Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)
1934-02-06 / 30. (3361.) szám
1984 február 6, kedd. A magyarországi egyházak a társadaími jótékonyság szolgálatában Az evangélikus egyházközségek is derekasan kiveszik részüket a tömegnyomort leküzdő munkából Főleg a nőegyesületek szeretetmunkája mutat fel gyönyörű eredményeket — A pesti egyházközség ezerhatszáz szegényt részesít rendszeres támogatásban Budapest, február 5. (A P. M. H. munkatársától.) Ködös, hideg péntek reggel, a zúzmara kkáfrázza az ágakat, szeszélyes paróka- díszt von a siető asszonyok kibukkanó tincseire, a férfiak bajszára. Legalább hat foknyi a hideg', fázósan dörzsöli gémberedett kezét az uocaseprő. A budapesti Deák-téri evangélikus lelkészi hivatal ajtaja előtt hiányosan öltözött emberek ácsorognak. Egyre nő a csoport. Férfiak, nők, gyermekek, öregek, fiatalabbak vegyesen. Felvonult a szegénység, amint minden pénteken felvonul itt is s a többi lelkészi hivatal előtt is, hogy átvegye azt a szerény segítséget, amit a tevékeny szeretet juttat nekik. Budapesten hat evangélikus egyház van, bárom Pesten, három Budán. Mindössze másfél-százados múltra tekinthet vissza a magyar székesfőváros Lutherámája, hiszen Buda 'és Pest a tiltott városok közé tartozott s csupán II, József türelmi rendelete tette lehetőivé az egyház szervezését és fejlődését. Addig evangélikus polgár meg sem szállhatott itten, nemhogy letelepedhetett volna. A 19- század elején egy Liedemann nevű evangélikus nyithatott boltot Pesten, ő volt a későbbi magyar főváros első evangélikus polgára s ő volt egyik buzgó alapi tó-tagja a budai egyháznak, amely József nádor feleségének, Mária Dorottya fő- herregasszonynak' alapítása volt. Kezdetben csupán németnyelvüek a budapesti evangélikusok, de a város magyar szelleművé válásával s a beköltözések következtében a magyar hívek száma nőttön-nő s a mai Lutherániában túlnyomó többségben van. Az 1930. évi népszámlálás kimutatása szerint Budapesten 50.001 az evangélikusok szánna, ezekből 85-000 Pesten, 15.000 Budán él. A 35.000 pesti evangélikusra három magyar, egy német s egy szlovák osztály jut. A pesti szlovák egyházközség lélekszámú Morhács Márton 1933. évi jelentése szerint 1200 lélek körül mozog, de a valóságban nincsen ennyi aktív tagja az egyháznak, mert az adózók egy része mint kegyeleti adót fizeti be az egyházi hozzájárulását, adót fizet azonban a magyar egyházközség pénztárába is és a magyar egyház kebelében teljesiti vallási kötelességét. A szlovák egyház- község anyagilag jó helyzetben van, mert az építő céggel 32 évvel ezelőtt kötött szerződés szerint 1942-ben egyedüli jövedelmese lesz annak a hatalmas bérpalotának, amely a Rá- kóezi-ut 57. száma alatt van s Luther-udvar néven ismeretes. Addig is a befolyt bérekből évenként 8000 pengőt kap, úgyhogy 15-920 pengős költségvetésének túlnyomó részét ebből a jövedelmiéből fedezi, mig a többi az egyházi adóból és közsegélyből gyűlik össze. Ez a költségvetés teljes mértékben fedezi a személyi és dologi kiadásokat, hiszen csupán a lelkész eltartásáról kell gondoskodni s némi dologi tételt kell fedezni. A szlovák egyházközség elemi iskolája 5—6 évvel ezelőtt megszűnt s tanítója sinos. Egyházi funkciók sem igen akadnak, úgyhogy az elmúlt egyházi évbcu mindössze három keresztelés és négy esketés volt a szlovák egyházban. Konfirmálásra senki sem jelentkezett s az egyházközség keretében uőegyesület — a lelkészi hivatal jelentése szerint — nem működik.. így szinte természetesnek tűnik fel, hogy a pesti szlovák egyház karitatív tevékenységet sem fejt ki. 1933-ban mindössze egy szegény fordult a lelkészi hivatalhoz s tíz pengő segélyt kapott. A háború-előtti időben a pesti szlovák egyházközség rendkívül virágzó volt, különben érthetetlen lenne, hogy miként jutott a magyar főváros egyik legforgalmasabb helyén olyan hatalmas telekhez és bérpalotáihoz, amely jövedelmezőség szempontjából Budapesten a negyedik helyen áll. Az egyházközség tagjainak túlnyomó többségét a Szlovén szkóról Budapestre húzódó rétegek, főleg épibőmunkáeok tették, akik részben állandóan telepedtek meg, nagy részben azonban munkájuk befejeztével s az idény lejártával visszatértek szükebb pátriájukba. Ezek a liptói, árvái, zólyomi evangélikus szlovákok voltak a pesti egyházközség többsége és ez a káder most elveszett. A múltban a Munkácsy-utat s a Fóti-uecát teljesen ellepték a Szlovenszkóról jött idénymunkások, ma miár teljesen más ezeknek az uccuknak a jellege. Régebben szükség volt a magyar fői városban szlovák evangélikus iskolára, az uj viszonyok között meg kellett szüntetni egyszerűen azért, mert nem jelentkezett elég növendék. A pesti német egyházközség is fogyó egyház, de karitatív munkája már élénk és jelentős, mert az egyházközség tagjai a tehetősebb rétegből, többnyire a Szepésségről ikivándoToltak közül valók. A Frauenbund dicséretre méltó b uzgalommal veszi ki a részét a szeretetmunikából. A pesti magyar egyházközség tagjainak számát 32.000 főre becsülhetjük. Ez az egyházközség állandóan fejlődő irányzatú. Az utóbbi néhány év alatt az adózók száma megháromszorozódott, ma már 10.009-nél több, ami maximumot jelent. A hívők buzgalmára pedig jellemző, hogy 1925-től kezdve minden évben több adó folyt be a kivetett s előirányzott tételnél. Az egyházközség tíz esztendő óta gyülekezeti hetilapot ad ki tízezres példány számban. Három temploma, két kápolnája vau és 14 helyen tart istentiszteletet. Van két igen jóhirü középiskolája, az egyik a Fasorban levő gimnázium, melynek kiválóságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a tíz éve rendszeresített tanulóversenyben állandóan az első helyen áll. A másik a múlt évben gimnáziummá lett Deák-téri leányiskola, amely polgári iskolából fejlődött ki. Van fiú- és leány in terná tus a. A belső hitélet s kulturális munka mellett természetesen igen élénk és eredményes a karitatív munka. Különösen a nők szere te t-munk ája dicséretre méltó. De ez természetes, hiszen az asszonyok hatásköre elsősorban a jó gyakorlása, ők ezt szívesen is teszik s több érzékük van hozzá, mint a férfiaknak. A magyar evangélikus asszonyoknak a sze- retetmunka gyakorlásában van egy kiemelkedő példaképük, dr. Raffay Sándor püspöknek áldottlelkü felesége, a bibliai hitves, Dilnberger besztercebányai orvosnak, a későbbi nagyhírű bécsi orvosprofesszornak leánya, orvos-atyjának és püspök-férjének emberszerető munkáját igazi és teljes értékű alkotássá kerekíti. Hihetetlen agilitással és fürgeséggel dolgozik, mindenütt ott van, ahol szükség van az ő segítő kezére s szinte hihetetlen kitartással dolgozik szegényeinek érdekében. Mindenkit ismer, minden szegényét számontartja, nincs szüksége kataszterre sem, tudja, hol, mikor és kit kell segítenie. Százával ostromolják az ínségesek, a rászorulók leveleikkel, minden levelet meg- válaszoltat s minden teljesíthető kérést teljesít. Nem csoda, ha ilyen vezető-szellem irányítása mellett a magyar evangélikus nők szeretetmunkája igazi gyümölcsöket hoz. Szeretetsntézmények A pesti egyházközség a VIII. kerületi Ba- lasisa-uccán szeretetházat tart fenn, amelyben 24 elaggott nő talál minden díjazás nélkül szerető otthont. Az egyemeletes intézményt nemes alapítványból létesítette az egyházközség. — Az Evangélikus Diakonissza-Egylet, a Fébé internátust tart fenn a .Tózsef-uocán, úri penziója és gyülekezeti anyaháza van a Hűvösvölgyben, nyomdája és könyvkereskedése a Damjanich-uocában, nagy házai é» kertjei Pilisesabán. Igen virágzó diakoinissza-intézet ez, amelyik hasznos munkaerőiket ad a szere- letmunkához. A diakonisszák szegényeket, betegeket látogatnak és ápolnak, a szeretethá- zakban, elaggottak házában végzik a Krisztus szellemében való felebaráta munkát. A budai egyházak közül a kelenföldinek van egy kiseb bszerü menhelye, melegedőotthona a templom körüli helyiségekben. A vidéken főleg a győri szeretetházat kell kiemelnünk, amely virágzását főleg Kapi Béla püspök és Turóczy Zoltán lelkész nagy munkájának köszönheti. A régi luteránus templom nagy telkén vannak ez intézmény épületed, melyek közül több a legújabb időben emelkedett. Van itt szegényház, árvaház, urinők otthona^ diakonisszaképző-intézet. — Békéscsabán diakonissza-otthon van diakonissza-kiképzéssel, azután árvaház, leányotthon és szere- tetház elaggott nőknek. — A szarvasi egyháznak légi árvaháza, a soproninak szintén árva- háza és szeretet-otthona van. A nőegyesületek munkája Az evangélikus egyháznak igen erős nő- egyesületei vannak, amelyekre a szeretet- munka oroszlánrésze hárul. A pesti nőegyletek között igen jelentős szerepet visz a Deáktéri Tabitha-egylet, gmely a szegényeket ruhával s élelmiszerrel, tehát természetbeni adományokkal látja el. Hasonló szellemű és értékű munkát végez a budai Mária Dorottya- Egyesület, amely a Vár-kerületbeli egyház- községhez tartozik. De minden egyházközség mellett működik egy-egy tevékeny női szervezet, amelynek munkaköre főleg a szegények istápolásában áll. A fasori Jótékony Nőegylet főleg Angyalföld és Zugló szegényeit gondozza. Nagyon fontos karitatív munkát végez a Luther-Szöivetség gyámolitó szakosztálya, amelyet Raffay püspök felesége vezet. — Gyönyörű és eredményes akcót kezdeményezett j s vezet a püspök felesége a testileg elgyöngült, beteges, életképtelennek látszó gyermekek megmentésére. Ez a gyermekmentő akció évröl-évre vidékre, főleg az Orosháza környéki tanyákra telepit ki csoportosan ilyen szerencsétlen fővárosi gyermekeket. A gyermekek hosszabb időre, egy-két, sőt három évre is vidéken élnek, ott azután magukhoz térnek, megerősödnek. Sokat már örökbe is fogadlak a jósaivü tanyai gazdák. Két év óta ez az akció már a Dunántúlra, Baranya és Sopron egyes vidékeire is Mferjed-A püspök hitvese nemcsak munkát, fáradságot áldoz a nemes akció fejlesztése érdekében, hanem jelentős pénzáldozatokat is hoz, amikor egész csoportok útiköltségéről gondoskodik. Állandóan számontartja a kitelepített gyermekek sorsát, érdeklődik utánuk, gondoskodik róluk. A fővárosi nőegyesületek 1933-ban 15.000 pengőt fordítottak jótékony célra. Az egyházközségek szeretetmunkája Az evangélikus egyház szeretetmunkájának. áttekintése szempontjából figyelembe kell vennünk az egyház szervezetét. Mig a katolikus egyház a legnagyobb mértékben centralizált s igy — amint megírtuk — a karitatív munkát az egyes é^yházmegyék területen érseki vagy püspöki biztosok irányítják és ellenőrzik, addig a/ evangélikus egyházközségeknek nagyfokú autonómiájuk van és ez a karitatív munkában is megnyilatkozik. Minden egyházközség a saját keretén belül végzi a szeretetmunkát. Azért nagy általánosságban megegyezik a munka módja a legtöbbnél. A szeretetmunkát az egyes egyházközsé- j geken belül a lelkészi hivatalok végzik a lel-j készeknek, nő egyesületeknek, diakónusoknak j A sz ovenszkói teljhatalmú miniszter bevonulásának tizenöt éves emlékünnepe Pozsonyban Pozsony, február 5. A csehszlovák kormány pozsonyi bevonulásának emlékünnepét tegnap fényes külsőségek fcötziött tartották meg Pozsonyban a kormány képviselőijének, Bradác nemzetvédelmi miniszternek, továbbá dr. Dérer iiskolaügyi miniszternek és a nemzetgyűlés képviselőinek jelenlétében. Délelőtt tiz óra után a színház előtti emelvényen gyülekeztek a hivatalos személyek. Itt állították fel az 1848-as szlovák önkéntesek zászlóját, amelyre tizenöt évvel ezelőtt a le- gionárusok, a katonák és szokolok felesküdtek. Negyed tizenegykor vette kezdetét Snejdárek hadseregparancsnok vezetésével a katonai elvonulás Rradáé nemzetvédelmi miniszter előtt. A díszszemle alatt katonai repülőgépek keringtek a város fölött. A színházban tizenegy óraikor kezdődött az ünnepség. Elsőnek dr. Krno polgármester üdvözölte Bradác minisztert, mint a kormány képviselőjét, valamint a többi vendégeket és felolvasta az üdvözlő iratokat, többek között ■dr. Benes, Gserny és Trapl miniszterek táviratait. Ezután dr. Srobár, az első szlovenszkói meghatalmazott miniszter emelkedett szállásra és beszédéhen részletesen ismertette Pozsony megszállásának történetét. A kormány nevében Bradác nemzet- védelmi miniszter hangsúlyozta a csehek és szlovákok vérrokonságát, amelyet szerinte egy esetleges újabb veszedelem csak újra megpecsételne. Ezután Soukup, a szenátus elnöke, majd Országh tartományi elnök és egyéb szónokok következtek szólásra, végül az álla mihimnusz el éneklésével ért véget az ünnepség. Hattagú család pusztult el Romániában egy folyó beszakadt jege alatt Bukarest, február 5. Besszarábiában a befagyott Ceaga folyón két hat személlyel megrakott szán akart átkelni. A jég beszakadt a jármüvek alatt ée valamennyi utas a vízbe fűlt. Az első szánban két nővér ült mindkettő a férjével. Az egyik aez- szony ölében tartotta gyermekét, akit éppen keresztelőre vitt. A második szánban a két asszony édesapja, foglalt helyek Mikor az első szán a folyó közepére ért, beszakadt a jég és az egész jármű lovakkal és emberekkel együtt a víz alá sülyedt. Az anyának még volt anuyi lélekjelenléte, hogy bundába takart gyermekét a be uem szakadt jégre dobja és a gyermek sértetlenül fekve maradt a jégen. Ekkor érkezett oda a gyermek nagyatyja, aki kiugrott a szánból, mikor látta az első szán szerencsétlenségét, hogy megmentse a gyermeket. Alig vette kezébe a beburkolt csecsemőt, mikor a jég alatta is betört és az öreg ember a gyermekkel együtt elmerült a jegesáradatban. Eddig egyik áldozat holttestét sem tudták megtalálni. s diakonisszáknak segítségével. A pesti egyházközség az elmúlt esztendőben 9000 pengőn felüli összeget fordított karitatív célokra. Ebből 5000 pengő költségvetési előirányzat volt, a többi adományokból folyt" be. Az egyházközség lelkészi hivatalai kartotékot vezetnek, amelyben 1600 segítésire szoruló szegényt tartanak nyilván. Ezeknek egy része heti segélyt kap, amelyet péntekekként osztanak ki. A segélyezés formája főleg élelmiszer-utalványok kiutalásában áll. Ezeket az utalványokat azután a megjelölt üzletekben hentesárura, kenyérre, lisztre, fejre stb. lehet beváltani. Az elszegényedett középosztálybeliek segítése havonként történik. készpénz-segélyezés formájában. Főleg a ki- lakoltatottakat támogatják ilyen módon. Kész- pénztámogaíást kapnak a hajléktalanok menüi elyének, népszállónak, népházaknak igazolt lakói, férfiak s asszonyok. A lelkészi hivatal megfizeti hálópénzüket. A kartoték-rendszer alapján tett előterjesztésre a székesfőváros nyomorenyhitő akciójába ás bekapcsolódnak a lelkészi hivatalok- Bejelentett szegényeik népkonyhán étkeznek. Az evangélikus egyház a többi egyházzal egyenlő mértékben végzi szociális munkáját a tömegűyomor enyhítése érdekében. Hit és tevékeny szeretet az erőssége. 4
