Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)

1934-02-04 / 29. (3360.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. fi képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több Egyes szám ára 1,20 Ki, vasárnap 2.—Ki A szlovenszkói es ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prágaiig Panská ulice 12. 11. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prága IL, Pániké ulice 12. Ili emelet. Telefon: 34184. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA HIVATÁS Az idő rohanó árja csak úgy ontja az ese­ményeket és egy napilap olyan mint egy tükör, melyben a legkünlönbözőbb szögekből ráhulló eseménysugarakból kapja a közönség azt a képet, melyet a szerkesztői agy és a nyomda műszaki berendezése vetit vissza. De olyan az élete is mint a tükörképé, melyet egy forgalmas helyre állatott tükör vetit viszr sza, de meg nem örökit, mert a változó kiépek legtöbbször feledtetik az előbbi benyomáso­kat. Ennek a tükörnek mindig tisztán és por­mentesen kell a külső élet fénysugarai számá­ra odaállítva lennie és csak ritkán nyilhatik alkalom arra, hogy ez a tükör önmagáról is vetíthessen képet, vagy saját műhelytitkaival foglalkozzék. A Prágai Magyar Hirlap három havi kény­szerpihenő után heteken át áll szolgálatában a csehszlovákiai magyar közönségnek és az események feldolgozása és kivetítése közben nem is ért rá arra, hogy a nyomtatott betű szaván keresztül olyan kérdésekkel foglal­kozzék, melyek azt a kapcsolatot érintik, mely a magyar olvasó közönség és napilapja között fennáll. Sokszor van az úgy, hogy a ki nem mondott szó, az el nem hangzott mondat, valahol ott van a levegőben, mindenki érzi, mindenki tudja, nem is kell kimondani, a lelki kapocs éterhullámai elviszik, minden­hová oda, ahol van megfelelő lelki vevőkészü­lék. így voltunk ezzel mi is, bíztunk benne, hogy az a szeretet és ragaszkodás, melyet magyar közönségünk velünk szemben nehéz időben tanúsított, olyan lélektani alapot te­remtett, mely érzékenyebb minden gépi vevő- készüléknél. Ezért nem beszéltünk külön ki­mondott szóval sokat magunkról, hanem dol­goztunk, felvettük a papirost, a ceruzát, kat­togtak újból az Írógépek és forgott a nyomda­gépen a rotációs papír, mint magától értetődő természetesség. Ez a cikk sem akar állomás, pillanatnyi pihenő lenni, csak olyan lelkiszükségletfélét akar kielégíteni, amikor menetelés köziben meg akar bizonyosodni róla, de csak egy futó kézfogással, hogy az összekötő huzalok épek-e, nem rozsdásodtak-e el és meg van-e a teher­bírásuk. És, ahol van egy kis lazulás, vagy az idő rozsdája nem kiméit bennünket sem, ott akar javítani, megújítani, vagy legalább is a bajt észrevétetni. Azok a férfiak, akik annak idején ezt a magyar napilapot megteremtették, kitűnő ér­zékkel Prágát választották a szerkesztőség és kiadóhivatal székhelyéül. Olyan pontot kellett kiválasztani, ahonnan zavartalan egységbe lehetett foglalni azokat a magyar erőket, me­lyek Pozsonytól egészen Kőrösmezőig sokféle erőkarra szakadozva nyúlnak fel a határtól a Kárpátok hegyláncai közé és egymástól föld­rajzilag is elhatárolt zárt vidéket alkotnak, ahol egyetlen pont sem lett volna alkalmas teljes, mindent egybevető, mindent összefogó távlat számára. A prágai székhely, mely egyben messze előretolt magyar őrszem, biz­tosította ezt a távlatot, melyen keresztül néz­ve helyi és országos jellegű események min­denkor a csehszlovákiai magyar szintézis prizmáján keresztül kapják meg igazi érték­mérő jelentőségüket. Prága nyugat felé előre­tolt földrajzi fekvése pedig az európai esemé­nyek szemszögéből is rendkívül előnyös, mert módot nyújt olyan európai távlatra is, melyet a Dunamedence földrajzi zártsága nehezen tesz lehetővé. Ezt a lapot néhány vezérférfiu élőmunkájá­val a csehszlovákiai magyarok névtelen ezrei teremtették meg, gyökerei sem üzleti, sem Iria: JAROSS ANDOR felszínes politikai számítás homokjába ágya­zottak, hanem a csehszlovákiai magyarság életet adó és élni akaró humuszába nyúlnak bele és igy élete, fejlődése terebélyesedése ezen televény tápláló erejétől függ. Ha ki­szakítanánk ebből a talajból, életlehetősége megszűnne éppúgy, mint a buzanövényé, me­lyet Csallóközből a Kárpátok havasaira akar­nék átültetni. Ez a sorsközösség olyanná teszi ezt a lapot, mint egy finom műszert, mely messze távlatok eseményeit képes érzékeltetni, s azok a sors­változások, melyek a magyar kisebbség éle­tében beállhatnak, azok a gazdasági és poli­tikai hullámok, melyek a csehszlovákiai ma­gyarság életlehetőségét befolyásolják, nem maradnak és nem maradhatnak nyom nélkiP e lap hasábjain sem. S amikor a lap a cse^f szlovákiai magyarság életéből meríti a maga életlehetőségét, érdeklődéssel fordul a világ bármely táján lakó és élő magyarok sorsa felé is, mert testvér sorsa és boldogulása nem lehet közönbös egyetlen magyar előtt sem. A Prágai Magyar Hirlap célja a közönség hü, becsületes, elfogultságmentes tájékozta­tása az eseményekről, melyek lehetnek ránk nézve kedvezőek, vagy kedvezőtlenek, de kell, hogy mindenkor az igazság kristálytiszta tükrén keresztül lássanak napvilágot. Ennyi­vel tartozunk és tartoztunk a magyar lélek érettségének és edzettségének. Az a maroknyi gárda, mely Prága egyik épülettömbjének udvari szobácskáiban har­colja a maga napi életharcát, bár kilométe­rekben távol, de lélekben együttél a Kárpá­tok lejtői alatt élő magyarsággal. Életereje attól függ, milyen mértékben ad tápot a ki­sebbségi magyar televéuy, melybe vissza­nyúlnak visszavonhatatlanul a gyökerei. Nem titok, hogy a Prágai Magyar Hírlap­nak van hivatása, mely egy és azonos azzal á céllal, melyet a magyarság pártjai tűztek ki maguknak, melynek alapvető tétele, hogy a Csehszlovákiában élő magyarok tartsák meg Az ungvári rendtörvényes görbén 3). Vozáry Aladárt 10 havi. Bíró Istvánt 8 havi fogházra Ítélték (Részletes tudósítás a 3. oldalon.) őseik hitét és nyelvét, azaz nemzeti ön­tudatukat. Az olvasó, aki ezeket a mondatokat elolvas­ta, talán csodálkozott, hogy miért kellett ezt a sok természetes, magától értetődő dolgot emlékezetbe idézni. Az lenne igazán szép és önbizalmat keltő, ha minden olvasó ezzel a megállapítással fordítana a másik oldalra. Ezt már fél győzelemnek merném elkönyvelni. Németország változatlanul kitart a 300.000 főnyi hadsereg követelése mellett Nyilvánosságra hozták a német válasziegyzéket Újabb tizenhárom kérdés Franciaországhoz — B e r 1 i n, február 3. Mint ismeretes, a német birodalmi kormány január 19-én válaszolt a le­fegyverzési kérdésben január elsején Berlinben átnyújtott francia aide memoire-re. A német vá­lasz szövegét ma délben nyilvánosságra hoz­ták. A válasz első része a francia javaslatok bírálatával foglalkozik. A németek véleménye Szerint a franciák a hadianyag fontos terénu- mán a lefegyverzést hosszú évekre el akarják odázni. Ez alatt az idő alatt a fölfegyverzett hatalmak megtartanák azt a hadi felszerelésü­ket, amely elsősorban támadási célokra szolgál, mig Németország kénytelen volna a mai hely­zetben maradni. A hadseregek létszámának kérdésénél a né­met válasz szerint mindenekelőtt meg kell ál­lapítani, hogy mi történjék a francia tengeren­túli csapatokkal, mert Franciaország Afriká­ban állomásozó haderejét bármely pillanatban áthozhatja az anyaországba. Ha tehát a francia hadsereg létszámát leszállítanák, a gyarmati se­regekkel az igy keletkezett hiányt bármikor pó­tolni lehetne. Páris Németországnak most sem akarja megengedni, hogy légi fegyverekre te­gyen szert, de kötelezi magát, hogy leszállítja a saját légi haderejét. Ha Németországnak egyetlenegy hadi repülőgépe sincsen, akkor bármennyire korlátozza is légi haderejét Fran­ciaország, a mai igazságtalan arány továbbra is megmarad. A német válaszjegyzék ezután felveti azt a kérdést, vájjon Franciaország megfelelő érvek­kel tudja-e alátámasztani azt a szándékát, hogy Németországot újból hosszú évekre diszkrimi­nálja. Nem valószínű, hogy a lefegyverzési problémát azon az utón, amelyet Franciaország ajánl Szabályozni lehet, mert ez a mód nem fe­lel meg az igazságosságnak és nem alkalmas a béke biztosítására. A változatlan német követelésen A német kormány a jövőben is a leghelye­sebbnek tartaná, ha a hatalmak a versaillesj szerződésben előirt módon leszerelnének. A bi­rodalom nem ismeri el azt a francia kifogást, hogy a 300.000 főnyi német hadsereg túl nagy lenne a birodalom határainak megvédésére. Né­metország földrajzi fekvése annyira kedvezőt­len s a német határok vonala olyan hosszú, hogy ez a hadsereg a biztonság minimumát jelentené. A memorandum rámutat arra, hogy Német­országban nincsenek kiképzett tartalékok, mig Franciaország körülbelül 5 millió főnyi pom­pás tartalék fölött rendelkezik, a német po­litikai szervezeteket nem lehet összehasonlí­tani a katonai tartalékokkal. A birodalom fölfogása szerint az is lehetet­len, hogy a birodalmi őrséget rövid szolgálati idejű hadsereggé változtassák át, mert a meg­felelő fegyvernemek bevezetése nélkül a rövid szolgálati idejű hadsereg nem teljesitheti hi­vatását. Ha az uj német hadsereg létszáma 300.000 ember lesz és a birodalom a megfe­lelő defenzív fegyverek birtokába jut, Francia- ország és a többi fölfegyverzett hatalom még igy is hatalmas előnyben marad. Ilyen körül­mények között a fegyverkezési egyenjogu­London, február 3. Saito, Japán uj was hingtoui nagykövete, aki Londonba érkezett, az United Press munkatársának nyilatkozott a japán-orosz helyzetről. Saito 47 éves és Ja­pán legfiatalabb nagykövete. A távol keleti helyzetre vonatkozóan megállapította, hogy a közeli orosz-japán háború kitöréséről szóló hí­rek nem felelnek meg a valóságnak. Háborús veszedelem nincsen. Japán nem akar Orosz­ságra irányuló német követelések elutasítása azt jelenti, hogy Franciaország nem ismerte el a birodalom egyenjogúságra való jogát. A né­met kormány reméli, hogy a francia kormány nem zárkózik el a német álláspont meghall­gatása és méltányolása elöl. A tizenhárom kérdés A német memorandumot tizenhárom Fran­ciaországhoz intézett kérdés fejezi be. Az első kérdés a francia tengerentúli csapatokra vo­natkozik, a második és a harmadik kérdés ugyanennek a problémának szabályozásáról szól, a negyedik kérdés a tábori tüzérség kali­berére vonatkozik, az ötödik a tankok tonna­számára, a hatodik arra, vájjon a francia kor­mány valamennyi hadsereg létszámának kor­látozásába beleegyezik-e, a hetedik a francia hadsereg hadianyagára, a nyolcadik a légi haderő 50 százalékos csökkentésére, a kilen­cedik és a tizedik ugyancsak légügyi kérdé­sekre, a tizenegyedik a bombavetö repülőgé­pek eltörlésére, a tizenkettedik a hadianyag ellenőrzésére és a tizenharmadik a flottakér­dés szabályozására. hogy Oroszország háborúra törekszik. A távol keleti helyzet nem teszi indokolttá a fegyve­res konfliktus kitörését A legutóbbi tokiói je­lentés szerint a keletkinai vasút eladására vo­natkozó tárgyalásokat újra megkezdték és ez a körülmény bebizonyítja, hogy mindkét rész­ről kedvező a hangulat az ellentétek békés utón való elintézésére. Enyhül a feszültség Keletázsiában Saito washingtoni japán nagykövet fontos nyilatkozata ország ellen küzdeni, és az sem valószínű, iöV Lapvásárlók ne fogadják el ezt a számot képes melléklet nélkül MSI SZÁMUNK A KÉPES HÉTÜL 28 BIML Ára a korona ^ gr ] XIII. évf. 29. (3360) szám . Vasárnap , 1934 február 4.

Next

/
Thumbnails
Contents