Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-13 / 60. (3391.) szám

jTOSCTMAfiíSRmTmSIy *< A Masaryk-akadémia i ontalansági problémája JA hontalansága kérdés egyik legfurcsább, leg- ritóbb, de annál meggyőzőbb példáját mutatta ország-világ előtt a Masaryk alapította Cseh­ov ákiai magyar tudományos, irodalmi és Ivészeti társaság tegnapi pozsonyi közgyiilé- A társaságot a kormány voltakép azért hivta s ;>tre, hogy már puszta létével dokumentálja a •ág előtt, hogy az itteni kormányzat nem gör- ; akadályokat a magyar kisebbség kulturmun- 1 ja elé, sőt — íme — ilyen magas kulturszer- :t maga a kormányzat átütött a magyar kút­ra szolgálatába. Nos, a társaságnak már teg- ,p az első három esztendő munkájának mérle- t kellett volna bemutatnia, de a közgyűlés unkaidejének és érdeklődésének oroszlánrészét yan kérdés foglalta le, amelynek voltaképp mmi köze a kultúrához, de annál több köze m a rosszul sikerült kisebbségi politikához: a mpolgárság! sérelmek kérdése. A fölviiharzott ta csöppet sem volt akadémikus hangú, még vésbbé akadémikus színvonalú, azonban az az lenzéki hangú határozat, amelyben a társaság kétes állampolgárságú tagjai ügyében a fel­ijeiét! hatósághoz fordul, igen jellemző doku- entum, sokatmondó tiltakozás a ma divó ál- mpolgárság! gyakorlat ellen. A mintegy 80 főt számláló s különben a kor- ánypártí gutgeemntség szempontjának erős vényesitésével kiválasztott akadémikus társa­lgót kínos meglepetés érte a politikai hódolás ílzatával megrendezett díszközgyűlés előesté- n. Az elnökség a rendőrhatóságtól oly értelmű gyelmeztetést kapott, hogy csak csehszlovák állampolgárok tarthatok meg a társaságban. Az nöksóg arra minden tagtól bekérte állampol- ársági bizonylatának számát. Ez azt jelenti, ogy ezeknek a tagsága kétessé vált s igy az akadémiát" a megtizedelés veszélye fenyegeti, i legirónikusabb a dologban az, hogy a rende­zetlen állampolgárságuak között a társaság ala- itó tagjai, sőt a kormánypolitika exponensei terepeinek, sőt. a,z egyik osztály elnöke is köz­ük van. Az elnökség egy tagnak már megsem- iieitefcte a tagságát, más kettő állampolgársági izonylat híján bejelentette kimaradását A kőz- yülés fölirt a felügyeleti hatósághoz, hogy a őbbi kétes állampolgárságú tag állampolgársági ügyének elintézéséig tovább gyakorolhassa tagsági jogait. E» a kis helyzetkép nagyon meggyőzően isemlélteti a hontalansági kérdés mai állását. At állampolgársági szemléezkedés csizmája még \ hivatalos jellegű Masaryk-alapitóttá társasá­got sem kímélte meg látogatásától! Elképzel­hető, hogy máshol mennyivel délcegebben lép­kedett. A legszomorubb azonban az, hogy az íllampolgársági rosta áldozatainak jó része itt is olyan, aki 1921-ben még állampolgárként volt sezelve s csak azóta jutott a jogtalanok laj­stromába. Amint, ez nagyban, országos viszony­aiban is van. A kormány sokszor hangoztatta, aogy gyakorlatilag már nincs is jelentősége az általunk sürgetett és a parlament által elren­delt uj állampolgársági törvényjavaslatnak, mert az állampolgárság „bőkezű" osztogatásá­val szerinte hovatovább teljesen eltűnik a hon­talanok osztálya. Az 1930-as népszámlálás erre a legcsattanósabb cáfolatként azt közölte, hogy a bőkezű osztogatás ellenére Szlovenszkón ujabb 33.358 fővel 75.604-re, Podkarpatszká Buszban pedig 9.366 fővel 16.228-ra, összesen tehát 42.724 fővel 91.832-re növekedett a „külföldi", azaz nagyobbrészt hontalan lakosok száma. Te­hát a hontalanok osztálya nem tűnt el, hanem fordítva, növekedett. S ez ugyanakkor történt, amikor Morvaországban 32.774-gyel fogyott a külföldiek tábora, ami valószínűleg egyértelmű azzal, hogy Morvaországban ennyi honosítás tör­tént. Százalékban kifejezve még meglepőbb a Kelet és Nyugat közti diszparitás Mialatt Mor­vaországban az idegenek száma 34.1 százalék­kal csökkent, addig Szlovenszkón az emelkedés 78.96, Podkarpatszká Ruszban pedig egyenesen 136.49 százalékos! Nem csoda, hogy ilyen viszonyok között még a Masaryk-akadémiának is megvan a maga hontalansági problémája. De ez a rikító példa nagyon alkalmas arra, hogy nemcsak a belföld, hanem a külföld is fölfigyeljen a hontalansági probléma ilyen mérvű földuzzadására. A külföld alatt elsősorban Csehszlovákia legnagyobb ba­rátját, Sc-otus Viatort értjük, aki az állam tíz éves jubileuma alkalmával 1928-ban már a 21-es adatok alapján is szükségesnek és a csehszlovák állam érdekében valónak találta az állampolgár­sági kérdés ^méltányos rendezését, mert a ma­gyarság abbeli panaszait jogosaknak ismerte el. Bizonyára Scotus Viatomak is furcsa meglepe­tést fog jelenteni, ha megtudja, hogy jubileumi tanácsát ily fordított eredménnyel valósították meg. '.[#94 Az amerikai elnök harca a milliárdosokkal Roosevelt lesújtott a nagykapitalistákra Bűnvádi eljárás Mellon, Jimmy Walker és Morgan társa ellen - A jogcím: adóeltitkolás * Amerika lázasan figyeli a nagytőke és állam harcát Washington, március 12. Egész Ame­rikában óriási szenzációt keltett, hogy a ható­ságok büntető eljárást indítottak adóeltitko­lás miatt Amerika bárom legnagyobb pénz­ügyi tekintélye ellen. Roosevelt rendeletére az eljárást megindították Andrew Mellon ellen, aki — mint ismeretes — előbb az Unió londoni nagykövete volt, majd Hoover alatt kincstári kancellár és aki Amerika egyik leggazdagabb emberének számit. Ugyancsak pörbe fogták Jimmy Walkert, Newyork volt polgármesterét és Thoinas Lamontot, Morgan társának fiát. Azzal vádolják őket, hogy nem teljesítették az állammal szemben való köte­lességüket és egyáltalán mindenütt az állam érdekeit sértően viselkedtek. Mint ismeretes, Roosevelt uralomrakeriilésc óta arra törekszik, hogy az amerikai milliár­dosok befolyását és a nagy iparmágnások hatalmát megtörje. Az X. R. A. terve és szá­mos más intézkedés is az amerikai kisember érdekeit óhajtotta, szolgálni a nagytőke ellen. A másfél óv óta dúló harcnak eddig legmeré­szebb lépése volt a tegnapi, mert nyíltan le­sújt azokra, akik Roosevelt ellenfelei leg­nagyobb erősségének számítanak. Walker és Mellon nyilatkozatot tett, amely­ben azt állítják, hogy adóikat utolsó fillérig megfizették. Mellon levelében utal arra, hogy az elmúlt húsz év alatt több mint húszmillió dollárt, azaz ötszázmillió csehszlovák koronát fizetett az államnak. Mellon levele nyíltan ki­fejezi, hogy ellenfeleinek kampányáról van szó. mert hónapok óta rendszeres támadások folynak ellene a sajtóban és a közéletben, továbbá a rádióban is, ahol mindenütt tekin­télyének akarnak ártani. Az elmúlt évben át­SECT-PAVILLON PRAHA I., Rybná 5. VARIETÉ - PROGRAM. A magyarok találkozóhelye. vizsgálták Mellon üzleti könyveit s akkoriban mindent rendben találtak bennük. Az utóbbi időben számos államban megkez­dődött a harc azok ellen a személyiségek ellen, akik óriási hatalmat és pénzt tudtak kezükben összpontosítani és helyzetüket kö­nyörtelenül a saját előnyükre és nem az állam javára használták ki. Roosevelt elég bátornak mutatkozott arra. hogy lesújtson az amerikai kapitalizmus hidrájára és leszámol­jon az amerikai élet 1 ogprominenseb b veze­tőivel. WBH—WIWWWWWl^BBBMWWilllMWWWgt Egyre nyugtalanítóbb hírek érkeznek Madridból Spanyolország az uj forradalom küszöbén Hétfőn reggel kihirdették az általános sztrájkot A kormány drákói szigorúságit ellenintézkedései Föloszlatták a szocialista szakszervezeteket Madrid, március 12. A spanyolországi helyzet rendkívül komoly. Éjfélkor prokla- m áltál; az általános sztrájkot, amelyet a kor­mány törvényellenesnek jelentett ki. A kor­mány az általános sztrájk elnyomása céljából bevezette az ostromállapotot. Ezenkívül a bal- pártok vezéreinél még az éjszaka folyamán házkutatások voltak. A rendőrök állítólag rengeteg fegyvert foglaltak le és háromszáz személyt letartóztattak. Ugyanakkor a kor­mány a Baleari és a Kanári szigeteken két koncentrációs tábort, létesített, betiltatta a szocialista ifjúság szervezeteit és feloszlatta í az általános munkásszakszervezetet, amelynek több mint egymillió tagja van. A rendőr­séget és a köztársasági gárdát megerősítették. A hatóságok megtették a kellő intézkedése­ket, hogy a városok világítással és vízzel való ellátása ne szenvedjen kárt. Mint ismeretes, az egész elmúlt hét nyug­talanul telt el Spanyolországban. A munkás- konföderáció és a szocialista ifjúsági szerve­zetek feloszlatása óriási módon fokozta a feszültséget. A kormány rendeletét adott ki, amelynek alapján a szakaszervezetek és a szindikátusok könyveit a jövőben a hatásé, gok ellenőrzik, hogy megállapítsák, vájjon az összegyűlt pénzt a baloldal nem forditotta-e fegyvervásárlásra. Algecirasban és Aranymez­ben összeütközésekre került a sor. A madridi tüntetések alkalmával a tüntetők elégették a polgári újságokat. Lerroux miniszterelnök bejelentette, hogy a helyzet rendkívül feszült, de a kormány megteszi a kellő intézkedéseket a rend biz­tosítására. A szocialista ellenzék ellenére n. kamara elfogadta a rendőrség megerősítéséről szóló törvényt. A rendi Ausztria és kisebbségei Dolifuss a burgenlandi horvátok között Ausztria ui törvényeivel ideálisan megoldja a kisebbségi kérdést, - mondotta Dolifuss Becs, márchus 12. A burgenlandi horvátok Kolo nevű katolikus diákegyesülete a h orvo­tok négyszáz éves letelepedése emlékére ün­nepélyt rendezett, amelyen a horvát diákság hűséges kitt tett Ausztria és a katolikus egy­ház mellett. Dolifuss kancellár személyesen megjelent a horvátok ünnepén és meghatott szavakkal köszönte meg a hüségesküt, amelyet a hor­vát diákok Ausztria mellett tettek. — Mi németek, — mondotta a kancellár, — akik meg akarjuk őrizni egyéni sajátságain­kat, nagyon jól értjük, hogy más nyelvű lakó­ink szintén meg akarják őrizni nemzeti saját­ságaikat. A legmesszebbmenően tiszteletben tartjuk az Ausztriában élő idegen nyelvű ele­mek nemzetiségét,. Példát akarunk adni ezen a térem minden más országnak, hadd lássák, miként kell megoldani a kisebbségi kérdést Büszkék vagyunk arra, ha az országban élő más nem- retiségek vezéreivel tárgyalásokba bocsát­kozhatunk a nemzeti sajátságok megőrzésé­nek kérdéséről és ha annyit tudunk nekik adni, hogy ők jó osztrákoknak érezhetik magukat. Mi azt kívánjuk, — fejezte be beszédét Dolifuss, — hogy más országok­ban is diadalmaskodjék ugyanaz a bánás­mód a kisebbségekkel, ami nálunk diadal­maskodott. Beszéde végén Dolifuss beszámolt Ausztria rendi átalakításáról és az uj fasiszta törvé­nyek előnyeiről Becs uj polgármester-kollegiuma Becs, március 12. Bizonyosra vehető, hogy Sehmitz volt minisztert, Béos kormánybizto­sát a közeljövőben Becs polgármesterévé ne­vezik ki. Melléje két alpolgármester kerül, akik közül az egyik a bécsi Heiinatsehutz tag­ja lesz, a másik pedig a bécsi keresztényszo­cialista városi politikusok közül kerül ki. A három polgármesterből álló kollégiumnak ugyanolyan jogai lesznek, mint a régi bécsi tartományi kormányban voltak. Tanácsadó szervként az uj községi bizottságot állítják melléjük. A bizottság neve „bécsi polgárság" lesz. \ Sixtus herceg haldoklik Parisban Paris, március 12. Sixtus Bourbon-Pármai herceg, Zita exkirályné fivére, — mint már jelentettük, —• súlyosan megbetegedett és ál­lapota az utolsó napokban válságosra fordult. Az orvosok kijelentése szerint alig van re­mény arra, hogy a herceget meg lehet men­teni. Sixtus herceg állapotában szombaton délután lépett be a váratlan kedvezőtlen for­dulat és az orvosok minden pillanatban vár­ják a katasztrófa bekövetkezését. Zita exki- rályné, aki néhány nap óta Parisban tartóz­kodik, minden idejét a nagybeteg ágya mellett tölti. A herceg akut szervi szívbajban szen­ved. WWW———W Letartóztatták Stavisky „testőrét" Paris, március 12- Vasárnap a Stávlsky- ügyiben ujabb három személyt tartóztattak le- Az égjük a bayonnei zálogház becsüse vo.it, a másik Nauianowicz orleánsi boxoló, aki Nle­men néven szerepelt Franciaországiban. Ez a lengyel Stavisky testőre volt és mindenütt követte urát. A boxoló útlevelét Stavisky holt­teste mellett találták meg, az útlevélen a len­gyel boxoló, mint Stavisky masszőrje szerepelt. A letartóztatáskor Nlemen rendkívül megle­pődött, ée sző nélkül követte a rendőröket. 3

Next

/
Thumbnails
Contents