Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-24 / 70. (3401.) szám
TOXOT-TVYAGÍAR-HlKMff 1934 március M. szombat európai gazdasági együttműködés uj rendszerének kiépítése számára. • I Hiszünk e siker lehetőségében. Ebben I szemről bizonyosfoku optimizmus van. •réMilyen lesz Középeurópa képe harminc—negyven esztendő múlva? Prága, március 23 Benes külügyminiszter a képviselőim külügyi bizottságának külügyi vitája végén tartott zárószavában mindenekelőtt azt indokolta hogy miért beszélt olyan részletesen Ausztriáról. A miniszter nézete szerint tény az, hogy ma a középeurópa probléma s ennek következtében az összes európai politikai akció Ausztria körül forog és az az európai béke szempontjából rendkívül fontos. De azért is kell nagy figyelmet szentelni az osztrák kérdésnek, mert ha ezt sikerül rendezni, úgy ezzel csaknem maguktól oldódnak meg a kisantaut államokat s nagy mértékben a balkán államokat is érdeklő kérdések, nemkülönben a magyar kérdés is. Hit mondott Mussolini! A külügyminiszter köszönettel nyugtázza, hogy az olasz kormányelnök beszédére a szónokok nyugodt hangnemben reagáltak. Valameny- nyi csehszlovák párt szószólója, de a német képviselők is hangsúlyozták, hogy változatlanul kitartanak antirevizionista programunk mellett es hogy egészen feltétlenül szükséges, hogy valamennyi nemzetközi felelős tényező jövő politikájában ezt a tényt tudomásul vegye és azzal számoljon. Ami Zsilka képviselőnek azt a kérdését illeti, hogy Mussolini tényleg használta-e .,a magya- roklakta területek elrablása*4 kifejezést, miként Zsilka képviselőtársaimnak, úgy nekem is kétségeim vannak, hogy ezek a szavak elhangzottak volna. Olaszországiban, de az összes szövetséges államban is nagyon jól tudják, hogy az egyes területeket a békekonferencián miként Ítélték meg az egyes államoknak. Ma már ismeretes az egész történelmi folyamat. A békekonferencia jogi álláspontja az volt, hogy az összes kétes területet, nevezetesen a volt monarchiát és oly királyságok területeit, amelyek vagy szétestek, vagy a háborúval szétromboltattak, amilyen az osztrákmagyar monarchia volt, a végleges szétosztás előtt, hogy úgy mondjam a békekonferencia tulajdonában és fennhatósága alatt voltak. Az egyes területekről külön bizottságok határoztak és indítványokat tettek a legfelső tanácsnak, amely végérvényesen határozott. Ezeknek konstalálásával akarok Zsilka képviselő ur kérdésére válaszolni, hogy e szavakat, ha tényleg elhangzottak, tisztára félreértésnek tekintem. Azt gondolom, hogy ha a dolgokat úgy mondjuk el, ahogy tényleg történtek, megszűnik minden félreértés. Középeurőpa leendő kéne Bcuts külügyminiszter a továbbiakban ismét a nemzetek szövetségének az eszméjét védelmezte, majd a középeurópai probléma úgynevezett föderatív megoldását fejtegette. Úgy vélem, — mondotta egyebek közt — hogy Középeurépában a kisebb államok között bizonyos rendszert kell teremteni. Megmondtam azt is. hogy ellenzője vagyok minden a priori és sematikus ■megoldásnak, mert a politikában s különösen a diplomáciában bizonyos dolgok megválóéitása legjobban akkor hiúsítható meg, ha a priori elveket és a sémákat kezdjük feszegetni. Nézetem szerint — mondotta a miniszter, — Középeurópában a fejlődés feltartóztathatatlanul uj rendszer felé tart. Se jogi, se politikai terminológiának rabja nem akarok lenni azért, mert az államférfiak és politikusok között a legtöbb vita a szavak és terminusok körül folyik. Meg vagyok győződve, hogy 30—40 év múltán Európa képe és a Duna-vidék képe is egészen másként fog festeni. Meg vagyok győződve afelől, hogy az a kép jobb lesz, mint a a mai és kétségtelen, hogy ebben az időszakban Középeurópában a gazdasági és politikai együttműködés bizonyos rendszere fog kifejlődni, egészen mellékes, hogy minek hívjuk is azt. Ne felejtsük, hogy 1930-ban Briand az európai szövetség tervével jött. Nos. mindezekhez a dolgokhoz, bár más ég másféle alakban vissza fogunk térni. Ma tálán időszerűtlennek tetszik, ha i erről beszélünk, mert az események és körülmények messze hajtottak ettől, de kMiitüek volnánk, ha feladnék minden ideálunkat. A sajtó és a külpolitika A kiiUigymmis&ter ezután áttért a eajtó kér- désére s megállapította, hogy a külügyminisztériumnak a csehszlovák sajtóval is sok nehézsége van. Bár a miniszter helyesli a kritika szabadságát, ezt azonban ahhoz a föltételhez köti, hogy a sajtó a saját méltósága és tekintélye érdekében soha se támadja az egyetlen ország államfőjét sem. Ez az illendőség elepii szabálya. Más államokban — mondotta a miniszter — a sajtó ügyesebben csinálja a dolgát. A nemzetünket támadja, meg nem engedett módon ir a csehszlovák nemzetről, ami talán rosszabb is, mintha az államfőről ima. A sajtó kövesse az angol lapok példáját. Hég egyszer csatlakozás Benee külügyminiszter végül ismét az osztrák csatlakozás kérdésére tért vissza s kijelentette, hogy van bátorsága kimondani, hogy az soha sem fog megvalósulni és ha más megoldást nem sikerül találni, még több évtizeden át fogunk vitázni a dunai együttműködés szervezetéről. De éppen ennek a küzdelemnek kell bennünket elvezetnie a dunai államok észszerű és logikus egy ti ttrnük ö eléséhez. Benes expozéjának budapesti visszhangja Budapest, március 23. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A budapesti sajtó még ma is foglalkozik Benes expozéjával. A Budapesti Hírlap többek között a következőiket írja: Ha a Hradzsnn külpolitikájának vezetőije esetleg rossznéven, veszi is, mégis kénytelenek vagyunk megmondani, hogy ezúttal nem nagyhangú, de kétségtelenül szerényebb beszédében vázolt egyik kérdésben sem — s így magyar vonatkozásban sem— választjuk a neki tetsző megoldást. Mi me,gin áradunk amellet az igen egyszerű formulára visszavezethető politikánk mellett, amelynek a két római jegyzőkönyv az első hivatalos kodifikálása. Kétoldalú gazdasági egyezményt hajlandók vagyunk bárkivel is kötni és hajlandók vagyunk a politika kizárása mellett a normális kereskedelmi forgalmat helyreállítani. Benes éveken keresztül támadó tornyokat épített Magyarország ellen s ennek az lett. a következménye, hogy Magyarország mégis kapott levegőt, míg Csehszlovákia kivitele az utóbbi évékben súlyosan visszaesett. A Pesti Hírlap ezt írja: Ha elolvassuk a nagy világlapoikat, akikor észrevehetjük, hogy a római tárgyalások óta több országban egés-zen más hangon beszélnek má.r rólunk, mint azelőtt. A nagyvilág mindig az erősebbet pártolja, a gyengét lenézi. A jóbarátok szerzése nem jelenti még a szabadkéz politikájának feladását, ellenben imponál, vonz és ezt a legklaSz- szikusahban most Benes tette nyilvánvalóvá azzal a lépésével, hogy íme, máris kereskedelmi szerződés megkötésére szólít fel bennünket. A három nemzet római megállapodása előtt ilyen hangot nem hallottunk tőle. A kormánypárti Függetlenség vezércikkben foglalkozik ma Benes expozéjával. Csehszlovákiával négy év óta nincsen kereskedelmi szerződésünk. Írja a lap. nem a mi hibánkból. A csehszlovák kormány volt az, amely agrár ■nyomásra felmondotta a Magyarországgal fennálló kereskedelmi szerződést és annak megújítását a legsúlyosabb követelésekkel meghiúsította. A szerződés felmondása óta azonban nagyot fordult á világ. Magyarország elkerülte a a neki ásott vermet és abba féllábbaJl éppen a szerződést felbontó esett bele. Benes felhívása elől ennek ellenére sem tért ki a magyar kormány, sőt hajlandónak nyilatkozott a gazdasági kapcsolatok megújítására Csehszlovákiával is. Ez a hajlandóságun kteljesen megfelel a római elgondolásnak, a jegyzőkönyvekben leszögezett annak a törekvésnek, hogy reális előfeltételek teljesítése esetén valamenyi állammal, és így Csehszlovákiával is szívesen látjuk a normális gazdasági érintkezés kiépítését Szívesen látjuk, különösen akkor, ha Csehszlovákia a keresik edefempolitiikai kapcsolatok kiépítésének őszinte szándékáról, tehát minden mellékgondolat nélkül üli le a tárgyaló-asztalhoz, abban a tudatban, hogy a megkötendő megállapodásra neki legalább olyan szüksége van, mint nekünk. A Temps elégedetlen Páris, március 23. A Temps Benes expozéjával foglalkozva elégedetlenségének ad kifejezést az osztrák kérdésnek Benes által elképzelt megoldási módozata miatt. A lap meglepetéssel állapítja meg, hogy Benes önmagában nem tartja félelmetesnek az AnSchluSst, holott ez nemcsak Csehszlovákiára, de az egész kisantantra a legnagyobb veszélyt jelentené. A „Drang nach Osten“ — írja a Temps — Közép- és Ke- leteurópa valamennyi népének függetlenségét veszélyeztetné. Kommunisták szervezték a newyorki sofőrsztrájkot A sztrájkolok a polgármester autóját is feltartóztatták Newyork, 'március 23. A newyorki bérgépkocsi- veizetők sztrájk ma -is tart. Laguardia, Newyork város polgármester© is kimos helyzetbe került, mert gépkocsiját a sztrájkolók egyik csoportja feltartóztatta. Laguardia nem vesztette el lélekjelenlétét, kihajolt a kocsiból, rendreutasitotta a sztrájkolókat, mire azok tovább engedték a gépkocsit. Most már bizonyos, hogy a gépkocsivezetők sztrájkját a kommunisták készítették elő. Ez abból is világosam kitűnik, hogy az amerikai gépkocsivezetők szövetsége nem ismeri el a sztráj- kolök bizalmi embereit és nem hajlandók veltl-k tárgyalni. Péntekem éjszaka a rendőrség ée a sztrájkolók között újabb összeütközésre került sor. Rendőrökkel tömött gépkocsik robogtak végig a newyorki uccákon és letartóztatják a sztrájkolókat. A bécsi bíróság megkezdte a februári zendülés mensSrepörének tárgyalását Becs, március 23. A tartományi bíróság nagy esküdtszéki tárgyalótermében ma kezdődött meg a februári eseményekkel kapcsolatos „lázadási pö- rök‘‘ tárgyalása. Mint ismeretes, a februári bécsi szociáldemokrata forradalom vádlottait a s tatár iáik biróságtól a rendes bíróság elé utasították és ezeknek biinpöre kezdődött most meg. Elsőnek Erbin- ger Tódor 31 éves segédmunkás pőrét tárgyalták. Az ügyben a vádirat a legérdekesebb, amely kimondja, hogy a szociáldemokraták 1934 február 12-én rendes államcsínyt készítettek elő Ausztriában, e célból megszervezték osztagaikat, fegyvert osztottak ki illegális katonaság között, megbeszélték a forradalom kitörését jelző jeleket, rendes stratégiai tervet dolgoztak ki a kormány megbuktatására és az általános sztrájk életbeléptetésével meg akarták bénítani az ország életét. Erbinger február 13-án fegyveresen részt vett az akcióban, amit ma tagad. Heinrieh Tuscher, a másik vádlott vádirata ugyancsak részletesen foglalkozik a szociáldemokraták puccskísérletével és elmondja, hogy 1934 február 12-én délben háromnegyed tizenkettőkor a bécsi villamosok forgalmának leállítása volt a jel a forradalom kitörésére. A megbeszélés szerint a szociáldemokrata katonák fegyveresen azonnal a gyülekező helyekre siettek és Tuscher is a felfegyverzett szociáldemokraták között volt. Töbl$ milliós jutalmat ígértek a vasgárda vezetőinek kézrekeritésére Bukarest, március 2*3. Még minidig óriási éndek- lődée mellett folyik a bukaresti hadbíróságon Dúca volt miniszterelnök gyilkosainak és a vasgárda tagjainak biinpöre. Tegnap este Seleseu képviselőt hallgatták ki. A képviselő vallom ásóban el. mondotta, hogy a sziguranca havi 20.000 lej fizetést ajánlott fel neki és ezenkívül 200.000 lej jutalmat Ígért, ha elárulja a vasgárda vezetőségének, elsősorban Zelea Codreanunak rejtekhelyét. Tudomása szerint a sziguranca néhány millió lej jutalmat ígért különböző egyéneknek, ha elősegítik a vasgárda vezérkarának elfogatását. Utána Codreanu Kőiméit, a vasgárda fiatal vezérének édeeatyját hallgatta ki a bíróság. Az öreg Codreanu emelt hangjon mondja, hogy annak idején a vasgárda feloszlatása után kérte az Istent, hogy büntesse meg azt, aki ezért az intézkedésért felelős. A büntetés hamarosan bekövetkezett... A tárgyalást- vezető elinölk itt félbeszakítja az öreget ée figyelmezteti, hogy tartózkodjék a gyilkosság dicsőítésé tői, mert rendbü etetést róhat ki reá. Az öreg Codreanu ezután mérsékeltebb hangon kijelenti, hogy személyileg rendkívül sajnálja Dúca halálát, mert a meggyilkolt minisztereilnök jó barátja jrolfc. I Titulescu újabb akciót kezdett a román kormány átalakítására Bukarest, március 23. Itteni politikai körökben nagy föltünést keltett, hogy Titulescu külügyminisztert tegnap meglátogatta Ava- rescu tábornok, a román néppárt elnöke, s a külügyminiszterrel hosszabb ideig tárgyalt. Avarescu látogatása annál inkább figyelemreméltó, mert TituleScut nemrégiben meglátogatta Michalache, a román parasztpárt elnöke és dr. Lupu is. Ezeket a látogatásokat politikai körökben további kapcsolatba hozzák azzal a ténnyel, hogy Titulescu a múlt héten kétlzbea is kihallgatáson jelent meg a királynál. Általános vélemény szerint hamarosan lényeges vfr tojásokra kerül sor a jelenlegi kormányban. Felrobbant egy francia petroteumhaló: tizenhét halott Rouen, március 23. A közeli Lillebonne köz- I ség kikötőiéiben borzalmas hajórobbanás tör- j tónl. Eg'y petróleummal megrakott hajó, amely Rouenből érkezett, lehorgonyzás közben felrobbant és az egész hajó pillanatok alatt lángba borult. A hajó tizenkét főnyi legénysége kétségtelenül elpusztult, mert a hajóról, amely a lángok folytán megközelíthetetlen, semmiféle életjelt sem adnak. Öngyilkos lett a világosi történelmi kastély tulajdonosnője Arad, március 23- Jakübovios Jen öné, báró Babus Júlia, a világosi kastély tulajdonos- nője kastélyának abban a termében, ahol 1849 őszién a magyar szabadságharc fegyverletételének megállapodását aláírták, öngyilkosságot .követett el. A bárónő harminc luminálpasztílláf vett be még szerdán este s amikor csütörtökön délelőtt a kastély személyzete rátalált, már nem volt élet benne. Emlékezetes, hogy a bárónő fia, Jakubovics Fádéi a múlt esztendőiben Budapesten a Király-uoca 30. számú ház harmadik emeletéiről leugrott és összetört, tagokkal szállították a Rókus kórháziba. A szerencsétlen fiatalember másnap a Rókusbán kiszenvedett, A bárónő másik fia szintén tragikus körülmények között követett el öngyilkosságot. A szerencsétlen asszony két fiának elvesztése után búskomorságba esett és tegnap bekövetkezett tragikus haláláig a legteljesebb visszavonultságban élt kastélyában, ahol személyzetét is csak nagy ritkán fogadta. Búcsúlevelei nem hagyott bátra, de valószínűnek latszik, hogy a családijában történt sorozatos tragédiák miatt menekült a hölállbá. 2
