Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-08 / 56. (3387.) szám
1934 március 8, osilförfíSfc Lenin és Pola Negri szerelmi regénye Egy lilmszinésznő fantasztikus emlékiratai férfiakról és szerelmekről Gén!, március hó. A genfi irodalmi életnek néhány nap óta nagy szenzációja van. Természetesen, nem irodalmi szenzációról van szó. Rousseau városában nőm uj Rousseauről bőszéinek, hanem egy történelmi pletykáról, amelyet ezúttal ismét az asszonyi indiszkréció robbantott ki. Már megint beleszólt a történelembe egy színésznő, mondaná Bemard Shaw, alki a híres Jerrivel va ló leve zésével kapcsolatiban azt irta, hogy nemcsak szegényebb és unalmasabb, de megbízhatatlanabb is lenne a töríéneiemirás, legalább is, ami az emberi színeit illeti —- ha az asszonyok disz^rétebbek lennének és azok a férfiak, akik a történelem színpadán szerepelnek, nem éreznének valami oltihatatlan vonzalmat a rivaldák fényében ágáló színésznők iránt. Van valami igazság abban, hogy ha ugyanazok a képességek, amelyekkel a férfiak a történelmet csinálják, egy asszonyba szorulnak, akkor rendszerint nagy színésznőt csinálnak belőle. Ki tudja, mi lett volna például Pola Negri'ből, —- ha nem asszonynak születik? A valamikor világhírű tragika ugyanisí mélábusan erről elmélkedik memoárjaiban, I amelyek most hagyták el a sajtót és Géni valamennyi könyvesboltjának kirakatában láthatóik. Pola Negri valamikor, nem is olyan régen. még nem gondolt arra., hogy aránylag igen rövid utat fog bejárni, amíg eljut a memoár írás végállomásához. Amikor Reinhardt első. filmjében, a Sumurunbán feltűnt, az élet színpadának első asszonya volt. Fiatal, excentrikus, szép — és lábai előtt hevert a szó leg- dusabb értelmében az életnek minden szépsége és gazdagsága. Pola Negri volt az első csillag azon az égbolton, amelyen ma Greta Garbó, Mar lene Diet- ricb és a többi mozicsillagok ragyognak. Utolsó úgynevezett nagy filmje, amelyben Drága Masinának, a meggyilkolt szerb királynénak szerepét alakítja, csúnyán megbukott és vele együtt visszavonhatatlanul megbukott a nagy tragika is. Kiderült róla, hogy egy letűnt világ kellék tárához tartozik: szépsége, játékstílusa, szenved él yessége a múlté. A névtelen orosz emigráns és a névtelen orosz énekesnő Az öregedő tragika leül az Íróasztala mellé és megpróbálja az emlékeken keresztül visszaidézni a ragyogó múltat, a várakozásteli ifjúság izzó perceit és a beteljesülés nagyszerű extázisát. Érthető tehát, ha Pola Negri emlékiratain ak? mint mindén ehhez hasonló műnek középpontjában a szerelem áll. Pola Negri memoárjában számtalan igen érdekes részlet akad. vannak közöttük olyanok is, amelyek nemcsak a mozirajongók érdeklődését keltik fel, hanem olyanokét is, akik szeretnek komorabb bálványokra esküdni. Például minden bizonnyal legérdekesebb részlete ennek a könyvnek az ,amelyben a világhírű színésznő elmeséli szerelmi kapcsolatait Leninnél. Pola Negri megírja, hogy a szovjet megalapítójával Géniben ismerkedett meg, amikor a forradalmi népvezér, mint szegény emigráns egy kis genfi penzióban tengette életét, a későbbi nagy színésznő pedig még csak tehetségét hordozta magában, de revét bizony még kevesen ismerték. Genf egyik híres magyar vendéglőjében ismerkedtek meg, a vendéglő ma is egyik nevezetessége a Népszövetség városának és ma is rengeteg neves politikus és újságíró keresi fel a Quai Wilsonon levő éttermet. Az eset érdekességéhez tartozik, hogy Pola Negri könyvének megjelenése után a vendéglő tulajdonosa sietett megcáfolni néhány fantasztikus eseményt, amit a nagy színésznő a Leninnel való megismerkedése köriilményei- yel kapcsolatban szükségesnek látott megírni. Éhhalál Genf egyik legelőkelőbb vendéglőjében A nagy színésznő akkoriban a magyar vendéglőben énekelt oigányzene-kiséret mellett. „Egyik este, írja Pola Negri, amikor éppen befejeztem az énekszámot, felpattant az ajtó és égy tizennyolcéves fiatalember szédült be a ragyogóan kivilágított terembe. A fiatalember, aki ócska, kopottas kabátot viselt, as ajtó közelében álló székre rogyott, arca halotte sápadt volt, vonásai feldúltak s csak ragyogó, kék szemei világítottak ki szinte félelmesen a holtsápadt csontos arcból. A pincér egy csésze kávét adott a szerencsétlennek, aki ajkaihoz emelte a csészét. Ebben a pillanatban azonban összecsuk lőtt és lezuhant a padlóra. Az étterem vendégei kővé meredve nézték a megrázó jelenetet és senki se tudta, hogy mitévő legyen. Végre felállt egy ember, aki egész este szakadatlanul irt, oda'épett a földön élettelenül fék vő fiatalemberhez, föléje hajolt, hosszasan vizsgálta, végre félegyenesedéit és nyugodt, halk hangon kijelentette: — Nem lehet rajta segíteni, már késő ... Irtózatos hatással volt rám ez a jelenet. Leroskadtam a székre és éreztem, hogy szemeimből folynak a könnyek. Ekkor a. különös idegem. odalépett hozzám, leült a mellettem lévő székre és oroszul a következőket mondta nekem: —- Ne sírjon, nincs mit sajnálni rajta. A halál sokszor kegyelmesebb hozzánk, mint az élet. Ez a szerencsétlen éhen pusztult... Pola Negri azzal fejezd he a memoárjának ezt a megható, de erősen valószínűtlen fejezetét, hogy a különös viselkedésű orosz ember Lenin volt. Lenin álma a szeretemről Pola Negri a következő fejezetben hosszan foglalkozik Lenin alakjával, helyesebben azzal a különös szerelemmel és jóakarattal, amivel a szovjet vezére a művésznő iránt viseltetett. Ebben a fejezetben azt igyekszik Pola Negri mindenáron bebizonyítani, hogy Lenin halálosan szerelmes volt belé csak Lenin lényéhez hozzá tartozott a lemondás. Ebben a regényes, sőt túlságosan regényes fe- ] jezetben gyakran mondja a Pola Negri általi -j megrajzolt- és egy amerikai filmszüzsé alakjára j igen élénlken emlékeztető Lenin: —- A mi irtaink elválnak, kis Pola Negri, ma- ' gáiból még nagy művésznő lesz és meg fogja ismerni a dicsőséget és a gazdagságot... Lenin soha rém hozakodott elő szerelmével, —- írja Pola Negri, — tudott uralkodni érzésein. Csupán egyetlen egyszer mondta Bel & szolgálatot ez az önuralom. Az utazásom nap. ján. Amikor elhagytam Géniét, Lenin kíkjsért az állomásra, hosszan szorongatta bucSuzásnál a kezem és csak eny- nyit mondott: —• Maga mindig csak álom marad az én számomra, álom, amelyet el kell felejtenem ... A könyvben más, a politika és irodalom érdekes alakjai is szerephez jutnak, s úgyszólván valamennyien hasonló, nagyonis regényes beállításban. A könyv iránt máris igen>- ragy az érdeklődés és valószínű, hogy ha „dicsőséggel” nem is, de a „gazdagsággal” megismerteti „a kis Pola Negrit”. Kamerlingh One sí —272*34 €, Keesoms “272*45, Haas, Kramers és Wiesmas “273*075 Három holland tudós döntő rohama az abszolút nulla ellen 0*005 foknyira a kozmikus hidegtől ö A „hőhatált66 készítik elő a hideg fantasztikus leydeni templomában Leyden, március elején. (A P. M. H. munkatársát ól.) Ennek a történelmi nevezetességű, ódon városnak a falai között a természettudomány egy izgalmas rejtélyét feszegetik a tudósok. El akarják érni az elképzelhető legalacsonyabb hőfokot, a világűr hidegét, amelyben nemcsak minden élő, hanem az élettelen anyag is meghal. Látni akarják, hogyan hal inég és mivé lesz halála után. Soha emberi szem még nem látott anyagot —273.16 Celsius fok hőmérsékleten, ami a tudomány megállapítása szerint az elképzelhető legnagyobb hideg a világegyetemben. Ez a hőmérsékletek abszolút nulla-pontja, ami után nincsen semmi. A földi természet neon ismer ehhez közelálló hőfokot seni. A világhírű leydeni hideg laboratóriumban most ennek a halálos, kozmikus hidegnek a titkait ostromolják. Amikor a molekulák megbékélnek Hiányosan öltözött ember nem bírja sokáig a fagypont körüli, vagy annál csak kevéssé alacsonyabb hőmérsékletét. -—20 Celsius fokon alul pedig feltétlenül megfagy. Igaz, hogy vannak állatok, amelyék baj nélkül viselnek el ennél nagyobb hidegeket is, de — primitív élőlényektől eltekintve — — —60 foktól —80 fokig körülbelül az élet alsó hömérséklethatára. Ezen alul minden magas abbrendü szervezetnek el kell pusztulnia, mert a sejtek belsejéből ki- fagy a víz és szétronesoilja a protoplazma finom szerkezetét. Az anyagok 'belsejében azonban még ebben a dermesztő hidegben is élénk a nyüzsgés-forgás. Mert az élettelen testek is — élnek. Az anyagok élete: legapróbb részecskéik, a molekuláik szakadatlan mozgása. Pihenés nélkül éviekéinek, rezegnek, folytonosan egymásnak ütődve, vissza-visszapat t-anva, egymást kölcsönösen eltaszitva, elképzelheted 'lenül piriayó távolságokon át cikáznak ide- oda, mint holmi dobozba zárt zsongó méhraj. Az a darab kő, vas, vagy akármilyen más tárgy, amit kezünkbe veszünk, csak látszólag merev, mozdulatlan, holt tömeg. Valójában mi- riád láthatatlan, részecske türelmetlen, vtóán- keló mozgásából, forgatagából áll. Ezt a mozgást érzékeljük hő alakjában. Miméi élénkebben rezegnek a molekulák, annál melegebb a test. Minél le jobb szál a környezetnek s magának a testnek hőmérséklete, annál renyhébben, kedvetlennébbül mozognak az apró részecskék, mert egyre több hőenergiát veszítenek. Erőszakos utón, erős nyomással és hűtéssel, mesterségesen ie fékezhetjük mozgásukat. Ezen alapszik a gőzök és gázok cseppfolyóst tása és azok az eljárások, amelyekké! a leydeni intézetben a gázókat folyósítják, hogy alacsony hőmérsékletet állítsanak élő. Száz fokon felül a víz részecskéi olyan élénken rezegnek s akkora erővel taszítják aggmást, hogy nem tudnak együtt maradni és a víz gőz alakjában terjeng a térben. Amint azonban száz fok alá eülyed a higanyoszlop, a molekulák taszitóereje gyöngül, jobban együttmaradnak s a víz folyadékká kondenzá- lódálk. Valamit még most is megtartottak mozgásukból, hanem ha a hőmérséklet zérusra csökken, a vizmolekulák úgyszólván mozdulatlan tömeggé dermednek. így keletkezik a jég. Nem minden anyag adja be azonban ilyen könnyen a derekát. A levegő molekulái például olyan heves háborúskodásban vannak egymással, hogy —190 fokra kell lehűl énünk őket, míg megbékélnek. Rendes nyomás mellett ezer a hőfokon sűrűsödik a levegő folyadékká. Amikor a gáz hóvá változik Minél alacsonyabb a folyós gáz forráspontja, annál nagyobb hideg keletkezik folyatásakor. A meggyszinben izzó réklámcSövek tölteléke, a neongáz forráspontja például —246, a hidrogéné meg éppenséggel —232.8 fok. Ha pedig —264 fokra hütjük, szilárd habbá fagy. Ezen a képtelenül alacsony hőfokon a levegő is szilárd, hónemfi anyaggá kristályosodik. A tudósok meglepő kisrletsket végeznek kompresszoraik és szivattyúik között, mélyekben földöntúli hideg dermeszti halálra a gázok molekuláit. Sok anyag természete különös változásokon megy át ebiben a hidegben. Érdekés, hogy ezekben a kísérletekben legtöbbször nem a viz fagyáspontjától számítják a hőmérsékletet, hanem az abszolút nullátoktól kezdve és ezt Kelvin lord (William Thomson) múlt századbeli híres angol természettudós tiszeteletére Kelvin (K) fokban fejezik M- Eszeriút a folyós levegő forráspontja ebben a mértékegységben 83.16 K, a szilárd hidrogén 9 K ©feb. Vagyis ez annyit jelent, hogy a szilárd faidorgén hőfoka már csak kilenc fokkal van az albezolnt nullapont felett. Roham a kozmikus hideg ellen A kutatók azonban nem érték be ennyivel. Tovább folyt a rohám a kozmikus hideg ellen. Kamerlingh Onnes holland fizikus Leydenben még a század elején folyósította a héliumot, mely legtovább dacolt az iiyfajta kísérletekkel. Ezzel mintegy —269 C fokig, vagyis 4 Kelvin főikig jutott. Később pedig, roppant ■költséggel tökéletesítvén laboratóriumát, a hőmérsékletet 0.82 K fokra, nyomta le. E®t a rekordot. tanítványa"és utóda, Kéeson tanár 1932-ben 0.71 K fokra javította. —272.45 fok! Alig háromnegyed fok választod ta el most már attól a ponttól, amelyen túl nincs többé hő és nincs értelme semmiféle hő- mérésnek. Elvész az elektromos ellenállás A kutatás egyre újabb és meglepőbb tüne- hiényeket fedezett fel a folyékony gázok rettenetes hidegében. Fémek, ha ilyen hőfokra hü- töttéfe őket* lűrtetóa elvesztették elektromos etIenáHá®ti*at s a rendesnél sokkal jobb vezetőivé váltak á villamos áramnak. A tudomány ezt a különös „szupravezetőd” állapotot azzal magyarázza, hogy az alacsony hőmérséklet annyira meg* dermesztetté a molekulákat, hogy azok szó-, rosao, szinte már teljesen mozdulatlanul öez~ szetapadnak és csaknem akadálytalanul engedik át magukon a villamos áramot.. Ha folyékony héliumba mártott őlemgyürűben áramot- gerjesztenek, az áram órákig gyengitetlenűá kering tovább, anélkül, hogy a gyűrű újabb áramlökést kapna. Mérnökök máris arra gom- dóinak, hogy ezt a jelenséget távvezetékek ké- __ szitésénél gyakorlatilag is kiaknázzák. Borzalmas nehézségek iKeeson professzor 0.71 fokig eljutott. Innen j aztán rohamosan növekvő nehézségekkel kel- • lett küzdeniök a kutatóknak, hogy tovább jut- hassanak. Míg azelőtt fokonként ugrottak le- felé a hőmérséklet létráján, most tized- és századfokonként kellett, borzasztó küzdelem árán, kicsikarni a haladást. A feltornyosuló akadályok úgy hatnak, mintha a természet kétségbeesetten tiltakoznék az ember előnyomulása ellen, mintha borzadna az abszolút nullaponttól, mely az anyag höhaJálát jelenti. Mert ezen a hőmérsékleten nincs többé molekulamozgás és az anyagban lappangó melegnek utolsó szikrája is eltűnik. Szinte leküzdhetetlen akadályt jelentett, hogy nem ismerünk a héliumnál alacsonyabb forráspontja gázt, amelynek cseppfolyósitásá- vaí még nagyobb 'hideget áJllithatnánk elő. Pedig itt, a hőhalál kapuja előtt, már Század- és ezredfokos különbség is kiszámíthatatlan meglepetést hozhat. Most azután az intézet három búvára: De Haas, Kramers és Wiersma tanárók ravasz módon kerülték meg a. természet védekező j hadállásait. A kísérleti anyagot folyékony hé- j liumba mártva, erős elektromágnes hatásának tették ki. A mágnesezzenek olyan hatása- volt a molekulákra, ami a hőmérséklet további zu- } hanáeával járt s igy eljutottak egészen —273.075 fokig. Ez már csak 0.085 fokkal magasabb az abszo- lut nullapontnál! Mi következik most? Ezt egyelőre maguk a kutatók sem sejtik. Talán semmi, de meglepő, sőt döbbenetes fordulatokat is eredményezhet az utolsó ezredfokért vívott küzdelem. Lehet, hogy a moiekul-mozgás teljes elhalása, az anyag életének megszűnése az anyag tulajdonságainak nem sejtett megváltozását eredményezheti. Lehet, hogy az atomok, ebben a minden életet és mozgást tagadó hidegben olyan közel nyomulnak egymáshoz, hogy az elektronok egyik atomból a másikba ugranak át, ami újszerű változásokat és jelenségeket idézhet elő. S kfi tudja, ml jön a „höhalál” után? A tudományos világ feszült figyelemmel fordul a hideg e fantasztikus temploma felé, ahol merész agyvelőik a teremtés ősi titkainak ka- pult döngetik, 6
