Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-11 / 59. (3390.) szám
<l^CTMA<vte®.-HTRIiSR 17 ASSiOHtlOK £APAA A ma asszonya Irtat Surányi Miklós i A XIX. század elején még fennállott a tör- ényee és jogilag szentesített rabszolgaság ítézmémye. Nem csoda, ha ugyanabban a lázadban zajlott le a harc egy másik rab- solgaság eltörléséért is; — ez a nők rabszol- asága Tolt a politikai és társadalmi előítélete bilincseiben. Már mosolygunk a nöeman- tpáció viharos küzdelmein; a nők talán kissé ilontul is emancipálódtak; a modem Búréinak talán egyetlen állama Franciaország i nagy forradalom és a szabadság, testvériesig és egyenlőség hazája!), amelyben nincs a őknek választói joguk. Amerika tele van ői polgármesterekkel és női ügyvédekkel. A női egyenjogúsítás kérdése tehát nagyjá- an elintézettnek látszik. De csak törvényeim. A társadalomban még gyakran hallunk ifakadásokat a női szabadság tultengése el- >n. Németországban a nőt az anyaság, a házi- íunka és a gyermeknevelés ősi hivatásaihoz parancsolja a hitleri világnézet. Mifelénk is annak, akik kifogásolják külsejét, a bubifri- arájától kezdve a fürdő trikójáig. Modorát, .mely hijján van a szemérmességnek és köl- őisógnek. A foglalkozását, amellyel férfiak tenyeréből szel le magának mindnagyobb da- abot. Hibáztatják sportszeretetét, tudomá- iyos ambícióját, vakmerőségét a férfiakkal aló versengésben, _hogy csak azokat a kriika i megállapításokat soroljuk fel, amelyek lem vágnak jellemébe és becsületébe. Leány egyen a talpán, aki meg tudja védeni a maga Mizicióját azzal a maradi életszemlélettel zemben, amely még manapság is oda tapsolná őt az anyja szoknyájához, a himző- áma, a konyha, a tánciskola a virágoskert és a zsalugáteres ablakok mögé, úgy, ahogy ízt régi, érzelgős poéták emlékkönyvekbe irt terseiben olvashatjuk. Az igazság pedig az, hogy a mai leány »lyan, mint minden ember, aki valaha a földgömböt taposta: erényekből és hibákból áll j egyikben az erény, másikban a hiba szembetűnő; de erényeit ő maga szerezte, azokkal 5 maga ékesítette fel magát; legtöbb hibájáért azonban a férfiak s a férfiak által alakított földi világrend a felelős. Szinte megköveteljük a hibáikat s tűrhetetlennek tartjuk az erényeiket A nagy női karriérek rendszerint nem a nőd erényeken épülnek fel s ez csak a férfiak tökéletlenségét bizonyítja. Annyi bizonyos, hogy a testi szépség még mindig a legértékesebb női tulajdonság a férfiak szemében, tehát nem csoda, hogy a nők eszük, energiájuk, ügyességük és jóravaló készségük legnagyobb részét arra fordítják, hogy mentői szebbek legyenek, azaz, hogy minél könnyebben hódítsák, meg a férfiakat Ámde lohet-e csodálni, hogy az ember teremtése óta minden leány lelke mélyén ott szunnyad a férjihezmenés vágya? Minden leány legbensőbb meggyőződése, hogy az élet legfőbb értelme a szerelem g ki merné tagadni a szerelem szépségét és boldogító édességét, amelynek végre is legtermészetesebb megoldása a házasság? A világirodalom ki- lenctizedrésze ezzel a témával foglalkozik, a költők gyönyörű himnuszokat írnak a szerelemről s a filmgyárak csak azokat a szerelmi történeteket fogadják el, amelyek házassággal végződnek. S miközben pesszimista szociológusok, forradalmi szellemek, a szabad- szerelem véresszáju apostolai és hisztériás regényirónők a házasság intézményének eltörlése mellett iivöltenek, minden rendű és rangú, fiatal és öreg, szép és csúnya, műveletlen és képzett, szegény és gazdag leány lelkében ott remeg a vágy a férjhezmenés után. A házasság! Valamikor ez azt jelentette, hogy a leányok, ha testileg vagy lelkileg nem voltak éppen szörnyetegek, tizennyolc-huszonöt éves korukban férjhez mentek s ezzel megoldották minden ekzisztenciális problémájukat. Ma? Ma vagy nem tud férjhez menni, vagy ha talál is magának megfelelő élettársat, a házasság, a családalapítás, a gyermek- nevelés anyagi gondjának egy részét kénytelen magára vállalni. Ez az igazság. A nő kötelezettségek vállalója lett, tehát fel is kell fegyverkeznie a létért való küzdelemre. Ezért kellett a nőt egyenjogusitani a férfiakkal. Esztelenség lett volna tőle megtagadni az egyéni érvényesülésnek minden eszközét, an-, nál is Inkább, mert szellemi képességek dolgában egy lépéssel sem áll mögötte a férfiaknak. Ma a nő egyszerre vetélytársa lett a férfinek tudományban, művészetben, mesterségben, munkában, vagyonszerzésben, sportban, nyaktörő vállalkozásokban, sőt még a leginkább nyaktörő sportban — a politikában is. Hogy milyen eredménnyel, arra talán elég példa lesz, hogy Lindbergh óceánrepülése után alig egy esztendőre Miss Ruth Elder, foglalkozására nézve egyszerű fogtechnikusnő volt s haláltmegvető vállalkozásának egyetlen indító oka az volt, hogy nem volt elég jövedelme s fogtechnikai műtermének forgalmát ezzel a világreklámmal óhajtotta fellendíteni, óceánrepülés a mindennapi kenyér érdekében 1 Nem tudom, ftt csodáljam-e inkább, vagy azokat a hölgyeket, akik a mindennapi kenyér érdekében fél életüket könyvek mellett töltik, vagy a katedrán, mint az a tiz német nő, aki a berlini egyetemi karhoz tartozik. Ti* női tanár a berlini egyetemen! El sem hinné az ember, ha nem olvasná nevüket az egyetem évkönyveiben, amelyekből kitűnik, hogy dr. Brdmann Rhoda a kísérleti sejtkutatás terén, dr. Gaedertz Alma a szemészeti klinikán, dr. Hertwigh Paula a bonctani intézetben, dr. Hintze Hedvig a német és francia alkotmánytörténetemből, dr. Kornfeld Ger- trud a vegytani intézeten, dr. Leugesehr Sarolta a pénzügytanból, dr. Lorentz Sarolta a közgazdaságtanból, dr. MöUer Lőtte a hydro- grafiából, dr. Polatsek Hilda az alkalmazott matematikából és dr. Didgenstein Annelise a központú idegrendszer megbetegedéséről ad elő. i A londoni egyetem tanrendjén öt nőt olvashatunk a Professors dm alatt, ott tehát öt nyilvános rendes tanárnő működik a katedrán. Magántanárnő igen sok van. Oxfordban az angol irodalom egyik professzora, Darbisher Holen, Cambridgeben Miss Harrison képviselte a nőnemet az egyetemi tanári testületben. Mind a két egyetem rendkívül konzervatív és nagyon távol áll a nőmozgalmaktól, a londoni egyetemen egyébként német hölgy is van a professzorok között, Tumarkin Anna, aki a pszichológiát tanítja. A nőknek Magyarországon is nyitva van az ut mindon tudományszakon, egész a nyilvános rendes tanárságig. Professzori katedrát ugyan Magyarországon még senki sem kapott, de a debreceni egyetemen dr. Vendel Máriát az ásványtanból, a szegedi egyetem dr. Kohl Erzsébetet növénytárgykörből, Magyariné dr. Te- .ehert Margitot az Aristoteles utáni görög filozófiából habilitálta magántanárrá. Felhívás Sztovenszkó és Ruszinszkó magyar asszonyaihoz „És maga mellé vévén Pétert és Z ebeden s- aak két ttjait, szomorkodni kéz de, és felette igen gyötrődni. Akkor mondta nékik Jézus: Mindenfelől szomorú az én lelkem, halálig! Maradjatok itt és vigyázzatok én velem*. (Máté XXVI. 87—88.) Az Evamgéliumókbain a fent idézett szavaik az egyedüliek, amelyekben Jézus szomorkodfk, csügged, panaszkodik. Közvetlenül haláltusája előtt állott, mikor ezeket mondotta a Getee- mane-kertben. Életének legnehezebb órája volt, még nehezebb, mint elitóltetésénelk, meg- ostoroztatáeának és kereoztrefeszátéeének ideje. És itt, a Geteemáne-kertbea is csak bizal masaihoz, kedves tanítványaihoz szólott igy. Mennyire kell csodálnunk Megváltónkat, hogy a kereszt nehéz terhét és minden súlyos szenvedését olyan nagy erővel és türelemmel viselte. Mily végtelenül többet panaszkodnak a mai emberek. Alaphangjuk: a pénztelenség, a nehéz megélhetés. Igaz, hogy a panaezkodás sokszor megkönnyebbülést szerez, de csak akkor, ha Isten egy olyan szivet ajándékozott nekünk, aki egészen megért és valóban részt- vesz fájdalmunkban, segit azt viselni, mert igy a megosztott fájdalom valóban „fél fájdalom*. A mai kor hangja keserű, pesszimista. A családokban, az emberek lelkében nincs többé mindennel dacoló, hegyeket elmozdító hit, remény és szeretek Az erkölcsök meglazultak, egy uj, a magyar lélekkel össze nem egyeztethető civilizáció nehezedett a családok lelkére. Igazi, a nép szelleméből, szivéből, leikéből fakadó kultúránk már alig van. Nekünk, magyar nőknek, egyetlen lapunk, a Nagyasszony, még fennáll'! Ne engedjük, hogy elnémuljon. FIZESSÜNK ELŐ A NAGYASSZONYRA! Az élet akadályai azért vannak, hogy azokat bátran legyőzzük. Rázzuk le magunkról a gonosz és sötétenlátó, emberi vészmadarak gyengítő szuggeszcióit. Igeneljjük, szeressük sorsunkat.. Töltsük meg lelkünket az optimizmus életfilozófiájával, mely az emberiség jobbik részét már felrázta hipnotikus álmából. A nőik véréből és leikéből kel ennek az uj hitnek előtörni; az emberiség uj tavaszának. FIZESSÜNK ELŐ A NAGYASSZONYRA! E sorok írója érdekes levelezésben áll sok emberrel. A társadalom minden rétegéből', öröm megfigyelnie, hogy a „Nagyasszony* számos embernek élete kialakításánál segítségére van, amint azt, az itt idézett sorokból olvashatjuk. Egy régi, előkelő családiból származó testvérünk írja: ... Különösen fontos egy ilyen folyóirat azoknak az asszonyoknak és leányoknak, akik 'eszméket adó, élményekben gazdag, nagyvárosi élet, jó társaság után később hivatásuk vagy házasságuk révén falura kerülnek, ahol tudományos, művészeti, színházi, de még csak rendes társadalmi élét is hiányzik. A „Nagyasszony* utat mutat nekem ...“ Egy tanítónő Írja: ,„... Egy év óta tanítok kisvárosi iskolában. Eleinte kicsit lehangolt és elkeseredett voltam itt az idegenben. Minden lelki küzdelmemben egyetlen támaszom a kedves „Nagyasszony*. Minden uj szám vigaszt és üdülést jelent számomra.. .* Férfi tollából erednek a következő szavak: „.... A „Nagyasszony* visszaadta hitemet a nőkben..." Hasonlóképpen csendül fel több hang, amelyek folyóiratunknak magyarság-fenntartó karakterét hangsúlyozzák. Soraimat zárva, újra felhívom kedves Asz- s zon yteefcvér elmet: Fizessünk elő a „Nagyasszonyára és segítse elő mindenki, hogy lapunk elérje azt az elterjedést, amit megérdemel — és amire itt nagy szükség van. Tiszaháti. 9)íagyar asszony lapja a Rendelje meg a P. Hf. ff. kiadóhivatalában Ára egész évre 36 K, számonként 3.50 K Virsife Mária i AZ ÁLLAT IGAZSÁGOS A főnök nr ma — Isten tudja, mért — rosszkedvűen jött az irodába s a derék, dolgos hivatalnokot goromba szóval szidta, gyalázla. A tisztviselő nyelt egy keserűi és hallgatott Nem védekezhetett; a főnökével nem szállhat szembe, ha zsarnok Is, de ő ad kenyeret. A hivatalnok délben hazajött. — Sötét gejzírje a nyelt örömnek feltört belőle és csendes, szelíd feleségére durván ráförmedt. Az asszony szeme könnyesre tágult és hallgatott Nem védekezhetett, férje-urától el kell ezt tűrni, hisz ő keresi meg a kenyeret A férfi elment Az asszony tett-vett, körötte csetlett-botlott kisfia és a szegény nő maga sem tudta, mért kellett a kicsit megszidnia. — A gyerek szája sírásra görbült, de hallgatott. Nem védekezhetett; — anyussal nem szabad feleselni, mert ő ad tiszta ruhát, kenyeret. A gyerek a kertbe vonult busán, felkuporodott egy padocskára s a lábához simuló macskának bajuszát durcásan megcibálta. Felnyávogott a macska rekedten a karmának véres, fájdalmas nyomát otthagyva kis kínzójának kezén elmenekült tetőn, palánkon át.------Az állatnak ösztön a törvénye, ig y támadóján bosszút tud állni; mig mi csak lefelé merünk ütni, egymás szegény, gyáva rabszolgái. Receptek FINOMABB KÖMÉNYMAGLEVES Nem túl zsíros csontot kevés zöldséggel és kellő sóval megfőzünk. Szép barna rántást készítünk, beleadunk égy kanál köménymagot, egy negyedfej hagymát, (egészben hagyjuk, mert tálalás előtt kivesszük), a főtt csontlével feleresztjük és 10—15 percig főzzük. Tálalás előtt a tálba, amibe beadjuk, egy tojás sárgáját keverjük el, lassan ráöntve a levest, nehogy a tojás összefusson. Különösen finom ízt ad a levesnek, ha a sárgájához két-három kanálnyi tejszínt keverünk. HALIKRALEVES Többféle zöldséget karikára vágunk és a hal fejével, farkával, kevés babérlevéllel, izlésszerint sóval főzni teszünk. Ha már minden megfőtt, híg rántást csinálunk, a jól kimosott halikrát beledobjuk a rántásba, ráöntjük a hallevet, jól felforraljuk, majd ecettel, sóval ízesítjük. Finomabbá teszi a leves izét, ha a tálaláskor tejfölt, vagy tojássárgáját verünk a levesestálba. Stíriai metélt. Egy Ml kg. sátán áttört tehéntúrót összegyúrunk 15 deka liszttel, 2 tojással, 1 deci tejfellel, 1 evőkanál cukorral, csipet sóval Jól kidolgozva, vastagra kinyújtjuk és széles metéltre vágjuk. Kifőzzük sás* vizben és tiszta szűrőn jól lecsurgatjuk róla a vizet Egy tűzálló edényben elkeverünk 7 deka vajat, H deci tejfellel, Vá kanál por* cukorral, kevés reszelt citromhéjjal, 3 tojás sárgájával, 5 deka mazsolát és a 3 tojás kemény habját adjuk hozzá. Vigyázva bele vegyi tjük a metéltet is és a sütőben megsütjük. «. E.
