Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-18 / 65. (3396.) szám

Mfll SZÁMUNK A KÉPES HÉTTÉ 28 CLDfll Ára a korona 65. (3396) szám • Vssárnap • március 18-Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, l félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több fijfyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ki A szLovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prágait, Panská ulice 12. IL emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL, Panská alice 12. Ili emelet Telefon: 34184. SÜRGŐN YCIM: HIRLHP. PRflHrt KOSSUTH LAJOS EMLÉKÉRE Irta: SZVATKÓ Í894 március 20-án hallt meg Turulban kilenc- ákétéves korában Kossubh Lajos. Most, hogy Gálának évfordulója negyvenedszer visszatér, •iem.be jut legnagyobb Kossuth-é'lményem. áJlamifordulat után alig egy évvel először ér- ztem Prágába, mint fiatal félős diák és tele ■almas rettegéssel kerestem szobát, ahol meg- zódhatom az idegen városban. Nem értettem nyelvet, nem értettem a sziveket, az örömö- t és összetörve érkeztem késődélután egy cseh dá-dhoz, ahol lakást kínáltak. Bevezettek a >bába, fülledt kispolgári szoba volt, nagyleve- ceerépnövénnyel az ablak előtt, fölgombos- íött ceipketakaróval az öreg díványon. De a rna félhomályból, a falról, szép komoly arc- .1, magyar kÖrszakállal egy ismerős arckép zett reám — Kossuth Lajos arcképe. A tor­mát szorongatta a sirás. Ottmaradtam. Éreztem, az akciórádiusz, amellyel a kor- íny zó szétharcolta a magyar széliemet Euró­bán, Prágán is átfutott s összeomlás, válto- s ellenére ott hagyta nyomát, a cseh kispolgár obijában. A cseh kispolgár bizonyára szerette ; szabadságot, álmodott róla, harcolt érbe és ja vagy nagyatyja Kossuthoz bűzd ült annak- ajén, ha Réce ellen lázadozott és a népek sza­bóságáért lelkendezett. így került a kép a szo­ba, s ott maradt, mint megmarad a polgári obákban Dante szobra, Bonaparte képe, a ré- , letűnt lelkesedés és tisztelet emléke, ott ma- dt, mint szent és nemes tradíció akkor is, mikor minden elviharzott, amit jelenthetett. Minden elviharzott? Kossuth Lajos nem több a már csak emlék, a magyarság legemberibb rténelmi korszakának édes-bus emléke? Nem •bb, mint egy legenda emléke, mert Kossuth ckor dg legenda volt már, amikor még hatott magyarok között? Igaz, Kossuth keze nem yul többé a politika darázsfészkébe, de.mi vál- uzaitlanul itt élünk a dunai térben, amelynek ő olt első megfogalmazója, amikor letisztult ko- Lban a dunai konföderáció eszméjéről beszélt, áltozatlanul itt élünk és Kossuth nemzetközi r obié mái nyíltak maradtak. Évtizedekig nem az hatott Európában és főleg magyarok között, amit Kossuth Lajos mondott 5 hirdetett, hanem az hatott, ami Kossuth La- >s volt: a szabadsághős, a férfi, a vas erő, a agvszerü szónok, a lélek heve. Ma gyakran ieszatérnek politikai alapelveihez, például a unai konföderáció eszméjéhez. De túlzás volna ktiv hatóerőket kibogarászni Kossuth jelentő­égének méltatásánál ma, negyven évvel halála itán. Amit a szabadsághős a magyarságnak ma elent, más síkokon keresendő. Kossuth Lajos ette európai nemzetté a magyart, nemcsak eu- ’ópai nemzetté, hanem egyetlen csapásra vezető rarópai nemzetté. Népek, különösen kis népek örténelmében vannak korszakok, amikor évszá­w.dos‘ tespedés után hirtelen bőséges erőforrások lakadnak mélyén és megindul az értékek, az ak­tív tehetségek csodálatos csobogása. Ilyenkor az egész világ félfigyel rá. A cseh nép például 1918-ban állott a nagy vezéregyéniségek töme­ges fellépésének e szerencsés pontján, s Masa- ryk vezetésével nagy gárda ébresztette és irá­nyította a nemzetet, a magyarok a múlt század negyvenes éveiben vetítettek ki önmagukból — Európa ámulatára — csodálatos óriási gárdát. Széchenyi, Petőfi és Kossuth e gazdag bugyo­rásnak három legkimagaslóbb egyénisége volt. Ha akkor él is buktak: az egyik megőrült, a másik meghalt, a harmadik Istentől adott cso­dálatosan hosszú élete ellenére örökké számki­vetésben élt, mártiromságuk eredménye nem maradt el, mert amit az 1867-i kiegyezés utáni idő aratott, tülajdonkópen a reformkorszak és 1848 vetette. Kossuth Lajos fellépése előtt a magyarság európai szemmel nézve nem jelentett sokat. Osz­trák tartományt, egy adatot a Habsburgok biro­dalmának népkonglomerátmnában. Azután jött 1848 és Kossuth Lajos szerepe megalapozta a magyarság érvényét a kontingensen. Soha na­gyobb haszonnal nem járt emigráció, mint a Kossuthé, s nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a szabadsághős jelentősebbet végzett nemze­téért a számkii vetésben, mint a forradalom alatt. Mai szemmel sokra tudjuk értékelni külföldi működését: ő ismertette és szerettette .meg a magyarságot s az eredményes agitációnak mesz- szemenő következményei támadtak 1867 körül A magyar nemzetnek a hatvanas években világ­érvénye volt. Petőfi a legnagyobb európai köl­tőnek számított, akihez Coppée, Ibsen és Nietz­sche ódát irt; — Kossuth pedig egy kis nemzet, nagy .követének, akinek működése irányitóan hatott a kor politikai kialakulására, aki minisz­tereket buktatott Angliában é6 fütötte Marx és Engels mozgalmait. A háború után éreztük a legtisztábban, amikor a magyarság elhagyatot­tan állt Európában, micsoda óriási jelentősége lehet egy európai érvényű nagy egyéniségnek, aki a világ rokonszenvét a kis nemzet felé tudja irányítani. Kossuth megtette, mert egyénisége és világnézete alkalmas volt erre. Kész a háromhatalmi egyezmény Valamennyi középeurópai állam (latlakozhat a római kunzultathr paktumhoz A dúcé több államot meghív a jaifeáii tárgyalások folytatására A miniszterelnökök bazakészüiödnek « filhirek egy merényletről Megoldották a magyar búza problémáját Róma, március 17. Mussolini pénteken este fóltiz órakor a Capitolium termeiben fogadóestét adott Gömbös, Dollfuss és a Ró­mában összegyűlt máltai lovagok tiszteletére. A magyar miniszterelnök tábornoki dísz- egyenruhában jelent meg az estélyen, ami nagy feltűnést keltett. Azonnal hatalmas cső­Újabb német-magyar és szombat Róma. március Ylr Gömbös Gyula magyar miniszterelnök ma délelőtt tovább folytatta megbeszéléseit a Rómában tartózkodó diplo­máciai tényezőkkel. Délelőtt féltizenegy órá­kor von Hasse német nagykövet jelent meg a magyar követségen s hosszabb időt töltött Gömbös társaságában. A német nagykövet távozása után a római francia ügyvivő tett látogatást a magyar követségen. Déli tizen­két órakor a tárgyalások javában folytak. Dollfuss osztrák kancellár ma reggel repü­lőgépen Nápolyba utazott, de délután vissza­tér Rómába, hogy aláírja a háromhatalr*»i megállapodást. A konzultatív egyezményt délután öt órakor írják alá a Palazzo Veneziá- ban. Elvileg megtörtént a megegyezés A konzultatív megállapodás lényege az, hogy a három állam kormánya kötelezett­séget vállalt airra, hogy az egymást közösen érdeklő kérdésekben együttesen foglalnak állást és ennek érdekében a három kormány­fő sűrűbben fog találkozni egymással. A gazdasági megállapodás intézkedéseinek legfontosabb célja, hogy a magyar búza szá­mára megfelelő áralakulást biztosítsanak. A megállapodás nem áll ellentétben a há­rom ország teljes függetlenségének és ön­állóságának elvével. Ezt jegyzőkönyvbe is foglalták és hangsúlyozni kívánták azért, mert bizonyos sajtóorgánumokban ellenkező híresz­telések jelentek meg. A gazdasági megállapodás részleteinek port vette körül Gömbös Gyulát, akit a tör­ténelmi csarnok szobrai között Mussolini kalauzolt. A később érkező Dollfusst ugyan­csak nagy érdeklődéssel fogadták. A terem­ben háromezer vendég számára terítettek. Gömbös éjjel tizenegy óra után távozott a Capitoliumból. francia-magyar tárgyalás délelőtt gyakorlati keresztülvitelére vonatkozó tárgya­lások április 5.-én kezdődnek meg Rómában a három állam gazdasági szakértőinek rész­vételével. Megállapodtak abban is, hogy eze­ket a gyakorlati vonatkozású tanácskozásokat április 30.-ig befejezik. Elutazás szombat este Síi érakor Róma, március 17. Gömbös és Dollfuss szombaton este 10 órakor együtt indul haza kíséretével együtt RómábóL A két miniszter­elnök Velencéig utazik együtt, ahol Dollfuss kiszáll, mert meg akarja látogatni Lafontaine bíborost. A tárgyalások küzdelmes része Budapest, március 17. Budapesti szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) A Pesti Hírlap Rómá­ba kiküldött külön tudósítója a három minisz­terelnök tanácskozásaival kapcsolatban igen érdekes értesüléseket 6zerzett. Politikai kérdé­sekben, jelenti a lap római tudósítója, minden zökkenés nélkül megegyezett a három minisz­terelnök. Abban a pillanatban azonban, amint a vámtételekről, a lekötött árumennyiségekről és szállítási költségekről kezdtek beszélni, mind a három miniszterelnök átalakult egy kereskedel­mi ügylet felett vitatkozó kereskedővé. Mind olasz, mind pedig osztrák részről kijelentették, hogy a római tárgyalások egész folyama alatt Gömbös igen elszántan, keményen, sőt nyaka­sán képviselte Magyarország álláspontját. Ma­gyar szempontból legelsősorban a búza köriil forgott minden. Magyarország az olasz és oszt­rák búzatermelés árának feléért tudja szállíta­ni a maga kitűnő, kemény búzáját, arai ellen természetesen mind az olasz, mind az osztrák érdekeltek protestáltak. Gömbösnek keményen kellett hadakoznia, irja tovább a római tudósí­tó, s azt hisszük, hogy ez volt az a pillanat, amikor Gömbös élt azzal a jogával, hogy az asztalra üssön. Magyarországon viszont a ma­gas ipari vámok bizonyos ipari termelést ked­vezményeztek, mert lehetővé tették, hogy egyik.másik iparág a magyar fogyasztó közön­ség érdekeivel ellentétben indokolatlanul ma­gas haszonhoz jusson. Úgy tudjuk, hogy a ró­mai konferencia csorbát ütött ezen a kivételes helyzeten s a közeljövőben a magyar ipar fő­leg az osztrák versenyt fogja megérezni. A magyar sajtó ünnepli az eredményt Budapest, március 17, (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A Rómában történt megállapodást a ‘budapesti sajtó tulnyomórésze vezércikkben üdvözli. A Pesti Hírlap ezeket irji: Gömbösnek azt- a kijelentését, hogy a tárgyalásokkal meg van elégedve, nem szabad lekicsinyelni. Gömbös gyakorlati politikaié, aki nagyon jó-* 1 tudja, hogy ezt az egyéni meggyőződését, kemény kritika, alá fogják venni Magyarországon, esetleg ak­kor, ha a szerződésnek minden részlete ismert­té válik. Tegnap este nyilvánvaló lett az a nagy ti­tok, amit mindenki tudott, hogy politikai kérdések is lényeges programpontjait alkották a hármas tanácskozásoknak. Ezt a. tényt Magyarországon többre értékelik, mint a római felfogás teszi. Ez a megállapodás elintézi az Anschluss kérdését és kimenti Ma­gyarországot abból a fojtogató gyűrűből, amely Upvásárlok ne fogadják el ezt a számot képes melléklet nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents