Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-30 / 75. (3406.) szám

.1 •• ■ vjj . ■ . • J '.' 0 péntek. Htfyek idd várható gnap az egész köztársaságban száraz volt az Járás. Mára elborult az ég, Jelentősebb csapa- i nélküL — Időprognózis: Keleti széllel hüvö. >b, csapadékrahajló, változékony. Felmentették az érselrojvári asszonyt, állítólag rádión hallgatta a magyar him­t. Nyitrai munkatársunk jelenti: Az itte- veriileti bíróság szerdáin tárgyalta Bízik élbot érsefeujvári lakosnő bünperét, aki d szerint lakájában nyitott ablakok mel- ballgatta a budapesti leadóállomás mű* t, többek között, a magyar Ihiminuszt is- asszony kereken tagadta ezt és azt álli- ., hogy az egyik szomszédja tett bosszúból tentést ellene. A bíróság rövid tanácsko­zón bizonyítékok hiányában felmentette dlottat- Az ítélet jogerős. Megszökött három fegyenc a huszti fog- jói. Nagyszöllösi tudósítónk jelenti: A ;ti kerületi bíróság fogházöre a napokban ei munkára kisért tiz fegyencet. Munka )en Petrun László hat hónapra elitéit >Iy hirtelen lecsapta a szerszámot és fu- ak eredt. A fegyör utána lőtt, de nem Ita el és Petrunnak sikerült megszöknie, ikeres példa láttára Grescsuk Demeter a ónapra ítélt és Petrusz János kilenc hó­ra Ítélt, fegyenc szintén futásnak eredt, ’iszáiba vetették magukat, Petrusz kiúszott i esemdörsétg elfogta. Grescsuk, aki romá- i katonaszökevény és emiatt ott is kétévi /házra ítélték, eltűnt. Valószínűleg a vízbe . Tűz Vicsápapátiu. Nyitrai munkát ánöunk je­li: Tegnapelőtt éjjel kigyulladt Molnár Antal ápapáti gazdasága. A lakóház és a közeli gaz- igi épületek leégtek. A kár jelentékeny, részben nba.n megtérül biztosítás révén. A esendőrség ■mozáet indított, mert alapos a gyanú, hogy a iát a gazda ellenségei gyújtották föl.- Négytagú betörőbandát fogott él a nagy- 11 ösj esendőrség. Tudósítónk jelenti: Nagy- llősön az utóbbi időben huszonhét betö- es lopást követtek el. A betörők mindig r-egy uocát választottak ki egy éjszakára egymás után négy-öt házba is betörtek /•amazon éjszaka. A esendőrség nyomozása ■s/t végre eredménnyel járt-, Elfogtak két imusitottat, Fedák János és Ambrus János inka-nélkülieket, akik kezdetben tagadták betöréseket és Dankovics János egresi és ■shtei György felsőveresmarti lakosok val­lásával akartak alibit igazolni. A c&endőr- * ezeket is előállította, az „alibi tanuk" az- Ln a keresziikérdések folytán zavarba jöt- i és végűi is bevallották, hogy négyesben vették el a betöréseket A kár összegét időszerimt nem tudják .pontosain megállapi- it, mert egyre újabb károsultak jelentkez­ik. A csendőrség a négy betörőt letartóz- tta a beregszászi ügyészség fogházába ki- rte. xx Aranyérnél és az evvel járó béldugulás, ipedés, kelés, gyakori vizelési inger, derék- jás, mellszorulás, szívdobogás és szédülési /hámoknál a természetes „Ferenc József4 íserüviz használata kellemes megkönnyeb- üíést eredményez. —• Németpróna mellett egy autó elütött egy kis- ányt. Nyitrai munkatársunk jelenti: A napokban 'émetpróna határában egy teherautó, amelyet iischer Ignác sofőr vezetett, az egyik utkauya.ru- itban elütötte Oiigera Cecília hétéves kisleányt, ki többrendbeli csonttörést szenvedett. A leány­át kórázba szállították, sofőr ellen pedig megin- itották az eljárást. Bliseher azzal védekezik, hogy gyehneztető trombitajeleket adott, de a kisleány aegijedt és az autó elé ugrott. — A bontásfélben levő ház fala agyonütött így nagyberegi munkást. Beregszászi tudó- litóoik jelenti: Bakó Béla nagyberegi munkás sógorának, Tóth Józsefnek házát bontotta le Molnár Károly kőművesmester útmutatása szerint. A falat olymódon akarták lebontani, logy az alapjait kiásták. A támaszték nélkül maradt fal előbb dűlt le, mint ahogy várták és hatalmas zuhanással maga alá temette Bakó Bélát.. A lezuhanó vályogtöineg agyon­ütötte a szerencsétlen munkást. A csendőr­ség nyomozást indított annak megállapításá­ra, hogy a szerencsétlenségért kit terhel a felelősség. —- Pénzbírságra Ítélték, mert puskát fogott az erdőkerülőre. Nyitrai munkatársunk jelenti: Príva. linec Mártom nyitradarázsi legény hónapokkal ez­előtt agyonlő réssel fenyegette meg Studeny Balta­zár erdőkerülőt, aki falopáson ért. A nyitrai bíró­ság szerdán vonta felelősségre a legényt, aki ta­gadta a vádat. Az erdőkerülő ellen vallott, mire a bíróság 550 korona feltételes pénzbírságra ítélte a legényt, Privalraec fellebbezett, T^GAi-MAokAR-mm/a?­PIESTüNYm HÚSVÉTI SZÜNIDŐ a Vág- völgy pompás napsütésében. Teljes penzió napi Kő 40-től. Felvilágosítás : Fürdőigazgató­ság Piesfany. Pallavicini 180 milliós port nyert meg a csehszlovák földhivatallal szemben A csehsziovák»magyar döntőbíróság ítéletében meg­állapította, hogy a földhivatal a kisajátított földbirtok értékének csak a hetedét fizette ki a tulajdonosnak Prága, március 29. A csehszlovák-magyar vegyes döntőbíróság most kézbesítette ki ítéletét dr. Wien—Claudi Ferenc prágai ügy­véd kezéhez egy földreform-kártalanitási pör- ben, melyben az ügyvéd Pallavicini Sándor őrgrófot képviselte. A döntőbíróság a nem­zetközi agráralapot kötelezte arra,, hogy Palla­vicini örgróf kisajátított földbirtokaiért fizes­sen 15,332.660 aranykoronát 1931. április el­sejétől számított öt százalékos kamattal, to­vábbá 5,350.000 koronát 1924. julins 1.-től számított öt százalékos kamattal egyetemben. Az összeg csehszlovák valutában kereken 180 millió koronát tesz ki. Az Ítélet meg­Prága, március 29. Eisenstein orosz film­rendezőt a Potemikin cimü film tette világ­hírűvé és e fáim révén került Hollywoodba, Egy nagy film rendezését, vállalta ott, igazi amerikai kiállítású filmet kellett volna elké­szítenie, de nem ment. vele semmire, nem tudott, a színészekkel és az ottani rendezési beidegzettséggel megküzdeni. Ehelyett Holly­woodiban /volt egy hatalmas mexikói víziója: maga előtt látta a mexikói nép küzdelmét és életét, amely olyan, mintha filmből vágták volna ki. Hetekig tárgyalt Eisenstein amerikai film­producerekkel és pénzesekkel — amint a P. M. H. röviden már jelentette — akiket arra akart bírni, hogy finanszírozzák az ő mexikói filmjét. Természetes, hogy minden ajánlatát visszautasították és viszont ő is visszautasí­totta az illetők ellenajánlatait. Belátta, hogy Hollywoodiban nem megy semmire és „limo­nádét" nem akart gyártani. Eisenstein a maga orosz mentalitásával és nagy, komoly fii 'Íme Igon dolá s ai val nem tudott beleillesz­kedni az amerikai termelésbe, Mexikói film minden áron! Ilyen tehetség nem ijed meg a lehetetlen­től és akkor is megkísérli a nagy íilmvizió megvalósítását, ha nem áll mögötte töke. Eisenstein feltette magáiban, hogy mielőtt si­kertelen amerikai útja után visszatérne Mosz­kvába, tesz egy mexikói utat és rövid filmen tanulmányszerüen megörökíti e kevéssé is­mert ország nagy kultúráját. Ezt a miniatűr- filmet tanulmánynak szánta egy későbbi ko­moly és nagyszabású film számára. A film nem kerülhetett sokba, de pénz mégis kellett hozzá és Eisenstein nem habozott sokáig, ha­nem ahhoz az emberhez fordult, aki nem tar­tozott Hollywood üzleti világához és mégis igen befolyásos volt. Ez az ember, Upton Sinclair amerikai iró, akinek Eisenstein barátja volt. — talált egy kaliforniai miliiomosnőt, akinek volt szive pénzt adni az orosz rendező vállalkozásához. Eisenstein a pénzzel elutazott Mexikóba. Há­rom hónap múlt el, Sinclair és a milliomosnő hiába írtak, hiába küldtek utána, Eisenstein nem jelentkezett és már azt hitték, hogy va­lami kis mexikói felkelés áldozata lett. Pedig nem történt más, csak annyi, hogy az orosz rendezőt Mexikó megbüvölte és pénzre meg időre való tekintet nélkül forgatta azt a ^kis" állapítja, hogy az állami földhivatal a kisajá­tított földbirtokokért csak mintegy a hetedét fizette annak az értéknek, amelyre a föld- birtokosoknak a nemzetközi jogelvek alapján jogigényük volt. Az Ítélet óriási jelentőségű, de inkább csak elvi és jogi, semmint anyagi jelentőséggel bir, mert a nemzetközi A-alap teljesítőképességéhez sok szó fér, mert mint ismeretes, a középeurópai államok jóvátételi fizetségei, amelyek ebbe az alapba folynának, szünetelnek. Annak idején Károlyi Sándor gróf hasonló port nyert meg s a döntőbíró­ság Károlyinak mintegy 200 millió értékű kártalanítást Ítélt meg. filmet, amely közben már tengeri kígyó lett. Fényképezte az őserdőt, a keletkező gyára­kat, az ősi Inkák kultúráját, a modern forra­dalom újításait és emlékeit. Megfeledkezett magáról, a világról és fényképezett. Mexikói film kellett, neki mindenáron. A bárom hónapból tizenöt lett és a tervezett, kis kulturíiLm hatalmas filmmé nőtte ki magát, amely a szórakoztató- és tanulmányfilm nagyszerű összetalálkozása. Harminc óráig íarí a film bemutatása A mexikói film hetvenötezer méter hosszú. Harmincöt órát venne igénybe, ha a maga teljességében be akarnák mutatni. A film nem happy-endes, sem a valóságban, sem a vásznon. Eisenstein komoly tanulmányt vég­zett és az volt a terve, hogy leszámol a holly­woodi operettes filmjátékkal. A film sztárja természetesen nem színész, hanem egyszerű ember, aki egy lovász szerepét játssza. Egy­ezel' az egyik jelenetnél megjelent a rendőr­ség és letartóztatta a főszereplőt, aki igazi mexikói temperamentummal egyik vetélytár­sát egyszerűen eltette láb alól. Maga Eisenstein, Mexikó rajongója sem járt jobban. Politikai konfliktusba keveredett a kormánnyal és villámgyorsan el kellett hagynia az országot, nehogy első sztárja sor­sára jusson. A harmincötórás film hetvenezer méteres celluloid-szalagja azonban Mexikó­ban maradt. Nem tudták megállapitani, hogy ez Eisenstein akaratával vagy akarata elle­nére történt, mint ahogyan azt sem. tudják, hogy ezt is a politikai konfliktus okozta-e, vagy sem. Sinclair cikkezett amerikai lapok­ban a dologról, de ő sem tudta kideríteni, miről van szó. Az amerikai lapok ugyanis most azt írják, hogy azok, akik Eisenstein fantáziáját finanszírozták, lefoglaltatták az őriásfilm negatívumát, liogy legalább ily mó­don regresszálják magukat, mert a tizenöt hónap alatt rengeteg pénzt öltek bele. Végül is úgy történt, hogy Eisenstein távol­létében Sinclair vágta a nagy filmet és tette használhatóvá, mert .ahogyan Eisenstein el­gondolta, moziban nem jöhetett volna ki. A rendkívüli film most 2500 méter hosszú és Eisenstein fel van háborodva. Chaplin azon­ban, akinek külön bemutatták a filmet, azt mondta róla, hogy a filmművészet kinyilat­koztatása. A film inós’v hit már p-igában is­7 Nagyszombaton kezdi el tavaszi szezonját Kassán a magyar színtársulat iiaiia. rr.írrr", CC (N-w.-ü s'-rkosztösé- günktől.) Két nappal ezelőtt jelentettük, hog\ a kassai tavaszi magyar szinisaezőn április 1-én, husvétvasárnapján kezdődik a „Tessék beszállni" cimü Márkus—Harmat-operettel s felhívtuk a közönséget, hogy minél nagyobb számban vegyen részt a bérlet.jegvzésben, ami nagy mértékben mozdítaná elő a két­hónapos szezón zavartalanságát. A szezon­kezdés dátuma az igazgatóság utólagos elha tarozása folytán egy nappal előbbre tolódott s így a színtársulat nem huavét/vasárnapján. hanem már március 3I-én, nagyszombaton este kezdi meg kacsai előadásait, az első előadás műsorán azonban változatla­nul a „Tessék beszállni" marad, mint azt alább, a részletes színházi műsorban is kö­zöljük. A kassai szezonkezdéssel kapcsolatosan nem mulaszthatjuk el ismételten felhívni a kassai és keletszlovenszkói közönség figyel­mét a magyar színház iránti kötelességeire, melyeknek sokkal fokozottabb színházlátogatásban kell testet ölteniük, mint ezelőtt bármikor. A szín társulat a téli hónapokban hallatlanul nehéz helyzetbe ke­rült a kisebb vidéki városokban s ezek a ne kézségek teljesen kimerítették Iván igazgató anyagi erejét. A társulat most a kassai sze­zontól várja felerősödését s a kassai magyar­ságnak minden erejével azon kell lennie hogy ez a jóreménység valóra is váljék. A színház ezt a fokozott, támogatást, jó előadásokkal s a legfrissebb budapesti újdonságok bemutatásával kívánja meghá­lálni, úgyhogy a publikum részére minden színházi este élvezetes szórakozást fog jelenteni. Reméljük, hogy ez a kéthónapos szezon a közönség fokozott támogatása és szinház^ze- retete jegyében fog lefolyni s a társulat ré­szére meghozza a jó munkához szükséges nyugodtabb időket.-----o----­(* ) Mécs-est Kapóson. A kapóéi Magyar Kuitur- egyesület április 8-án este a Schíanger vendéglő nagytermében kul túr-estét rendez, melyen Mécs László költemények elszavalásával fog szerepelni. (*) A pozsonyi „Bartók Béta DalegyeSület“ a napokban tartotta rendes évi közgyűlését a Toldy-Kör helyiségében a tagok élénk érdeklő­dése mellett. Dr. Bacsák Kálmán elnöki meg­nyitójában többek között ezeket mondotta: „lemét összejöttünk, hogy számot adjunk és- számot vessünk. Mindannyimkoafc számot kell vetnünk, hogy mi okozta az egyesület életé­nek utolsó esztendejében beállott sajnálatos stagnálását, hogy ne mondjam, visszaesését. Felismerve az egyesület válságba jutott hely­zetét keresnünk kell a módszereket és az al­kalmas gyógyszereket, amelyekkel e válságból fcilábolunk. Az eszmék, .melyeket szolgálnunk kell, a magyarság, a dal és kettőnek kultúrá­ban való összefoglalása. Az első eszmény’, ame­lyet szolgálnunk kell s amelyért min szabad, hogy elessünk az első gátlásokon, magyar mi- vop'.ink. Magyarok vagyunk, azok akarunk maradni és azt akarjuk, hogy utódaink is azok legyenek. A második eszményünk már ennek az elsőnek a szolgálatában álljon. A dal és ének művészete már inkább eszköz arra. hogy összefogjon bennünket, hogy igy annál hatha­tósabban ápoljuk magyarság unkát, és dokumen­táljuk létezésünket itt és mindenütt.” A magas szárnyaláséi elnöki megnyitó után Rziha titkár beszámolt az egyesület műit évi működéséről, amely egy önálló hang­versenyben a komáromi dalos-ünnepen az Egyházi Zene egyesület százéves jubileumi hangversenyén való közreműködésben nyilvá­nult. Az egyesület anyagi rföhézsé mk miatt kénytelen volt a genfi nemzetközi dalosver­seny meghívását lemondani. Továbbá az egye­sület karnagya, Németh L. István minden­kinek őszinte sajnálkozására — betegségére hi­vatkozva lemondott. A megüresedett karnagyi tisztet Albrecht Károllyal, töltötték be. A pénz­tári jelentés, amely magán viseli a gazdasági' krízis nyomait, bizony nem a legjobb és az egyesület anyagi segítségre szorul. A közgyű­lés a régi tisztikart - újból megválasztotta. Fi- zély alelnök és dr. Bicsovszky ügyvezető a’ elnök lelkes és buzdító beszéde után az elnök a közgyűlést bezárta, mmammam Szir?HAz-KönWKübTüR-X Az oroszMexikó-csoda hetvenezer méter iilm Eisenstein aj Hímje, amelynek főszereplőjét gyilkosság miatt letartóztatták

Next

/
Thumbnails
Contents