Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)
1934-02-04 / 29. (3360.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. fi képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több Egyes szám ára 1,20 Ki, vasárnap 2.—Ki A szlovenszkói es ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prágaiig Panská ulice 12. 11. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prága IL, Pániké ulice 12. Ili emelet. Telefon: 34184. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA HIVATÁS Az idő rohanó árja csak úgy ontja az eseményeket és egy napilap olyan mint egy tükör, melyben a legkünlönbözőbb szögekből ráhulló eseménysugarakból kapja a közönség azt a képet, melyet a szerkesztői agy és a nyomda műszaki berendezése vetit vissza. De olyan az élete is mint a tükörképé, melyet egy forgalmas helyre állatott tükör vetit viszr sza, de meg nem örökit, mert a változó kiépek legtöbbször feledtetik az előbbi benyomásokat. Ennek a tükörnek mindig tisztán és pormentesen kell a külső élet fénysugarai számára odaállítva lennie és csak ritkán nyilhatik alkalom arra, hogy ez a tükör önmagáról is vetíthessen képet, vagy saját műhelytitkaival foglalkozzék. A Prágai Magyar Hirlap három havi kényszerpihenő után heteken át áll szolgálatában a csehszlovákiai magyar közönségnek és az események feldolgozása és kivetítése közben nem is ért rá arra, hogy a nyomtatott betű szaván keresztül olyan kérdésekkel foglalkozzék, melyek azt a kapcsolatot érintik, mely a magyar olvasó közönség és napilapja között fennáll. Sokszor van az úgy, hogy a ki nem mondott szó, az el nem hangzott mondat, valahol ott van a levegőben, mindenki érzi, mindenki tudja, nem is kell kimondani, a lelki kapocs éterhullámai elviszik, mindenhová oda, ahol van megfelelő lelki vevőkészülék. így voltunk ezzel mi is, bíztunk benne, hogy az a szeretet és ragaszkodás, melyet magyar közönségünk velünk szemben nehéz időben tanúsított, olyan lélektani alapot teremtett, mely érzékenyebb minden gépi vevő- készüléknél. Ezért nem beszéltünk külön kimondott szóval sokat magunkról, hanem dolgoztunk, felvettük a papirost, a ceruzát, kattogtak újból az Írógépek és forgott a nyomdagépen a rotációs papír, mint magától értetődő természetesség. Ez a cikk sem akar állomás, pillanatnyi pihenő lenni, csak olyan lelkiszükségletfélét akar kielégíteni, amikor menetelés köziben meg akar bizonyosodni róla, de csak egy futó kézfogással, hogy az összekötő huzalok épek-e, nem rozsdásodtak-e el és meg van-e a teherbírásuk. És, ahol van egy kis lazulás, vagy az idő rozsdája nem kiméit bennünket sem, ott akar javítani, megújítani, vagy legalább is a bajt észrevétetni. Azok a férfiak, akik annak idején ezt a magyar napilapot megteremtették, kitűnő érzékkel Prágát választották a szerkesztőség és kiadóhivatal székhelyéül. Olyan pontot kellett kiválasztani, ahonnan zavartalan egységbe lehetett foglalni azokat a magyar erőket, melyek Pozsonytól egészen Kőrösmezőig sokféle erőkarra szakadozva nyúlnak fel a határtól a Kárpátok hegyláncai közé és egymástól földrajzilag is elhatárolt zárt vidéket alkotnak, ahol egyetlen pont sem lett volna alkalmas teljes, mindent egybevető, mindent összefogó távlat számára. A prágai székhely, mely egyben messze előretolt magyar őrszem, biztosította ezt a távlatot, melyen keresztül nézve helyi és országos jellegű események mindenkor a csehszlovákiai magyar szintézis prizmáján keresztül kapják meg igazi értékmérő jelentőségüket. Prága nyugat felé előretolt földrajzi fekvése pedig az európai események szemszögéből is rendkívül előnyös, mert módot nyújt olyan európai távlatra is, melyet a Dunamedence földrajzi zártsága nehezen tesz lehetővé. Ezt a lapot néhány vezérférfiu élőmunkájával a csehszlovákiai magyarok névtelen ezrei teremtették meg, gyökerei sem üzleti, sem Iria: JAROSS ANDOR felszínes politikai számítás homokjába ágyazottak, hanem a csehszlovákiai magyarság életet adó és élni akaró humuszába nyúlnak bele és igy élete, fejlődése terebélyesedése ezen televény tápláló erejétől függ. Ha kiszakítanánk ebből a talajból, életlehetősége megszűnne éppúgy, mint a buzanövényé, melyet Csallóközből a Kárpátok havasaira akarnék átültetni. Ez a sorsközösség olyanná teszi ezt a lapot, mint egy finom műszert, mely messze távlatok eseményeit képes érzékeltetni, s azok a sorsváltozások, melyek a magyar kisebbség életében beállhatnak, azok a gazdasági és politikai hullámok, melyek a csehszlovákiai magyarság életlehetőségét befolyásolják, nem maradnak és nem maradhatnak nyom nélkiP e lap hasábjain sem. S amikor a lap a cse^f szlovákiai magyarság életéből meríti a maga életlehetőségét, érdeklődéssel fordul a világ bármely táján lakó és élő magyarok sorsa felé is, mert testvér sorsa és boldogulása nem lehet közönbös egyetlen magyar előtt sem. A Prágai Magyar Hirlap célja a közönség hü, becsületes, elfogultságmentes tájékoztatása az eseményekről, melyek lehetnek ránk nézve kedvezőek, vagy kedvezőtlenek, de kell, hogy mindenkor az igazság kristálytiszta tükrén keresztül lássanak napvilágot. Ennyivel tartozunk és tartoztunk a magyar lélek érettségének és edzettségének. Az a maroknyi gárda, mely Prága egyik épülettömbjének udvari szobácskáiban harcolja a maga napi életharcát, bár kilométerekben távol, de lélekben együttél a Kárpátok lejtői alatt élő magyarsággal. Életereje attól függ, milyen mértékben ad tápot a kisebbségi magyar televéuy, melybe visszanyúlnak visszavonhatatlanul a gyökerei. Nem titok, hogy a Prágai Magyar Hírlapnak van hivatása, mely egy és azonos azzal á céllal, melyet a magyarság pártjai tűztek ki maguknak, melynek alapvető tétele, hogy a Csehszlovákiában élő magyarok tartsák meg Az ungvári rendtörvényes görbén 3). Vozáry Aladárt 10 havi. Bíró Istvánt 8 havi fogházra Ítélték (Részletes tudósítás a 3. oldalon.) őseik hitét és nyelvét, azaz nemzeti öntudatukat. Az olvasó, aki ezeket a mondatokat elolvasta, talán csodálkozott, hogy miért kellett ezt a sok természetes, magától értetődő dolgot emlékezetbe idézni. Az lenne igazán szép és önbizalmat keltő, ha minden olvasó ezzel a megállapítással fordítana a másik oldalra. Ezt már fél győzelemnek merném elkönyvelni. Németország változatlanul kitart a 300.000 főnyi hadsereg követelése mellett Nyilvánosságra hozták a német válasziegyzéket Újabb tizenhárom kérdés Franciaországhoz — B e r 1 i n, február 3. Mint ismeretes, a német birodalmi kormány január 19-én válaszolt a lefegyverzési kérdésben január elsején Berlinben átnyújtott francia aide memoire-re. A német válasz szövegét ma délben nyilvánosságra hozták. A válasz első része a francia javaslatok bírálatával foglalkozik. A németek véleménye Szerint a franciák a hadianyag fontos terénu- mán a lefegyverzést hosszú évekre el akarják odázni. Ez alatt az idő alatt a fölfegyverzett hatalmak megtartanák azt a hadi felszerelésüket, amely elsősorban támadási célokra szolgál, mig Németország kénytelen volna a mai helyzetben maradni. A hadseregek létszámának kérdésénél a német válasz szerint mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy mi történjék a francia tengerentúli csapatokkal, mert Franciaország Afrikában állomásozó haderejét bármely pillanatban áthozhatja az anyaországba. Ha tehát a francia hadsereg létszámát leszállítanák, a gyarmati seregekkel az igy keletkezett hiányt bármikor pótolni lehetne. Páris Németországnak most sem akarja megengedni, hogy légi fegyverekre tegyen szert, de kötelezi magát, hogy leszállítja a saját légi haderejét. Ha Németországnak egyetlenegy hadi repülőgépe sincsen, akkor bármennyire korlátozza is légi haderejét Franciaország, a mai igazságtalan arány továbbra is megmarad. A német válaszjegyzék ezután felveti azt a kérdést, vájjon Franciaország megfelelő érvekkel tudja-e alátámasztani azt a szándékát, hogy Németországot újból hosszú évekre diszkriminálja. Nem valószínű, hogy a lefegyverzési problémát azon az utón, amelyet Franciaország ajánl Szabályozni lehet, mert ez a mód nem felel meg az igazságosságnak és nem alkalmas a béke biztosítására. A változatlan német követelésen A német kormány a jövőben is a leghelyesebbnek tartaná, ha a hatalmak a versaillesj szerződésben előirt módon leszerelnének. A birodalom nem ismeri el azt a francia kifogást, hogy a 300.000 főnyi német hadsereg túl nagy lenne a birodalom határainak megvédésére. Németország földrajzi fekvése annyira kedvezőtlen s a német határok vonala olyan hosszú, hogy ez a hadsereg a biztonság minimumát jelentené. A memorandum rámutat arra, hogy Németországban nincsenek kiképzett tartalékok, mig Franciaország körülbelül 5 millió főnyi pompás tartalék fölött rendelkezik, a német politikai szervezeteket nem lehet összehasonlítani a katonai tartalékokkal. A birodalom fölfogása szerint az is lehetetlen, hogy a birodalmi őrséget rövid szolgálati idejű hadsereggé változtassák át, mert a megfelelő fegyvernemek bevezetése nélkül a rövid szolgálati idejű hadsereg nem teljesitheti hivatását. Ha az uj német hadsereg létszáma 300.000 ember lesz és a birodalom a megfelelő defenzív fegyverek birtokába jut, Francia- ország és a többi fölfegyverzett hatalom még igy is hatalmas előnyben marad. Ilyen körülmények között a fegyverkezési egyenjoguLondon, február 3. Saito, Japán uj was hingtoui nagykövete, aki Londonba érkezett, az United Press munkatársának nyilatkozott a japán-orosz helyzetről. Saito 47 éves és Japán legfiatalabb nagykövete. A távol keleti helyzetre vonatkozóan megállapította, hogy a közeli orosz-japán háború kitöréséről szóló hírek nem felelnek meg a valóságnak. Háborús veszedelem nincsen. Japán nem akar Oroszságra irányuló német követelések elutasítása azt jelenti, hogy Franciaország nem ismerte el a birodalom egyenjogúságra való jogát. A német kormány reméli, hogy a francia kormány nem zárkózik el a német álláspont meghallgatása és méltányolása elöl. A tizenhárom kérdés A német memorandumot tizenhárom Franciaországhoz intézett kérdés fejezi be. Az első kérdés a francia tengerentúli csapatokra vonatkozik, a második és a harmadik kérdés ugyanennek a problémának szabályozásáról szól, a negyedik kérdés a tábori tüzérség kaliberére vonatkozik, az ötödik a tankok tonnaszámára, a hatodik arra, vájjon a francia kormány valamennyi hadsereg létszámának korlátozásába beleegyezik-e, a hetedik a francia hadsereg hadianyagára, a nyolcadik a légi haderő 50 százalékos csökkentésére, a kilencedik és a tizedik ugyancsak légügyi kérdésekre, a tizenegyedik a bombavetö repülőgépek eltörlésére, a tizenkettedik a hadianyag ellenőrzésére és a tizenharmadik a flottakérdés szabályozására. hogy Oroszország háborúra törekszik. A távol keleti helyzet nem teszi indokolttá a fegyveres konfliktus kitörését A legutóbbi tokiói jelentés szerint a keletkinai vasút eladására vonatkozó tárgyalásokat újra megkezdték és ez a körülmény bebizonyítja, hogy mindkét részről kedvező a hangulat az ellentétek békés utón való elintézésére. Enyhül a feszültség Keletázsiában Saito washingtoni japán nagykövet fontos nyilatkozata ország ellen küzdeni, és az sem valószínű, iöV Lapvásárlók ne fogadják el ezt a számot képes melléklet nélkül MSI SZÁMUNK A KÉPES HÉTÜL 28 BIML Ára a korona ^ gr ] XIII. évf. 29. (3360) szám . Vasárnap , 1934 február 4.
