Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)

1934-02-08 / 32. (3363.) szám

1934 február 8. o&ütiörtöik.

TRAGAI-MAG^ARFírRLSP5zmHÁz-KönWKaLTaRA

^^n^SK^lak^^V!Vff^BUUKlO^SttKnSBXkMiOfBB3SBLSUf!fíi »!«r-' l^r

Shakespeare és Stavisky

forradalmat és igazgató-válságot idéztek fel a C Francaisben

Pár is, február 7. Páriismak a Stavislky- Üggyetl kapcsolatosan namcsalk uocai forradal- raa és barír ilkádij ad vannak, hanem a Stavisky- ügy hullámai elöntöttük a legelőkelőbb párisi színházak egyikél, a Comédiie Francaiét, és a sziniházforradalmat Staivisky-Shakeispeare szerzői együttes idézte elő. A szenzáció valóban szenzációs és nyitjái a politika boszorkánykonyháján kell keresni. A politikai zűrzavar ugyanis véletlen kifejezést nyert Sbaikespeare révén ebben a színháziban és mert ima miniden francia fülbe vült állapotban idegeskedik és érzékenykedik, Shakespeare évszázados mondásait magúikra aplákáMák a nézőit: Páris azt. hitte, hogy a Comédie Francaise igazgatója SbaJkespeare-el mondatja el azt, amit maga nemi mert Párig arcába vágni.

A Comedie igazgatóját. Emilé Falbret váratlanul nyugdíjazni akarták. Történt ez azért, tő ért előadta Shakespeare Goriolánusát. A tájékozatlan olvasóik azt gondolhatják, hogy Shakespeare bukott meg és ezéirt kellene az igazgatónak nyugalomba vonulnia. Azonban ennek éppen az ellentéte áll: az igazgató azért bukott meg majdnem, mert a darabnak Sta- visíky teremtette légkörben váratlanul óriási, elleniben politikai izü sikere volt. A siker sokszorta nagyobb volt annál, aminőt az igazgató remélt és a francia kormány megengedhetett.. Shakespeare marandóságánalk ujaibb csattamós bizonyítéka volt a siker, de a sikert követő fejlemény is. Kiderült, hogy Shakespeare olyan jól ismerte az emberi természetet, hogy számára Stavisky és a francia kormány egyes diszkleditált miniszterei sem képezhettek ki vételt. A Coanedie közönsége úgy találta, hogy az a kemény kritika, amelyet az angol költő a római Coriölánus szájába ad a

latin köztársaság ellen, igen pontosain ráillik a harmadik köztársaságra is, amelynek a Co- riolánus-belihez némi köze van. Kiderült, hogy az idő nem változik, ellenben mi sem változunk: Stavisky és néhány francia politikus bebizonyította, hogy Coriolánns óta minden maradt a régiben- A francia közönség gyerekesen örült ennek a felfedezésnek és örömében hangosan tüntetett; Shakespeare mellett és persze a mai rezsim ellen.

Vájjon mit tesz ilyenkor a bölcs kormányzat? Komikumnak is sok lett volna, Shakes- pearet betiltani. Az öreg angol zseni ítélete megfellebbezhetetlen. A francia kormány gondolt egyet és úgy tett. mint az egykori férj, aki — mikor megtudta, hogy távollétében felesége megcsalja, fogta magát és — kidobta a sezlont. A francia kormány Shakespeare- rel kapcsolatosan nem akart még egy világ- botrányt és ezért az történt, hogy kidobták és nyugdíjazták a díványt: Falbre igazgatót és helyéibe kineveztek a Comedie igazgatójává egy közbiztonsági tisztviselőt. (Fabre szerencséjére a közvélemény megakadályozta az „iUtód“-ot az igazgatói szék elfoglalásában.) Ez igen tanulságos eset, különösen azok számára, akik minden konzervatív véleménnyel szemben Franciaországot szokták hangoztatni. anint a szabadság klasszikus hazáját.

A közönség ezzel, az elintézéssel nem volt megelégedve- A Coriolánns előadásán most már még nagyobb tüntetésibe fogott és most már Fabre igazgató mellett tüntetett. Nem lehetettem, hogy -Shakespeare is meg fogja buik- tatni a francia kormányt, mert ami Stavisky- nak sikerült, az sikerülhet neki is. (Amint lapzártakor jelentik: sikerült is!)

A bécsi gyermekek balatoni nyaraltatása érdekében

nagy müvészestélyt rendeztek a bécsi magyar követségen

ölven bécsi gyermekei helyeznek el a balatoni üdülőkben

Bécs, február 7. Az itteni magyar követség és a magyarországi egyesületek szép jelét adták Bécs lakossága iránti szeretefülknek és jótékony érzéseiknek. A bécsi magyar követségéül nagyszabású müvészestet rendeztek, amelynek jövedelmiét arra fordítják, hogy az üdülésre szoruló bécsi gyermekek közül körülbelül ötvenet elhelyeznék a Balaton partján létesített, üdülőhelyeken. A budapesti Gyenmekszanatórjum Egyesület rendezte a mü vészes tét a bécsi magyar követséggel karöltve és minit dr. Csiszárik c- püspök, rendkívüli meghatalmazott miniszter az egyesület nevében tartott bevezető előadásában kifejtette, a bécsi szegény gyermekeknek, nemzetiségre való tekintet nélküli alkalmat akarnak adni, hogy néhány hetet a Balaton melletti egészséges vidék levegőjében töltsenek el. Az estély fővédnöke dr. NeÜky Jenő magyar követ volt.

A nagysikerű miivészest zsúfolt teremben folyt te és annak eredménye lehetővé teszi, hogy legalább ötven bécsi gyermek jusson el a Balaton partjára.

A résztvevő művészek-a legönzetlenebb módon álltak a nemes cél rendelkezésére és a bécsi OpemaJház igazgatójának, Glemeus Krau.-znak köszönhető, hogy az Operaház neves miivészei is szerepet vállalhattak a műsorban. Dohnánvi Ernő, aki éppen amerikai körútra készül. Budapestről érkezett kizárólag abból a célból, hogy rész tv egyen a hangversenyen- Beethoven és Liszt müvein kívül sajái szerzeményeit is eljátszotta zongorára és szereplése ismételten megerősitette eddigi világhírnevét. Amdai Rózsi kamaraén ekesnő Cerné Károly zongorakisérete mellett énekelt áriákat a Mignonból és égjél') operákból- Meleg lebilincselő hangja a ráadásképpen elénekelt magyar dalban különösem frenetikus sikert ért el. Pécsi Blanka mély benyomást keltőn adta elő Kosztolányi Dezső ,.Mi marad?" című költeményét és Anion Wildgams „Laciiéin" című versét.

] Számthó Emid Kodály, Zádor és gróf Eszter- i házy Ferenc modern dalaiból adott elő Ula- j hovsky zoímgaraikiiséirete mellett. Mindketten ; megérdemelt, nagy sikert arattak. Ezután Bokor Margit énekelt a „Wiind;sori víg asszonyok" ciniü operából és fiaitalos hangjával, ragyogó temperaimienituimával úgy e darabokban, mint Lehár „Szerelmes vagyok" cimü dalában meleg ovációkat ért el. Angerer Margit előkelő és stílusos szereplése után Pataky Kálmán kamaraénekes az „Afrikai nő“-hől adott elő áriákat kitűnő diszpozicióban, Melíler Erich zenekari hatású zongorakisérete mellett.

Az előkelő közönség, mély zsúfolásig megtöltötte a követség nagy márványtermét, a legmelegebb tetszéssel fogadta a kiváló művészi műsort Megjelentek többek között: a magyar követ a követség teljes személyzetével, Batthiány hercegnő leányával, Fürsten- berg herceg, gróf Apponyi Antal és leánya, gróf Palílavicini. gróf Zichy Ernő, de Vaux báró szolgálaton kívüli követ, báró Nagy Géza, Köves bárómé és fia. Schossfoerger báró, stb., stb- Az estély sikere elsősorban dr. Já- nossy Dénes osztályfőnök fáradozásának köszönhető.

(a) A Kazinczy Társaság sikerült kulturcstje. Kassai szerkesztőségünk jeleníti: A Kazinczy Társaság hétifőn rendezte meg harmadik kulturestjét a Polgári Társaskör nagytermében, melynek műsorán dr. Feley Lóránd nyugalmazott tanár tartott vetített képékkel illusztrált előadást. Tut-aneh-Amon koráról és sírjának felfedezéséről. A végig érdekes és nagy érdeklődéssel kiéiért előadásit a közönség sok tapssal köszönte meg. Ugyancsak szép sikert aratott a műsor további szereplője is Kalílus Zoltán személyében, aki Vieuxtemps Fis-moll hegedűk oncertjét adta elő dicséretes virtuozitással Szirmav Mária jól alkailmazíko- dó zongorakisérete mellett. A műsort Gönczy Gábor, a társasáé ügyvezető-elnökénék zárószavai rekesz tették be

A „Nemzeti Kultúra“

lí. évfolyamának l. száma

Az Aiapy Gyula szerkesztésé ben s a Szlo- venszkói Magyar Kultur-Egylet tudományos szakosztályának kiadásában megjelenő magyar kisebbségi tudományos szemle, a „Nemzeti Kultúra" legújabb, a második évfolyamot indító száma rendkívül gazdag és nvós tar tatommal jelent meg.

Császár Elemér egyetemi tanár alapos és tanulságos tanulmányi közöl Katona Józsefről és a Bánk bánról. Kimutatja, hogy Katona, mint iró és mint ember, egyaránt sokkal nagyobb volt, mint amilyennek a köztudatban él, Bánk bánja pedig — Shakespearet kivéve — imirideu külföldi drámával felveszi a j versenyt. — Aiapy Gyula folytatja tanulmányát a morva-cseh és magyar érintkezésről és a magyar középkor végéig jut el. A nagyszabású történelmi tanulmány e fejezete a fiatal cseh Vencelnek magyar királlyá koronázásától egészen Zsigmondi iák a magyar trónra léptéig tart. A magyar történelem legfényesebb szakasza az Anjouk uralkodása, amikor tetőzéséhez ért el a magyar expanzió és Anjou Lajos Európa leghatalmasabb fejedelme lett, IV. Károly német császár és cseh királynak sógora, egy időben félelmes ellenfele, Ez az irtás nagy tanulmányok leszürö- dése és közvetlenül kellemes formában nyújtja a nagy anyag tárgyilagos és egyben könnyen olvasható feldolgozását. — Fullajtár Ernő a zoboni bencés apátság történetével ismerteti meg az olvasót. Ennek a cikknek egyik nagy érdekessége a Zobor névvel foglalkozó filológiai magyarázat, amely történelmi szempontból is fényt dérit az ősrégi apátságra. Igen érdekes az apátság belső életének szinte regényszerü és mégis élethü leírása — egy nagy regény kiindulópontját és gerincét képezhetné ez. — Aiapy Gyula a pozsonyi arzenál történetéhez ir adalékokat. A mohácsi csata utáni idővel kezdi, amikor Mária királynő Zápolya! János megtévesztésére Komáromba és nem Pozsonyba hívja össze az országgyűlést. Kevéssé ismert dolgokat mond el azzal kapcsolatban, hogy Pozsony két évszázadig arzenáljával pompásan teljesítette védelmi hivatását a törökökkel szemben, de a XVIII-ik században megszűnt hadászati jelentősége. — A gazdia,g Adattárban egy komáromi polgár 1608. évi érdekes végrendeletét, majd Kadizáde Ali budai basa és Beker esztergomi begllerbég pompás magyarsággal írott leveleit olvassuk, az okleveleket a komáromi ivárosi jegyzőkönyvek őrzik- Etbey Gyula, a kiváló története u vár

II. Rákóczi Ferenc seregének létszám- és szükségleti jegyzékét és II. Rákóczi Ferencnek az erdélyi követek ünnepélyes fogadására kiadott rendelkezését közli. Herczeg Ferencről jubileuma alkalmából pompás méltatást olvasunk Tarkanyi Tihamér tollából. Az elhunyt Takács Menyhért prelátusról nekrológot, életrajzi adatokat és munkáinak jegyzékét a szerkesztő közöl. Herczeg Ferenc Emlékezései I. kötetét, Kemény Lajos: A pozsonyi vár és a Váralja cimü munkák ismertetése mellett a Művészet rovatban Nagy Barna tanár a Jókai-Egy esölet szépművészeti kiállításáról ir ismertetést.

A „Nemzeti Kultúra" 1934. évtől évi hat füzetben jelenik meg, előfizetési ára azonban változatlanul marad 40 korona, iskolák és könyvtárak részére pedig 30 korona. Megrendelhető Komárom, Kultúrpalota 6.

(*) Fodor létrán kM9aJ kéjJdállitása, A kasoai múzeumban mutatkozott be elsöizben Fodor István, a fiatal gölnici származású feetömüvész 140 darabból álló kollekcióval a szlovenszkói köoöuség- nek. Fodort a középkori mesterek műalkotásai tartják fogva vonzó körükben és különösen az olaaz reneszánsz óe a németalföldi íestö-titáuok voltak rá olyan hatással, hogy nem tud tőlük szabadulni. Fodor a nagy mesterek müveit másolja, azonban ezek a másolatok egy belső telki kapcsolatnak az eredői. A bravúros technikától eltekintve a maga szempontjából és a maga számára ujm átéli a nagy müveket. Raffael, Tizian. Coreggio, Rubens, Rembrandt müveit állította ki élet.hii másolatiban. Előadásmódja a konzervatív művészet szemléletéből ered. Egyénieskedő művészi tudásokkal nem találkozunk sehol, mert Fodor István százszázalékosan felolvad e mesterek lelkében, lgeu sokat tanult tőlük, többek között a rajz és a festés technikáját és nem hiába töltött hosszú időt a velencei, firenzei, amstermdami és párisi képtárakban. Ezen a kiállításon hatalmas anyaggal szerepelt. Érdekesek eredeti festményei is, amelyeken természetesen a fentebb vázolt hatás nem marad el. lefokozott tónusú képeit szelíd melanohólia jellemzi. Néhány gótikus templomi interieurjén finoman hatnak a letompitott sziuhatások. Tanulmányfejeit a rajz biztonsága és a szinfokozás harmóniája jel- le.tímzi. (Dr. F. A.)

(*) Egy párisi filmszeuzáció. Páriáiból jelentik: Most mutatták be Páriában a „Marignan" f i 1 n ns z. i níhá zJbain először a „Les Misér ables" cimü filmet, amely Viktor Hugó világhírű regénye után készült. A film Paitlié Nalhati íiltn- komsaernjelben készült és erre a francia nemzeti filmre rengeteget áldoztak. A film elkészítése egy tejjes évig tartott. Az óriási anyagól három részire osztották be és ezeket külön-külön mutatják be. A bemutatón egész Páris jelen volt és a film óriási sikert aratott. Az előadás nyolc órakor este kezdődött és éjjel három órakor ért véget, mert ezúttal mind a három részt egyezerre mutatták be- A bevezetéstől, a magyarázatoktól és a szünetektől eltekintve a film lepergése öl óra hosz- sziat tartott. A film zenéljél Artbnr Hou-oger, a hites avantgardista zeneszerző irta. A főszerepben Harry Baur aratott nagy sikert Baurit a közönség a Dávid Golder című világsikert aratott filmből ismeri. A filmjei enetek fölvétele száznegyven két nap és huszonegy éjszaka munkáját vette igényibe és a fölvételekhez töibíb mint háromezier jelmezt készítettek. A teljes fűimben 8904 statiszta működik közre. A francia sajtó egyöntetűen megállapítja. hogy ez a film a francia filmgyártás osucstel ijes itiménye.

(*) A rimaszombati Magjai Dalegylet vasárnap este szépszámú közönség előtt tartotta meg hangversenyét id- Halász József karnagy vezetésével. A pompás hanganyaggal rendelkező férfikar minden egyes száma egészen kivételes művészi élvezetet nyújtott. Külön eseménye volt az estélynek Koekó Lenke és Szabó Sári szavalata, valamint dr. Halász István zongoraszáma. Tanka Jenő bankigazgatónak, a losonci Magyar Dalegylet kiváló szólistájának vendégszereplése gyászeset következtében elmaradt. Helyette Durda Jánosné szerepelt magyar müdaloíkkal, amelyeket Oláh Kálmán és cigányzenekara kísérete mellett adott elő. A nívós és jólsikerült dalárdái estélyt társasvaosora követte.

(*) Előkészületek a szegedi szabadtéri játékokra. Szegedről jelentik: A szabadtéri játékok rendezősége már megkezdte az előkészületeket az idei szabadtéri játékok megrendezésére. Elhatározták, hogy a Templom-téren tribünt építtetnek és hogy Kle- belsberg Kunó gróf tervét — hogy Szeged tegyen a magyar szabadtéri játékok központja — megvalósítják. Már szervozik ie a szegedi szabadtéri játékok állandó gárdáját. Eziclén is Az ember tragédiáját akarják előadni és az idei játékok augusztus 14-én kezdődnének. Legalább hat. de talán tiz ünnepi előadás lesz. A rendezőség idegennyelvii prospektusokat küld szét. mert a külföld figyelmét I is fel akarják hívni a magyar Salzburgra. Erősen j készülnek a soproni ünnepi játékokra ie, amelye- j ken a „Háry Jánost” fogják előadn:

Komáromi színházi esték

Komárom, február 7. A nyugatszlovenszkói színház egy hónapja van Komáromban s az előadások nagyobbik része szép sikert jelent a színháznak. Néhány prominens színész valóban a művészet magaslatain jár, viszont sok kezdő van a színtársulatnál, akik a jelent alig repre-tntálhatják, legfeljebb az ígéretes jövőt. Az előadások között mindig van néhány, amelyik nem kiegyensúlyozott s könnyen felborul, mert a mellékszereplők rosszul statisztálnak. Ez azonban nem mindig a színház hibája, oka ennek abban is rejlik, hogy Szlovenszkón kevés az utánpótlás és a magyarországi színészek számát korlátozták. A komáromi kicsi színpad különben sem alkalmas a nagy stílus kifejtésére, szűk és kényelmetlen, úgy, hogy a kiállitásos darabok nem mindegyike kelti a megfelelő illúziót. Különösen a Dohány előadásán keltett feltűnést a kiállítás teljes hiánya: a rokokó-ragyogás helyett néhány rossz kulissza maradt a színpadon.

Állapítsuk meg azonban, hogy a színház jobb a tavalyinál, néhány valóban jó előadást produkált, mint például a Zsákbamacska szinrehozatalát, — a darab ötször került előadásra s egyre jobban, frissebben pergett, egyike volt a legjobb előadásoknak. Prózában meglehetősen gazdag ezidén a társulat, csak a prózai színészek nincsenek nagy bőségben s az operettől kölcsönkért szereplők nem mindegyike felel • meg teljes mértékben. — Az öreg tekintetes, Gárdonyi regénjre nyomán, kiegyensúlyozatlan előadás volt, a címszerepben a komolyan tehetséges, nyugodt- játéku, pompás orgánumra Ross Józseffel, aki lélekkel, belső tűzzel játszott, de néha fiatalos volt s a szavakat túlzottan taglalta. Reményi János itt is megmutatta jó színészi kvalitásait és Kabina Margit is jó drámai színésznőnek ígérkezik. Van benne finomság, — különösen a líra sikerül neki, remélhetőleg skálája még szélesebb lesz. Honti is tulheves volt. Neumann Oroszország-a is szinrekerült s itt is észrevehetők voltak az előbbi hibák s az előbbi erények. Honti Sándor és Reményi János erejük javát adták: az előbbi, mint Pahlen gróf, az utóbbi, mint a cár. Kabina Margit itt-ott küzködöU még a nagyigényü szereppel, Gábor Györgytől messze állott a szerep, de vállalta szép igyekezettel, — az egyes játszók mégsem ílleszkedhettek bele a darabba, mert a fojtó, cári levegő valahogy

9