Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-29 / 74. (3405.) szám

W J J§St I xnl- évf 74 <J405> s"ni • Csütörtök • 1934 március 29 ‘Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kfc; külföldre: évente 450, ' Félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt B képes melléklettel havonként 2.50 KÉ-val több £gy®» izém ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ki A szlovenszkói és ruszmszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága IU Panská ulice 12. 0. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL. Panská uliee 12. Hl. emelet, Telefon: 34184. SÜRGÖNYÖM HIRLflP. PRftHtt nlovákok-magyarok Irta: dr. Groó Géza A szlovenszkói magyarság problémáiról az óbbi he tekiben sok szó esett. Ezúttal szíta­ik politikusok megnyilatkozásai adtak tápot problémák felszínen tartásálhoz. E problémák egyiik vonatkozása azt a felü­let mutatja, mely a csehszlovákiai magyar- ke g helyzetét a csehszlovák köztársasággal, úgyis magával az állammal szemben vetíti ónk, mig a másik vonatkozásban a szlovensz- *i magyarság helyzete a szlovák nemzettel eonben tükröződik vissza. Az elöbbeni vonatkozásban — melyről ez- dal bővebben foglalkozni nem kivánunk — la.jdonképpen a közjogi problémáik oldandó'k eg, vagyis azok, amelyek a magyarságnak, int kisebbségnek, az államiban való életlebető- geit, jogainak mérvét szabják meg. Ez a. •obléraa az általános csehszlovák politikai fel- igáe szerint le van zárva és nem aktuális, ért, a magyar (kisebbségnek ezen viszonylata s aUkotmánytörvényben rendezést nyert.. Igaz, s utóbbi időben éppen csehszlovák részről , történtek utalások arra, hogy a kisebbségek ■ vgviszooyiainaik az alkotmány tör vény szerinti - iwndezése egy szépséghibában szenved; neve-1 rtesen abban, hogy az elrendezés a kisebbeó- ak megkérdezése és a velük való tárgyalás élkiil jött létre. A csehszolvákiad kisebbsé- _ _ eknek mindig is ez volt az álláspontja és po- - ItikaJ programjuknak egyik alapvető pontját épezi, hogy e közjogi elrendezéseknek a több- égi és kisebbségi nemzeteknek összhangba, lozott akaratán kell fdépülniök, A csehszlo- rákiai kisebbségek tehát az alkotmánytör- rény rendelkezéseit nem tekintik oly zárókő- lek, mely a ma megszabott jogterület kilbővité- jét — vagy mondjuk; korrektúráját — egy­ezer s mindenkorra kizárná és lehetetlenné ten­né s éppen ezért a magyar kisebbségi problé­ma 6 vonatkozása a csehszlovákiai magyar­ig tudatában le nem zárt, Ha lehet a most említett vonatkozást és vi­szonylatot oly "'keretnek nevezni- mely a ma- r gyár kisebbség életlehetőségeit nagy körvona­lakban tartalmazza, ugv talán mondhatjuk azt, hogy ama másik vonatkozás: a szlovenszkói magyar kisebbségnek a szlováksághoz való viszonylata az ebben a keretiben megvaló­sult mindennapi életet jelenti. Mig amab­ban a jogi — kisebbségi jogi — ele­mek a tmlnyomóak, ebben inkább pszichológiai alapon kellene számos kérdéshez hozzányúlni, figyelembe véve ezen érdekelt népek lélkületé- ben beállott, azon etolód ásókat, amelyek a prevrat után bekövetkezett közjogi sze- ,§• rétpesere — többségi népből kisebbségivé és vi- - j szont való átminősülés — folytán állottak elő. A magyar kisebbségnek a csehszlovák köz­társaság területén való helyzetét szabályozhat­ja az írott jog, de a szlováksághoz való viszo­nyában az írott jogon kívül mindig lesz egy Íratlan tényező: a szlovenszkói sorsközösség tényezője, amely pszichológiai és etikai elemei folytán a két nép egymásra való hatásának végleges kiküszöbölésé* nem fogja lehetővé tenni. A magyar kisebbség ezt a sorskőzösséget minden hátsó gondolat nélkül és őszintén érzi s éppen ebből kifolyólag ismételten juttatta ki­fejezésre félfogását s illetve készségét egy szlovák-magyar együttműködéshez, habár ez csak a napi élet gondjait- esetleg csökkentő Barthou az uj angol-francia-belga lefegyverzési front megteremtésén fáradozik A francia külügyminiszter Brüsszelből visszaérkezett Parisba Paris szankciós klauzulát kivan Paris, március 28. Barthou francia kül­ügyminiszter éjfél tájban Brüsszelből vissza­érkezett Párisba. Barthou azért látogatta meg a belga fővárost, hogy eloszlassa a belga mi­niszterelnök legutóbbi fegyverkezési beszéde után támadt francia-belga nézeteltéréseket. Hír szerint akcióját teljes eredmény koronáz­ta. Barthou a párisi pályaudvaron kijelen­tette, hogy meg van elégedve utjának ered­ményével, mert egyrészt sikerűit pontosan megállapodnia Hymans belga külügyminisz­terrel, másrészt tájékozódhatott arról, hogy III. Lipót belga király a lehető legnagyobb megértéssel támogatja a belga-francia közös frontot. Ugyanezt a megállapítást közli a j brüsszeli útról kiadott hivatalos kommüniké | is, melynek a lapok nagy jelentőséget tulaj­donítanak. A kommüniké szerint a két kül­ügyminiszter egységesen Németország fel­fegyverzése és a versenyfegyverkezés megin­dulása ellen fordul. A két külügyminiszter a legteljesebb egyetértésben tárgyalt a lefegy­verzési probléma megoldásának további út­járól. A belga-francia megegyezésnek nagy jelen­tősége van a lefegyverzés általános helyzete szempontjából. A francia kormány tegnap a londoni francia nagykövet révén szóbeli jegyzéket intézett Simon angol külügyminisz­terhez. A franciák Anglia támogatósat kérik azoknál a katonai és gazdasági szankcióknál, amelyekkel a lefegyverzési konvenciót aláíró, de azt megszegő hatalmat sújtják. Francia- ország csak akkor Írja alá a konvenciót, ha Anglia beleegyezik a. szankciós klauzulába. A franciák nem elégszenek meg azzal, hogy Anglia csak a nyugat,európai szankcióknál támogassa Franciaországot, hanem azt köve­teli, hogy' Lengyelország vagy Csehszlovákia megtámadása esetén is támogassa a francia kormány a támadó ellen indított büntető had járatban. Gajdiáthathónapi börtönre, Kobzinehet tizenhétévi fegyházra ítélték A brünni puccskísérlet résztvevőinek büntetését nagymértékben súlyosbította a legleíső bíróság Brtínn, március 28. Az államügyészség, mint je­lentettük, panaszt adott be a brünni állambiróság ítélete ellen, amelyet Kobzinek és társai, a brünni fasiszta felkelés vezetői ügyében hoztak. Á legfel­ső bíróság többnapos tárgyalás után kihirdette ítéletét, amelyben helyt adott az államügyészség panaszának és az összes ítéleteket megváltoztatta. A felsőbíróság ítéletének legfeltűnőbb része az, amelyben Gajda volt tábornokot bűncselekmény eltitkolá­sa cimén hathónapi súlyos börtönre ítéli, mert, noha tudott a fasiszta felkelők előkészületei­ről, nem tett feljelentést. gazdasági együttműködést jelentette volna is. Mellékgondolat nélkül juttatta kifejezésre azon meggyőződését is, hogy egy ilyen együttműkö­désnek szlovák vezetés alatt kellene állania. Nézetünk szerint a szlovenszkói magyarság — a szlovák nemzettel való viszonylatában fennálló — problémájának kulcsa éppen itt és azokban az okokban keresendő, melyek miatt ez, a mindkét oldalról emlegetett kooperáció létre nem jött s illetve eddig létre nem jöhe­tett, nem csekély kárára a sorsközöségből fa­kadó közös érdekeknek. Ismételten felvetődött már — sürgető for­máiban is — * kérdés: mondja, meg a szlovák­ság, mi a terve, elgondolása a vele együtt élő magyarsággal? A válasz egyre késik, s e (késés határozottan azt a benyomást kelti, hogy a szlovákságnak nincs kialakult álásfoglalása a szlovenszkói magyarsággal s ennek problémái­val szemben. Talán nem tévedünk, ha ennek a különös és szlovenszkói magyarság jövőjét illetően semmi­képpen sem megnyugtató jelenségnek — t. i. Kobzinek Lászlót, a felkelés vezérét, akit az ál­lambiróság annak idején hatévi súlyos börtönre ítélt, a felsőbíróság ítélete tizenkét évi fegyházzal sújtja, ezenkívül 20.000 korona pénzbüntetésre ítélték, amely nemfizetés esetén hathónapi börtönre változ­tatandó át. Mlosek Jaroslavot, aki a, felkelőket Bu- csovichan összegyűjtötte, az állambiróság kétévi börtönre szóló Ítéletével szemben hatévi súlyos börtönre és 2000 korona pénzbüntetésre ítélték. Suslikot, aki puskalövéssel megsebesítette Kiudermann ka­tonát és akit az állambiróság négyévi súlyos bör­tönre itéit, kilencévi súlyos börtönre a határozott állásfoglalás hiányának — okai után a szlovák történelemben is kutatunk. Szembe kell néznünk a rideg ténnyel és meg kell egyszer állapítanunk, hogy a szlovákság hivatalos tényezői és vezetői, akiknek mód­jukban is áll a szlovák néptömegek gondolko­zását is befolyásolni, — azok sorából kerültek ki, akik a szlovák történelemiben való elmerü- !és és a családi tradíciók ápolása révén tartot­ták meg ultránzingens szlovákságaikat. Saj­nos, ez a minősített szlovák öntudat- majdnem százszázalékosan összeesik — ne rójja fel sen­ki e szót, csupán tényeke* kívánunk megállja-* pit&ni — az ellenszenv fogalmával minden iránt, aminek köze van a magyar tradíciókhoz, magyar mentalitáshoz s általában a magyar faj körüli atmoszférához. Tudnunk kell, hogy a szlovák nép mai, a hatalmat kezükben tartó vezetői a hlasteták soraiból kerültek ki, akik a csehszlovák egy­ség gondolatával jegyezték el magukat. Ezek­ben a férfiakban a múltat nem csupán az ő lel­kiségük idézi, hanem felidézi azt ezen felül a és 900 korona pénzbüntetésre ítélte a legfelső bí­róság. Nedvedick volt őrmester hároméves börtön­büntetését nyolcévi sulyos börtönre emelték fel és ezenkívül 2000 korona pénzbüntetés­re ítélték. Nedvedicky vezényelte a puccskísérlet alkalmával a támadókat a kaszárnya ellen. Geidl Duohoslav, Gajda unokaöccse, aki Kebziiiekkel együtt, menekült, és akit az állambiróság hathónapi börtönre ítélt, kétévi sulyos börtönbüntetést kapott. Az ítélet indokolása helyt ad az ügyészség érvelésének, mely szerint a puccs előkészítői a köz társaság elleni támadás előkészítése miatt itélen- dők el. szlovenszkói magyarságnak ,,prevrat" után itt talált és ma is élő generációjának egyszerű lé­tezése is, melyef. a. háború előtti magyar men­talitás élő folytatásaként látnak, s ebből folyólag bizalmatlanok vele szemben. Az ö általuk kép­viselt politika vonalába nem t'og beleesni egy szlovák-magyar kooperáció gondolata, mely kooperáció szufojektive nekik egyáltalában nem kell, s ezen felül külön is alkalmatlannak ta­lálják egy esetleges kooperáláe ezidő szerinti másik tényezőjét. Az áll aauford illat óta való minden ténykedésük tagadása e gondolatnak. Kétségtelen, hogy egyoldalú beállítása vol­na a szlovák-magyar viszonylatnak az eddigi kép, ha megfeledkeznénk arról, hogy a s; >- vákság egy nagy tömegének a végső célkitűzé­se neon a nemzeti egyéniség feladása, hanem a szlovák nemzet önkormányzata "az egységes csehszlovák államon belük Tény, hogy ezen irányzat vezető íérfiainak állásfoglalása talán nem oly mereven rideg a szlovenszkói magyar­sággal szemben, mint az előbbi, tény az is- hogy' e részről 'ismételten hallunk meenyiiatko­Husvéfra jól felkészültünk Gazdag kollekciónk tavaszi cipők rendkívül nagy választékát nyújtja Önnek eredeti árakon. Előzze meg a tolongást Látogasson meg mielőbb.

Next

/
Thumbnails
Contents