Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-17 / 64. (3395.) szám
előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. fl képes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több * fcffyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prágaiig Panská ulice 12. 11, emelet. — Telefon; 30311. — Kiadóhivatal: Prága 1L, Panská ulice 12. Ili emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖMYCIM: HÍRLAP, PRflHft izoliÉmá raguk az anhormányzatulcért hiizdö pozsonyi magyar és német ItataliMbal Irta: Esterházy János Nagyiböjtben járunk, magát) aszállósra int böjti időszak. Mennyi bölcsesség rejlik ebben a nagy- öjti magábaszállásban! A természet is ilyen- or ujlhodik meg. Leveti régi, elnyűtt ruháját, ogy friss erőre tegyen szert és neki induljon tavasznak. Mii is belefáradtunk már ilyen- or a földi létnek hosszú hónapok folyamán srlódó, csalódást, bánatot osztó napi esemé- yei'be és meg akarunk szabadulni a földi iuságok, előítéletek nyomasztó terhétől, óbban, mint máskor érzi lelkünk, hogy igazi yökere túl a földön kell legyen és áhitozza ' földöntúli kérdésekkel való foglalkozást, :ögy lelkiekben felvértezve, tavaszi lendületei vállalhassuk ismét az élet küzdelmeit. Megszoktam, hogy ilyenkor a Manrézába ónul jak. Távol az élet forgatagától, csendes Isszavonultságban, elhivatott lelki vezetők czavait hallgatom ott az emberi lét magasabb — igazi — céljairól. Az idén is ott töltöttem öbfc napot. Megruijhodva, megerősödve hagy- am el azokat a kedves helyiségeket, melyeken sok vigaszt, reménységet, hitet mentetem vallásunk elveinek és parancsainak — mondhatnám utolénhetetlenül tökéletes módon történt — magyarázása folyamán. Amikor kilépteim a Manréza kapuján és megcsapott a távoli hegyekről fodrozó szellőnek jimogató tavaszi illata és még bennem zsongtak a hallott szavak a maguk kristálytiszta harmóniájukkal, uj embernek éreztem magam, aki uj szemmel nézi ezt a világot, mely világ jobb, szebb kell legyen, mint azt sokszor gondoljuk! Első utam Pozsonyba vitt. Meg kell itt álljak ennél a városnévnél: Pozsony. Tudom azt, hogy aki egyszer ennek a tradícióktól terhes városnak ősi falai között járt, mindenkor szívesen emlékezik erre visz- sza és ismerek nagyon sok derék embert, aki —- ha csak ideiglenesen tartózkodott is ebben a városban, — büszkén vallja magát pozsonyinak. A magyarság kisebbségi életében is jelentős szerep jut Pozsonynak: a pozsonyi magyarság példát adó életigenlése, kulturális agilitása és létéért folytatott áldozatos küzdelmében tanúsított állhatatossága által. Mi történik Pozsonyban, arra ma országszerte felfigyelnek, — bizonyára a határokon túl is — és a pozsonyi magyarok meg németek sorsában együttérzésével osztozik sok tízezer nemzettestvérüik a közelebbi é« távolabbi vidékeken. Borús arcok fogadtak ezúttal Pozsonyba érkezésemkor. Rövidesen megtudtam ennek okát. A pozsonyi magyar és német hü katolikusok joggal féltik egy évszázados pozsonyi testület: a katolikus autonóm egyházközség létét és jövőjét. — Elődeink alkották, fejlesztették nagyra az egyházközséget, — hallom — mi is mindenkor gondoztuk annak intézményeit, vagyonát, Elsőrangú iskoláink vannak. Templomaink díszei a városnak és országnak. Temetőinkben a magyar nemzet számos nagysága pihen. Egyházközségünk történelmi érték, ami mellett az elődeink által lerakott alapok lehetővé teszik az egészséges fejlődést. De ma mindennek vége, — folytatódnak a szavak most már panasszá komorodva — még hét év előtt félmilliós készpénzösszeg felett rendelkeztünk, ma majd hárommillós az adósságunk, össze kell roskaduiuuk ennek súlya alatt. Nem tudjuk, meddig fizethetjük tanítóinkat, nyugdíjasainkat, meddig tarthatjuk fenn iskoláinkat, templomainkat, hiszen egyszer már — még hozzá papi embertől is — azt a cinikus tanácsot kellett hallanunk, hogy adjuk el templomainkat .... Becs, március 1(6. A hivatalos hírszerző iroda jelenti: A Reiehspost külön tudósitójának autoritativ körökben szerzett értesülése szerint Dollfuss, Gömbös és Mussolini konferenciáiig eredményes gazdasági és politikai megyezéshez vezetett. A tárgyalások a következő pontok körül forogtak: 1. Ausztria függetlensége és a dnnai tér többi államával való gazdasági együttműködése az európai béke érdekében. 2. A preierenciális és a kontingentális szerződéseken alapuló osztrák, magyar, olasz gazdasági érdekközösség alapelveinek megteremtése. 3. A strézai konferencia és Mussolini dunai memoranduma értelmében olyan alapelvek kidolgozása, amelyek nyílttá teszik a helyzetet és lehetővé teszik, hogy a kiegyezési rendszer alapján más államok is csatlakozhassanak a római megállapodáshoz egyforma jogokkal és egyforma kötelességekkel. Rómfti meggyőződés szerint nem lehetetlen, — mint a Reiehspost jelenti — hogy a fönti alapelvek alapján a közeljövőben kiegészítő tárgyalásokra kerül a sor Prágával, ha a Csehszlovákiában észlelhető kedvező hangulatváltozás tartós lesz. Olaszország és Ausztria melegen óhajtják a Prágával való tárgyalások megkezdését Mussolini, Gömbös és Dollfuss tegnapi összejövetelén Olaszország, Magyarország ég Anztria gazdasági érdekközösségének megteremtése ügyében a Reiehspost tudósítója szerint a következőkben állapodtak meg: Olaszország Ausztriától és Magyarországtól a két ország kiviteli áruit a lehető legnagyobb mértékben elfogadja, hogy gazdaságilag megerősítse a két dunai országot. Ausztria fát és ipari nyersanyagot szállít Olaszországba és Érdeklődöm a bajok oka iránt és lesújtva veszem tudomásul, hogy mi minden történhetett egy katolikus testülettel a katolikum „égisze" alatt. Megfosztották az egyházközséget önkormányzatától, holott ennek semmilyen tárgyi oka nem volt, mert rendben ment ott minden. Visszaszorították azokat az egyházközség vezetésétől, akik mint bevált katolikusok önzetlenül, körültekintően intézték az ügyeket és szívesen vállalták az anyagi terheket. Évek előtt uj embereket állítottak az egyházközség élére egy kuratóriumnak nevezett testület utján, de ezek az uj emberek sem vallási, sem egyéb tekintetben nem voltak jobbak, mint a kiszorítottak. Ekkor romlott le az egyházközség anyagi helyzete. Múlt év decemberében a legnagyobb tél víz idején ipari árut Magyarországba, mig Magyarország gabonát és állati termékeket szállítana Ausztriába. Olaszország borral és gyümölcsei, valamint kész iparáruval látná el Ausztriát és részben Magyarországot. Megfelelő kedvezményes vámokkal és kontingensekkel, továbbá kivételesen kedvezményes vasúti tarifákkal és engedményekkel a kikötői szállításoknál, a három állam megteremti gazdasági érdekközösségének alapjait még abban az esetben is, ha bizonyos részletkérRóma, március 16. Suvich olasz külügyi államtitkár ma délelőtt von HaSse német nagykövettel tárgyalt, majd déli tizenegy órakor felkereste a magyar követségen Gömbös Gyula magyar miniszterelnököt, akivel két órán át tanácskozott. Bár a tanácskozásokról nem adtak ki hivatalos jelentést, mégis annyi kiszivárgott róla, hogy Suvich és Gömbös még egyszer behatóan megtárgyalta azokat a politikai vonatkozású kérdéseket, amelyekben tegnap már leszögezték elvi álláspontjukat a Rómában megbeszélésre összegyűlt államférfiak. Ezután áttértek a gazdasági kérdésekre és a tárgyalásoknak ebbe a részébe bevonták Winckler István magyar miniszteri tanácsost is. A tanácskozások után ma délben Suvich vil- lásreggelit adott Gömbös és Dollfuss tiszteletére, Délután négy órakor újabb együttes tanácskozások kezdődtek Mussolinival. A három miniszterelnök a ma délutáni tanácskozáson megbeszélte a gazdasági részletkérdéseket és kijelölte azokat az irányelveket, amelyeket a gazdasági szakértőknek szem előtt kell tartaniok. Mihelyt a hármas tanácskozáson megegyezésre tartott választáson nem élhetett szavazati jogával több ezer magyar és német és igy a választás eredménye nem hü képe a nemzeti megoszlásnak, mert kétségtelen, hogy a választóknak legkevesebb kétharmad része magyar és német. Legutóbb mindezt megkoronázta egy névsor, amelynek utján a kormány tőle függő egyének kinevezésével biztosítani akarja azt, hogy — mondjuk meg magyarán — az egyházközség úgy táncoljon, ahogy ő fütyül. Ilyen előzmények után nem csodálkozhatunk azon, hogy a kinevezett tagok „szabad véleménynyilvánításától" érthető módon befolyásolt választás eredménye a legkedvezőtlenebb a magyar és nőmet kátólikusokra, annak ellenére, hogy híven kitartottak a kadésekben nem sikerül teljes megegyezést létesíteni. A Reiehspost jelentése ezután erélyesen megcáfolja a német külügyminiszter római látogatásának hírét Az osztrák, a magyar és az olasz miniszterelnökök pénteken befejezik tanácskozásaikat, de Gömbös és Dollfuss nem térnek vissza azonnal országaikba, hanem közös kirándulást tesznek Nápolyba. Dollfuss valószínűleg csak vasárnap érkezik vissza Becsbe. jutnak az államférfiak, nyomban megtörténik a megállapodás parafáiása. Gömbös vasárnapig marad Rámában Róma, március 16. Mussolini, mint ismeretes, szerdán este vacsorát adott Gömbös és Dollfuss tiszteletére. Ezen a vacsorán nem hangzottak el politikai pohár köszöntők, csupán egymásra és nemzeteikre, valamint az államfőkre ürítették poharaikat a kormány- elnökök. Csütörtökön a három államférfi kél óra hosszat tanácskozott. Pénteken a három kormányfő újból összeült. Dollfuss és Gömbös elutazása néhány napi halasztást fog szenvedni és Gömbös miniszterelnök valószínűleg csak vasárnap virradóra hagyja el. Rómát. Gömbös az olasz királynál Róma, március 16. Az olasz királyi pár által tegnap Gömbös és Dollfuss tiszteletére adott villás reggeli rendkívül nagy ünnepélyességgel és szívélyességgé] folyt le. Gömbös (Folytatása 2. oldal 2. hasáb.) A háromhatalmi konferencia eredménye Elvi megállapodás Rámában Politikai eredmény: Ausztria függetlenségének garantálása - Gazdasági eredmény: preferenciás szerződés, kontingensek, kedvezményes vámok, tarifakedvezmények A tárgyalások szombatig elhúzódnak - Német-olasz-magyar külön tárgyalások Becs és Róma kiegészítő tárgyalást kíván Prágával Suvich, Gömbös és a német nagykövet külön tárgyalásai :f ; 1 Ma: RáDIÚMElLÉKLET I évf. 64. (3395) szám • SlORlbát • 1934 március 17 I * *
