Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-18 / 65. (3396.) szám
Mfll SZÁMUNK A KÉPES HÉTTÉ 28 CLDfll Ára a korona 65. (3396) szám • Vssárnap • március 18-Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, l félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több fijfyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ki A szLovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prágait, Panská ulice 12. IL emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL, Panská alice 12. Ili emelet Telefon: 34184. SÜRGŐN YCIM: HIRLHP. PRflHrt KOSSUTH LAJOS EMLÉKÉRE Irta: SZVATKÓ Í894 március 20-án hallt meg Turulban kilenc- ákétéves korában Kossubh Lajos. Most, hogy Gálának évfordulója negyvenedszer visszatér, •iem.be jut legnagyobb Kossuth-é'lményem. áJlamifordulat után alig egy évvel először ér- ztem Prágába, mint fiatal félős diák és tele ■almas rettegéssel kerestem szobát, ahol meg- zódhatom az idegen városban. Nem értettem nyelvet, nem értettem a sziveket, az örömö- t és összetörve érkeztem késődélután egy cseh dá-dhoz, ahol lakást kínáltak. Bevezettek a >bába, fülledt kispolgári szoba volt, nagyleve- ceerépnövénnyel az ablak előtt, fölgombos- íött ceipketakaróval az öreg díványon. De a rna félhomályból, a falról, szép komoly arc- .1, magyar kÖrszakállal egy ismerős arckép zett reám — Kossuth Lajos arcképe. A tormát szorongatta a sirás. Ottmaradtam. Éreztem, az akciórádiusz, amellyel a kor- íny zó szétharcolta a magyar széliemet Euróbán, Prágán is átfutott s összeomlás, válto- s ellenére ott hagyta nyomát, a cseh kispolgár obijában. A cseh kispolgár bizonyára szerette ; szabadságot, álmodott róla, harcolt érbe és ja vagy nagyatyja Kossuthoz bűzd ült annak- ajén, ha Réce ellen lázadozott és a népek szabóságáért lelkendezett. így került a kép a szoba, s ott maradt, mint megmarad a polgári obákban Dante szobra, Bonaparte képe, a ré- , letűnt lelkesedés és tisztelet emléke, ott ma- dt, mint szent és nemes tradíció akkor is, mikor minden elviharzott, amit jelenthetett. Minden elviharzott? Kossuth Lajos nem több a már csak emlék, a magyarság legemberibb rténelmi korszakának édes-bus emléke? Nem •bb, mint egy legenda emléke, mert Kossuth ckor dg legenda volt már, amikor még hatott magyarok között? Igaz, Kossuth keze nem yul többé a politika darázsfészkébe, de.mi vál- uzaitlanul itt élünk a dunai térben, amelynek ő olt első megfogalmazója, amikor letisztult ko- Lban a dunai konföderáció eszméjéről beszélt, áltozatlanul itt élünk és Kossuth nemzetközi r obié mái nyíltak maradtak. Évtizedekig nem az hatott Európában és főleg magyarok között, amit Kossuth Lajos mondott 5 hirdetett, hanem az hatott, ami Kossuth La- >s volt: a szabadsághős, a férfi, a vas erő, a agvszerü szónok, a lélek heve. Ma gyakran ieszatérnek politikai alapelveihez, például a unai konföderáció eszméjéhez. De túlzás volna ktiv hatóerőket kibogarászni Kossuth jelentőégének méltatásánál ma, negyven évvel halála itán. Amit a szabadsághős a magyarságnak ma elent, más síkokon keresendő. Kossuth Lajos ette európai nemzetté a magyart, nemcsak eu- ’ópai nemzetté, hanem egyetlen csapásra vezető rarópai nemzetté. Népek, különösen kis népek örténelmében vannak korszakok, amikor évszáw.dos‘ tespedés után hirtelen bőséges erőforrások lakadnak mélyén és megindul az értékek, az aktív tehetségek csodálatos csobogása. Ilyenkor az egész világ félfigyel rá. A cseh nép például 1918-ban állott a nagy vezéregyéniségek tömeges fellépésének e szerencsés pontján, s Masa- ryk vezetésével nagy gárda ébresztette és irányította a nemzetet, a magyarok a múlt század negyvenes éveiben vetítettek ki önmagukból — Európa ámulatára — csodálatos óriási gárdát. Széchenyi, Petőfi és Kossuth e gazdag bugyorásnak három legkimagaslóbb egyénisége volt. Ha akkor él is buktak: az egyik megőrült, a másik meghalt, a harmadik Istentől adott csodálatosan hosszú élete ellenére örökké számkivetésben élt, mártiromságuk eredménye nem maradt el, mert amit az 1867-i kiegyezés utáni idő aratott, tülajdonkópen a reformkorszak és 1848 vetette. Kossuth Lajos fellépése előtt a magyarság európai szemmel nézve nem jelentett sokat. Osztrák tartományt, egy adatot a Habsburgok birodalmának népkonglomerátmnában. Azután jött 1848 és Kossuth Lajos szerepe megalapozta a magyarság érvényét a kontingensen. Soha nagyobb haszonnal nem járt emigráció, mint a Kossuthé, s nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a szabadsághős jelentősebbet végzett nemzetéért a számkii vetésben, mint a forradalom alatt. Mai szemmel sokra tudjuk értékelni külföldi működését: ő ismertette és szerettette .meg a magyarságot s az eredményes agitációnak mesz- szemenő következményei támadtak 1867 körül A magyar nemzetnek a hatvanas években világérvénye volt. Petőfi a legnagyobb európai költőnek számított, akihez Coppée, Ibsen és Nietzsche ódát irt; — Kossuth pedig egy kis nemzet, nagy .követének, akinek működése irányitóan hatott a kor politikai kialakulására, aki minisztereket buktatott Angliában é6 fütötte Marx és Engels mozgalmait. A háború után éreztük a legtisztábban, amikor a magyarság elhagyatottan állt Európában, micsoda óriási jelentősége lehet egy európai érvényű nagy egyéniségnek, aki a világ rokonszenvét a kis nemzet felé tudja irányítani. Kossuth megtette, mert egyénisége és világnézete alkalmas volt erre. Kész a háromhatalmi egyezmény Valamennyi középeurópai állam (latlakozhat a római kunzultathr paktumhoz A dúcé több államot meghív a jaifeáii tárgyalások folytatására A miniszterelnökök bazakészüiödnek « filhirek egy merényletről Megoldották a magyar búza problémáját Róma, március 17. Mussolini pénteken este fóltiz órakor a Capitolium termeiben fogadóestét adott Gömbös, Dollfuss és a Rómában összegyűlt máltai lovagok tiszteletére. A magyar miniszterelnök tábornoki dísz- egyenruhában jelent meg az estélyen, ami nagy feltűnést keltett. Azonnal hatalmas csőÚjabb német-magyar és szombat Róma. március Ylr Gömbös Gyula magyar miniszterelnök ma délelőtt tovább folytatta megbeszéléseit a Rómában tartózkodó diplomáciai tényezőkkel. Délelőtt féltizenegy órákor von Hasse német nagykövet jelent meg a magyar követségen s hosszabb időt töltött Gömbös társaságában. A német nagykövet távozása után a római francia ügyvivő tett látogatást a magyar követségen. Déli tizenkét órakor a tárgyalások javában folytak. Dollfuss osztrák kancellár ma reggel repülőgépen Nápolyba utazott, de délután visszatér Rómába, hogy aláírja a háromhatalr*»i megállapodást. A konzultatív egyezményt délután öt órakor írják alá a Palazzo Veneziá- ban. Elvileg megtörtént a megegyezés A konzultatív megállapodás lényege az, hogy a három állam kormánya kötelezettséget vállalt airra, hogy az egymást közösen érdeklő kérdésekben együttesen foglalnak állást és ennek érdekében a három kormányfő sűrűbben fog találkozni egymással. A gazdasági megállapodás intézkedéseinek legfontosabb célja, hogy a magyar búza számára megfelelő áralakulást biztosítsanak. A megállapodás nem áll ellentétben a három ország teljes függetlenségének és önállóságának elvével. Ezt jegyzőkönyvbe is foglalták és hangsúlyozni kívánták azért, mert bizonyos sajtóorgánumokban ellenkező híresztelések jelentek meg. A gazdasági megállapodás részleteinek port vette körül Gömbös Gyulát, akit a történelmi csarnok szobrai között Mussolini kalauzolt. A később érkező Dollfusst ugyancsak nagy érdeklődéssel fogadták. A teremben háromezer vendég számára terítettek. Gömbös éjjel tizenegy óra után távozott a Capitoliumból. francia-magyar tárgyalás délelőtt gyakorlati keresztülvitelére vonatkozó tárgyalások április 5.-én kezdődnek meg Rómában a három állam gazdasági szakértőinek részvételével. Megállapodtak abban is, hogy ezeket a gyakorlati vonatkozású tanácskozásokat április 30.-ig befejezik. Elutazás szombat este Síi érakor Róma, március 17. Gömbös és Dollfuss szombaton este 10 órakor együtt indul haza kíséretével együtt RómábóL A két miniszterelnök Velencéig utazik együtt, ahol Dollfuss kiszáll, mert meg akarja látogatni Lafontaine bíborost. A tárgyalások küzdelmes része Budapest, március 17. Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A Pesti Hírlap Rómába kiküldött külön tudósítója a három miniszterelnök tanácskozásaival kapcsolatban igen érdekes értesüléseket 6zerzett. Politikai kérdésekben, jelenti a lap római tudósítója, minden zökkenés nélkül megegyezett a három miniszterelnök. Abban a pillanatban azonban, amint a vámtételekről, a lekötött árumennyiségekről és szállítási költségekről kezdtek beszélni, mind a három miniszterelnök átalakult egy kereskedelmi ügylet felett vitatkozó kereskedővé. Mind olasz, mind pedig osztrák részről kijelentették, hogy a római tárgyalások egész folyama alatt Gömbös igen elszántan, keményen, sőt nyakasán képviselte Magyarország álláspontját. Magyar szempontból legelsősorban a búza köriil forgott minden. Magyarország az olasz és osztrák búzatermelés árának feléért tudja szállítani a maga kitűnő, kemény búzáját, arai ellen természetesen mind az olasz, mind az osztrák érdekeltek protestáltak. Gömbösnek keményen kellett hadakoznia, irja tovább a római tudósító, s azt hisszük, hogy ez volt az a pillanat, amikor Gömbös élt azzal a jogával, hogy az asztalra üssön. Magyarországon viszont a magas ipari vámok bizonyos ipari termelést kedvezményeztek, mert lehetővé tették, hogy egyik.másik iparág a magyar fogyasztó közönség érdekeivel ellentétben indokolatlanul magas haszonhoz jusson. Úgy tudjuk, hogy a római konferencia csorbát ütött ezen a kivételes helyzeten s a közeljövőben a magyar ipar főleg az osztrák versenyt fogja megérezni. A magyar sajtó ünnepli az eredményt Budapest, március 17, (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Rómában történt megállapodást a ‘budapesti sajtó tulnyomórésze vezércikkben üdvözli. A Pesti Hírlap ezeket irji: Gömbösnek azt- a kijelentését, hogy a tárgyalásokkal meg van elégedve, nem szabad lekicsinyelni. Gömbös gyakorlati politikaié, aki nagyon jó-* 1 tudja, hogy ezt az egyéni meggyőződését, kemény kritika, alá fogják venni Magyarországon, esetleg akkor, ha a szerződésnek minden részlete ismertté válik. Tegnap este nyilvánvaló lett az a nagy titok, amit mindenki tudott, hogy politikai kérdések is lényeges programpontjait alkották a hármas tanácskozásoknak. Ezt a. tényt Magyarországon többre értékelik, mint a római felfogás teszi. Ez a megállapodás elintézi az Anschluss kérdését és kimenti Magyarországot abból a fojtogató gyűrűből, amely Upvásárlok ne fogadják el ezt a számot képes melléklet nélkül
