Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)

1934-02-06 / 30. (3361.) szám

1984 február 6, kedd. A magyarországi egyházak a társadaími jótékonyság szolgálatában Az evangélikus egyházközségek is derekasan kiveszik részüket a tömegnyomort leküzdő munkából Főleg a nőegyesületek szeretetmunkája mutat fel gyönyörű eredményeket — A pesti egyházközség ezerhatszáz szegényt részesít rendszeres támogatásban Budapest, február 5. (A P. M. H. munka­társától.) Ködös, hideg péntek reggel, a zúz­mara kkáfrázza az ágakat, szeszélyes paróka- díszt von a siető asszonyok kibukkanó tin­cseire, a férfiak bajszára. Legalább hat foknyi a hideg', fázósan dörzsöli gémberedett kezét az uocaseprő. A budapesti Deák-téri evangéli­kus lelkészi hivatal ajtaja előtt hiányosan öl­tözött emberek ácsorognak. Egyre nő a cso­port. Férfiak, nők, gyermekek, öregek, fiata­labbak vegyesen. Felvonult a szegénység, amint minden pénteken felvonul itt is s a többi lelkészi hivatal előtt is, hogy átvegye azt a szerény segítséget, amit a tevékeny sze­retet juttat nekik. Budapesten hat evangélikus egyház van, bárom Pesten, három Budán. Mindössze más­fél-százados múltra tekinthet vissza a magyar székesfőváros Lutherámája, hiszen Buda 'és Pest a tiltott városok közé tartozott s csupán II, József türelmi rendelete tette lehetőivé az egyház szervezését és fejlődését. Addig evan­gélikus polgár meg sem szállhatott itten, nemhogy letelepedhetett volna. A 19- század elején egy Liedemann nevű evangélikus nyit­hatott boltot Pesten, ő volt a későbbi magyar főváros első evangélikus polgára s ő volt egyik buzgó alapi tó-tagja a budai egyháznak, amely József nádor feleségének, Mária Dorottya fő- herregasszonynak' alapítása volt. Kezdetben csupán németnyelvüek a budapesti evangéli­kusok, de a város magyar szelleművé válásá­val s a beköltözések következtében a magyar hívek száma nőttön-nő s a mai Lutherániában túlnyomó többségben van. Az 1930. évi népszámlálás kimutatása sze­rint Budapesten 50.001 az evangélikusok szánna, ezekből 85-000 Pesten, 15.000 Budán él. A 35.000 pesti evangélikusra három magyar, egy német s egy szlovák osztály jut. A pesti szlovák egyházközség lélekszámú Morhács Márton 1933. évi jelen­tése szerint 1200 lélek körül mozog, de a való­ságban nincsen ennyi aktív tagja az egyház­nak, mert az adózók egy része mint kegyeleti adót fizeti be az egyházi hozzájárulását, adót fizet azonban a magyar egyházközség pénz­tárába is és a magyar egyház kebelében tel­jesiti vallási kötelességét. A szlovák egyház- község anyagilag jó helyzetben van, mert az építő céggel 32 évvel ezelőtt kötött szerződés szerint 1942-ben egyedüli jövedelmese lesz an­nak a hatalmas bérpalotának, amely a Rá- kóezi-ut 57. száma alatt van s Luther-udvar néven ismeretes. Addig is a befolyt bérekből évenként 8000 pengőt kap, úgyhogy 15-920 pengős költségvetésének túlnyomó részét eb­ből a jövedelmiéből fedezi, mig a többi az egy­házi adóból és közsegélyből gyűlik össze. Ez a költségvetés teljes mértékben fedezi a személyi és dologi kiadásokat, hiszen csupán a lelkész eltartásáról kell gondoskodni s némi dologi tételt kell fedezni. A szlovák egyház­község elemi iskolája 5—6 évvel ezelőtt meg­szűnt s tanítója sinos. Egyházi funkciók sem igen akadnak, úgyhogy az elmúlt egyházi évbcu mindössze három keresztelés és négy esketés volt a szlovák egyházban. Konfirmálásra senki sem jelentkezett s az egyházközség keretében uőegyesület — a lelkészi hivatal jelentése szerint — nem mű­ködik.. így szinte természetesnek tűnik fel, hogy a pesti szlovák egyház karitatív tevékeny­séget sem fejt ki. 1933-ban mindössze egy szegény fordult a lel­készi hivatalhoz s tíz pengő segélyt kapott. A háború-előtti időben a pesti szlovák egy­házközség rendkívül virágzó volt, különben érthetetlen lenne, hogy miként jutott a ma­gyar főváros egyik legforgalmasabb helyén olyan hatalmas telekhez és bérpalotáihoz, amely jövedelmezőség szempontjából Buda­pesten a negyedik helyen áll. Az egyházköz­ség tagjainak túlnyomó többségét a Szlovén szkóról Budapestre húzódó rétegek, főleg épibőmunkáeok tették, akik részben állandóan telepedtek meg, nagy részben azonban mun­kájuk befejeztével s az idény lejártával vissza­tértek szükebb pátriájukba. Ezek a liptói, árvái, zólyomi evangélikus szlovákok voltak a pesti egyházközség több­sége és ez a káder most elveszett. A múltban a Munkácsy-utat s a Fóti-uecát teljesen ellepték a Szlovenszkóról jött idénymunkások, ma miár teljesen más ezeknek az uccuknak a jellege. Régebben szükség volt a magyar fői városban szlovák evangélikus iskolára, az uj viszonyok között meg kellett szüntetni egyszerűen azért, mert nem jelentkezett elég növendék. A pesti német egyházközség is fogyó egyház, de karitatív munkája már élénk és jelentős, mert az egyházközség tagjai a tehetősebb rétegből, többnyire a Szepésség­ről ikivándoToltak közül valók. A Frauenbund dicséretre méltó b uzgalommal veszi ki a részét a szeretetmunikából. A pesti magyar egyházközség tagjainak számát 32.000 főre becsülhetjük. Ez az egyházközség állandóan fejlődő irányzatú. Az utóbbi néhány év alatt az adózók száma meghá­romszorozódott, ma már 10.009-nél több, ami maximumot jelent. A hívők buzgalmára pedig jellemző, hogy 1925-től kezdve minden évben több adó folyt be a kivetett s előirány­zott tételnél. Az egyházközség tíz esztendő óta gyülekezeti hetilapot ad ki tízezres pél­dány számban. Három temploma, két kápol­nája vau és 14 helyen tart istentiszteletet. Van két igen jóhirü középiskolája, az egyik a Fa­sorban levő gimnázium, melynek kiválóságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a tíz éve rendszeresített tanulóversenyben állandóan az első helyen áll. A másik a múlt évben gim­náziummá lett Deák-téri leányiskola, amely polgári iskolából fejlődött ki. Van fiú- és leány in terná tus a. A belső hitélet s kulturális munka mellett természetesen igen élénk és eredményes a karitatív munka. Különösen a nők szere te t-munk ája dicsé­retre méltó. De ez természetes, hiszen az asszonyok hatás­köre elsősorban a jó gyakorlása, ők ezt szíve­sen is teszik s több érzékük van hozzá, mint a férfiaknak. A magyar evangélikus asszonyoknak a sze- retetmunka gyakorlásában van egy kiemel­kedő példaképük, dr. Raffay Sándor püspöknek áldottlelkü fe­lesége, a bibliai hitves, Dilnberger beszterce­bányai orvosnak, a későbbi nagyhírű bécsi orvosprofesszornak leánya, orvos-atyjának és püspök-férjének emberszerető munkáját igazi és teljes értékű alkotássá kerekíti. Hihetetlen agilitással és fürgeséggel dolgozik, mindenütt ott van, ahol szükség van az ő segítő kezére s szinte hihetetlen kitartással dolgozik szegé­nyeinek érdekében. Mindenkit ismer, minden szegényét számontartja, nincs szüksége ka­taszterre sem, tudja, hol, mikor és kit kell segítenie. Százával ostromolják az ínségesek, a rászorulók leveleikkel, minden levelet meg- válaszoltat s minden teljesíthető kérést telje­sít. Nem csoda, ha ilyen vezető-szellem irányítása mellett a magyar evangélikus nők szeretetmunkája igazi gyümölcsöket hoz. Szeretetsntézmények A pesti egyházközség a VIII. kerületi Ba- lasisa-uccán szeretetházat tart fenn, amelyben 24 elaggott nő talál minden díjazás nélkül szerető otthont. Az egyemeletes intézményt nemes alapítványból létesítette az egyházköz­ség. — Az Evangélikus Diakonissza-Egylet, a Fébé internátust tart fenn a .Tózsef-uocán, úri penziója és gyülekezeti anyaháza van a Hű­vösvölgyben, nyomdája és könyvkereskedése a Damjanich-uocában, nagy házai é» kertjei Pilisesabán. Igen virágzó diakoinissza-intézet ez, amelyik hasznos munkaerőiket ad a szere- letmunkához. A diakonisszák szegényeket, be­tegeket látogatnak és ápolnak, a szeretethá- zakban, elaggottak házában végzik a Krisztus szellemében való felebaráta munkát. A budai egyházak közül a kelenföldinek van egy kiseb bszerü menhelye, melegedő­otthona a templom körüli helyiségekben. A vidéken főleg a győri szeretetházat kell kiemelnünk, amely virágzását főleg Kapi Béla püspök és Turóczy Zoltán lelkész nagy mun­kájának köszönheti. A régi luteránus templom nagy telkén vannak ez intézmény épületed, melyek közül több a legújabb időben emelke­dett. Van itt szegényház, árvaház, urinők ott­hona^ diakonisszaképző-intézet. — Békéscsa­bán diakonissza-otthon van diakonissza-kikép­zéssel, azután árvaház, leányotthon és szere- tetház elaggott nőknek. — A szarvasi egyház­nak légi árvaháza, a soproninak szintén árva- háza és szeretet-otthona van. A nőegyesületek munkája Az evangélikus egyháznak igen erős nő- egyesületei vannak, amelyekre a szeretet- munka oroszlánrésze hárul. A pesti nőegyle­tek között igen jelentős szerepet visz a Deák­téri Tabitha-egylet, gmely a szegényeket ru­hával s élelmiszerrel, tehát természetbeni adományokkal látja el. Hasonló szellemű és értékű munkát végez a budai Mária Dorottya- Egyesület, amely a Vár-kerületbeli egyház- községhez tartozik. De minden egyházközség mellett működik egy-egy tevékeny női szer­vezet, amelynek munkaköre főleg a szegények istápolásában áll. A fasori Jótékony Nőegylet főleg Angyalföld és Zugló szegényeit gon­dozza. Nagyon fontos karitatív munkát végez a Luther-Szöivetség gyámolitó szakosztálya, ame­lyet Raffay püspök felesége vezet. — Gyö­nyörű és eredményes akcót kezdeményezett j s vezet a püspök felesége a testileg elgyön­gült, beteges, életképtelennek látszó gyerme­kek megmentésére. Ez a gyermekmentő akció évröl-évre vi­dékre, főleg az Orosháza környéki tanyákra telepit ki csoportosan ilyen szerencsétlen fővárosi gyermekeket. A gyermekek hosszabb időre, egy-két, sőt há­rom évre is vidéken élnek, ott azután maguk­hoz térnek, megerősödnek. Sokat már örökbe is fogadlak a jósaivü tanyai gazdák. Két év óta ez az akció már a Dunántúlra, Baranya és Sopron egyes vidékeire is Mferjed-A püspök hitvese nemcsak munkát, fáradságot áldoz a nemes akció fejlesztése érdekében, hanem je­lentős pénzáldozatokat is hoz, amikor egész csoportok útiköltségéről gondoskodik. Állan­dóan számontartja a kitelepített gyermekek sorsát, érdeklődik utánuk, gondoskodik róluk. A fővárosi nőegyesületek 1933-ban 15.000 pengőt fordítottak jótékony célra. Az egyházközségek szeretetmunkája Az evangélikus egyház szeretetmunkájának. áttekintése szempontjából figyelembe kell vennünk az egyház szervezetét. Mig a katoli­kus egyház a legnagyobb mértékben centrali­zált s igy — amint megírtuk — a karitatív munkát az egyes é^yházmegyék területen ér­seki vagy püspöki biztosok irányítják és ellen­őrzik, addig a/ evangélikus egyházközségeknek nagy­fokú autonómiájuk van és ez a karitatív munkában is megnyilatkozik. Minden egyházközség a saját keretén belül végzi a szeretetmunkát. Azért nagy általános­ságban megegyezik a munka módja a legtöbb­nél. A szeretetmunkát az egyes egyházközsé- j geken belül a lelkészi hivatalok végzik a lel-j készeknek, nő egyesületeknek, diakónusoknak j A sz ovenszkói teljhatalmú miniszter bevonulásának tizenöt éves emlékünnepe Pozsonyban Pozsony, február 5. A csehszlovák kor­mány pozsonyi bevonulásának emlékünnepét tegnap fényes külsőségek fcötziött tartották meg Pozsonyban a kormány képviselőijének, Bradác nemzetvédelmi miniszternek, továbbá dr. Dérer iiskolaügyi miniszternek és a nem­zetgyűlés képviselőinek jelenlétében. Délelőtt tiz óra után a színház előtti emel­vényen gyülekeztek a hivatalos személyek. Itt állították fel az 1848-as szlovák önkéntesek zászlóját, amelyre tizenöt évvel ezelőtt a le- gionárusok, a katonák és szokolok felesküd­tek. Negyed tizenegykor vette kezdetét Snejdárek hadseregparancsnok vezetésével a katonai elvonulás Rradáé nemzetvédelmi miniszter előtt. A díszszemle alatt katonai repülőgépek ke­ringtek a város fölött. A színházban tizenegy óraikor kezdődött az ünnepség. Elsőnek dr. Krno polgármester üdvözölte Bradác minisztert, mint a kormány képviselőjét, valamint a többi vendégeket és felolvasta az üdvözlő iratokat, többek között ■dr. Benes, Gserny és Trapl miniszterek táv­iratait. Ezután dr. Srobár, az első szlovenszkói meghatal­mazott miniszter emelkedett szállásra és beszédéhen részlete­sen ismertette Pozsony megszállásának tör­ténetét. A kormány nevében Bradác nemzet- védelmi miniszter hangsúlyozta a csehek és szlovákok vérrokonságát, amelyet szerinte egy esetleges újabb veszedelem csak újra megpecsételne. Ezután Soukup, a szenátus elnöke, majd Országh tartományi elnök és egyéb szónokok következtek szólásra, végül az álla mihimnusz el éneklésével ért véget az ünnepség. Hattagú család pusztult el Romániában egy folyó besza­kadt jege alatt Bukarest, február 5. Besszarábiában a befagyott Ceaga folyón két hat személlyel megrakott szán akart átkelni. A jég beszakadt a jármüvek alatt ée valamennyi utas a vízbe fűlt. Az első szánban két nővér ült mindkettő a férjével. Az egyik aez- szony ölében tartotta gyermekét, akit éppen ke­resztelőre vitt. A második szánban a két asszony édesapja, foglalt helyek Mikor az első szán a folyó közepére ért, besza­kadt a jég és az egész jármű lovakkal és embe­rekkel együtt a víz alá sülyedt. Az anyának még volt anuyi lélekjelenléte, hogy bundába takart gyermekét a be uem szakadt jégre dobja és a gyermek sértetlenül fekve ma­radt a jégen. Ekkor érkezett oda a gyermek nagyatyja, aki ki­ugrott a szánból, mikor látta az első szán szeren­csétlenségét, hogy megmentse a gyermeket. Alig vette kezébe a beburkolt csecsemőt, mikor a jég alatta is betört és az öreg ember a gyer­mekkel együtt elmerült a jegesáradatban. Eddig egyik áldozat holttestét sem tudták megta­lálni. s diakonisszáknak segítségével. A pesti egyházközség az elmúlt esztendőben 9000 pengőn felüli összeget fordított karitatív célokra. Ebből 5000 pengő költségvetési elő­irányzat volt, a többi adományokból folyt" be. Az egyházközség lelkészi hivatalai kartotékot vezetnek, amelyben 1600 segítésire szoruló szegényt tartanak nyilván. Ezeknek egy része heti segélyt kap, amelyet péntekekként osztanak ki. A segélyezés for­mája főleg élelmiszer-utalványok kiutalásában áll. Ezeket az utalványokat azután a megjelölt üzletekben hentesárura, kenyérre, lisztre, fej­re stb. lehet beváltani. Az elszegényedett középosztálybeliek segí­tése havonként történik. készpénz-segélyezés formájában. Főleg a ki- lakoltatottakat támogatják ilyen módon. Kész- pénztámogaíást kapnak a hajléktalanok men­üi elyének, népszállónak, népházaknak igazolt lakói, férfiak s asszonyok. A lelkészi hivatal megfizeti hálópénzüket. A kartoték-rendszer alapján tett előterjesz­tésre a székesfőváros nyomorenyhitő akció­jába ás bekapcsolódnak a lelkészi hivatalok- Bejelentett szegényeik népkonyhán étkeznek. Az evangélikus egyház a többi egyházzal egyenlő mértékben végzi szociális munkáját a tömegűyomor enyhítése érdekében. Hit és tevékeny szeretet az erőssége. 4

Next

/
Thumbnails
Contents