Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)

1934-02-01 / 26. (3357.) szám

^034 február 1, csütörtök. T>RXGAI-A\A(AavR-HtRIiAI> —H——BBga—MM——ül Szenzációs ietartézlatásnk Gcmöröen Rimaszombat, január 31. Kedden dr. Vágásy Béla rimaszombati államügyész vezetésével a ri­maszombati államrendőrség osztaga, valamint a rimaszombati csendőr nyomozó állomás közegei sorozatos házkutatásodat foganatosítottak Torn­aiján, A kora reggeltől késő esti órákig tartó eljárás és viszgálat befejeztével letartóztatták és a rimaszombati kerületi biróság fogházába szállították Tornallyay Istvánnét, dr. Gamauf István ügyvédet, Balázs Andor bankigazgatót, dr. Gaál Gusztáv járási főorvost, Trayling Györgynét, Trayling kataszteri mérnök nejét, továbbá Fejes Mihály sofíőrt, Tornallyay István alkalmazottját, valamint Marmorstein Mór tor­naijai terménykereskedőt, A szenzációs letartóz­tatások Tornallyay István ügyével vannak ösz- szeíüggésbeiu Tornallyay István ellen ugyanis még karácsony előtt eljárás indult csempészés gyanúja miatt A nyomozás folyamán Tornallyay István Magyarországra távozott Egyes jelenté­sek szerint a detektívek az előszobában vártak rá s ezalatt Tornallyay a hálószobán keresztül az udvaron váró autójába ült és szabályszerű út­levéllel Szentkirálynál lépte át a határt. Az au­tót Fejes soffőr vezette. A soffőr a hatóságok előtt azzal védekezett hogy nem volt tudomása arról, hogy gazdáját a letartóztatás elől segl- tette át a határon. Tornallyay l6tván ellen csempészés és kémkedés gyanúja címén folyik a vizsgálat, (Lapzártakor érkezett távirat) A sztratoszféra léggömb lezuhant kosarában hatva találták a három repülőt London, január 31. A Reuter-iroda moszk­vai jelentése szerűit a három sztratoszféra repü­lőt a léggömb gondolájában holtan találták meg. A léghajóra Potinszk falu közelében a Mo&gkva-kazáni vasútvonal mentén akadtuk rá. Valószínű, hogy a léghajó kosara leszakadt a léggömbről és a földre zuhant, A leszállás híre Moszkva, január 81. Az első hírek a sztra­toszféra-léggömb leszállásáról tegnap este ér­keztek Moszkvába. Ezeket a bireket akkor nem erősítették meg. Ma délelőtt az Oszoviachim- társaság vezetőségéhez, amely a repülést pén­zelte, autentikus hírek érkeztek a léggömb le­szállásáról, de a leszállás helyéről az Oszovia­chim vezetősége sem tudott semmit Arról sem érkezett jelentés, hogy mi történt a kosárral. Moszkvában már délben birek terjedtek el, hogy a léggömb fölrobbant és a léghajó kosara le­zuhant Ezeket a bireket egyelőre nem erősítet­ték meg. A Reuter-iroda moszkvai jelentését, amely a pilóták haláláról szól, a Tass Szintén nem erősítette még meg. Csehországban a községek 67, Morvaországban 68, Szlovenszkón 19, Podkarpatszka Pusziban 11 százaléka van ellátva villanyárammal Prága, január 31- A képviselőíház műsza­ki bi2X>UsÁgábam Doslátek komra unkaügyi mi­niszter hosszabb expozét mondott a villainyo- sitással kapcsolatos kérdésekről­A rendszeres vilianyositás eddig elért eredményei Jelenleg a köztársaság területén háromféle villanymü vau: 1- üzenni villainyt-elep, aanelv a termett vülsuyenergiát a saját üzemien hasz­nálja fed s legfeljebb kis, fölös részét adja el, 2. községi és magámivi lilany tel epek a közhasz­núsági jog nélkül és 3. a közhasznú vülainy- müvek. A köcamuinikangyi minisztérium hatásköré­be csak a harmadik csoport tartozik, az első kettő a kereskedelemügyi minisztérium re­szortjába esik. A közhasznú villanymüvék ma már a köztársaság egész területén működ­nek, Csehország északi vidékeinek kivételé­vel, ahol az olcsó saénhuliladék kihasználása folytán már a háború előtt jelentős magán és városi viUanymiivek létesültek, amelyek a villanycsitást alaposan elvégezték. Az üzemi villanymüvek 1919-ben 870 millió kw óra áramot termeltek, 1929-ben érték el a termelési maximumot 2126 millió kw órá­val- Az 1932-ben termelt mennyiségből 1330 millió kw órát mamik az üzérnek használtak fel s 315 kw órát eladtak a fogyasztóknak. A közhasznúsági jog nélküli telepek 1919- ben 293 millió kw órát termeltek. Maximális termelést 1930-ban értek el 380 millió kw órával, 1932-ben a termelés visszaesett 361 millióra. A közhasznú vitllanymüvek 1920-íbam 21 millió. 1932-ben 643 millió kw Ara villany- energidt termeltek ki. A köztársaság területén ma 24 közhasz­nú villa,nytársaság működik 567.4 mpfió ko­rona alaptőkével, ebből az állam részese­dése 123 6 millió kerona. E társaságok vil­lanymüveinek kapacitása 497 ezer kw. Az áramfogyasztás 1932-ben az előző érvel szemben g.g, 1931-ben 5-7. 1930-ban 124 s 1929-ben 21 százalékkal emelkedett A vezeték hossza 1932 ben meghaladta a 23 ezer kilométert A közhasznú müvek beru­házásai meghaladták a 2 miliárd 877 millió koronát. A nőm egyenlő mértékben megterhelt vil­lanyt el epeit különbségeinek ki egyen Ütése és hogy szűk rég esetéin más, eddig be nem kap- íieoftt vilarnyenjergia források ie bekapcsolha­tók legyenek, a közmunkaügyi minisztérium egy 100 ezer volt feszültségű hálózat tervét dolgozta ki a 22 ezer volt feszültségű hálózat kisegítésére. Ez a százezer voltos vezeték eddig az Er- venioe—Prága—Tousein, továbbá Tsöheehisch Búdweis-—Tábor s végül a morvaországi Zá- breh—Prerau—Ostrau és Zsolna között van kiépítve. A magasleszülteágü hálózat kiépíté­sének további tervében Szlovenszkón a Zsol­na—Kandiévá és a Zsolna—Pozsony vontai szerepel s ezzel Pozsonyt is a haudioval me­dencére kapcsolnák. Az építési költségek; óriásiak, mert egy kilométer vonal hat vezetékkel 170 ezer koronába kerül, s egyetlen transzfor­mátor ára 4—5 millió korona. A vidék viüanyositása A 1932. év végén Csehországban a 8392 község közül 5840 község, vagyis 67%, Mor­vaországban 3323 községből 2282, vagyis 68%, Szlovenszkón 3478 községből 647 köz­ség, vagyis 19% és ítuszinszkón 487 község­ből csak 53, vagyis 11 százalék van ellátva villannyal. Világstatisztika A villanymüvek párisi nemzetköz.! szövet­ségének kimutatása szerint 1929 végén leg­nagyobb áramfogyasztás volt Norvégiáiban, ahol egy lakosra évenként. 3700 kilowattóra esik. Eat a magas számot a nagyon kiterjedt vegyi!pár magyarázza. Svájcban egy lakosra 1300. az Egyesült Államokban 1000, Svédor­szágiban 800, Németországban 490, Ausztriá­ban 450, Franciaországban 370, Angolország- bam 340, Olaszorszjg'bam 290, Japánban 230, Bágyadt, levert, dolgozni kép­telen egyéneknél a természetes „Ferenc József* keseruviz szabaddá teszi a vérkeringést és emeli a gon­dolkodó- és munkaképességet. Beha­tó kórházi kísérletek folyamán bebi- ! zonyult, hogy a Ferenc József viz szellemi munkásoknál, neuraszténiás embereknél és betegeskedő asszo- í nyoknál rendkívül jótékony hatású | gyomor- és bélbsztitó szer. f\ Ferenc József keseruviz gyógyszertárakban, i drogériákban és füszerüzletekben kap­ható. Csehszlovákiáiban 210 kilowattóra esik. A többi álilámban még kisebb a villanyáraim fo­gyasztás. A siioventszköi is ruszísiszkéa vülamostársaságok Szlovenszkón és RuszintszkAban a kővetkező társaságok működnék: 1. A Nyugatszlovonszkói Közhasznú Villa­mos mű Pozsony székhellyel, a legnagyobb részvényes az állana, továbbá Sslovenszkó or­szág, a községek és városok. A 20 millió alap­tőkében az állami 10,840-000 koronával része­sedik- Az összes többi szlovénszkói ilynemű társaságok pénzügyi összetétele ugyanilyen, a magántőke aránylag nagyon kis mérték­ben részesedik. A társaság áramszükségle­tét a szenei, galgá-ci és nagyszombat} tele­pekről a részben az ászaknyugatszloven- s*kói társaságtól, Zsolnáról szerzi be. Az 1932 évi beruházások 60 milliót tettek ki, eladtak 29.8 millió kilowattóra áramot. 2. Az Északnyugatezlcvenszikói Egyesült Villanymü Részvénytársaság székhelye Zsol­nán van. A 10 millió alaptőkéből az állam 8,863000 koronái jegyzett. Ez a ^társaság az áramot a morva-sziléziai villanymüvek tői. a handiovai bányatelep villanymüvétől s több magám villany teleptől veszi. Az 1932 évi beru­házások összege 58-5 millió korona^ eladva 20.5 millió kilowattóra. 3. A Középszlovenszkói Villányim! Résr- vénytársaság székhelye Besztercebánya, alap­tőkéje 20 millió, az állam részesedése 14 mil­lió korona. Az áramot az alsóvadászig az Ahogy] és a körmöcbányai villanytelepek szol­gáltatják, továbbá a losonci g egynémely más kisebb megvásárolt telep is ad áramot. A be­ruházási költségek 68-7 milliót tettek ki 4- A ttélszlóvenszkój Villanymü részvény­társaság Komárom székhellyel, a Nyitna víz­rendszeréihez tartozó vidéket látja el áram­mal A 10 millió alaptőkéből az állam 6.7 mil­liót. jegyzett. A társaség rendelkezésére áll Komáromban a 3500 kilowatt teljesít mén vü állami villanymü, a nyugaészlovenszkóival való egyesülésiről a tárgyalások most folynak. 5. Szlovenszkónak csaknem egy harmadát látja el árammal a kassai székhelyű, 1929-ben alapított Keletsz-lorenszkői Villanyos Rész­vénytársaság. A 12 millió alaptőkéből az ál­lam 4-68 milliót jegyzett. Főrőezvényes Kassa város és az eperjesi vülanytelep Beruházási 5 költség 40.2 millió, eladtak 4.4 millió kilo­wattóra áramok 6. Rusziné zk ón egyetlen közhaszna villa* nyositási társaságot alapítottak Ungvár szék­hellyel, 25 millió korona alaptőkével. A leg­nagyobb részvényese a oseh-morva Kolben- Danek cég- Az állam 4 55 millióval részesedik a vállal atban • Ungváron uj, göamüvü villany­telepet létesítettek « felvásároltak néhány ki­sebb viilanytelepet. A beruházott összeg 67 millió, eladatotó 3,281-000 kilowattóra áram. Ez a vállalkozás eddig azért nem fejlődhetett ki, mert Ruszínszkó ipara csekély és a köo- ségeknek is kevés a pénzük a csatlakozásra. A villanyárak A villanyáram árának kialakulásánál figye­lembe veendő különösen az, hogy a villany­áram termelése és fogyasztása, illetve eladása egyidejűleg történik, vagyis nem lelhet rak­tárra dolgozni. A második fontos tényező, hogy a fogyasztóhoz való szállítása aránylag óriási értékű saját vezetékkel történik. Már e két tényező következtében előáll az a hely­zet, hogy mig az élelmiszeriparban a befektetett tő­két évenkint háromszor, a textiliparban évenkint hatszor, a vegyi iparban évenkint egyszer forgatják meg. addig a villanymtt- veknél ez a tőbeforgatás csak négy és fél­évben történik meg egyszer- Az egy kilowattórára eső termelési és szál­lítási költségek annál inkább csökkenthetők, mentői jobban használják ki a villanytelep berendezését. Vagyis a villanyáram ára rohamosan fog esni. ha a fogyasztók ára rohamosan fog emelkedni­Üsyelni kell arra, hogy a villan yositási tör­vények szerint is a már kiép i telit telepeket a lehető legjobban használják ki- A villany ára erősen csökkenthető volna; I ha a városi villanyiéi epek megengednék aa j ipari üzemeknek a közhasznú vüilanytánsasfi- gok hálózatába való bekapcsolódását, A ma­gán- és városi villanymüvek régi évtizede* szerződéses joeaíikról nem akarnak lemonda­ni s ezzel hátráltatják iulajdonképpen a vilia­nyositás terjedését. Azzal az általános panasszal szemben, hogy a villany ára magas, a közmunkaügyi miniszter megállapítja, hogy a közhasznú villanytársaságok árai folyton csökkennek, s a világító áram ai 1926. évi átlagos 4.70 koronáról 1933-ban 3.20 koronára, a motoráram az 1926. évi 2.94 koro­náról 1933-ban 1.85 koronára csökkent. A há­ború előtt a világitó áram 60—100 fillér között, a motoráram 30—40 fillér között ingadozott. Ez k az árak valorizálva a világító áramnál 4—640, a motoráramnál 2—2.68 csehszlovák koronát, tennének ki. Figyelembe veendő továb­bá, hogy a közhasznú villanyüzemek látják el a villanyszükséglet hatvan százalékát, a többit a magán és a községi villanymüvek szállítják. Ezek a magánvállalatok több ízben fölpanaszol­ták, hogy a közhasznú üzemek nagyon rohamo­san szállítja le az árakat. Ha viszont ezzel szem­ben azt hozzák föl, hogy egyes magán villany­müvek még jóval alacsonyabb áron adják az áramot, mint például a Bata, egy kilovattórát egy koronáért, vagy a Spiro 40 fillérért, akkor ezzel szemben az érvet lehet fölhozni, hogy ezekben az esetekben igen sűrűn lakott közsé­gekről van szó, amelyekben az illető üzemnek az alkalmazottai laknak, úgyhogy ezeket az eseteket nem lehet összehasonlítani az általános áramfogyasztás eseteivel. Emellett még az egy­koronás ár ig sok célra drága és már ma szol­gáltatnak a villanytelepek fűtésre 50—60 filléres áramot és az éjjeli áramot még ennél is olcsób­ban számítják. A villanyáram árát a fogyasztás emelkedése arányában lehet leszállítani. A mai gazdasági viszonyok között az áramár előzetes j leszállítása nem hozná magával az áramfogyasz- ! tás emelkedését, mert minden vonalon általános j takarékoskodás folyik. A nagyobbarányu áram fogyasztást különböző árkategóriák felállításá­val is lehet, siettetni. Például most a villanytár- easágok igeD sikeres akciót folytatnak az áram­nak fűtésre és főzésre való felhasználása céljá- i bői. A közmunkaügyi minisztérium egész sor | javaslatot dolgozott ki e ezek szerint módjában lesz majd befolyni « villanyáram j árának egységes szabályozásába, könnyebben fog menni egyes villanyvállalatok egyesítése. A célszerűségnek megfelelően lehet majd sza­i bályozni az egyes villanytársaságok körzeté­nek határait s megtilthatja az áram külföldre való szolgáltatását Szlovenszkón é6 Podkarpatszká Ruezban a vilianyositás lassúbb tempót mutat ég ezért volt az, hogy már kezdetben nagyobb körzeteket adtak az egyes vállalatoknak. A minisztérium még itt is további egyesítésre törekszik, úgy­hogy végleges célja az, hogy Szlovenszkón mind­össze két-három ilyen társaság legyen. Az erre vonatkozó javaslatokat a közeljövőben a par­lament elő terjeszti a minisztérium

Next

/
Thumbnails
Contents