Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-01 / 50. (3381.) szám
xza 2 q^<arMAG^AR-fflRjyg> —H^waBMWBKaM JHIIilB III Hl—reBBMMBgS 19S4 március 1, esffiflrtglk, A koalíció tárgyalás alá vette a viszleszámitolási bank tervét Prága, február 28. Jelentettük, hogy a köz- társasági elnök a nemzetgyűlés őszi ülésszakát bezártnak jelentette ki és hogy a képvi- selöházat és szenátust a tavaszi ülésszakot nyitó ülésre március 6-ikára hívta össze. A szenátus március 6-iki plenáris ülésének tárgysorozatán két mentelmi ügy szerepel. Március 6-án a plénum után a szenátus külügyi bizottsága is ülést tart. A képviselőház március 6-iki ülésének napirendjét az elnökség csütörtökön állítja össze. Holnap, csütörtökön a takarékossági bizottság tart ülést, amelyen a belügyminiszterré kinevezett dr. Cerny képviselő helyére uj bizottsági elnököt választanak. Jelöltként főleg Beran képviselőt emlegetik. A koalíciós pártok hatos bizottsága ma délután kezdte meg a visszleszámitolási intézetre vonatkozó tárgyalásokat, ezek azonban egyelőre nem haladták meg a tájékoztatás és a kölcsönös véleménykicserélés méreteit. A koalíciós pártok hatos bizottsága most naponként tart értekezletet. Az elmúlt évben 50.000 zsidó vándorolt ki Palesztinába Jeruzsálem, február 28. Az elmúlt 1933. évben 39-000 zsidó vándorolt be Palesztinába szabályos bevándorlási bizonylat alapján. Ezenkívül 20.000 azoknak a bevándorlónak a Száma, akik mint turisták étkeztek Palesztinába és itt huzamos tartózkodásra megtelepedtek. Ezek az úgynevezett illegális bevándorlók utólagosan folyamodtak tartózkodási engedélyért. Az elmúlt évben tehát összesen 50.000-rel emelkedett Palesztina zsidó lakosságának száma és jelenleg már 280.000 zsidó van összesen Palesztinában. Budapesten tanácskozik az Interparlamentáris unió Budapest, február 28. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentés-e.) Az interparlamentáris unió végrehajtó bizottságának januárb*r párisi ülésén hozott határozata értelmében az unió- nak a munkaidő leszállítása és a különböző demográfiái kérdések tanulmányozására kiküldött albizottsága március elsején összeüli Budajpes- ten és tanácskozásait szombat estig folytatja. Miért késik a volt megyei alkalmazottak fizetésének és nyugdijának szabályozása? Keresztury szenátor közbenjárása a belUgyminiszfériu-r.ban — A minisztériumok hatásköri vitája Prága, február 28. Szlovenszkón és Ruszin- szkóban számos volt megyei alkalmazott van, akik hosszú évtizedeket töltöttek megyei szól-: gáláiban e életük alkonyán a megyei igazgatás megszűntével, illetve átszervezésével elvesztették állásukat és azóta még mindig nem rendezték teljesen szerzett nyugdíjigényüket. Mintegy 454 ilyen nyugdíjas, vagy annak hátramaradottja, továbbá vagy 100 utbiztos 9 mintegy 200 ufkaparó él hosszú évek során át a legnagyobb bizonytalanságban. A szlovén szkói országos képviselőtestület, mint a volt megyéket, majd zsugákat helyettesítő autonóm képviselet inár 1929-ben, majd 1931-ben hozott határozatával rendezte a iveit vármegyei alkalmazottak szolgálati és fizetési viszonyait s e határozatait mióg 1931 októberében a belügyminisztérium elé terjesztette jóváhagyás céljából. A nyugdíjasok egyenjogúsítására vonatkozólag az országos képviselőtestület ugyancsak niég .1930 októberében hozott határozatot s ezt is még 1931-ben felterjesztette jóváhagyás céljából a belügyminisztériumnak. E határozatokat azonban a belügyminisztérium miodezideig nem hagyta még jóvá. A magyarság pártjainak törvényhozói már több ízben közbenjártak s interpelláltak az illetékes minisztereknél, hogy e szerencsétlen volt köztisztviselők sérelmet orvosollas- sák, s minden alkalommal Ígéretet is nyertek erre. Az orvoslás azonban máig is késik. Keresztury József szenátor ezért legutóbb ismét eljárt ez ügyiben a belügyminisztérium - bam dr. Urbanek főtanácsosnál, akinek asztalán az országos képviselőtestületnek ez ügyben hozott két határozata fekszik. Dr. Urbanek a szenátornak kijelentette, hogy az ügy végleges rendezése azért késik, mert egyrészt a* országos képviselőtestület határozata a volt megyei alkalmazottak fizetési viszonyának szabályozására vo- natkozálag annyira eltér a többi állami alkalmazottak fizetési szabályzatától, hogy azt eddig a belügyminisztérium nem hagyhatta jóvá. Másrészt a volt megyei nyugdíjasok nyugi lletméuyeinek szabályozása nemcsak a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik, hanem egyúttal a közegészségügyi és a közmunkaügyi minisztériuméba is. A határozatok most ott vannak ezeknél a minisztériumoknál, s ha az általános pénzügyi helyzet csak némileg is javulni fog, akkor hamarosan elintéződik ez a régen húzódó üigy is, mert a legnagyobb akadály a pénzügyminisztérium elutasító álláspontja. Végső fokon ugyanis még ez a minisztérium is kompetens ebben az ügyben. Tehát négy minisztérium hatásköri vitájától, illetve megegyezéséiül függ közel ezer önhibáján kívül elszereucséílenedétt volt megyei alkalmazott életsorsa. Tudomásunk szerint Keresztury szenátor újabb interpellációt készül benyújtani a volt megyei nyugdíjasok ügyében. A minisztériumok hatáskörére vonatkozó törvény hiánya a közélet sók egyéb más terén ■is nagyon káros következményekkel jár. Az unifiikációs minisztérium már csaknem másfél évtized óta Ígéri az állami költség- vetések beterjesztésekor a hatásköri tör- v én y j ava s 1 a t elk és zités ét, de erre az egyes minisztériumok féltékenykedése miatt eddig még nem került sor. Benes pártja lapvállalatának estüapja, a Vecerni öeeké Slovo legújabb számában a minisztériumok hatásköri vitájának egyik legutóbbi káros kinövéséről ír, amely nagyon sok állástalan fiatail mérnök érdekét sérti- A lap szóról-szóra ezeket írja: „A mérnökök szervezete mozgalmat indított, hogy a fiatal állástalan mérnököknek állást szerezzen. Nem is annyira ekziiszténeiéről van szó, hanem osak arról, hogy az idők múlnak s a kitanult fiatalok, akiknek nincsen alkalmuk gyakorlati foglalkozásra, lassan elfelejtik mindazt, amit tanultak. Ma pedig álláskeresőnél bizonyos gyakorlatot kívánnak meg. Hol vegyék ezt azonban ezek a fiatalok, amikor többévi gyakorlattal bíró tapasztalt mérnökök közül is nagyon sokan állás nélkül vannak. Végüli is a hatóságokkal megegyeztek abban a tervben, hogy a fiatal mémökő- két beosztják az egyes közhivatalokba, ahol. előkészítenék az országutak, vizszabályozás, közhasznú villanytelepek stb. munkálatait. Miinthogy az ezzel járó kiadások a munkanélküliek segélyezésére fordított összegekhez] jj viszonyítva nem voltak nagyok, e pénz előteremtését meg is ígérték. Az akciót azonban ! miindezideig nem lehetett végrehajtani, mert, két minisztérium vitatkozik azon, hogy melyiknek hatáskörébe tartozik a döntés. A pénz1 tehát megvolna, de nem intézték még el, hogy kinek kell ez ügyben döntenie. így a fiatalok- ] nak még várniok kell." Hangsúlyozzuk, hogy kormánypárti lap írja ezeket. Annak a kormánypártnak a lapja,; amelynek négy minisztere ül a kormányban, tehát volna módja rá. hogy ez áldatlan állapoton segítsen, ők azonban következetesen betartják a régi mondást: ne tudja a bal, mit csinál a jobb. Sajtójukban harcolnak ugyan a közigazgatási fonákságok ellen, a kormányban ülő képviselőik pedig jóváhagyólag bólogatnak rájuk. Vagy talán nem olvassák saját lapjaikat? ... maBmsmmmmammmaBBBBsmamBOF — Az országos keresztényszocialista párt \ nagyszabású körzeti értekezletet tartott Privi- $ gyén. Pozsonyból jelentik: Az országos keresz- tényszocialista párt privigyei körzete e napokban nagyszabású értekezletet tartott, amelyen megjelent huszonkét helyi szervezet képviseletében 51 tag. Brogyányi Gyula körzeti elnök hatásos megnyitó beszéde után Petrásek Ágoston tartománygyülési képviselő az országos választmány tagja 'hosszú beszédben foglalkozott a mai politikai helyzettel és beszámolt arról a munkáról, amit a párt végez az országos képviselőtestületben az őslakosok érdekében. Kitar- | tásra buzdította a jelenlevőket e kérte, hogy a párt eszméit a gyakorlati életben is valósítsák: meg. Utána Truchly Alajos körzeti titkár tájékoztatta hallgatóságot a körzet fontosabb ese- j ményentől, végül pedig Tarnóczy Antal Intézett lelkes buzdító szavakat a jelenlevőkhöz. A körzeti vezetőségbe elnöknek választották meg Brogyányi Gyulát, ügyvezető alelnöknek Tar- * nóczy Antalt, ál-elnöknek StiffeJ Istvánt, titkárnak Herczeg Péter, jegyzőnek Svitok Józsefet, ellenőröknek Misik Mihályt és Valent Józsefet, ' .! pénztárosnak Ohilo Mihályt. Második stseeeftostrfás Regén# Ida: Taiíh BMwiti 1 — Mary Lou — Mrs. Lorrimer most egyszerűen igy szólította a leányt — ... ő az/t hiszi, hogy maga az a lány. Nincs tisztában a dolgokkal •.. úgy látszik nem gondol rá, hogy köziben sok idő telt el... az a lány akkor lehetett annyi idős, mint most maga. ő azt hiszi, hogy a lány most visszajött hozzá. És hogy itt marad vele- Valószínűleg rendkívüli hasonlóság van közte és maga közt. Legalább is ő úgy látja, szegény, fáradt agyával és elkiin zott szivével, melyet olyan erős próbára tett a sok szörnyű élmény és ez az egy nagy csapás 1 Mikor . •. mikor magához tért, borzalmas volt. Alig tudtam megnyugtatni. A lányt hívta ... magát hívta ... őrjöngött a félelemtől, hogy elment, látni akarta, hogy megbizonyosodjék: nem-e hagyta el megint. Peter és én nagynehezen a szobájába vittük. Áztam megjött dr. Mathews, aki hosszú évek óta a háziorvosunk és jó barátunk. Elmondtam neki mi történt. Altatót adott be neki. Utána leültünk, hogy megbeszéljük ezt a különös helyzetet Az oirvos aztán meggyőzött engem arról... — Elakadt a szava és Mary Lou elszoruló szívvel látta, hogy a barna szemek fényes kömy- nyekkel telnek meg. A nehéz cseppek a kezére hullottak, a lány kezére, melyet még mindig kétségbeesetten szorított az asszony. ... Végre folytatni tudta: — ... Én ... én nem is tudom, kérhetem-e ezt magától... de.. minden ettől függ... a fiaim egészsége, a jövője. az egész élete. Ha itt maradna, Mary Lou? ... Ha megtenné... ha megjátszani? ... — Megjátszanám? — kérdezte halkan Mary Lou — Mit? .. — Hogy maga az a másik lány... az igazi Delight? — az asszony könyörgött. Mary Lou dermedten bámult rá. Nem akart hinni saját fülének. — Maga élt külföldön — suttogta Mrs. Lorrimer, — és. •. — itt mosolyogni próbált a szerencsétlen anya — . •. megfelel a hirdetésben kívánt követelményeknek. Egészséges, jókedvű, okos, müveit... — De-., megjátszani, hogy valaki imás vagyok?-.. Valaki, akit ő szeretett?... A felesége? —- Mary Lou bíborvörösre pirult. Mts, Lorrimer arca is piros lett. — Erről a leérd és ről már beszéltem dr. Mathews-szel. Neki kész terve van már erről. Ha maga ... beleegyezik, akkor megtárgyaljuk a doktorral ezt a dolgot, mielőtt maga újra találkozik Travers-szél. — Szelíden, meg- inditó szomorúsággal tette hozzá: — Úgy igyekeznénk, hogy maga jól érezze magát itt... és. természetesen ... meghálálnám ... Mary Lou naigyon oda volt a rémülettől. Gyorsan mondta: — Kérem, ne beszéljünk erről... — Kell beszélnünk róla. — Az asszony érezte, hogy a remény uijra beköltözik a szivébe és rámosolygott a lányra. — Utóvégre maga állást keresni jött ide. Én fizetnék magának havi háromszáz dollárt... persze, min-, dene megvolna itt... az otthona, a ruhái. Természetesem erről a megállapodásról rajtunk kívül nem fog tudni senki. A cselédség csupa régi, odaadó ember, azokban megbízhatunk. Mióta Travers... beteg, csak a legjobb barátaimmal érintkezem. Azoknak' azt fogjuk mondani .hogy maga a vendégünk. Mary Lou levegő után kapkodott: — De havi háromszáz... az rengeteg ... — Jó üzletember sohasem lesz magáiból — 'simogatta meg Mrs. Lorrimer. — Még nagyon is kevés. Amit én magától kérek, azt semmilyen összeggel nem lehet megfizetni. — Én... — Mary Lout elhagyta a bátorsága. — Hogy tudom ezt megcsinálni, szerepet játszani, hazugságban élni?... Mit fog ő gondolni', ha megtudja... gyűlölni fog bennünket! — Tudom — felelt halkan Mrs. Lorrimer. — Én is gondoltaim erre, de ezt meg kell kockáztatnunk. Ha vissza tudjuk adni az egészségét és az életkedvét, ha világosságot tudunk teremteni szegény agyában, akkor . •. akkor talán megérti és nem itél el bennünket. Istenem, én értem, ha maga őrültségnek tartja az egészet, nem is volna jogom erre .kérni. Maga még olyan fiatal és én egészen idegen vagyok magának, de... ha tudná, milyen kétségbeesés van bennem! Szörnyű volt ez az utolsó tiz év.., Mary Lou agyában egymást kergették az álmok és gondolatok. ... Tulajdonképpen olyan az egész, mint egy tündérmese. Ez a pomipás kastély, az asz- szony,. akit az első pillanatra megszeretett és akiben vakon megbízott, a. gyönyörű környezet... és ez a játék, melyet ő titokban már annyiszor játszott... Szerette azt álmodni, hogy ő nem önmaga, hanem valaki más.. • Most élnie kell ezt az álmot, szerepet kell játszania. És ezért — havi háromszáz dollár! ő. hiszen ez valóságos vagyon, ebből félre lőhet tenni, segíteni lehet vele másokon!... Ragyogó szemmel nézett Mrs. Lorrimerre. — Talán csakugyan őrültség és meg se valósítható — mondta: — de... megcsinálom! Igyekezni fogok, minden tőlem telhetőt megteszek, ha igazéin azt hiszi, hogy segíthetünk vele... rajta... — A végén már nyugodt, határozott volt Mary Lou hangja. Érezte, hogy az asszony karjai átfogják, hallotta. hogy remegő ajakkal tördeli a hála szavait. az ő arca is nedves leit a könnyektől, melyeik a másik arcon végigfolytak. Tgy aztán Mary Lou egyszerre csak rájött, hogy a legteljesebb mértékben megfelelt azoknak a követelményeknek, amelyeket a ma reggeli hirdetés felsorolt — csak ma reggel történt volna?... hihetetlen! — mert ugyan van-e valaki, aki ilyen különös szerepkörhöz alkalmazkodna és „egyéniségét" oly teljesen ..feladná", mint ahogy ezt most ő fogja tenni?!. 5. FEJEZET- Az összeesküvők. Néhány pillanat múlva Mary Lou már dr. Mathews előtt állt. Az orvos testes, idősebb úriember volt, mélyenülő szemei bölcs jóin- , dulattal szemlélték a világot. Kellemes hangja volt és érdekes oroszlámfeje, ami körül dús, göndör, szürke haj rüpd'ösött. Kezet szőri tott- Mary Louval — Miss Tfbunston — mutatta be a lányt Mrs. Lorrimer. — A kisasszony épp most ígérte meg nekem, hogy segíteni fog a kísérletünkben és vállalja a neki szánt szerepet. Dr. Mathews hosszan, figyelmesen nézett Mary Laura. Aztán komolyan bólintott, mintha némán mondta volna egy önmagának féltett kérdésre. — Igen, ez a leány alkalmas lesz rá. Szerencse, hogy éppen ez a fajta — gondolta az orvos — ha másfajta volna, aligha merné rábízni a dolgot... Leültek. Mary Lou nyugodt volt. Most, hogy imán elszánta magát, bátran akart szembenézni minden eshetőséggel. Mrs. Lorrimer szívéiben a remény és félelem váltogatták egymást. Az orvos pedig — az orvos olyan derűsen és természetesen viselkedett, mint, aki egész életében egyebet sem tett, csak csalafintaságokat eszelt ki, megtévesztésekben segédkezett és összeesküvéseket szőtt. — A fiú elaludt — kezdte. Travers Lorrimerre még ,ma sem tudott, úgy gondolni, mint felnőttre, hiszen csecsemő kora óta ismerte, ő gyógyítótta a fiatalságnak gyermekbetegségekkel, bokaificainodásokkal, fejbe törésekkel gazdag korszakában, ő állt mellette azóta is, hogy összetört lélekkel visszakerült a nagy háborúból. (Folytatjuk.} I