Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)
1934-04-10 / 82. (3413.) szám
4 1954 április 10, kedd. M—■I.UIIM.I—W— A Szepesség 1934-ben Hogyan lehetne életretámasztani a szepesi oas- és bányaipart? Nitsch Andor kőrútján meglátogatta Kotterbach, Kissóc és Márkusfalva álló üzemeit n. Késmárk, április 9. (Saját tndóeMnktóL) A kotterbachi bAnyateüiep volt Nitedh képviselő kőrútjának első állomása. A kotterbachi bányaművelés évszázadokra nyúlik vissza és szoros összefüggésben ál a szepesi bányavidék történetével. 1870 előtt Koftterbatóhon nemes fémeket és könnyen megömkezthetö barna vaskövet bányásztak. Kovandot, ezüst- és kénes tar t-almn fakóénceket fejtettek leginkább, a vasércet, miután kohósátani még nem tudták, mint értéktelen ércet a hány éra döntötték. 1870 után a technika és a vegyészet fejlődése a vaskő kohóeiifcáeát is megérteit©, úgyhogy a bányászás fősulya lassanként az előbb értéktelennek talált vasércre helyeződött át. Ebben az időben a kotterbachi bányák mintegy 500 mókást foglalkoztattak. 1895-ben ezt a hatalmas bányabirtokot, amely a kotter- pataki völgyön át, Korács községen tuil, egészen Felső-Szlovinka határáig terjed, a wittko- wltzi vasművek vásárolták meg. Ettől kezdve a bányaművelés még nagyobb fejlődést ért el. A munkások száma a termelés fokozásával hamarosan 800-ra, majd ezernél többre emelkedett, az eredetileg 553 holdnyi bányaterületet további vásárlásokkal 1100 holdra növelték, a termelést évi 22.000 tonna vasércről felvitték 190.000 tonnáig és 18.000 kg higanyra 60—80.000 kilóig. A háború befejezése után, 1923-ig, igen erős volt a visszaesés, de azután újabb fejlődési időszak vette kezdetét, amely 1930-ig tartott és amely idő alatt a munkások száma megint elérte az ezret, a termelés pedig a háború előtti mennyiséget. 1930-től kezdve mindinkább érezhetővé vált a gazdasági válság, mely a nehézipart, tehát a vasipart is erősen érintette. Ehhez képest & tzepeseégi vasércbányák kénytelenek voltak a termelést, a vasgyárak nyersércszükségletének csökkenéséhez alkalmazkodva, erősen redukálni. A válság a witkowitzá vasgyárat is arra kényszexitette, hogy üzemét tetemesen csökkentse és így a kotterbachi bányatelepről mind kevesebb vasércre volt szüksége. Miután Witt- kowitzban óriási mennyiségű nyerté re készletek halmozódtak fel, melyek a jelenlegi vasipari szükséglet mellett két-három év alatt se dolgozódnak fel, a vasgyár vezetősége a kotterbachi bányaüzemet 1932 májusában kénytelen volt teljesen ‘beszüntetni. Ezer munkás, tehát több mint háromezer ember veszítette el ezzel kenyerét. Kotterbachon azóta csak üzembiztositáei és bányafenntartási munkálatok folytak, amelyek havonta 200.000, tehát az üzembeszümtetés óta több mint négymillió koronába kerültek. Kissóc, ahol mangánérceket bányásznak, szintén a wittkowitzi vasművek tulajdona. Ez a bánya a múlt század negyvenes éveiben© keletkezett és 1857 óta a wittkowitzi müveké. Itt körülbelül 200 emberrel folyt a munka és évente 50.000 tonna mangánt termeltek, amig 1932 nyarán az üzemet szintén. be kellett teljesen szüntetni. Kotterbach hosszúra nyúló, keskeny, szorosnak tetsző völgyben fekszik. Az érckobók nagykiterjedéeü, hatalmas gyártelepek, amelyekhez Márkust alváról rendes nyomtávú vasút vezet, óriási méretű és átfogóju csőrendszer köti össze az egyes kohókat, égbenyuló kémények és fatornyoik, nagyszabású épületek élénkítik a gyártelep képét, amely szakembert is nagyon érdekel, a laikusra azonban egyenesen lenyűgözően hat. Most minden csendes itt, csak itt-ott látunk egy-egy munkást és amikor autónk megáll a telep alsó bejáratánál, a csinos külsejű munikáöházakből asszonyok, férfiak és gyerekek szaladnak ki és csodáLkozóan bámulnak meg bénáinkét, mintha nagy meglepetés érte volna őket. ügy látszik: ritka mostanában itt az idegen és a látogató. Vagy táblán valamilyen bizottságnak néznek bennünket, amely munkalehetőséget és kenyeret hoz? De amikor végigmegyünk a telepen, valahol a vége felé mozog egy nagy Ikerók, füstöt okád az egyik kémény és egy hatalmas csőiből, amely az érotömegokkel alárakott kohók fölött szalad lefelé, erős vizsugár ömlik nagy robajjal alá. Vezetőnk elmondja, hogy egy nappal a mi látogatásunk előtt befütöttek az egyik épületben. néhány munkás most tisztogatási munkásatokat folyat és hogy újból felvették itt, ha csak részlegesen is, a munkát. Dr. Rösner igazgató azután elmondja nekünk az irodájában, hogy tényleg beállítottak Kotterbachon 207 és Kissócon 85 munkást és újból megkezdték az üzemet. De azt is hozzáteszi, hogy ez az intézkedés csupán ideiglenes, mert a munka ujnaMvétele elé súlyos akadályok gördülnek. A pénzügyminisztérium ugyanis a robbanószer árának csupán 20 százalékos csökkentését engedélyezte és ezt is csak ideiglenesen juliius végéig, a monopóliumi illetéket pedig egyáltalában nem engedte eü, ebben a kérdésben esetről-esetre fog dönteni. Még pedig csupán akkor hajlandó erre az engedményre, ha az illető vállalat beigazolja, hogy az illetékek elengedésétől függ a termelés rentabilitása és a vállalat egzisztenciája. Ez a fél intézkedés nemcsak rendkívül megnehezíti, de szinte lehetetlenné teszi a kalkulációt. Ha a robbanószerek árának kérdése négy héten belül kielégítő megoldást nem nyer, akkor kérdéses, hogy augusztus elsején túl fenn lehet-e tartani a kotterbachi üzemet. Végleges rendezés esetén a kotterbachi müvek most 460 munkást tudnának foglalkoztatni. A pénzügyminisztérium rendelkezése által okozott nehézséghez járul, hogy bár a vasut- ügyi minisztérium az érctarifa leszállítása tekintetében számolt a ezepességi bányaipar érdekeivel, de a tüzelőanyag tarifáját még mindig neon száhitották le, ellenben kilátásba (helyezték, hogy a széntarifa általános rendezése keretében ez a kérdés is megoldást nyer. Az általános rendezés azonban eddig még nem következett be. A szociális terhek is rendkívül megdrágítják a termelést: Kotterbachon a produkció költsé- ginek 19.7 százalékát teszik ki Szükség volna tehát a robbanóanyagok árkérdésének és a tüzelőanyagok tarifacsökkentésének sürgÖ 6 megoldására, különben Kotterbach kénytelen volna a most megindult munkát újból megszüntetni. Rösner dT. igazgató a ezepességi btányaipar katasztrofális helyzetiének okát a vaspiac kri- zise mellett főleg abban látja, hogy a bányaipar számára a háború után elveszett az az óriási gazdasági terület, amelyet addig terményeivel ellátott. Jó gazdasági szerződések, amelyeket azokkal az országokkal kellene a köztársaság kormányának megkötnie, amelyek azelőtt a szepességi bányavidék vásárlói voltak, főleg Magyarországgal, még a mai viszonyok között Í6 rendkívül sokat lendítenének ezen az iparon és munkát, kenyérkeresetet tennének lehetővé. Márhuslalván :a fa- és bányaipari részvénytársaság telepét látogatta meg Niteöh képviselő. Krausz mérnök, igazgató vezet végig bennünket ezen a telepen, ahol azonban szintén csak néhány ember foglalkozik a telep fenntartási munkáJtttaárwd, amelyek havonta 60.000 koronába kerflBnek. A munkabeszüntetés előtt ez a telep 314 műn* kést foglalkoztatott, most csak a nagyszerű vasmű egyik réexe dofc gozik pár munkással, A bányatelepek innen 18 kilométerre vannak, ahova vülamoserővel hajtott hegyi vasút vezet, mint ahogy az egész telepet vUllamoseág hajtja. Persze csak amikor dolgozik, mert most már 1930. óta nincs munka. A mánkusfalvi telep a háború után főleg Lengyelországba és a trineed telepre szálátott. Lengyelországgal tarüálís és vámnehézségek szűntették meg a forgalmat, araikor pedig elkerült a lengyel kormánnyal újabb szállítási megállapodást kötni, ennek utjából már caak akkor hárították el ezeket az akadályokat, mikor már késő volt, mikor a lengyelek már nem reflektáltak a szepeaségi ércre, mert szükségletüket Svédországban és Oroszországban már beszerezték. Trinec már több éve annyira redukálta az üzemét. hogy újabb vasércre szüksége nincs. Ezért állnak a rostoki és merényi bányák is. Merényinek. még megvan az a reménye, hogy a margit- falva—vöröfíkői vasútvonal megépítése után, amivel szállítási lehetőségei lesznek, 'kis mértékben újból felveheti a munkát. Ha azonban a vasútépítést továbbra a mostanihoz hasonló lassú ütemben folytatják, aikkor évekig fog tartani, miig az első vonat az uj vonalon megindulhat. Márkust alván gondolni sem lehet a munka ujrafelvételére, mert hiányzik az elhelyezés lehetősége. 1932 április óta az üzemigazgatósága az illetékes minisztériumoknál számtalan javaslatot terjesztett elő, amelyek alapján kisebb üzemmegkönnyitéseket sikerült elérnie, de miután azóta az egyes országok autankiás törekvései olyan fokot értek el, hogy az export minden lehetősége teljesen megszűnt, a belföldi fogyasztásban pedig a ezepességi bányavidék a termelési költségek miatt nép tud versenyképes lenni, Márkusfalva nem dolgozhat. (Dr. N. V.) (Folytatjuk.) A félhivatalos lap bejelenti a pártok lajstromozását A jelöltlisták rendszere megmarad ■ A kispártok rostája a második skrutiniumban? Prága, április 9. A kormány németnyelvű félhivatalosa vezető helyen összefoglaló cikket közöl az alkotmánytörvény és a választási törvény módosítását célzó tervekről. Megállapítja, hogy a szenátus okvetlenül reformra szorul, de a gazdasági szenátus tervét nem tartja megvalósíthatónak. A jelöltlisták kötöttségének feloldása kérdésében a kormánylap elutasító álláspontra helyezkedik. Arról a tervről, hogy mandátumhoz csak oly párt jusson, amely félmillió szavazatot nyer el, a lap azt írja, hogy „ez az elgondolás túllőtt a célon, el is fognak állni tőle, az elvet magát azonban nem ejtik el. A gondolat megvalósítható volna példáuil a második skrutiniumimal kombinálva vagy más variációban." A lap ezután a következőket mondja: „Ha az állam a pártok sokaságának tényéből s a pártok folytonos kicsinyes hadakozásaiból jóvátehetetlen károkat szenved, úgy az államnak a pártok szövetkezésének elve alapján maradva arra kel törekednie, hogy a politikai pártok ügyének szabályozásával korlátozza ezt a szétforgácsolódási folyamatot. A pártok lajstromozása ennek következtében a demokratikus konszolidálás pgrogramja marad, — állapítja meg végül a Prager Presse. A miskolci Süssmann Béla és a munkácsi Teichmann Fanni rosszul sikerült házasságának újabb bírósági epilógusa Süssmannt a házasságszédelgés után felmentették a valutacsempészés vádja alól is Budapest, április 9. ('Budapesti szerkesztőségiünk telefon jelentése.) Egy házasságszódel- géssel kapcsolatos valutacsempészési ügy második részére tett pontot a budapesti törvényszék büntető-tanácsa. Süs&mann Béla miskolci kereskedő — aki köziben Budapestre költözött At — még 1901 tavaszán házasság- közvetítő utján megismerkedett Teidhmann Fanni imunlkácsi haja donnái. Az ismeretséget házasságkötés követte. Hozományul 140.000 csehszlovák korona volt kikötve. .Süssmann Béla 90-000 cseh- szlovák koronáit At is vett, mire megtartották a polgári esküvőt, a hátrálékos 50.000 korona azonban egyre késett, ezért Süss- imann nem volt hajlandó az egyházi esküvőt is megtartani. A szerelmében csalódott fiatal asszony ekkor Süssmann kezeihez került, valutaforgalmi tilalmak még nem voltak és Süssmann csak kihágást követett el az átvett valuta be nem jelentése miatt. A kihágás büntethetősége közben elévült. Az ügyész, felébb ezést jelentett be. — öngyilkossági szándékból felgyújtotta önmagát és lakását egy pozsonyi asszony. Pozsonyi, szerkesztőségünk jelenti telefonon: Tegnap este fél tíz órakor Emmiháza lakói észrevették , hogy az egyik lakáéból sűrű füst tódul ki, majd nyomában láng- nyelvek csapnak elő. Értesítették a tűzoltóságot, amely hamarosan kivonult. Feltörték a lakás ajtaját s a konyha padlóján égő ruhákkal eszméletlen ntil találták Vizváry Róza 34 éves gyári munkásnőt. Égő ruháit eloltották, a szerencsétlen asszonyt átadták a mentőknek, akik beszállították az állami kórháziba. Kiderült, hogy Vizváry Róza öngyilkosságot akart elkövetni, az öngyilkosság módja azonban könnyen egyéb kárt is okozhatott volna a ház lakói sorában. A szerencsétlen asszony egy edénybe izzó faszénparazsat tett, lezárta a lakás ajtaját és ablakait s azt hitte, hogy a faszéngáztól megfullad. Amikor azonban szédülni kezdett, oly szerencsétlenül bukott le a földre, hogy feldöntötte a faszénparazsat tartalmazó edényt, a parázstól tüzet fogott ruhája és az egész laás i6. Az asszony súlyos égési sebeket szenvedett, a lakás bútorzatában is nagy kárt okozott a tűz. — Színház a jégtáblán. Moszkvából -jelentik: Érdekes részleteket közöl a „Cseljuszkin" expedíció hajótöröttéinek életéről a moszkvai lapokban Babuskim orosz pilóta, akiinek az elpusztult Cselíjuszkin jégtörő megmentett repülőgépével sikerült felszállónia és elérnie az ázsiai kontinens legészakibb orosz (űrállomását. A hajótöröttek valóságos tábort építettek a sodródó jégtáblán és egész nap szakadatlanul dolgoznak a házak megerősítésén és berendezésén. A lakóházak most már oly szilárdan állanak a jégen, hogy a hajótörötteknek nem keli félniük semmiféle vihartól. Élemiszeirük most már bőven van s akár két hónapig is kitarthatnak a jégtáblán. Kézzel Írott lapot is adnak ki, amelyet a rádióállomásukon felfogott külföldi hírekkel töltenek meg. Saját színházuk és színtársulatuk van. ; SKÓT VICC Maobpersön haldoklik. Végrendeletet diktál. Már mindenről rendelkezett, még egy utolsó kívánsága van: — Osak azt szeretném még, ha a temetésemen megjelenők mindannyian meginnának az emlékezetemre ikét pohár wiskyt. Egyet a temetőbe menet, egyet pedig visszajőve t, — Rendiben van, megtesszük valamennyien, — mondja a lelkész. — Igen, — mondja Macphergoo — de én már nk kor alig leszek olyan állapotban, hogy megiihasxuu i rám eső két poliárnal ^megiszom még most.. » férjét csalás miatt feljelentette, a íb&róisag azonban Süssmannt a házasságszédelgés vádja alól felmentette. Az ügyész indítványára újabb vizsgálatot tartottak Siissniann Béla ellen valutaeltitkolás ég valutao&empégzés miatt. Az ügyész a lefolytatott vizsgálat után ismét vádat emelt Süsamann ellen valutacsempészés és valutaeltitkolás miatt. A ma megtartott tárgyaláson Teichnuann Fanni azt vallotta, hogy a 90.000 csehszlovák koronát kötszerre hozta ki ruhája zsebeiben és hogy ugyanakkor amerikai dollárokat is hozott. A valutát Teiohmanm Fanni nyomban átadta Süisömiainin Bélának, A törvényszék Süsamann Bélát a vaJutacsempészés vádja alól felmentette azzal az indokolással, hogy 1901 novemberében, amikor a 90.000 korona hozomány
