Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)
1934-04-01 / 76. (3407.) szám
1934 április 1, rasájmap. frRS<3g-.MAfi$flRHng1ar> 13 . KdzcíAZDa^Afir1 Keressük a válság írjét... Holowetz Rudolf és Sdiuster Vérnél volt kereskedelmi miniszterek, farost Andor, a magyar nemzeti pirt ügyvezető elnöke, Winter Lajos, a Szlovenszkói Fürdők Szövetségének elnöke és dr. Friedmann Henrik a Carpathia titkára nyilatkozik a Prágai Magyar Hírlap részére Prága, március 30. A húsvéti harangzúgás közepette, a föl támadás ünnepén tálán neon is ttiiiprofán az a kérdés, vájjon mikor ünnepelhetjük a gazdasági újjáéledés és feltámadás napját. Világszerte dühöng a válság orkánja. Elfujta a gyárkémények füstjét, tömkresilányi- t-otta a gazda termését, mindenütt romok várnak eltakarításra s millióik lesik az első napsugarat, a kék ég nyugalmát, gazdasági fellendülést hozó hírnökét. A határokat nem ismerő krízis, noha későiében jutott hozzánk, mint a környező áüila- moiklba, a csehszlovák köztársaság vámsorompói előtt sem állt meg. Nálunk is elképesztően magasra ugrott- a munkanélküliek száma, itt is elvesztette rentabilitását a mezőgazdasági termelés, csökkent a fogyasztás és hanyatlott a kiviteli forgalom. Kevéssé örvendetes Viták folytak ama kérdés körül, hogy Csehszlovákia agrár- vagy iparállam-e. Közben nem a legszerencsésebb agrárvédel- mi intézkedéseikkel suilyosbitottáik az export- ipar helyzetét, szerződésen kívüli állapotot- idéztek elő ama államokkal való viszonylatban, melyek a csehszlovák köztársaság gyáripara, de mezőgazdasági produkciója szempont jáibóll is elsőrendű fontossággal bírnak. Érdekellentétek Nem részesítették kélilő figyelemben azt a körülményt, hogy az állam struktúrája kettős, mert u történelmi országokat fejlett gyáriparuk tette gazdaggá, míg Szlovenszkó és Ru- Szin®zkó népe főleg mezőgazdasági termékeiből szerezte meg mindennapi kenyerét. Szlovenszkó és Ruszinszkó számára* például a fa bir olyan jelentőséggel, mint Csehország részére a pilseni Skoda-gyá-r cikke, a reichen- ber-gi textilmüvek gyártmánya, vagy a gablon- zi üvegáru. A szlovenszkói fa nagy része eladatlan maradt, a törvénelmi országok gyártmányai egyre kevesebb mértékben kerülnek külföldre, a belföldi piac felvevőképessége csökkent s a munkanélküliek száma egyre jobban gyarapodott. A többi között ezek alkották a válság legkifejezőbb tüneteit. A krízis mélypontján azután a kormánykörök illetékesei összedugták fejeiket és rájöttek arra, hogy a gazdasági élet két legfőbb tényezőjének, az agrároknak és a gyáripar képviselőinek egymásétól eltérő érdekeit össze kellene egyezh ni. Közös nevezőre kellene hozni e két társadalmi osztály kívánságait és az e két termelési csoporthoz tartozó milliók számára módot kellene találni ahhoz, hogy egymás mellett, a másik fél rovására történő előnyök és kedvezmények nélkül megtalálják lehetőségét a megélhetésnek. Kudarc E felismerés nyomán az elmúlt év végén megindultak Prágában azok az egyeztető tárgyalások, melyeken az agrárok ismert vezetőin s a gyáriparosok reprezentánsain ikivül aktív miniszterek is resztvettek. A nagy előkészületek, a szelíd politikai nyomás, sőt még a felsőbb érdekekre való hivatkozás sem sokat használt, mert a tanácskozások során kitűnt, hogy a két tábort elválasztó szakadék olyan mély és az ellentétek annyira nagyok, hogy azokat áthidalni egykönnyen nem lehet. A nagy garral beharangozott egyeztető tárgyalások csöndben és jelentősebb eredmény nélkül értek véget- Annyi eredményük azonban volt, hogy az illetékesek belátták, hogy a mezőgazdaság helyzete minden agrárvédel- nri intézkedés ellenére nem javult. „Áru" vagy „pénz** A súlypont ekkor a gyáripar problémájára terelődött. Kiviteli lehetőségek teremtéséről folyt a diskusszió s ezzel kapcsolatban különböző tervek, valamint tervezetek bukkantak föl, Végül az a nézet kerekedett felül, hogy a bajok kutforrása abban a diszparit-ásban van, mely a csehszlovák korona külföldi és belföldi vásári óereje között mutatkozott- Azt állitották, hogy a csehszlovákiai iparcikkek és mezőgazdasági produktumok kivitelét főiképpen az a körülmény akadályozza., hogy az exportipar- cikkek ára nemzetközi viszonylatban tulmagas. Az árak csökkentését a már időköziben sutba- került deflációs politika kikapcsolásával nem lehetett volna elérni. A termelési költségek leszállítása maga után vonta volna a munkabérek, fizetések és jövedelmek újabb redukálását és még jobban fokozta volna a pénz értékét, ami a gazdatársadalom helyzeténeik további romlását idézte volna elő. Ebben a helyzetben éppen az agrárok fogadták örömmel néhány közgazdasági szakember ama elméleti tételét, hogy a megoldást nem az „áru“, hanem a „pénz“ oldalán kell keresni. A diszparitást a divatos elméletek szerint nem a termelési költségeik csökkentésével és nem is az inproduktiv komponensek kikapcsolásával lehet a legjobban megszüntetni, hanem a pénz értékének csökkentésével. Valutaszabályozás A teóriáikat átültették a gyakorlati életibe, gyúrták, módosították azokat és kialakult a valuíaSzabályozási törvény, mely a gyakorlatban a csehszlovák borona aranyértékének egy hatoddal való csökkentését jelentette. Még túlságosan rövid idő telt el a valutaszabályozás óta, hogy a javulás méreteiről tárA v alutasz ab ályoz ási törvény életbelépte és a visszleszámitolási intézet tevékenységének megkezdése után két uj terv került szóba. Az el®ő a „gazdasági parlament** létesítése, a másik egy uj gazdasági konferencia terve. A gazdasági parlament ötlete nem uj. Annak idején még Hotowetz Rudolf volt kereskedelmi miniszter ve-tette föl, ma a cseh nemzeti szocialisták és a cseh szociáldemokratáik között folyik a szerzői érdem körüli vita. A gazdasági konferencia eszméjét Dostálek János kereskedelmi miniszter dobta a köztudatiba. Dostálek miniszter, ha jól tudom, Königgrützben tartott beszédében fejtette ki először a tervét annák a belföldi gazdasági konferenciának, melyen a gyáriparosok és agrárok között lefolyt tanácskozások mintájára a gazdasági élet minden rétegének részt kellene vennie és a kialakult irányelvek alapján e gazdasági konferencia szabná meg a kormány uj kereskedelmi politikájának végleges vonalát. Dostálek miniszter közelebbit nem mondott. Nyilatko'zat elől azzal tért ki, hogy a gazdasági konferencia tervezetét csak husvét után kívánja ismertetni. Lapunk számára mindössze annyit mondott, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó speciális érdekeit a konferencián szem előtt fogják tartani, mivel a tanácskozásokon a köztársaság minden vidékének és a lakosság minden'■ rétegének képviselve kell lennie. A gazdasági parlament, valamint a gazdasági konferencia kérdésében kérdést intéztünk néhány neves szak- 1 emberhez és kikértük véleményüket. A beérkezett válaszokat itt adjuk: Hotowetz a gazdasási parlamentről Hotowetz Rudolf volt kereskedelmi miniszter, az Általános Nyugdíjintézet elnökigazgatója a következőket mondta: ' — A Dostálek miniszter ur által indítványozott gazdasági konferencia kérdéséről nem nyíl atkozhatom, mert nem ismerem a konferencia tervének részleteit. — A gazdasági parlament eszméjét nagyon régen vetettem föl és örülök, hogy gyilagos képet alkothatnánk magunknak, még nem tudjuk, milyen fokig van igazuk azoknak, akik azt állítják, hogy a helyzet javulását nem annyira a devalválás, mint a válság enyhülésével összefüggő egyéb olKok eredményezik. Abban a kérdésben viszont a közgazdasági élet minden tényezője egyetért, hogy a valutaszabályozás első lépést jelent a megkezdett utón és még sok lépést kell megtenni, hogy a válság leküzdését jelentő cél megközelíthető legyen. Visszieszámitolási intézet Az ut következő állomása a vissz lesz ám itolá- si intézet. Ettől várják a hitelikérdés rendezését. Ismeretes, hogy a hitelkórdés a gazdasági élet egyik legsúlyosabb problémája. Kölcsönt a mai viszonyok közepette igen nehéz találni. Jól tudjuk, hány vállalat terve bukott meg azon, hogy hiányzik a vállalkozási kedvet finanszírozó tőke és jól tudjuk, hogy gazdáinkat hogyan emészti a konjunkturális évek invesztícióira fordított összegek kamatja. A visszleszámifcoílási intézet elsősorban azzal a tőkével rendelkezhetik, melyet az állam 100 milliós betétjén kívül a pénzintézetek és biztosítóik köteles betét' alakjálban helyeznek el ná- 8a. Nem kívánjuk bírálat tárgyává tenni most a visszieszámitolási intézeteit. Mindenesetre elvárjuk, hogy az intézet vezetőségében Szlovenszkó és Ruszinszkó képviselői is helyet kapjanak s a bírálat jogát későbbre tartjuk fönn magunknak. annyi év eltelte után a terv diskusszió tárgya lett. Mondanom sem kell, hogy meggyőződés^ híve vagyok a gazdasági parlament tervének. Úgy képzelem a terv megvalósítását, hogy a nemzetgyűlés szenátusát alakítanák át gazdasági parlamentté. A kétkamarás rendszer nem változna, ellenben a Szenátus összetétele olyképpen módosulna, hogy tagjainak csupán egyharmadát választanák az általános választójog alapján, a második harmadot alkotó szenátusi tagokat a köztársasági elnök nevezné ki s a harmadik harmadot képező szenátorokat szaktestületek delegálnák a gazdasági parlamentnek nevezhető szenátusba. — Ez a rendszer a Szenátus összetételét lényegesen megváltoztatná, ami a szenátusnak csak előnyére válhatna. A mai rendszer alapján létesült Szenátus összetétele úgyszólván azonos a képviselőház összetételével. — A gazdasági parlament megvalósításával egyidejűén át kell szervezni a gazdasági élet menetét irányitó és szabályozó szervezeteket. A gazdasági ügyeket egy minisztériumba kell összevonni. Nincsen szükség arra, hogy külön minisztérium foglalkozzék a !íereskedelem, az ipar, a kisipar, a posta és a vasút ügyeivel. Ezeket az ügyeket centralizálni kell, hiszen gyakran látjuk, hogy az egyes tárcák között nincsen meg a kellő összhang. Gazdasági szempontból elengedhetetlenül fontosnak tartom, hogy szakminiszterek és ne törvényhozók vezessék a nem politikai tárcák ügyét. A nemzetgyűlés ezen kívül tárcanélküli minisztereket küldjön a kormányba, de amerikai mintára fokozottabb mértékben gyakorolja a kormány ellenőrzésének jogát. A gazdasági konferencia két etappia Igen érdekes egy magát megnevezni nem óhajtó volt csehszotvák kereskedelmi miniszter, ma aktív 'ellenzéki politikus, alábbi nyilatkozata: — A gazdasági parlament eszméjét nem tar Dr. Jureczky László gyermekgyógyintézete a Magas Tátrában — Tatranská Lesná Telefon START SMOKOVEC 24 Napi hatszor! étkezés. — Diéták. — Állandó orvos) felügyelet. — Oki. ápoló nővérek. — Hlzó kúra. — Ritmikus torna. — Zene. — Nyelvoktatás. ELISMERT GYERMEKPARADICSOM g tóm célravezető eszköznek. Ez nem annyira gazdasági, mint inkább kifejezett politikai kérdés. — A terv megvalósítása nem olyan egyszerű, mint amilyen egyesek számára az első pillantásra látszik, hiszen alkotmánymódosítás nélkül nem lehet a tervet realizálni. A két kamara harmónikus együttműködését a gyakorlatiban el sem tudom képzelni. Azt hiszem, állandó torzsalkodásban és a konfliktusok sorozatában élne a nemzetgyűlés két háza, ha ez a terv valóra válna. — A gazdasági problémák taglalása és megoldása terén nézetem szerint nagy szerepe annak a gazdasági tanácstestületnek lehet, mely mái’ a múltban is tanú jelét adta annak, hogy. többizben eredménnyel befolyásolhatta a kormány gazdasági politikáját. Nagy feladatot oldott meg az a gazdasági ötösbizottság is, melynek élén dr. Hodács, a Csehszlovákiai Gyáriparosok Országos Szervezetének főtitkára állt. — Hodács mindaddig eredménnyel működhetett, amíg nem volt tagja a parlamentnek; amint képviselővé választották, elvesztette helyzeti előnyeinek nagy részét. A gazdasági tanács és az ötös bizottság jelentőségét helyre kell álitani. E két szerv értékes munkát végezhet a válság elleni eredményes küzdelemben. — Dostálek miniszter gazdasági konferenciájának programjáról még mi sem ismeretes. Ennek ellenére a tervet jónak tartom. — Ennek a miniatűr „londoni konferentíá- nak“ két etappot kell szentelni. Az első etapp- ban összhangba kell hozni a csehszlovák köztársaság minden vidékének, a lakosság minden rétegének és valamennyi termelési ágnak divergens érdekeit. A második etappba be kell vonni ama államok megbízottait is, amely államokra elsősorban helyezünk súlyt kereskedelempolitikai és gazdasági kapcsolataink intenzívvé való tétele szempontjából. Ezen a konferencián a kisantantállamok delegátusain kivül részt kellene venniük a dunameníi államok, tehát első sorban Magyarország és Ausztria delegátusainak is, mert eredményt csak ilyen alapon lehet remélnünk. Sdiuster Vencel volt kereskedelmi miniszter, a Bölimische Union Bank einökigazgatója az alábbi nyilatkozatot adta: Nagy fontosságot tulajdonítok a gazdasági parlament tervének, — A tervbe vett uj parlamenti fórumnak természetesen csak abban az esetben lenne nagy jelentősége, ha az nem csupán tanácsadószerv, hanem törvényhozó testület lenne. A csehszlovák nemzetgyűlés ma két kamarából áll. Mindkét kamara úgyszólván azonos összetételű. g ezért helyes kezdeményezésnek tartom azt a tervet, mely a nemzetgyűlés e házát rendi alapokon kívánja újjászervezni. — A gazdasági parlamentté átszervezett szenátusban a gazdasági élet minden rétege megfelelő képviselethez jutna és döntő szava lenne minden gazdasági kérdés tárgyalásában.. Úgy képzelem, hogy a képviselőház minden politikai és kulturális, valamint közigazgatási kérdésben nagyobb jogokat kapna, de gazdasági ügyek tárgyalására elsősorban a rendi alapokon álló szenátus lenne illetékes. — A belföldi gazdasági konferencia eszméjének szerzője, Dostálek kerüskedelmi miniszter, a cseh néppárt tagja. Az ötlet híven tükrözi visz- sza e párt álláspontját. Valószínű, hogy Dostálek gazdasági konferenciáján valóban igyekezni Gazdasági parlament és gazdasági konferencia
