Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-04 / 53. (3384.) szám
márcáug 4, vasárnap. rJ>KAAiAÍ'i V tqJünéARTl I KilAJg fl modem biológia Istenhez vezet, bem a ráksejtek anyagcseréjét, élettani sajátossá* gait is behatóan tanulmányozná. A szivtenyészeftol az okkultizmusig mondja Huzctta professzor, a modern sejtkutatás egyik úttörője A halhatatlan sejt életéről s a modern orvostudomány legnagyobb problémáiról beszél Huzella professzor - Megírta az első magyar általános biológiát Budapest, március 3. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) A magyar tudományos irodalomnak újabb szenzációja van. ezekben a napokban került könyvpiacra a budapesti orvosegyetem anatómiai, szövettana fejlődéstani intézete igazgatójának, Huzella Tivadarnak, ^Általános Biológia. Az orvostudomány alapjai az élet-tudományban14 cimü nagy müve. Á szakkörök nagy érdeklődéssel fogadják ezt a munkát, amely a szerves élet legérdekesebb és legfontosabb kérdéseit , foglalja össze s amelynek jelentőségét egyik bírálója helyesen jelelöli meg abban, hogy ez a mii az első magyar általános biológia. Könyvének megjelenése alkalmával felkerestük intézetében a tudós professzort, hogy a P. M. H. olvasóközönségét, tájékoztassuk a modem biológia legérdekesebb kérdéseiről. A biológia jelentőségének kiemelése ma korszerű jelenség. Amint az egyik korszakban a vallásos hit uralkodott a szellemi élet miniden megnyilvánulása fölött, a másikban a természettudományos világnézet törte át a tudomány kereteik világvallásként nehezedve az emberi hitre és gondolkozásra.. Ennek az anyagi világ jelenségeinek vizsgálatára korlátozandó egyoldalú materializmusával szemben ma az élet tudomány kezd felülkerekedni. A biológiai kutatás ma már nemcsak a növénytan, embertan s vele az orvostudomány közös alapja, hanem kihatással van a szellemi élet csaknem minden herére A biológiában keresnek támaszpontot a filozófia különböző irányzatai, a biológiára hivatkoznak a szociológia különböző tanai, a biológiai fogalmak közszájon forognak, szinte hemzsegnek a politika szókincsében, nemkülönben a szépirodalomban is. A biológiai ismeretek megszerzése manapság az általános műveltség korszerű, elengedhetetlen feltétele. Érthető tehát az érdeklődés az élettudomány haladása iránt, ma, midőn a technika korszakából a biológia korszakába lépünk. , . ,, A biológiai felfedezések úgy az ember életkörülményeinek gazdasági feltételeire, mint világnézetének kialakulására döntő befolyással vannak. A biológia legfiatalabb ága Egy negyedszázaddal ezelőtt, 1907-ben Hamison amerikai orvos és zoológus felfedezte a szövet- tenyésztés vagy exiplantáció módszerét, tehát azt, hogy a szervezet apró töredékeit üvegben megfelelő táptalajba helyezzük, hogy az tovább éljen és szaporodjon. Ezzel megvetette a biológia legfiatalabb ágának, a kísérleti sejttannak alapjait, amely rohamos fejlődésével a biológia legtermékenyebb, eredményeiben legnagyobb jelentőségű vezető tudománya lett. Hármon, Cáriéi, Fisc’her, Bőrrel s a többi úttörő aztán kiegészítették és tökéletesítették a sejttan, szövettan, fejlődéstan, élettan, mikrofizika, m-iikrokémia, sebészet alaktani, élettani és kórtani kérdéseinek vizsgálatára, csakúgy, miint a. biológia legalapvetőbb nagy problémáinak kutatására is. Ez a módszer képessé tesz arra, hogy a sejteket a legbelsőbb egymás közötti vonatkozásaikban egyszerű feltételek között megismerjük és a legbonyultabb szerves folyamatokat elkülönített fázisaiban, általunk megszabott kísérleti feltételek között vizsgálhassuk. Ilyenformán olyan kérdések, amelyeket a tisztán leiró szövettan megoldani egyáltalán nem tudott, mint pl. a sejttnozgás és növekedés vonatkozásai, egy csapásra tisztázódták. Különösen alkalmas a módszer a sejtélet és életkörnyezet megvizsgálására, a fejlődés, regeneráció, az átültetés és az alkalmazkodás kérdéseiben. A kísérleti sejttan igy az egyszerű módszer színvonaláról a kísérleti élet.tudománynak mintegy .központi tudományává lett. A budapesti zászlóbontástól a cambrsdgei kongresszusig Kevesen tudják, hogy a jelenkor legnagyobb jelentőségű orvostudományi tana hat évvel ezelőtt, amikor a világ zoológusai gyűltek össze, Budapesten bontott zászlót. A szövettenyésztés módszerével dolgozó kísérleti sejttan, a mindössze negyedszázados tudomány 6 év előtt érié el azt a fejlődési fokot, hogy művelői nemzetközi összejövetelt tartottak. Az 1927 nyarán Budapesten megtartott állattani kongresz- szus keretében még C6ak 53 résztvevője volt a eejtbutatók kongresszusának A második kongresszus Amszterdamiban volt 1930-ban a nemzetközi föderatív anatómus kongresszussal egyidő- ben. már 167 taggal. A fiatal tudomány tárgya iránti érdeklődés rohamos fokozódása arra bátorította a eytológusokat, hogy a nagy ,kongresszusok megszokott támaszát elhagyva, 1933 angusz- | rus 21—06 között önállóan gyűljenek össze Cam- bridge-ben. most már 200-an felüli létszámban. A sejttani kongresszus magyar szülőhelyét most sem tagadta meg. Magyar embert választott első önálló összejövetelének, valamint a keretében megalakult nemzetközi sejtkutató társaságnak első elnökévé. Huzella Tivadar személyében. A kongresszus munkájából a magyarok derekasan kivették részüket. Szentgyörgyi Albert szegedi professzor a sejt-oxidációról tartott, igen érdekes előadást. Huzella professzor tanársegéde, dr. Lengyel Júlia a mágneses erőnek a szővehnövékedén re gyakorolt biológiai hatásáról adott elő. Neki sikerült először kimutatnia az életfolyamatokra gyakorolt mágneses hatást. Barta Ödön nagy hatással mutatta be .mikroilluminator“-át, ezt az egyszerű elmés készüléket, amellyel ráeső fényben a legerősebb nagyítással is lehet élő szövetet vizsgálni. Roller Piras, a-z Edkv'burgban dolgozó magyar tudós, a sejtoszIáénak röntgensugarak hatására fellépő alakulatait mutatta be igen szép készítményeken. Huzella professzor a szövet-tenyészetben kísérleti utón előidézett elektromos jelenségekről tartott előadást és ismertette tanítván3rának, a debreceni Törő' Imre professzorna-k vizsgálatait. Königes Helmut a 6a- vóshártyák alakulatairól mikromanipulátorral végzett kísérletei alapján tartott előadást. A c-am- bridgei kongresszus tehát nagy sikert és elismertetést hozott a magyar cytológusofcnak. A sejtek mesterséges kitenyésztése Az első kérdés, ami felmerül, hogyan, milyen eszközökkel és módszerekkel vizsgálja a cytoló- gia a sejtek és szövetek életműködéseit? A szövettenyésztés igen bonyolult, különleges berendezésekre szoruló eljárás. Lényege, hogy az élő szervezetből, leginkább embriókból kimetszett parányi szövetrészlet önálló életének, sejtjei táplálkozásának és szaporodásának feltételeit a szerve®eten kívül mesterségesen biztosítsuk. Tehát a-z explantációval — ellentétben a közönséges átoltáeea] vagy transzplantációval, amelyeket a növényeken és állatokon régóta végeznek — nem élő szervezet talajára vagy alanyára, hanem élettelen közegbe oltják vagy ültetik a szervezet egy részletét. A tenyésztendő szövietrészletet a sebészi a-sezep- szis legszigorúbb betartásával, a vért-estecskékből centriifugáláseal megszabadított vénnedv, a növekedést serkentő anyagokat tartalmazó embráóki- v-onat és megfelelő összetételű sóoldat keverékében üvegfelületre helyezik, elzárják és megfelelő hőmérsékletre szabályozott szekrényben tartják. A kiültetett 6zövettöredék sejtjei a megaladt vér- nedvben kialakuló finom ros-touyaezálak hálózatán és az tlvegfelületen , Hamison kimutatta, hogy az idegrostok az ideg- eejtekből nőnek ki és ezzel az idegtanban korszak- alkotó neuTonelméletet igazolta, melynek Lernhos- sék Mihály volt világhírű úttörője. Általános biológiai nézőpontból alapvető jelentőségű, hogy Ca.rreimek és munkatársainak sikerült a csirkeembrió szivének 1912 február 7-én kiültetett töredékét 21 év óta, közel 25.000 átoltással máig is életben tartaná Ezzel kimutatta, hogy ha a szervezet kötelékében halál rászánt sejtek korlátlan szaporodási lehetőségét mesterségesen biztositjuk, a-zok halhatatlanná válnak, ami annyit jelent, hogy a szaporodást megakadályozó szervezet teszi az egyes sejteket az egész szervezet természetes halandóságának részeseivé. A szövettenyészetben a magasabbrendü szervezet sejtjei épenugy, mint az egysejtű véglények, felszabadulnak a természetes halál fátuma alól, mert megfelelő életfeltételek között folytonosan kett-éoszolva csak indi vidualitásukban szűnnek vándorolnak, szaporodnak. Ha bizonyos időközökben az eredeti szövettöredék körül újonnan képződött szövet egy-egy részletét kivágjuk, kimossuk, friss táptalajra ültetjük tá és a fertőzéstől állandóan megvédjük. a szervezet közösségéből elkülönített sejteknek korlátlan élettartamot és szaporodási lehetőséget biztosítunk. A szövetteuyéezet sejtjeit és azok összefüggéseit az üvegen keresztül mikroszkóppal vizsgálják és mikrokinematográfia utján mozgófényképen szemléltetik. A legma.gasabbrendü állatok élő sejtjeit csakúgy, mint azt egysejtű véglényeket a legkülönbözőbb mikrofizikai és mikrokémiai befolyásoknak vetik alá. A mikroszkópos sebészet különleges berendezéseivel, a legfinomabb üvegmüseerekkel műtéteket hajtanak rajtuk végre, úgynevezett vitális festéssel színezik őket. Mérgek, sugarak, baktériumok hatása a szervezetre Mármost mi ennek a bonyolult módszerekkel dolgozó kísérleti sejtkütatásnak és szövettenyésztésnek elméleti és gyakorlati jelentősége? A szövettenyésztés módot nyújt arra, hogy a magasabbrendü szervezet sejtjeinek életjelenségeit rendkívül egyszerű, könnyen áttekinthető és kísérletileg befolyásolható feltételek között behatóan tanulmányozhassák. Ekként a szervezetekben bonyolultságuknál fogva fel nem fogható folyamatokat a sző ve ttenv ész-etben lefolyásuk elkülönített szakaszaiban é<s viszjelenségeibeai ismerjük meg. Kórokozó baktériumok, mérgek, gyógyszerek, hormonok, vitaminok, röntgen- és rádiumsugarak hatás-módjának s az immunitás jelenségének tanulmányozására nyújt páratlan lehetőséget. Az orvosi problémák terén a lob, a sehgyógyuláő, a regeneráció, a szervülés jelenségeit, tuberkulózis baeáJTruesal fertőzött tenyészetekben jellegzetes- gümők kialakulását, továbbá a vérbaj kórokozójának hatását figyelhették meg. A rákos folyamat filmen Legérdekesebb s orvosi nézőpontból talán legfontosabbak a szövettenyésztéenek a kísérleti rákkutatás terén elért eredményed. A rálkos növekedés pontos megfigyelése, kisérleti előidézése szövettenyész- téesel és szemléltetve lassított mikroszkopikus filmen nagyjelentőségű a rák elleni küzdelemben. Ilyen filmet Huzella professzor 1930-ban Amszterdamban és Pániéban mutatott be. Nem lehet távol az idő, amikor a sző vet tenyésztés módszerét az átöröklés problémáira s a biológia egész területére kiterjesztik. Olyan megoldások válnak lehetőkké, amelyek a régi módszerek alapján egyáltalán nem voltak eldöntbetők. meg holttest hátrahagyása nélkül. Waddington a tojásból kivett cslrkeembriót fejlesztette üvegben tovább, Lewis a nyúl meg- termékenyitett petesejtjét mesterséges táptalajon indította fejlődésnek. Meglepőek a kísérleti sej tkiutat ásnak egy mási-k módszerével, az in-terpl antá-c ióva 1 elért eredményei, midőn a test valamely üregébe helyezzük a szövettöredéket. Fontos vívmánya a szövettenyésztésnek. hogy a különböző sejtfaj iákat sikerült tisztán kitenyészteni, egyes eejtfajták leszármazását, a kötőszöveti rostok keletkezését kimutatni, a eej-tszapoorodás és külön böz-ődés viszonyosságát 'kideríteni és oly módszereket felfedezni, amelyekkel gyorsíthatjuk vagy lassíthatjuk a szövetfejlődést. A Hiuselia profvsMor veietétóe alatt állott debro. oeol, jdftógödi ée budapesti labora tóriumokból sgéeseo újszerű eredmények ée meglitáeok születtek meg. Hioseüa professzor vizegálaitai alapján a* a felfogás alakult ki, hogy a sriJvetíSryészet tutajmmképpen sajátos éW szervezet, amelynek növekedésében, nedjvkeringésében, alkalmazkodásában a szervezet biológiai törvényszerűségei érvényesülnek. Huzella professzor a magasabbrendü állati szervezet egészeinek összhatása alól felszabadult szövettöredék tenyészetében alacsonyrendü élőlények sajátosságainak megfelelő jelenségeket mutatott ki. A ceirkeembrió szivének egy kis töredékéből a tenyészetben a szív egészének szerkezetét utánzó szervezet alakul ki a regenerálód ási képesség oly magas fokán, amilyet egyébként csak egészen alácsonyrendü állatokban találunk. Sikerült a szövet tenyészetben a rostszerkezet kialakulását, a sejtek mozgását és a növekedést a kísérletesen fokozott rugalmas feszülés erővonalainak megfelelően irányítania. A szervezet rost-képző anyagának oldatából só kristályoe-odá-sának feszítőerejét fel- i használva kristáiyezerkezetü rostrendszert alakított ki, amelyen élő szövetet kristály idomúra növesztett s ezzel a kristályosodás erőit a szerves kialakulásban közvetve érvényesítette. A szervetlen, kristályosodás és a szerves növekedés között közös törvényszerűségeket fedezett fel Ezekkel és más kísérletekkel a rugalmas feszülés, a sejtmozgás gyorsulása s a ezövetnövekedés irányítása közötti, a szervezetben «s fennálló öez- szeíüggéseket ismerte fel a szövettenyészetben. Az élő sejtek e az élettelen tenyésztőközeg kölcsönhatásainak vizsgálata alapján sikerült a fizikai és kémiai hatásoknak a szövetstruktura mechanizmusában érvényesülő kihatásait közvetlenül felismerni. A szövettenyésztés és a kísérleti fejlődéstan módszereinek egyesítésével Huzella professzor tanitványa, Törő Imre végzett nagyarányú vizsgálatokat, Különböző embrionális szervekből kitenyésztett tiszta hám*- kötőszövet-kultúrákat fiatal csirkék kiirtott szemlencséjének helyébe ültette. A szövettenyészetből uj szemlencse fejlődött, vagy a szerv jellegét a tenyészetben elvesztett sejtek a szervezet erőinek hatására eredésüknek megfelelően jellegzetes szöveteikké alakultak. E vizsgálatok arra képesítenek, hogy a kifejlődött szervezetben a korral elvesztett embrionális képességeket a lefokozott szerveződésű szövettenyé- szet beoltása utján újraélesszük. Dr. Lengyel Júlia, Huzella professzor tanársegéde felfedezte, hogy a mágneses térben a szövet tenyészet szervezete az üvegen keresztül befolyásolható. A sejtek a rosszindulatú daganatokra jellegzetes változást szenvednek, ő mutatta ki először a mágnesség biológiai hatásait E kísérletekből kiindulva sikerűit elektromágnes hatást-erében elektromos indukció utján a özövette-nyészet növekedését, sejtjeinek útját a pólusok irányába kényszeríteni. Ezekkel a kísérletekkel a delejesség okkult erőinek, az élet-jelenségeket befolyásoló immateriális tényezők távolhatásának eddig misztikus spekulációk világába tartozó rejtélyéibe hatol 'be a tudomány. A materializmus csődje És ebben a pontban látjuk, hegy a kisérleti sejt- kutatás és szövet-tenyésztés merőben uj fogalmat nyújt az életről. Hadat üzen az egyoldalú és szükkörü materializmusnak, amely az élet jelenségeit az anyagi testek fizikai és kémiai törvényszerűségeire véli visszavezethetni. A fejlődés a szerveződés belső célszerűségében és értelemszerüség-ében látja az élet sajátosságot amely az anyagtól megkülönbözteti. A szövettenyészet a mesterségesen teremtett, kísérletileg módosítható életfeltételekhez a végletekig alkalmazkodik. Az élő szervezet önfenntartó, önszabályozó, önjavító és ön-kiégészitő képességének legszebb példáit figyelhetjük meg, amelyek arra utalnak, hogy az élet anyagi megjelenéseiben alakulataiban és mozgás-jelenségeiben az élet Ideája és örök értelme ölt testet. A kisérleti sejtkutatás módszerei arra képesítenek, hogy miként a vegyész kémiai szintézis utján uj Carrel rosszindulatú daganat szürletével, Eisóher arzénnai normális sejteket rosszindulatú daganat- sejtekké alakított át a tenyészetben, amely állatba oltva rákot idézett elő. Sikerült a szövettenyészetSOTagyar asszony lapja a Rendetje meg a P. llf. Ára egész évre 36 K, H. kiadóhivatalában számonként 3.50 K vegyületeket amt elő, biológiai szintézissel a szerves elet 07 formáit teremtsük meg. Midőn a tudomány hatalmának birtokában az élő szervezetet elemeire bontjuk, újólagos szerves kialakulását mesterségesen idézzük elő és a szervezet belső, alakitó tényeződnek vagy külső vegyi és fizikai behatásoknak céltudatos alkalmazásával tervünk szerint módosítjuk, alkotásunk lendületében Isten teremtő szellemének ihletés is érezzük magunkon. így válik a tudományos megismerés szinte vallásos élményünkké. Emelt hangon hirdeti Huzella professzor: — A modern hiológia, ha világnézetünkben a természettudomány és pszichológia megismeréseit, a tudomány, a művészet, a filozófia ée a hit összhangjában éljük át, Isten fogalmához vezet. Az idea, a terv érvényesülésének szemlélete az ember technikai és tudományos alkotásaiban úgy, mint. az élő szervezetben és a természet csodálatos harmóniájában Isten valóságának mélységes, erős hitét erősiti meg. A sejt halhatatlan, a szervezet a halál-ok!
