Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-01 / 76. (3407.) szám

1934 április 1, rasájmap. frRS<3g-.MAfi$flRHng1ar> 13 . KdzcíAZDa^Afir1 ­Keressük a válság írjét... Holowetz Rudolf és Sdiuster Vérnél volt kereskedelmi miniszterek, farost Andor, a magyar nemzeti pirt ügyvezető elnöke, Winter Lajos, a Szlovenszkói Fürdők Szövetségének elnöke és dr. Friedmann Henrik a Carpathia titkára nyilatkozik a Prágai Magyar Hírlap részére Prága, március 30. A húsvéti harangzúgás közepette, a föl támadás ünnepén tálán neon is ttiiiprofán az a kérdés, vájjon mikor ünne­pelhetjük a gazdasági újjáéledés és feltámadás napját. Világszerte dühöng a válság orkánja. Elfujta a gyárkémények füstjét, tömkresilányi- t-otta a gazda termését, mindenütt romok vár­nak eltakarításra s millióik lesik az első nap­sugarat, a kék ég nyugalmát, gazdasági fellen­dülést hozó hírnökét. A határokat nem ismerő krízis, noha későié­ben jutott hozzánk, mint a környező áüila- moiklba, a csehszlovák köztársaság vámsorompói előtt sem állt meg. Nálunk is elképesztően magasra ugrott- a mun­kanélküliek száma, itt is elvesztette rentabili­tását a mezőgazdasági termelés, csökkent a fogyasztás és hanyatlott a kiviteli forgalom. Kevéssé örvendetes Viták folytak ama kér­dés körül, hogy Csehszlovákia agrár- vagy iparállam-e. Közben nem a legszerencsésebb agrárvédel- mi intézkedéseikkel suilyosbitottáik az export- ipar helyzetét, szerződésen kívüli állapotot- idéztek elő ama államokkal való viszonylat­ban, melyek a csehszlovák köztársaság gyár­ipara, de mezőgazdasági produkciója szem­pont jáibóll is elsőrendű fontossággal bírnak. Érdekellentétek Nem részesítették kélilő figyelemben azt a körülményt, hogy az állam struktúrája kettős, mert u történelmi országokat fejlett gyáriparuk tette gazdaggá, míg Szlovenszkó és Ru- Szin®zkó népe főleg mezőgazdasági termékei­ből szerezte meg mindennapi kenyerét. Szlovenszkó és Ruszinszkó számára* például a fa bir olyan jelentőséggel, mint Csehország részére a pilseni Skoda-gyá-r cikke, a reichen- ber-gi textilmüvek gyártmánya, vagy a gablon- zi üvegáru. A szlovenszkói fa nagy része el­adatlan maradt, a törvénelmi országok gyárt­mányai egyre kevesebb mértékben kerülnek külföldre, a belföldi piac felvevőképessége csök­kent s a munkanélküliek száma egyre jobban gyarapodott. A többi között ezek alkották a válság legkifejezőbb tüneteit. A krízis mélypontján azután a kormánykö­rök illetékesei összedugták fejeiket és rá­jöttek arra, hogy a gazdasági élet két leg­főbb tényezőjének, az agrároknak és a gyár­ipar képviselőinek egymásétól eltérő érdekeit össze kellene egyezh ni. Közös nevezőre kellene hozni e két társadalmi osztály kívánságait és az e két termelési cso­porthoz tartozó milliók számára módot kellene találni ahhoz, hogy egymás mellett, a másik fél rovására történő előnyök és kedvezmények nél­kül megtalálják lehetőségét a megélhetésnek. Kudarc E felismerés nyomán az elmúlt év végén megindultak Prágában azok az egyeztető tár­gyalások, melyeken az agrárok ismert veze­tőin s a gyáriparosok reprezentánsain ikivül ak­tív miniszterek is resztvettek. A nagy előké­születek, a szelíd politikai nyomás, sőt még a felsőbb érdekekre való hivatkozás sem so­kat használt, mert a tanácskozások során ki­tűnt, hogy a két tábort elválasztó szakadék olyan mély és az ellentétek annyira nagyok, hogy azo­kat áthidalni egykönnyen nem lehet. A nagy garral beharangozott egyeztető tár­gyalások csöndben és jelentősebb eredmény nélkül értek véget- Annyi eredményük azon­ban volt, hogy az illetékesek belátták, hogy a mezőgazdaság helyzete minden agrárvédel- nri intézkedés ellenére nem javult. „Áru" vagy „pénz** A súlypont ekkor a gyáripar problémájára te­relődött. Kiviteli lehetőségek teremtéséről folyt a diskusszió s ezzel kapcsolatban különböző tervek, valamint tervezetek bukkantak föl, Vé­gül az a nézet kerekedett felül, hogy a bajok kutforrása abban a diszparit-ásban van, mely a csehszlovák korona külföldi és belföldi vá­sári óereje között mutatkozott- Azt állitották, hogy a csehszlovákiai iparcikkek és mezőgaz­dasági produktumok kivitelét főiképpen az a körülmény akadályozza., hogy az exportipar- cikkek ára nemzetközi viszonylatban tulmagas. Az árak csökkentését a már időköziben sutba- került deflációs politika kikapcsolásával nem lehetett volna elérni. A termelési költségek leszállítása maga után vonta volna a munka­bérek, fizetések és jövedelmek újabb redukálá­sát és még jobban fokozta volna a pénz érté­két, ami a gazdatársadalom helyzeténeik továb­bi romlását idézte volna elő. Ebben a helyzet­ben éppen az agrárok fogadták örömmel né­hány közgazdasági szakember ama elméleti té­telét, hogy a megoldást nem az „áru“, hanem a „pénz“ oldalán kell keresni. A diszparitást a divatos elméletek szerint nem a termelési költségeik csökkentésével és nem is az inproduktiv komponensek kikapcsolásával lehet a legjobban megszüntetni, hanem a pénz értékének csökkentésével. Valutaszabályozás A teóriáikat átültették a gyakorlati életibe, gyúrták, módosították azokat és kialakult a valuíaSzabályozási törvény, mely a gyakorlatban a csehszlovák borona aranyértékének egy hatoddal való csökkentését jelentette. Még túlságosan rövid idő telt el a valutasza­bályozás óta, hogy a javulás méreteiről tár­A v alutasz ab ályoz ási törvény életbelépte és a visszleszámitolási intézet tevékenységének megkezdése után két uj terv került szóba. Az el®ő a „gazdasági parlament** létesítése, a másik egy uj gazdasági konferencia terve. A gazdasági parlament ötlete nem uj. Annak idején még Hotowetz Rudolf volt kereskedelmi miniszter ve-tette föl, ma a cseh nemzeti szocia­listák és a cseh szociáldemokratáik között fo­lyik a szerzői érdem körüli vita. A gazdasági konferencia eszméjét Dostálek János kereske­delmi miniszter dobta a köztudatiba. Dostálek miniszter, ha jól tudom, Königgrützben tartott beszédében fejtette ki először a tervét annák a belföldi gazdasági konferenciának, melyen a gyáriparosok és agrárok között lefolyt ta­nácskozások mintájára a gazdasági élet min­den rétegének részt kellene vennie és a ki­alakult irányelvek alapján e gazdasági kon­ferencia szabná meg a kormány uj kereske­delmi politikájának végleges vonalát. Dostálek miniszter közelebbit nem mondott. Nyilatko'zat elől azzal tért ki, hogy a gazda­sági konferencia tervezetét csak husvét után kívánja ismertetni. Lapunk számára mindössze annyit mondott, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó speciális érde­keit a konferencián szem előtt fogják tar­tani, mivel a tanácskozásokon a köztársaság min­den vidékének és a lakosság minden'■ rétegé­nek képviselve kell lennie. A gazdasági parla­ment, valamint a gazdasági konferencia kér­désében kérdést intéztünk néhány neves szak- 1 emberhez és kikértük véleményüket. A beérke­zett válaszokat itt adjuk: Hotowetz a gazdasási parlamentről Hotowetz Rudolf volt kereskedelmi minisz­ter, az Általános Nyugdíjintézet elnökigazgató­ja a következőket mondta: ' — A Dostálek miniszter ur által indítványo­zott gazdasági konferencia kérdéséről nem nyíl atkozhatom, mert nem ismerem a konferen­cia tervének részleteit. — A gazdasági parlament eszméjét na­gyon régen vetettem föl és örülök, hogy gyilagos képet alkothatnánk magunknak, még nem tudjuk, milyen fokig van igazuk azoknak, akik azt állítják, hogy a helyzet ja­vulását nem annyira a devalválás, mint a válság enyhülésével összefüggő egyéb olKok eredményezik. Abban a kérdésben viszont a közgazdasági élet minden tényezője egyet­ért, hogy a valutaszabályozás első lépést je­lent a megkezdett utón és még sok lépést kell megtenni, hogy a válság leküzdését je­lentő cél megközelíthető legyen. Visszieszámitolási intézet Az ut következő állomása a vissz lesz ám itolá- si intézet. Ettől várják a hitelikérdés rendezé­sét. Ismeretes, hogy a hitelkórdés a gazdasági élet egyik legsúlyosabb problémája. Kölcsönt a mai viszonyok közepette igen nehéz találni. Jól tudjuk, hány vállalat terve bukott meg azon, hogy hiányzik a vállalkozási kedvet finanszírozó tőke és jól tudjuk, hogy gaz­dáinkat hogyan emészti a konjunkturális évek invesztícióira fordított összegek ka­matja. A visszleszámifcoílási intézet elsősorban azzal a tőkével rendelkezhetik, melyet az állam 100 milliós betétjén kívül a pénzintézetek és bizto­sítóik köteles betét' alakjálban helyeznek el ná- 8a. Nem kívánjuk bírálat tárgyává tenni most a visszieszámitolási intézeteit. Mindenesetre elvárjuk, hogy az intézet vezetőségében Szlo­venszkó és Ruszinszkó képviselői is helyet kapjanak s a bírálat jogát későbbre tartjuk fönn ma­gunknak. annyi év eltelte után a terv diskusszió tár­gya lett. Mondanom sem kell, hogy meggyő­ződés^ híve vagyok a gazdasági parlament tervének. Úgy képzelem a terv megvalósí­tását, hogy a nemzetgyűlés szenátusát ala­kítanák át gazdasági parlamentté. A kétka­marás rendszer nem változna, ellenben a Szenátus összetétele olyképpen módosulna, hogy tagjainak csupán egyharmadát válasz­tanák az általános választójog alapján, a második harmadot alkotó szenátusi tagokat a köztársasági elnök nevezné ki s a harma­dik harmadot képező szenátorokat szaktes­tületek delegálnák a gazdasági parlamentnek nevezhető szenátusba. — Ez a rendszer a Szenátus összetételét lényegesen megváltoztatná, ami a szenátus­nak csak előnyére válhatna. A mai rendszer alapján létesült Szenátus összetétele úgy­szólván azonos a képviselőház összetételével. — A gazdasági parlament megvalósításá­val egyidejűén át kell szervezni a gazdasági élet menetét irányitó és szabályozó szerve­zeteket. A gazdasági ügyeket egy miniszté­riumba kell összevonni. Nincsen szükség ar­ra, hogy külön minisztérium foglalkozzék a !íereskedelem, az ipar, a kisipar, a posta és a vasút ügyeivel. Ezeket az ügyeket cent­ralizálni kell, hiszen gyakran látjuk, hogy az egyes tárcák között nincsen meg a kellő összhang. Gazdasági szempontból elengedhe­tetlenül fontosnak tartom, hogy szakminisz­terek és ne törvényhozók vezessék a nem politikai tárcák ügyét. A nemzetgyűlés ezen kívül tárcanélküli minisztereket küldjön a kormányba, de amerikai mintára fokozottabb mértékben gyakorolja a kormány ellenőrzé­sének jogát. A gazdasági konferencia két etappia Igen érdekes egy magát megnevezni nem óhajtó volt csehszotvák kereskedelmi miniszter, ma aktív 'ellenzéki politikus, alábbi nyilatko­zata: — A gazdasági parlament eszméjét nem tar ­Dr. Jureczky László gyermekgyógyintézete a Magas Tátrában — Tatranská Lesná Telefon START SMOKOVEC 24 Napi hatszor! étkezés. — Diéták. — Állandó orvos) felügyelet. — Oki. ápoló nővérek. — Hlzó kúra. — Rit­mikus torna. — Zene. — Nyelvoktatás. ELISMERT GYERMEKPARADICSOM g tóm célravezető eszköznek. Ez nem annyira gazdasági, mint inkább kifejezett politikai kérdés. — A terv megvalósítása nem olyan egy­szerű, mint amilyen egyesek számára az első pillantásra látszik, hiszen alkotmánymódosí­tás nélkül nem lehet a tervet realizálni. A két kamara harmónikus együttműködését a gyakorlatiban el sem tudom képzelni. Azt hi­szem, állandó torzsalkodásban és a konfliktu­sok sorozatában élne a nemzetgyűlés két há­za, ha ez a terv valóra válna. — A gazdasági problémák taglalása és meg­oldása terén nézetem szerint nagy szerepe an­nak a gazdasági tanácstestületnek lehet, mely mái’ a múltban is tanú jelét adta annak, hogy. többizben eredménnyel befolyásolhatta a kor­mány gazdasági politikáját. Nagy feladatot ol­dott meg az a gazdasági ötösbizottság is, mely­nek élén dr. Hodács, a Csehszlovákiai Gyár­iparosok Országos Szervezetének főtitkára állt. — Hodács mindaddig eredménnyel mű­ködhetett, amíg nem volt tagja a parlament­nek; amint képviselővé választották, elvesz­tette helyzeti előnyeinek nagy részét. A gazdasági tanács és az ötös bizottság jelen­tőségét helyre kell álitani. E két szerv érté­kes munkát végezhet a válság elleni eredmé­nyes küzdelemben. — Dostálek miniszter gazdasági konferenciá­jának programjáról még mi sem ismeretes. En­nek ellenére a tervet jónak tartom. — Ennek a miniatűr „londoni konferentíá- nak“ két etappot kell szentelni. Az első etapp- ban összhangba kell hozni a csehszlovák köz­társaság minden vidékének, a lakosság min­den rétegének és valamennyi termelési ágnak divergens érdekeit. A második etappba be kell vonni ama államok megbízottait is, amely ál­lamokra elsősorban helyezünk súlyt kereske­delempolitikai és gazdasági kapcsolataink in­tenzívvé való tétele szempontjából. Ezen a konferencián a kisantantállamok delegátusain kivül részt kellene venniük a dunameníi álla­mok, tehát első sorban Magyarország és Ausz­tria delegátusainak is, mert eredményt csak ilyen alapon lehet remélnünk. Sdiuster Vencel volt kereskedelmi miniszter, a Bölimische Union Bank einökigazgatója az alábbi nyilatkozatot adta: Nagy fontosságot tulajdonítok a gazdasági parlament tervének, — A tervbe vett uj parlamenti fórumnak ter­mészetesen csak abban az esetben lenne nagy jelentősége, ha az nem csupán tanácsadószerv, hanem törvényhozó testület lenne. A csehszlovák nemzetgyűlés ma két kamarából áll. Mindkét kamara úgyszólván azonos össze­tételű. g ezért helyes kezdeményezésnek tartom azt a tervet, mely a nemzetgyűlés e házát rendi alapokon kívánja újjászervezni. — A gazdasági parlamentté átszervezett sze­nátusban a gazdasági élet minden rétege meg­felelő képviselethez jutna és döntő szava lenne minden gazdasági kérdés tárgyalásában.. Úgy képzelem, hogy a képviselőház minden politikai és kulturális, valamint közigazgatási kérdésben nagyobb jo­gokat kapna, de gazdasági ügyek tárgyalására elsősorban a rendi alapokon álló szenátus len­ne illetékes. — A belföldi gazdasági konferencia eszméjé­nek szerzője, Dostálek kerüskedelmi miniszter, a cseh néppárt tagja. Az ötlet híven tükrözi visz- sza e párt álláspontját. Valószínű, hogy Dostá­lek gazdasági konferenciáján valóban igyekezni Gazdasági parlament és gazdasági konferencia

Next

/
Thumbnails
Contents