kénytelen volt visszatérni, mert a pénzt elköltötte és Lengyelországban nem tudott elhelyezkedni. A megtévedt fiatalember a bírósági tárgya­láson töredelmes beismerő vallomást tett. Elmondta, hogy a sikkasztást azért követte ed, mert a rend főnöke többször kijelentette előtte, hogy sohasem lese szerzetes belőle. Attól tartott, hogy élőbbéit óbb kitetszik a rendházból, ezért az eltulajdonított pénzzel akarta jövőjét biztosítani külföldön. A kihall­gatott tanuk vallomása alapján a bíróság két­havi feltételes fogházbüntetésre Ítélte, tekin­tetbe véve az enyhitő körülményt, hogy a vádlóit családja a kár egy részéi megtérí­tene.

Next

/
Thumbnails
Contents