Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)
1934-02-01 / 26. (3357.) szám
1984 február 1, csütörtök. 'PMCT-A\AGteRHTram 9 SzmHÁzKöKWKObTÜRA. Havonta egy koronát magyar színházainknak! A Prágai Magyar Hírlap ankétje a kisebbségi magyar színjátszás helyzetéről Rendezte: KELEMBÉRl SÁNDOR Kassa, január vége. Légiitöbbi ötletünk, melyet a „Havamba etg,y koronát magyar színházainknak* jelszavával dobtam k bele a köz- vétlemiénybo, osztatlan tetszésre talált mincte- nüitt és még a pesszimisták is úgy nyilatkoztak róla, hogy a mai viszonyok között ez a iegpiraMiikusajbb formája szinjátszásaink támogatásának. Bizonyítják ezt azok a levelek, melyek legutóbbi cikkünk hálásaiként futottak be szerkiesztőeégünkbe s amelyek egyhan- gtiam állapítják meg, hogy ankétünket sokan kis érték figyelemmel, fentebb jelzett ötletünk meg éppen a legszegényebb rétegekben találkozott nagy helyesléssel. A legjellemzőbb levelet, melyet egy miuinka- nélllküli gömöri soffőr int, aiz alábbiakban adjuk közre, hogy okulijanak belőle mindaizok, akik még nem ébredtek teljesen tudatára annak, hogy szánjátsziásnink fennmaradása milyen elsőrendű fontossággal bír. A levél igy hangzik: A Prágai Magyar Hírlap tekintetes szerkesztőségének, Prága. Engedjék meg, hogy e pár sorral tolakodjam önöknél, de mint lapjuk számonkénti olvasója többedmagammal figyelemmel kisértem a magyar színházakról szóló ankétju- kat. Engedjék meg, hogy sok kisember köszönetét tolmácsoljam azért, amit a magyar színházakért tesznek. Azt hiszem, nagyon sokaknak tetszett az az indítványuk, hogy minden szinpártoló magyar ember tartsa kötelességének havonta egy koronával hozzájárulni a magyar szinházak támogatásihoz, színházaink jobb jövőjéért. Ha talán munkanélkül volnánk is, mint nagyon sokan vagyunk máma, akkor sem sajnálhatjuk ezt és meg tudjuk vonni magunktól ezt a pár fillért Bár sikerülne! Én azt hiszem, még nagyon sokan gondolkodnak igy. Úgy gondolom, hogy meg kellene bízni minden községben egy színházszerető embert, aki havonta gyüjtőiven ösz- szeszedné ezt a kis segélyt. Mielőbbi sikert és jobb jövőt kívánva maradok teljes tisztelettel, Gömőr, 1934. január 19. ITj. Cz. B., soffőr. Sok próbát kiállóit, edzett embereik vagyunk, de körűny szökött a szeműinkbe, miikor eíloílivasfcu'k a levelet. Innen, a redukciós asztaltól küldjük kézszer itásunkat görnöri soffőr- barálunknak és nem tudunk mással felelni erre a levélne, csak azzal, hogy: bár miméi több ilyen lelkes emberünk volna, akkor nem kellene féltenünk színjátszásunk jövőjét. * A múlt alkalommal azonban nem világitet- tmk meg kenőképpen szóbamforgó ötletünket s ezért eshetett meg, hogy többen nem értették meg, vagy félreértették azt. Mint múltkori cikkünkben is jeleztük, ötletünk feltevésénél elsősorban a csehországi németség példája lebegett a szemünk előtt, amely már régen kultiválja az önsegélyezőnek ezt a módiját és rögtön hozzátehetjük: nagyon szép eredménnyel. Nincsen a csehországi német vidékeken nyilvános hely és nincsen egy mulatság, ahol nem volnának ott ennek vagy annak a kul- tur egyesületnek a perselyei, melyekbe felszólítás nélkül mindenki leadja az okulását, mert lelkiismereti kötelességének tartja. De ennél is tovább inegyünk: nincsen Csellés Morvaországban, vagy Sziléziában egyetlen német kávéház és éttereim, ahol a főpincér ne olyan számolócédulákat használjon, melyeknek névértéke tiz fillér é» ezt a tiz fillért a német kulturegyesiiletek céljaira szolgáltatják be. Hatalmas összegek gyűlnek össze évenként ilyen módon s ez a legfőbb magyarázata annak, hogy a történelmi országrészek németsége olyan intenzív és ní vós színházi- és kul- turélettel. rendelkezik. A mi viszonyaink, sajnos, nagyon messze állanak még ettől a szervezettségtől- A perseílygyüjtéis akciójának lebonyolítására a Magyar Szinpártoló Egyesületet kértük fel s erre vonatkozólag Írásbeli javaslatot ás benyújtottunk a Magyar Szinpártoló Egyesület országos vezetőségéhez. Amint alább kővetkező tudósításunkból kitűnik, a Szinpártoló Egyesület elnöki tanácsa javaslatunkat. lelkes egyhangúsággal a magáévá tette. A Szinpártoló Egyesület elnöki tanácsa a P. M. ff* javaslatára egyhangúan elhatározta az országos persely-gyűjtés megindítását Kassa, január 31. (Kassai szerkesztőségünktől.) A Szlovénszkói Magyar Szinpártoló Egyesület elnöki tanácsa tegnap délután Gombos József ügy vezető-elnök elnökletével ülést tartott, melyen behatóan foglalkoztak a szlovenszkói magyar szinházak nehéz helyzetével. A jelenvoltak véleménye egyhangúan egyezett meg abban, hogy a mai nehéz helyzetben minél sürgősebb segítséget kell nyújtani színházainknak, ezért tlr. Ungár Jób a Prágai Magyar Hírlap színházi ankét ja nyomán javaslatot tett arra, hogy a Szinpártoló Egyesület minden városban és nagyobb községben perselyeket állítson fel és a gyűjtési engedély megszerzése után haladéktalanul indítsa meg a perselygyüjtést színjátszásunk részére. Ez annál is fontosabb feladat, mivel a tavalyi taggyüjtési felhívások nem jártak kellő eredménnyel és az egyesület nem rendelkezik emiatt megfelelő anyagi eszközökkel sem,, hogy színházaink segélyezését az eddigieknél szélesebb keretekben folytassa. Dr. Ungár Jób indítványát az elnöki tanács egyhangú lelkesedéssel tette magáévá s elhatározta egyúttal, hogy a taggyüjtési munka folytatására eredményesebb módokat fog keresni. Az elnöki tanácsülés ugyancsak egyhangú köszönetét fejezte ki a Prágai Magyar Hírlapnak a színházi ankét megrendezéséért s azért a munkáért, melyet lapunk a kisebbségi magyar színjátszás fennmaradása érdekében fáradhatatlanul végez. A Szinpártoló Egyesületnek a persely-gyűjtés megindítására vonatkozó egyhangú határozata bennünket is örömmel tölt ej, mert abban gyakorlati megtestesülését látjuk azon indítványunknak, melyet kisebbségi színjátszásunk minél eredményesebb felsegitése érdekében tettünk. Reméljük, hogy az illetékes hatóságok seim gördítenek akadályokat a gyűjtési engedély kiadása elé. Az akció gyors és pontos megvalósítása azonban csak akikor válik lehetségessé, ha annak minél nagyobb propagandát csinálunk. Ezért arra kérünk mindenkit, hogy az ügy propagálását a „Havonta egy koronát magyar színházainknak* jelszavával vegyék át és igyekezzenek azt máméi mélyebben beoltani a magyar közönségbe. Kisebbségi színjátszásunk fennmaradásának kérdésében nem lehetnek különbségek közöttünk, annál inkább nemi, mert ennek a kérdésinek távol kell maradnia minden politikától, ez tisztán kulturkérdés, vagy még inkább: kuIturkötelesség. Az sem fontos, hogy ki vetette fel először az ötletet, a fontos az, hogy az akció minél előbb a megvalósulás stádiumába kerüljön és segítséget nyújtson színházainknak. (*) Ady emlékünnepélyt rendezett a beregszászi közkönyvtár. Beregszászi tudósítónk jelenti: Ady Endre halálának 15. évfordulója alkalmából a beregszászi közkönyvtár műsoros estélyt rendezett a könyvtár olvasótermében. Az estét Krokovay Károly városi kultur referens nyitotta meg. A formás beköszöntőt Balog Böske éneke követte, aki Adynak Reinitz Béla által megzenésített egyik dalát adta tdő művészi tökéllyel. Majd Ozorák Ferenc reálgimnáziumi tanár méltatta a költő óriási jelentőségét. Széles horizontú előadásából plasztikusan emelkedett ki Ady alakja és szellemének univerzális nagysága. A gondos alapossággal felépített előadás hatását még elevenebbé tette, a mintegy illusztrációként beillesztett éneke és szavalat. Polgáry Ili a megzenésített „Perc emberkék után“ cimíi költemény leheltet finom interpretálásával és Adler Olga ,Álmodik a nyomor* cimü vers drámai erejű előadásával eleven színfoltjai voltak a költő munkásságáról alkottt gazdagszine- zésü képnek. Nagy Zizi a „Szeretném, ka szeretnének* című költeményt őszinte át ér zéssel és rokonszenves közvetlenséggel adta elő. Nagy Ká- rolyné „Sóhajtás hajnalban* és „Harc a disznófejü Na.gyurra-1* cimü költemények benső, átélt, megrázó erejű előadásával valósággal elbűvölte a hallgatóságot. A műsort. Polgáry Ili újabb énekszámai fejezték be. amelyeket, valamint a többi éneket is Salamon Anna kísért zongorán művészi tehetséggel, precíz betanulással. (—hk—) (*) A Toldy Kör pozsonyi szinigárdája a „Bolond* cimü nagy meseoperett előadásával olyan feladatra vállakozott, amely még a hivatásos színészeknek is nagy gondot okoz. Rákosi Jenőnek ebben a darabjában Pozsonyban valamikor Polgár Károly színigazgató játszotta a főszerepet és bizonyára sokan emlékeznek a mesehangulatu, bájos zenéjü, kiemelkedő értékű darab előadására. A Toldy Kör gárdája Matzon Ernőné kitünően bevált. szakavatott vezetésével mindent elkövet, hogy az előadást ünnepélyessé és látványossá tegye. Hatvan tagból álló vegyes férfi- és női kar, megerősített zenekar és válogatott szereplők játszanak. Az elismert kitűnő Sendlein János karmester vezényli a zenekart. A címszerepet ifj. Körinek Lajos adja, akinek tudását már régóta értékeli a pozsonyi közönség. Bimbilla szerepében Matzonné Somos Zsizsi csillogtatja kivételes tehetségét. Méltó partnere Róna Ferenc, azonkívül a jeles Bokor Mária, Szerdahelyi Kató. Nagy Jancsi. Simon Berta, Orosz Ferenc, Zsakay István. Mihály Sándor érvényesítik tehetségüket. Külön kell ki’ emelnünk Garay Gerda tánemüvésznő közreműködését, aki szólótáncaival és a növendékeivel együtt lejtett pantomimikus tánc jelene te kke 1 fogja gyönyörködtetni a közönséget. Az előadás feh ruár 11-én., vasárnap délelőtt lesz a pozsonyi városi színházban. Jegyek olcsó áron (2-ből 18 koronáig) kaphatók a színházi portásnál. (*) Farkas Mártha hegedül a Lévai Kaszinó vasárnapi knlturestjén. Lévai tudósitónk jelenti: A Lévai Kaszinó február 4-iki kulturestjének nagy művészi eseménye lesz Farkas Mártha hegedűmii- vészuő szereplése. A művésznő most. lép fel Léván legelső alkalommal, igy szereplése iránt nagy az érdeklődés. Az estén fellép még Weisz Emma zongoraművésznő is. a komáromi városi zeneiskola igazgatónője, aki Farkas Marikát fogja kisérni, de önálló számmal is szerepel a műsoron Paganini- Líszt-Bussoni Campauellájával és Liszt Ferenc: Liebertranm-jával. Mig Farkas Mártha hegedümü- vésznő a következő műsorral szerepel: Mendelssohn: Hegedűverseny, Paganini: Preludium és Allegro, Francéul’: Siciliano és Riga-ndon, Baoh: Air (a g húron), Elgár: La Copricense, Chopin: Nocturno (es-dur), Schubert: A méh, Grandos- Kreisler: Spanyoltánc, Kreisler: Rondiro (egy Beethoven témára), Kreisler: Schön Rozmarin, Hu- bay: Poem Hongrois. (*) Willy Fritsch magyarul énekelt a budapesti rádióban. Budapestről jelentik: Willy Fritsch. a legnépszerűbb német filmsztár Bú- pestre érkezett. Egy mterjubar. a művész hangsúlyozta, hagy neki, aki már több magyar témájú filmben szerepelt, mindig fontos a budapesti közönség véleménye uj filmjeiről. Szerinte a legnagyobb tehetségnek is szüksége van szerencsére. „Nekem az volt a szerencsém, — mondotta, — hogy Eri oh Pommer észrevett a színpadon. A szerencse nem hagyott el. Az első film sikert aratott és igy kaptam a többi főszerepeket, amelyek népszerűvé tettek. Legközelebbi filmem magyar szerző müve lesz, vagy Kálmán Imre „Ceárdáskirálynő*- jének a főszerepét játszom, vagy Bús Fekete László ..A méltóságos asszony trafikja* című vigjátékában lépek fel. Willv F.ritsoh hétfőn délben a budapesti rádióban interjút adott és a legnagyobb sikert aratott filmjeinek énekszámaiból adott- többet elő. Az egyik slágert magyar nyelven énekelte. 1 (*) Komáromi János kritikája a „Dobr^ luftK. róL Kassai szerkesztőségünk jeleníti: Annak idején beszámoltunk Szmrecsányi Géza kassai nyugalmazott táblabiró „Dobré luft* cimü könyvéről, amely a régi sárosi élet vidám oldalait mutatja be. A nagy sikert aratott könyvről a budapesti „Kis Újság* egyik legutóbbi számában Komáromi János irt meleghangú ismertetést, melynek egyes szakaszait az alábbiakban közöljük: Soha ennél rokonszenvesebb és megejtobb báju könyvet. A „Dobr£ luft* a régi Sáros-vármegyéről szél? lévén az a jó levegő és — ami ezzel egy — a törhetetlen kedély hazája. Aki életében megfordult valaha arrafelé, titkos vágyaik ozással mindig ■visszasóhajt az után a vidék után. Itt fcstegette feledhetetlen tájképeit Szinyei-Merse Pál; az égen, mely olyan kék, mint sehol másutt, szinte szünet nélkül bárányfelhők látszanak; az alacsonyabb domboldalon magányos vadkörtefa álldogál, a vadkörtefa felé piros fejkendős menyecske tart, amint szűkében ebédet visz ki túl a dombon dolgozgató urának. Egy-egy magaslati pontról idáig ikéklenek hamvaskékben, a messzi lengyel hegyek, kettős és nyúlánk jegenyesor vezet el a kastélyok és udvarházak feljárójáig, mert kastélyokkal és kúriákkal van teletüzködve valamernyi falucska. — A sárosi gavallérokról néhány évtizeddel ezelőtt rikitó humorú könyvet irt Mikszáth Kálmán... Szmrecsányi Géza bátyánk most megjelent szelíd és merengő emlékezésü munkája után mindenki meggyőződhetik róla, hogy a kivétő- | les magyar elbeszélő bántó színeket 'használt, i amikor Sárost ennyire túlzottan mutatta 'be az I olvasóközönségnek. — A sárosi urak sokkal j inkább kedélyesebbek és sokkal inkább ro- j konszenvesobbek, mint ahogy a „Gavallérok* I után hinni lehetne. Kissé könnyelműek, kissé nagyot adók ugyan Sáros feledhetetlen alakjai, akiken megérezni már a Uengyelföldi hatást, nyalkák az urfiak, akik rendszerint saját megyéjükből vezetik oltár elé ma is az alma- piros arcú urihajadonokut s ezek a sáros-megyei urak. ha úgy kerül a sor, írem maradnak örökösen a maguk görbe és nyájas szülőföldjükön. Szinte valamennyien négy-öt nyelven iieezélnek, szülőföldjüknek nagy megbecsülést és tiszteletet szereznek mindenfelé, elsőrendű urlovaeok, diplomaták, tudósok és pompás táncosok, neon is szólva a széptevésről, melynek mesterei... — Doíbr^ luft! — Az éles hegyi levegő, mély hosszúra nyújtja az emberi életet és örökre visszahúz a sárosi röghöz. Hisz éppen Szmrecsányi Géza bátyánk megható könyvéből tudjuk meg, hogy a sárosi urak, bármerre származtak is el az életben és a különböző pályákon, udvarházukat körömszakad- tig megtartották, nyaranta oda térnek vissza némi üdülésre és (ha észrevétlenül fogyott is a földeoske!) élemedett korukban még ma is oda térnek vissza — végső pihenésre. Olyan, megindító hűség és ragaszkodás ez a szülőföldhöz. amelyhez hasonlóra ma már nincsen példa más megyebeliek történetében. — Megtudjuk a ..Dobry lufti'-ból, hogy Sárosban még ma is oly meghitt és testvéri a viszony a magyar urak és a szlovák parasztság között, mint volt minden időben. E könyvből nyerünk ismételten tudomást arról a közismert tényről, hogy Sárosban a szlovák nyelv a diplomácia nyelve s a magyar urak emelték azzá. Ezek a anagyar urak, ha bizalmasan szóinak egymáshoz, szinte kivétel nélkül a szlovák nyelvet alkalmazzák. Magyar urak szlovákul verseltek, különösen választások, disznótorok, esküvők, keresztelők és névnapok alkalmából. — A „Dobry luft* megtanít rá mindnyájunkat, hogy a sárosi magyarok, szlovákok, ruszinok között soha komoly ellentét nem volt, aminthogy nem is lehetett.* (*) Aldrich uj regénye az Uj Idődben. Három esztendeje múlt annak, hogy az -És lámpást adott kezembe az Ur“ cimü amerikai regény az Uj Időkben megjelent. Ez a regény, amely egy asszony életének csendes története és ezenkívül Amerika egy emberöltőjének története is, az Újvilág irodalmának egyik legnépszerűbb könyve, Észak-Amerika államaiban, kötelező iskolai olvasmány. Aldrich regénye Európában is egyike lett az utóbbi évek legnagyobb könyvsikereinek. Rég írtak ilyen őszinte és költői könyvet a mindennapi, asszonyi életről. Aldrich uj regénye egy amerikai egyetemi város történetét mondja el és Amerika arcát fedi fel előttünk. A regényt, amelyet legújabb számában kezd közölni az Uj Idők, Bokor Malvin művészien fordította magyarra. A cime: Ella kisasszony. Harsányi Zsolt pompás humoros elbeszélése, Székely Tibor mély írása, Zsigray Julianna páratlanul népszerű, derűs és költői regényének folytatása, László Endre érdekes elbeszélése, Majthényi György finom verse gazdagítják a szép- irodalmi részt. Fodor Gyula magvas tanulmányban ismerteti a világhírű magyar zeneszerző Ábrahám Pál müveit. Krónikás ötletes Kis Tárcát irt. Időszerű közlemények művészi képek, Mühl- beck Károly fejléceinek egész sora, a népszerű rovatok: A szerkesztő üzenetei. Kertészet, Szépség- ápolás. Gasztronómia, Gazdaság s>em maradtak ki a* Uj Időkből, melynek kiadóhivatala (Budapest. VI., Andráesy-ut 16.) bárkinek küld dijtalan nm- taványszámot. Előfizethető Csehszlovákiából is.
