Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-01 / 50. (3381.) szám

8

Társadalmi Élet

EPILÓGUS

A farsang1] idényben egymást követték a különböző raulateáigckk, műkedvelő előadások, hangversenyek etb. RoSe-z Szokás egyrészt, másrészt azonban talán kötelessége a diletiáne produkciók kxi- kikusának. hűen ée kitartóan ragaszkodni ama bizonyos -közmondáshoz, mely latimiuj Így kezdődik: de morttui-s, — elleniben szabad magyar fordításban igy hangzik: .műkedvelőkről jót — avagy semmit. Más lapra tartozik azután az, hogy vájjon helyes-e á sok jószándéku, de néha teljese éggel járatlan, Ügyetlen ée tehetségtelen dillettánsban az Önkritikát nyomtalanul kiirtani, ugyanakkor pedig az illetők önbecsülését lobogó lánggal túlhevítőm. Ez ugyanis afféle művészi szempont volna! Sajnos, manapság többnyire- csak a-z a fontos, hogy anyagi hasznot hajtsanak a sűrűn működő műkedvelőé köd-ésé-k — mondván — a nemes cél bármely eszközt szentesit.

Nem szándékunk a dilettáns műkedvelők berkeiben a purifikátor hálátlan szerepére vállalkozni. Sőt. Minden hálát és elismerést megérdemelnek azok. akik a nemes cél érdekében igyekezetüket, akarásukat ée szives készségüket sorompóiba állítják. De éppen ezek a megalkuvó szempontok késztetnék arra, hogy az alábbiakban beszámoljunk egy olyan előadásról is, ahol a kritikusnak nincs szüksége pénnáját az elnéző jóindulat rózea- izin/tt tintájába mártani.

A lévai Keresztény Munkás Egylet, immár tizén* négyszer adta élő saját- helyiségében Erdélyi Mihály nagysikerű viigjátékát, a: „Zsindelyezik a kaszárnya. tetejét*'. Hallottuk, egész télen beszéltek a darab sikeréről. Magunkban enyhe elnézéssel fogadtuk a. híreket, meg lévén győződve, hogy erős túlzás hevíti az elragadtabottak keblét. De mikor biztos tudomásunkra jutott, hogy egyes ös- fnATŐseiifik külső kényszer nélkül, önszántukból uiegüézték a darabot kétszer, sőt háromszor is, akkor egy busztagu expedíciót szervezve elindultunk felféŐeznii a terrá iucoignitát — és nem bántuk meg.

Ai előadás meglepő jő volt. Gördülékeny, jó tempójú, a laza szétesésnek legkisebb jele nélkül. Mindenki a helyén volt, ki jobb és több, ki kevesebb tehetséggel, de becsületesen szolgálta az előadást és most jön az, amiért e hosszú bevezetés íródott. Szerepeltek vagy buszán a darabban. Mind nem -lehet Sztár, és mind nem. nyújthat ,,kimagasló alakítóit1'. De ötnek a nevét, le kell irnorou megérdemli a Keresztény Munkásegylet kitűnő gárdája, hogy csillagot tegyünk a P. Gábris Béla, 2órád Aladár, Várady Aníuuska, Mészáros Árpád és két csillagot a Balázs Márton neve mellé. Gábris játékban és megjelenésben, mozgásban ée fellépésben egyaránt hódító busz árezredese, Zorád szinte hivatásos színész all Tjei. a Várady Annus rétivirágil-la- bu üde pa.fasztlány figurája, Mészáros plasztikus huszárőrmestere — mindez élmény számba ment. De Gacsa.j Pest a csikós — Alias Balázs Marci — nöfi, ez a fim a műkedvelő teljesítmény legmagasabb fokát érte el. Hangban, mozgásban, tartásban és beszédben oly élethü, oly vnlóézimtltlenül jó, műkedvelő létére oly gazdaságosan bánik a színekkel és árnyalatokkal, hogy sehol kisiklás, sehol éemmi túlzás nem rontotta el a szenzációs alakítást.

A kitűnő együttes 36-án a Városi Színházba, vénült be. hol tizenő-öds-zőr adta elő a derűs magyar levegőjű darabot, — ezúttal a munka-nélküliek javára.

Muszáj volt a fentieket leírni. Oly jól esik az eseményeket regisztráló tolinak, ha egyszer őszintén, máradéktalonul és teljesen „rerard11 nélkül Öléi? éffoét! Pápaszem.

■nR\CaiMAC.kARHlRJjAI*

IMÜKMUUa.VWjU

1934 raáraus 1, esütörtBfc.

Tojásvalutára rendezkedik be

a liptói cserekereskedelem

Prága, február 28. A Véé érni Öeské Slovo „Tojásvaluta'* címen az alábbi érdekes cikket közli:

— Szlovénokon Liptóban uj módszert találtak kj a vevők megnyerésére — Írja a lap. — Kezdeményezője egy dohányárué volt, aki kioszkjára táblát akasztott ki azzal a lölirássál, hogy „Tojásért is árulok". Ezzel valóban sok vevőt csábított magához a szomszéd községekből is. Példáját hamarosan követte számos más kereskedő i», akik elhelyezési piacot

szereztek ama tojásmennyiség számára, melyet vásárlóik hoztak össze. A falusiak üdvözlik a kereskedelem uj módját, amely a náluk hiányzó pénz kikapcsolásával bonyolódik le. Az ősrégi cserekereskedelem ilyenformán újból megbecsüléshez jutott. A kereskedők is meg vannak elégedve a helyzettel, mert a falusiaktól kapott tojáson is van keresetük.

Ennyit Ír a Ceské Slovo délutáni lapja a liptói „tojásvalutáról". Az eset nagyon jellemző a MovenSzkói pénztelenségre.

Ewawgawwn i n 'jjw

Szlovenszkói pillanatfelvételek

Szomorú emberek között

A Hpétvári fegyhÁThan — Előkészület a politikai foglyok fogadására — A komáromi fecskefészkek

Irta: Kvrecsényi Antal

# A zselizj zsidó ifjúság szombaton, március 34n este 8 órai kezdettel rendezi még esökáeoe P úrim-báliját, moly iránt nemcsak Zéelizcn, de a.z eg-éez járáe területén ie nagy érdeklődés nyilvánul meg.

— Az árokba zuhant Nagyszombat mellett égy autó. Nagyszombati tudósítónk jelenti: Hétfőn este a Nagyszombat—Farkaahida közti országúton égy személyautó, amelyet Palánek Ferenc nagyszombati soífőr vezetett, az éles kanyarulatban nekifutott a vaskor látnak, azt ál tőr le és az árokba zuhant. Palánek súlyos sérüléseket szenvedett-, a kocsiban ülő Mera- vy soPfőr jelentéktelenül megsérült, a harmadik utas, Hlaváceek cukor gyári tisztviselő pedig sebesülés nélkül úszta meg a szerencsétlenséget. Az autó teljesen szétzuzódoU. Palánek Ferencet eszméletlen állapotban szállították be a kórháziba.

— Egy nyolegyermekes özvegyasszony nyerte a francia főnyereményt. Parisból jelentik: Tegnap este a francia állami osztály- sórsjáték folytatólagos húzásait ejtették meg. A főnyereményt, ötmillió frankot egy nímesi özvegyasszony, nyolc gyermek anyja nyerte.

xx Szódabikarbóna gyakori használata a gyomorrainkra ártalmas! Gyomorégést s ennek gyakori következményét, a gyomorfekélyt a Cigelka-Stephanus forrás vize szünteti meg, mely amellett a szervezetre üdítöleg is hat. Megrendelhető: Oigejka fór ráfivá Halainál, Bar- dejov.

Szíovenszkó, február végén. (Kiküldött munkatársunktól.) A Divina Comedia szavait mormolja a száj a lipótvári f egy ház komor kapujában: „Hagyj fél minden, reménnyel..." A szomorú épülettömb csendje fájdalmasan markol a látogató szivébe.

Az 1660-ban épült lipótvári várat nyolcvan év előtt alakították át börtönné s ebben a középkori kőoduban sínylődnek ma is Szíovenszkó rabjai. A modern jogtudomány nagy súlyt helyez a börtön ügyre, a legtöbb egyetemen katedrája van és lvözépeurópa összes államai már a börtöntudósok megállapításainak és előírásainak figyelembevételével építették fel fegy- házaikat. Minden kölyökjogász tudja manap, hogy a nemrég még modern csillag-, a keresztét! T-alaku börtöné.pületek is a tuberkulózis melegágyai. Az egymástól távol álló kis épületek, az úgynevezett pavillon-rendszer, az egyetlen börtöntipius. amely a fegyházat nem teszi a halál szállítójává.. Az igazságügyi kormány pedig ma se gondol arra, hogy modern, egészséges épületet emeljen a szlovenszkói raboknak g a lipótvári középkort megszűnteéée. Sőt az állami fegyházat, — amely öreg kolostorépület ugyan, de magasfekvésü, napos, levegős — kiürítik é6 lakóit Lipótvárra költöztetik át.

A lipótvári fegyházban 6zer ember részére van férőhely. Ma hatszáz fegyenc lakja, még pedig kilencven élete fogytáig. A rabok legnagyobb része visszaeső bűnös. Tisztaság, fegyelem, katonás rend mindenütt. A fegyház igazgatója dr. Érdeky Lajos huszonkét év óta tölti be hivatalát. Hivatalnok, fegyőr, fegyenc egyformán rajong érte. Nem szigorral, de jósággal kormányozza bús birodalmát.

— A fegyeneek viselkedése, munka-készsége kielégítő- — mondja, — sőt a javulási statisztika is örvendetes. Szomorú megállapítás mégis, hogy a vagyonelleni bűnözők majdnem kivétel nélkül visszaesők. Ezeknek á bűnözésre való hajlandóságuk valóságos gyógyíthatatlan betegség. Javulásuk látszólagos s már az első kínálkozó alkalomnál elbuknak. A fegyeticék létszáma ma alacsony, amiből egy kis optimizmussal arra következtethetünk, hogy a bünhullám egy idő óta nem öntötte el Szlovenszkót.

A lipótvári {egyházban, mint minden fegyintézetben a rabokat az igazgató Osztja be munkára. A beosztásnál figyelembe veszik a rab képességét, hajlamát, szorgalmát, ügyességét. A fegyeneek egy része a házi teendőket végzi. Minden munkát, amit a fegyintézet háztartása igényel, rabok végeznek. A rabok főznek, mosnak, takarítanak, fát apróznak, varrnak, cipőt, ruhát, bútordarabokat készítenek. Az ügyesebb s hosszabb ideig raboskodó embereket a vállalati munkákra képezik ki s Özek perzeaszönye- geket szőnek, bútorgyári munkások, vagy papírzacskókat ragasztanak. Az intelligens, iskolákat végzett foglyok irodai szolgálatot teljesítenek. Nemcsak a fegyház írásbeli teendőit látják él, hanem a szlovenszkói ügyészségek ért bíróságok kiadványait is másolják. Húsz írógép kattog a fegyház irodájában ma, húsz fegyenc másol reggeltől estig.

A fegyeneek napirendje reggel hat órakor kezdődik. Hétig cellamunkát végeznek, héttől délig munkahelyükön szorgalmasodnak. Ebédidő, séta egy óra, majd ismét a szakmabeli munka foglalja el őket félhat óráig. Hat órától kilencig a rab , szabad*1. Olvashat, irhát, tanulhat. Két látogatott tanfolyam vau a teigyhálban. A*

analfabéták iskolája, ahol az írni-olvasná nem tudók kötelesek tanulni, meg egy magasabb iskola, mely a polgári iskola tananyagát adja élő áz önként jelentkező fegyeöceknek. Este kilenc órakor mindenkinek aludnia kell s a {egyház kísérteties csendjét csak a fegyőrök súlyos lépteinek zaja veri fel.

A foglyoknak nagy könyvtár áll rendelkezésükre. Vasárnaponként a házi zenekar hangversenyez, sőt a közeljövőben a lipótvári rábök rádiót is kapnak s hetenként kétszer rádióelőadá- sokban is gyönyörködhetnek.

Az igazságügyminiszter rendeletére a lipótvári {egyházban „berendezték" már a politikai fogházat ás. Az épület egyik szárnyát elzárták s az udvar egy részét elkülönítették. Minden égyéb kényelmet a fogoly hozhat magával. Ágyneműt, bútort, könyvet, zenészerszámofc. A politikai fógiyok jogosultak saját élelmezésükről gondoskodni, dohányozhatnak is s cellájukat nappal nem zárják. A lipótvári fegyintézet, politikai abtéilungjának még nincs lakója.

A szomorú emberek sorfala, között hagyjuk el a fegyházat. Bús tekintetek, nehéz sóhajok kísérnek az udvaron át.

*

Szomorú emberek második csoportjával a komáromi vár erődvonalán találkoztam. A londoni Erist End szegénységét megszégyenítő nyomor! A nyolcadik erődőv kazamatáiban s a kőfalhoz ragasztott eárfóezkekben vert tanyát a legkét- ségbeejtőbb hajléktalanság. Több, mint száz szerencsétlen család bujt meg borzalmas odúkban a. tél metsző hidege elől.

A hajléktalanok szerencsésebb* csoportja a kazamatákban rendezkedett be. A középkori vár tömlővökhöz hasonló sötét, nedves helyiségekben felállították pár darab nyomorúságos bútorukat, és csendes megadássá] tűrik a dermesztő hidegét, az éhezés tnareaugoláeát s a tuberkulózis kínzó fojtogatását. Ezek a szerencsésebbek. A később jövőknek már nem jutott >i,készu lakás, fészket kellett vérniök. A váröv falához ragasztottak egy-egv „fecskefészket". Sárból, vályogból, deszkából összetákolt kunyhót, aminek egyetlen helyisége 4—5 négyzet- méter. A földrevetett rongyokon hentereg a család. Egyik-másiknak van ágya is, de azt a beteg családtag lakja. Kilométer hosszan fecskefészkek a várfalon s a sárfészkekben emberek élnek...

— De miből élnek, — kérdezem az egyik családfőt, akinek négy gyereke reszketett a Hitetlen odúban.

— Két év óta munka nélkül. Két év óta nem kerestem egy fillért, se. Miből élünk? A jó isten tudja. Mindig valami csoda ment meg bennünket, az éhenlialástól.

Deszkából készült házikó. A deszkafalak résein a szél beszitálja a havat. A kunyhóban rongyokba burkolt anya lázas leánykájával.

— Jaj Istenem! — sir fel, mikor kinyitom az ajtót, — kilakoltatni jön? Mi lesz velünk, hová menjünk, ha innen is kiűznek!

Megnyugtatom. Elpa riaszd ja, hogy a hatóság a fecskefészkek, meg a kazamaták lakóit ki akarja lakoltatni. A kunyhóban olyan dermesztő hideg van, akár a szabad mezőn.

— Ml lesz velünk, — sirja, — ha a hideg télbe ki kell mennünk!

— Miből élnek? — csuklik ki belőlem megint a kíváncsiság,

— Én viaszból színes virágokat csinálok, s koszorút fonok a mörózsá-khól. A* uram elviszi

a falvakba és eladja. Persze nem pénzért. Tojást, lisztet, zsírt kap érte. így tengődünk négy] év óta. Ez a két gyerek is itt született b j fecskefészekben.

Komárom város közvágóhíd építésére másfél) millió koronát vett kölcsön. A vágóhíd nem1 épült fel, a pénz azonban elfogyott az utolsó' fillérig. Azt modják, közsegélyre. Boldog Isten!1 Hány koldusa lehet ennek a kis városnak, hogy a fecskefészkek szomorú embereinek egy fillér! se jutott a másfélmillióból.

— A komáromi „Robinson" négyévi és ti** hónapi börtönt kapott. Komáromi tudósítónk jelenti: Ackermann-Tirpák László bűnügyével most foglalkozott ntóljára a [komáromi kerületi bíróság. Ackermann-Tirpák László 'még a kom műn után szökő!t Magyarországról Szlc• vemszkóra, ahol Pozsonytól Húszáig halandói zott, lopott, merényleteket követett el, míg Komáromban el nem fogta a rendőrség. Ackennann-Tirpák a komáromi „Singellő" n évii városrészben lakott, vadházasságiban, de rendszerint egyedül, egy maga-alkotta kuny, hóban s a gyermekek Robinsonnak nevezték A sirugéUői Robinson főképpen tyúkokat, libákat s disznókat lopott, de vagonokat is töri fel és lakásokba surrant. Lopott kukorica- szemek vezették nyomra a hatóságokat, Á tolvaj Galántáig szökött, amíg el nem csípték, Gyanúsították a komáromi libatömő-asszony meggyilkolásával is, de rábizonyítani nem le- betett semmit. A pozsonyi és a komáromi bíróságoknak adott, munkát Ao'kermann-Tirpáli s Válóssinüleg Magyarország is kikéri, mer a komrnün alatt Szentesen embert Ölt. A komáromi kerületi bíróság négyévi és tízhónapi börtönnel „jutalmazta" Ackermann tevékeny* cégét a köz- és vagyonbiztonság terén, da Aickemna nn az ítélet kihirdetésekor 'már i lipótvári fegyházban telelt.

xx Budapestre érkezve a keleti pályaudvar^ ral szemben a PARK-NAGYSZÁLLÓD AB AT megtalálja kényelmét. Leszállított árak. E lap előfizetőinek 20% engedmény.

— Fölmentették a stómfai erdészt. Pozsony] fizerkészt-őségtink jelenti: Kedden este 9 órakor hozta meg Ítéletét a poszonyi esküdtbiró- ság Supina József 28 éves stomfai erdészt szándékos emberölési bűniperében. Supina a vád szerint 1933 október 21 én az erdőben agyonlőtte a vadorzáson tettenért, ' Gajarszíki Bálint vadorzót. Az esküdtek a föltett tény. kérdésre rum-mel feleltek, aminek alapján i ■bíróság a vádlottat fölmentette és nyetohan szabadlábra helyezte. Az államügyészség éem- miségi panaszt jelentett be. A verdikt kihirdetésénél nagy közönség volt jelen, amely a verdiktet vegyes érzelmekkel fogadta. Supina erdész még az éjszakai órákban elhagyta a fog házat.

— Kassziaíuráe a krakoványj hitelszövetkezet pénztárában. Nyitrai munkatársunk jelen- tó: Tegnapelőtt éjjel. Pőst-yén közelében léví Krakoványibam betörők hatoltak be a hitelszövetkezet pénztárhelyiségéibe, megfúrták f pénzszekrényt és a benne lévő több ezer ko róna készpénzt és értékpapírt magukkal vit ték. A szakavatott kasszaífurók giuimákeztyü ben dolgoztak és igy semmi nyom nem marad utánuk. A pénzt tartalmazó kazettát egy ka zal tövében találták meg a nyomozó esendő tök., A pénz hiányzott a kazettából, az érték papírokat benne hagyták a betörők. A nyo mozis eddig eredménytelen.

xx Nehéz 8ziékelésben szenvedők, akiknél az agyvér tóduiás, a fejfájás és szívdobogás az emésztési zavarok és különösen a végbél bájak teszik az életet nehézzé, igyanak réggé és este egynegyed pohár természetes „Ferón József* keserüvizet.

— öngyilkosság Nagyrnihályon. Tudósítóul jelenti: Szinesik István 25 éves nagymihály fogtechnikus, egy itteni levélhordó fia. teg nap reggel revolverrel öngyilkos szándékká mellbelőtte magát. A fiatalembert életveszé lyes állapotban szállították a kórházba. A: öngyilkosság oka ismeretlen.

xx Régi, de jó — ezt joggal mondhatjuk i SdhmoM-pasztáról, mely 50 év óta a fogyasztó közönség kedivenc cipőkrémje.

—- Súlyos moíorkcróhpárszerenesétlensés Pozsonyban. Pozsonyi szerkesztőségünk je lenti telefonon: Ma délután fél kettőkor súlyos motorkerékpárszerencsétlenség történ.' a Marsner-uccában. Kurtyánszky Károly Csu len-ucca 3. szám alatti lakos motorkerékpár jával elütötte Novák Jánost. A szerenesétler ember kulcscsontját törte, mig a motorkerék páros néhány bordáját sértette meg Mind- keltőjüket beszállították a kórházba. Kűri- sányszkyt azonban sebének beköltözése utál haza engedték.

é