Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)

1934-02-22 / 44. (3375.) szám

TO&<M-MA<&AR-HIKLfiE> 11 a'gyjövedeknü lakásbérlőket már régiem ká kellett volna venni a védelemből. Náj emuik nemzeti ligabeli ■képviselő a (kor­mány árdrágítást megtűrő politikáját bírálta, majd Bubicky cseh agrárpárti szónok éles el­lenzéki bangón sajnálkozását fejezte ki, hogy a tárgyalt javaslatban szocialista nézetek győzedelmeskedtek, ahelyett hogy a lakásvé­delmet teljesen beszüntették volna. Minden ellenkező véleménnyel szemben tényként ál­lapítja meg, hogy igen jelentős a fölösleges lakófelület, amire nincs bérlő a rossz lakás­politika miatt. Tiltakozik az ellen, hogy az állam tovább jótállást vállaljon, sőt hogy azt 1100 millióról 1400 millióra emelje uj lakó­házak épi lésénél. E tiltakozások és tiszta ellenzéki (hangú megállapítások ellenére a lakásgondoskodási javaslatot a koalíciós pártok, ezek között a cseh agrárpárt, Dubicky képviselővel együtt — megszavazták. Második olvasásban is. Az elnök ezután az ülést felfüggesztette délután 16 óráig, abban a reményben, hogy a koalíciós pártok hatos bizottsága addig lét­rehozza a megegyezést a visszleszámitolási intézet kérdésében. I dSSyfáRi Mm Délután 4 órakor újabb formális ülést tar­tott a képviselőház s az illetékes bizottságok- j hoz utalta a szenátusból időközben megónke-1 zott határozatokat a mezőgazdák és munka­nélküliek ellen vezetett végrehajtási és csőd­eljárások felfüggesztésére vonatkozó törvény- javaslatról. A képviselőház legközelebbi ülése csütörtö­kön délelőtt 11 órakor lesz. Napirendjén az; említett két javaslat és néhány kereskedelmi pótegyezmény tárgyalása szerepel. A mai képviselőházi ülés után összeült a földmivelésügyi és a népjóléti bizottság, hogy megtárgyalja a két javaslatot. Az alkot­mányjogi bizottságot ugyanebből a célból csütörtök délelőtt 9 órára hívták egybe. Csü­törtökön délelőtt fél 10 órakor összeül a kóp- viiselőház összeférhetetlenségi bizottsága is, amelyben elvi jelentőségű vita lesz a bizto­sító intézetekben vállalt igazgatósági tagságok összeférhet eí1 őségéről. ii r ————mr A parasztság és a nemzeti gondolat írta: fíj. Bolyky János II. A Duna fölött, itt kisebbségi sorban, a ma­gyarság zöme a paraszt. Célkitűzéseink homlokterébe állítom és bátran ruházom fel a nemzet-azonosság jel­legével a paraszti apákat, anyákat, kik az ősi rögön az ősi szellemibe születtek bele, mint akik hivatottak a nemzetim gondolko­dás hordására, megőrzésére és továbbadására. Áldozatos, hü neímzettársainkkal, a paraszt­sággal, mint testvérrel azonosítva magunkat, állhatunk csak meg. Sorsuk itt nemzetünk sorsa; velük élni, velük bukni, sorsunk egy. Munka, amit itt értük tennünk kell, több a szivességnél: kötelesség a nemzet iránt! * A földművelő parasztság eladósodottsága ugyancsak nem éppen helyi jelenség. Helyi jelenség azonban, hogy a bankok kamat- szivattyúit eddig még nem fokozták le arra a színvonalra, amely csak egy oly mérvű ka­matot engedélyezne, mely arányban áll a föld mai jövedelmezőségével, a parasztság teher­bírásával. Ez is inkább csak egy kiragadott példa a sok száz közül, mely a gazdasági válságnak nem csekély előmozdítója és az általános el­szegényedés tetézője. Döntő bizonyítékaink vannak azonban, amelyek azt igazolják, hogy maga a nép, a parasztság, minden gond, teher, munkanél­küliség és ezer más, életbevágó válság dacára az összes problémák fölé helyezi a nemzetet úgyis, mint eszmét, úgyis, mint annak sors- vállalását! * Akik a falvakat járják és a legkülönbözőbb községekben fognak kezet a paraszttal, tud- j ják, hogy bennük, az ő lelki egyensúlyukban van a nemzet jövőjének biztosítéka. A kisebbségi paraszti lélek, miként hité­ben, vallásában megingathatatlan, akként a nemzethüsóge is szilárd. Kisebbségi helyzete megköveteli azonban, hogy sorsának minden­kor éber őrei, fáradságot nem ismerő sáfárai legyenek azok, kiket rátermettségük és ön­zetlenségük szólít a nemzet élére. Parasztságot a kisebbségben csak egyedül Szlovenszkói pillanatfelvételek Az aranykert szive A zsidók városa — Ahol nem aggság az aggság — A 43 özvegy uccája — Templom, amely 40 év óta épül — Mi­lyen remény a biíiiámass.al? Irta: Kerecsényi Antal Dunaszerdahely, február közepe. (Kiküldött munkatársunktól..) A Csallóköz és Csilizköz ál­dott földije még téli álmát alussza, de a kivé- I teles február meleg napjának sugarai lecsókul- 1 t-áik a szántókról a havat-. Az ősszel elvetett j mag csirája már zöld színekkel élénkíti a hu­musz szürkeségét s a kalászok aranytemgeré- neik reménységét mosolyogja a föld népnek szemébe. Az élet himnuszát zümmögi fü.wa. ál­lat, mindezek urának arcáról pedig az élniaka- rás hatalmas energiája sugárzik. A Csallóköz derék magyar népe tudva tudja, ho;gy akié az élet, a.zé a holnap boldogulása, azért állja vi­tézül a harcot, úgy a nehéz munka, mint a. megnehezült idők krízisének frontján. „Arany- kert a .mi rónánk”, — mondják a csallóközi magyarok ezer év óta. Aranykert, de aranyát csak a minden 'bajjal dacoló, a soha nem nyö­szörgő, ősi, hősi ‘hagyományaihoz hü, szorgal­mas, munkától érdes kezekbe csorgatja. A föld, a munka, a becsület a csallóközi magyar katekizmusának három sarktétele. Ezek vol­tak élniitudásának ezer év óta az alapjai s ezekhez hü lesz ezer év múlva is. A panasz az aranykert emberének szájából is kiesuklik ma. de a jajszavát rögtön el is némitja a saját erejébe vetett hit és a józan életfilozófia. * Az aranykert szive — Dunaszerdahely. ■mondják egy 'kis túlzással a csallóközi város polgárai. Talán sehol a világon nincs város, melynek naturája úgy különbözne vidékétől, mint amilyen nagy az ellentét Dunaszerdahely lakossága és a Csallóköz népének természete között. Kétségtelen azonban, hogy az arany­kert szive eleven s erősen lüktet. Az egész vá­ros egy nagy bolt, melyben lármásan hullám­zik a kereslet és kínálat. A föld népe hetven - három községből hozza ide feleslegeit s szerzi be mindazt, amit a föld nem ad. Gabona, szar­vasmarha, baromfi, tojás és vad a hatalmas piac főeikkei, mig másféiezáz bolt ontja a ren­geteg árut, amire hetvenhárom község jómódú ■lakosainak szükségük van. Nem kevesebb, mint negyvenkilenc rőfösüzlet tarkabarka, ki­rakatai csalogatják 'be a vevőket. Talár, ez az élénk és kifejlődött kereskedel­mi élet a magyarázata annak, hogy a hatezer lakosú városban közel háromezer zsidó él. En­nek az érdekes jelenségének okait már neves zsidó történészek is kutatták, de pozitív ered­mény híján ma is csak hipotézisekkel lehet megmagyarázni, honnan' és miért verődött össze ilyen aránylag óriási tömegű zsidóság Dunaszerda’beiyen. A város egyik legképzet­tebb zsidó polgárával volt alkalmam erről a kérdésről beszélni .aki hosszas kutatás után valószínűsítette két feltevését. Szerinte Po­zsony volt Magyarországon a zsidóság első nagy góca s innen szálltak ki a rajok a Csalló­köz felé, valahányszor a városban járvány igraeszált, vagy a vár olyan gazdát kapott, aki a zsidóiknak kellemetlenkedett. Az első ál­lomás, Dunaszerdahely pedig a kor eske delem­nek igen kedvező talaja lett. Az sem lehetet­len, hogy az egyik Condé herceg, kinek lati­fundiumához tartozott Dunaszerdahely, nagy zsidóbarát volt s teljes mozgási szabadságot és ingatlanszerzési jogot biztosított a zsidók­nak. Mi sem természetesebb, mint az, hogy az akkor még gettókba kényszeritett s ingatlan­szerzéstől eltiltott zsidók özönlöttek erre ' a helyre. Azóta is békében élnek itt a zsidók. Ezt azonban nem lehet szószer int érteni, mert egymás között, különösen a hitközségi életben, folyton veszekednek. E percben is dúl a hit­község két pártja között a polgárháború. Ha a hitközségi életben nem is statuálnák köve­tésre méltó .példát, annál szebb emléket, emeli­tek a jótékonyságiunk. Közadakozásból felépí­tették a zsidó aggok menházát, ahol minden munkaképtelen öreg zsidó kényelmes lakást s teljes ellátást kap. A felvételre jelentkezőtől azt se kérdik, Dun asz érd ah elven élt-e. vagy idegemből jött. eiaggot. dolgozni nem tud, meg­kapja a szobáját s pompás éle'i ne zését. Az ag­gok menháza. mely valóságos k'* palota, óriá­si összeget emészt fel. amit társadalmi adó for­májában vetnek ki a hitközség tagjaira. * Kétszer égett porrá Dunaszerdahely az idők folyamán, kétszer épült újjá. A második tűz­vész 1887-ben pusziittotta ei a várost, de e má­sodik feltámadás után nem sok történt a vá­ros rendezése és szépítése érdekében. A 43 öz­vegy uccájára voltaim kíváncsi. Merre jutok oda? — kérdeztem meg a város egyik polgá­rát. — ..Menjen csak végig itt a ..Büdös uc­cán” s nyomban odaér". — A kutyaszorító uc- ca méltó a nevéhez, csak azt nem értettem meg, mig a sikátoron végigszédelegtem. miért építették ezt fel nyoicvankétben, vagy ha ak­kor megcsinálták, miért nem rombolják le har­mincnégyben. A 43 özvegyek uccája is jellem­ző sajátosságától vette a nevét. Eggyel se la­kik kevesebb özvegy az uccában, mint. a neve jelzi. — Véletlen-e. vagy valami városi statútum folytán verődtök össze ilyen tekintélyes szám­ban itt az özvegyek? — szólítottam meg egy bogánszemü, tü-zr elpattant asszonykát. — Hogy egy csomóban legyünk, ha valaki választani akar közülünk, — felelte tkacagva. * A városi gazdálkodást szidni, örök témája Dunaszerdahely minden polgárának. —- Közei háromszáz százalékos pót-adót nyö­günk, — panaszolja a. magyar pártok városi vezére, — de a rossz városi gazdálkodás ered­mény nélkül emészti fel. Vettek egy öntöző autót 170.000 koronáért, ami sohsc öntöz, tar­tunk nyolc városi rendőrt, akik az államhiva- taloknak kézbesítő szolgái, de az uccán soha­sem örködnek. Ellenben uccanrendezésre, a vá­ros szépítésére, közegészségi intézményekre nem jut egy fillér se. Most mégis — csillan meg a szeme — kei'esztülerőszaköltük a város­házán, hogy húszonkétholdás parkot csinál a város. Száznegyvenezer koronát költünk a vá­rosligetre. Egyelőre. Később, mégis gyorsított ütemben a legszebb és legkellemesebb parikká képezzük ki a város kertjét. * Dunaszerdahely magyarjai a legbüszkébbek lehetnek műkedvelő-gárdájukra. Évekig tartó türelmes tanítással, neveléssel olyan művész- társaságot képeztek ki, mely akármelyik vidé­ki város színpadán megállná a helyét. A mű­kedvelő-társaságot jóváhagyott, alapszabályok jogosítják a működésre s olyan fegyelem és a magárahagyatottság állíthatja lelkiválság elé. Nélkülözhetetlen tehát a nemzet és vezetői között a legszorosabb kapcsolatok legmesz- szebbmenő kimélyitése s állandó fenntartása, kiterjedve a legtávolabbi és a legkisebb falu­ra is. * A kisebbségi helyzet nemcsak a paraszt­ságot értékelte át s emelte a maga valódi je­lentőségére nemzeti vonatkozásban is, hanem szabályozta az „Ur“ és „Paraszt” viszonyát a háború előtti évek meghatározásával szemben. Általánosságban lehet mondani, hogy a há­ború előtt az „ur“ fogalma, az iskolalázott- ságon kívül, a parasztság szemében határo­zottan úgy jelentkezett, mint bizonyos fokú jómód, lényegesen előnyösebb életberendez­kedés az egyszerű, paraszti életigényekkel szemben. Előző.századok társadalmi berendezkedése szinte belenyúlt még a huszadik század első tizedébe is és akaratlanul vont magassági szintet testvér és testvér között. A magyar kisebbségi társadalom a ki­egyenlítődés felé mutat. Közös sors közös terhei és gondjai szerepelnek mint indító okok s nem közömbösen az általános elszegé­nyedés sem. " Ma az ur és paraszt fogalma mindinkább képesítés- és gondolkodásbeli meghatározás felé hajlik, hogy elérkezzék ahhoz a szóhoz, amely mindenek felett állva tüntessen el kü­lönbségeket akkor, amikor sorsban s akarat­ban különbség nincs és eggyé olvasszon egy népet abban a legdemokratikusabb kifejezés­ben. hogy: „Nemzet-testvér.” Az azoinosgondolkodásuak törthetetlen s összefogó munkája mellett lehet csak holnap nagyobb kenyeret szegni! I házirend tartja össze, melynek ■híre még az er­délyi magyar testvéreket is Dunáé zerdahelyre csalta a szín játszó-társaság tanulmányozására. Ma már Erdély majdnem minden városában & dunaezerdahelyi műkedvelők alapszakályainak s házirendjének mintájára dolgoznák az űrt színjátszó-társaságok. * A városnak azonban szomorú jelensége ax evangélikus templom, mely már 1896 óta épül, de tornya még mindig nem készülhetett el. A hitközség maroknyi népe évtizedek óta adja a templom építésre minden nélkülözhető fillérét, az épület mégsem tudott máig elkészülni. A testvéregyházközségek végre megemberelhet­nék magukat s lehetővé kellene tenniük, hogy a 30 év óta készülő templom tornya felépül­hessen. A katolikus egyházközség anyagi erejét is teljesen kimerítette uj iskolájának horribilis építési költsége. Ennek a modern, szép iskola- épületnek igen érdekes a 'története. A múlt év­ben a katolikus iskolát kilakoltatták Tégi há­zából. Indokolás: az épület közveszélyes álla­potban van és egészségtelen. Az egyházköz­ség tellát kénytelen volt uj iskolát építeni. Mi­ikor ez elkészült s a tanitáét megkezdték, a ré- ! gi „közveszélyes” épületbe beköltözött a Slo- vemská Liga iskolája. + A dunaszerdaihelyi magyarok kellemes tár­saságában lepett meg az éjszaka. Éjfél felé járt. mikor bekopogtattam a város szállodájá­ba. Minden szoba foglalt. Holnap nagy barom- ! ti-, meg tojáspiac lesz, arra érkeztek a keres- ! ködök s eifeküdtek előlem minden ágyat. Ta­lán mégis, — biztattam a pincért, ha ágy nem. is akad, de egy pamlag. Szerény ember va­gyok én éjjel 12 órakor, Dunaezerdahelyen az uccán. tizfokoe hidegben. Egy pamlag van a i hármasban, meg kell 'azonban kérdezni a szóiba I bérlőjét, megengedi-e a társulást. Visszajön. A ! pasas kérdezi, mi a foglalkozásom. Megmon­dom. A vendég üzen, nem fogadhat he, sok pénz van nála. A pincér megsajnál. Merjek a kávéházba, talán z ár ó r a-megh oss zabbitás van s ott, ha nem is fekve, ülve aihatom. A kávé­ház már zár, mire odaérek. Hosszú tárgyalás, végre megkapom reggel 5-ig az első számú bil­in ár dasztalt. Ráteritenek egy lepedőt, kapok vánkost, takarót. Lefekszem. Húsz esztendeig játszottam billiárdot s nem ismertem ezt a szörnyeteget. Mi a legkeményebb ásvány? A gyémánt. Hát akkor a dunaszerdahelyi bil- liárdasztal gyémántból van. Reggel ötkor a „személyzet” vett le a világ legkeményebb fékhelyérők Nem volt jártányi erőm. — Fizetek, — nyöszörögtem. — 30 korona. — Hohó. főuid Mit fizettem volna, ha öt órán át billiárdot játszom? — Óránként kettő, összesen tiz koronát. — Miért kéri hát tőlem a rendes billiárddij háromszorosát? — Hja. kérem, ritkán történik meg, hogy valaki a billiárdou akar aludni s ezt a ritka alkalmat ki kell használni. íme. Dunaszerdahely vitalitásának alapja. Minden konjunktúrát kihasználni. Úgy kell nekem. 1934 február 22, csütörtök, — Keresztényszocialista párti helyi tisztuji- tásoK Pozsonyból jelentik: Az országos ke­reszt ényszo’cialieta párt több helyi szervezete az utóbbi napokban sikeres tisztújító gyűlést tartott. Valamennyi gyűlésen a tagok nagy számban vettek részt. Deákin a pártközpontot Kardosa Győző titkár képviselte. A pártgyülés a helyi szervezet elnökének Dóka Lénárdot, al- elnökének Cserge Ráfaelt, titkárnak Tóth Joadhimot, pénztárosnak Takács Rókust e el­lenőröknek Sutoczky Imrét és Tóth Jánost vá­lasztották meg. A kürti szervezet gyűlésén Mé­száros László körzeti titkár jelent meg. Itt a választás eredménye a következő: Szabó Jó­zsef elnök, Izsák József alelnök, Kasnyik Já­nos jegyző, Popellár András pénztáros, Gre- mán István és Pócs Ietván ellenőrök. Szlovák vidéken^ Oszlány és Nádasér községekben volt a közelmúltban helyi tieztujitás. Az oezilányi szervezet elnöke lett Janovics Rudolí, alelnöke Laouska Antall, titkára Parti Benjámin, jegyző­je Zatopek József, ellenőrök Mihalovics István és Hagara József. Nádaséren a helyicsoport eh nőkének Sztamko Jánost, alelnökének Uhrim Józsefet, titkárának Pracsko Mihályt, pénztá­rosának Simo Györgyöt, ellenőröknek Gvurcso Jánost, és Pracsko Jánost választották meg. — Lezuhant a háztetőről egy pozsonyi munkás. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Ma éjszaka súlyos baleset történt Pozsonyban. Hollós Benő 42 éves munkás a Bognár u. 11. számú ház tetejéről az uccára zuhant. A szerencsétlen embert életveszélyes állapotban szállították kórházba. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents