Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)

1934-02-21 / 43. (3374.) szám

1934 február 21, szerda. A román lapok olasz-kisantant megegyezést szeretnének és a szociáldemokrata virágzás idejön volt. Valószínűnek- vészük, hogy az olasz-osztrák- magyar blokk megszületése után a nemzeti szocialista hullámverés lecsillapodik Ausztriá­ban, illetve Hitler kénytelen-kelletlen kompro­misszumot köt Beccsel, s megelégszik azzal, hogy ott a nemzeti szocializmus szellemi iker­testvére, a Heimwehr jut uralomra, anélkül, hogy. Habicht mester bevonulna a volt császár- városba. Hitler a lengyel-német probléma megoldásánál óriási reálpolitikai készségről tett tanúságot s bizonyos, hogy az osztrák kér­dés elintézésénél is győz reális éTZése, ha egy­szer végleg belátja, hogy az ügyet másfélekép­pen lehetetlen megoldani. Ebben az esetben Dionyz oszhoz, Schiller versének tirannusáihoz hasonlóan hirtelen politikát változtat s csatla­kozik a volt ellenfélhez, hogy „dritter im Bun- de“ legyen az uj és üdvös alakulatban. Auszt­ria e kombinációban a híd szerepét töltheti be Németország és Olaszország között s az egy­forma mentalitású államrendszerek megala­kíthatják a százharmincmilliós középeurópai blokkot, a tartós 'béke és a gazdasági kibonta­kozás erős garánsát. Nem értjük, miért fáj e perspektíva Titu- lescunak?' A lergyelek nagyobb reálpolitikai érzésről tettek tanúságot, amikor beletörődtek a valóságba és siettek megegyezni Hitlerrel. Valósziciinek tartjuk, hogy Titulescu váratlan kirohanása az uj középeurópai tervek ellen azért történt, mert — nem biztos saját ország gának közvéleményében. A bukaresti lapok másként Ítélik meg a helyzetet, mint a román közéletben elszigetelten álló külügyminiszter, akinek presztízse ugyan nagy otthon, de a személyét övező gyűlölet legalább ugyanakko­ra; : Láttuk ezt a legutóbbi román belpolitikai eseményeiknél, ahol egyelőre még Titulescu győzött a parasztpárttal, a fasisztákkal és a liberálisok Vajda-szárnyával szemben, de nyil­vánvalóvá vált az ország egy részének ellent­mondása. A román lapok — mint egy mai je- lehtésből olvashatjuk — az uj blokkról írva, harag helyett a sürgős közeledést ajánlják Olaszországhoz, nehogy Románia gazdaságilag és politikailag kárát szenvedje az uj helyzet­nek. Tudjuk, e halk kívánság hangja vajmi gyenge még abban a vas- és aram yabr oncsban, amellyel a francia politika és e politikát' ki­szolgáló néhány vezér körülveszi a román né­pet, de a hang itt van, gyakran ki- kitört és az életérdeket nehéz sokáig elnyomni. A franciák jólj tudják, ezt, iléglepett a múltkor például a párisi Iliustration térképábrákkal díszített: cikke, amelyben a félhivatalos francia hetilap Romániát egyszerűén odarájzolja a német és az olasz Középeurópához, mig a kisantant má­sik két államát a francia érdekszférában tartja meg. Miért tette ezt az Iliustration? Nem tud­juk, nem értjük, korainak tartjuk. A jövő mu­tatja meg, vájjon a francia szerkesztő előrelátó volt-e, vágy tévedett. Bukarest, február 20. Ai ölasz-magyar- oaztrák együttműködés lehetősége kellemet­lenül érinti a román sajtót. Az Universul azt fejtegeti, hogy Magyarország és Ausztria kö­zött nem lehetséges egy üttműködés, mert Ma­gyarország igényt tart Burgenlandira, amit Ausztria gazdasági és egyéb okokból nem ad­hat vissza. A Díminiaita szerint az európai bé­két csak' úgy lehet biztosítani, ha olas z-ma­gyar-osztrák együttműködés helyett a kisan­tant és Olaszország között jön létre megegye­zés. A Ouvantul azt írja, hogy Titulescu és Jeftics vasárnapi beszélgetése alkalmával a legutóbbi eseményekre való tekintettel Szóba került a kisantant állandó tanácsa összehívá­sának a terve. Erre Benes csehszlovák kül­ügyminiszter még nem válaszolt, úgyhogy a tanács összeillésének időpontja még nincs megéliapiívu. A kisantant külügyminiszterei­nek ülése előreláthatólag Prágában vagy Gemfben lesz. Javul Magyarország gazdasági he yzeie — írja egy angol szaklap London, február 20. A The Economist a multévi gazdasági helyzettel foglalkozó tik-, kében Magyarországról megemlíti, hogy ott a gazdasági helyzet romlása 1933 Lan megállt és az év vége felé határozott javul.L jelei vol­tak észlelhetők. A belső politikai viszályok teljes elnémulása nagyban elősegítette ezt a javulást és a gazdasági körök hangulata biza­kodó. Mind a' pénzügyi, mind pedig a keres­kedelmi helyzet kedvezőbb képet mutat mint 1932 végén, noha az államháztartás egyen­súlyát csák réndikivüli intézkedésekkel síké- jj tűit biztosítani. A külkereskedelmi forgalom 81.1 millió pengő aktív egyenleggel zárult ; s különösen' feltűnő volt a pengő szilárdsága, ; amelyet sem a dollár, sem a font értékesek- ! kenése nem érintett. A losonci kávéházakbao nem hallgatható a magyarországi rádióprogram Losonc, február 20. (Saját tudósitónktóL) A losonci rendörbiztosság e napokban beidéz­tette azokat a vendéglősöket és kávéháztulaj­donosokat, akik nyilvános helyiségeikben rá­diókészüléket tartanak s figyelmeztette őket, hogy a nyilvános helyiségben elhelyezett rá­diójukra külön engedélyt kell kérniük és hogy ezen a rádiókészüléken németor5zági, ma­gyarországi és oroszországi adóállamások nem kapcsolhatók. Ezen országokból még zenei műsorok kapcsolása is tilalmat képez. Ezen rendelkezés folytán több vendéglős leszerel- tette rádiókészülékét. Garami Budapesten egyelőre nem politizál Budapest, február 20. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelenté se.) Garami Ernő H* mint azt már jelenítettük —- tegnap este Béesböl Budapestre érkezett. A pályaudvaron* néhány elvbarátja és újságírók vártak rá. Ga* rarni kijelentette, hogy hazautazása nem a legutóbbi bécsi események hatása alatt tör­tént, mert már régebben elhatározott szán­déka volt, hogy visszatér. Hangsúlyozta, hogy politikával egyelőre egyáltalában nem fog foglalkozni. I képviselőhöz .megszavazta Prága, február 20. A képvi&elöbáz ma délután négy órakor ülést tartott. Az ülés elején Stanek házelnők kegyeletes szavakkal emlékezett meg az elhunyt belga királyról. Beszéde alatt a kom­munista képviselők nem voltak jelen az üléste­remben. A beszéd elhangzása után a kommunis­ták egyszerre betódultak, s uj képviselőjük. Bi- lek letette a fogadalmat. A képviselőház a véderőtörvény - novelláját tárgyalta. A vi^a folyamán Donát kommunista a japánok karcsörtetéséről beszélt, majd a cseh­szlovák hadsereg közkatonáinak élelmezésével foglalkozott. Utána Spacsek cseh nemzeti demo­krata képviselő bejelentette, hogy pártja meg fogja szavazni a javaslatot, bár ellenzékben van. Egyúttal módosító javaslatot nyújtott be, hogy a tényleges katonai szolgálati időt számítsák be A középiskolákba bevezették a honvédelmi alapismeretek tanítását Prága, február 20. Az iskolaügyi minisz­térium rendelet adott ki a középiskolák és tanítóképzők tanulóifjúságának honvédelmi szellemre való neveléséről. A rendelet ki­mondja, hogy a honvédelemre való nevelés szerves része ez iskolák oktatási és nevelési munkájának. Ez a nevelőmunka elsősorban a csehszlovák hadsereg védelmi jellegét köte­les kidomborítani s arra kell buzdítania a tanulóifjúságot, hogy lelkesen teljesítse azo­kat a kötelességeit, amelyeket az ország vé­delme tőle megkíván. A tanulókat meg kell ismertetni a hadsereg szervezetével, a had­sereg jelentőségével s a hadsereg iránti kötelességekkel úgy békében, mint háború idején. A legfelső osztályok tanulóit a véderő- törvény alapján tájékoztatni kell a besorozot­tak jogai és kötelességei felől. A diáklányo­kat is föl kell világosítani a honvédelem alap­vető kérdéseiről s főkép azokat a föladatokat kell vázolni, a-melyek a Vörös Kereszt mun­kájával kapcsolatban várnak rájuk. a véderőnovellát t. az állami szolgálatba. Ezt a javaslatot a többség elutasította, majd a véderőnovellát a képviselőház többsége első olvasásban megszavazta. Megszavazták még a lengyel és francia keres­kedelmi pótegyezményt s végül két mentelmi ügyet tárgyaltak le. A képviselőház legközelebbi ülése szerdán délelőtt tiz órakor lesz. Az ülés napirendjén • a;.-lakástörvény novellája szerepelt Szerdán délelőtt fél kilenc órakor összeül a közegészségügyi bizottság, amely a fogtechni­kusokra vonatkozó koalíciós kezdeményező ja­vaslatot fogja tárgyalni. Ugyanezzel a javas­lattal fog foglalkozni a képviselőház népjóléti bizottsága is, amelyet a szerdai plenáris ülés utánra hívták össze. JflásúdiU sz&efM&siás győzött. — És mit tudsz a golfon kívüli? Meg dőlést, amitől izgalma és reményei egyre nőtt­Ida: TaitU BúMwin Larry lábai hirtelen összecsuklobtak és a fiatalember lerogyott a sz/éikibe Orma bámult Loura őszinte tisztelettel. •— Te szerény ibolya! A zenét és a franciát sosem árultad el nedvem- És hogy államik ezzel az „egyenletes kedély*‘ üggyel? Emiaitt is na­gyon aggódtam, tudod-? — Larry már megint kemiszkodott. — É6 mi van az „egyéniség tel­jes feladásával?" Meg a humorérzékkel? A kellemes hangodról nem is beszélve. Felelj, Mary Lo<u, kellemes-e a hangod és tudsz-e szé­pen felolvasni? Az állás, persze, remek volna, csak az a kérdés; hogyan főgáz megfelelni ezeknek a szigorú köve beimén yeknek? Csakhogy Mary Lout nem lehetett becsapni. — Hosszú évek óta hallgatod a hangomat és még máig se kaptál semmiféle fülbajt ■ Egyenletes kedélyemnek döntő bizonyítéka, hogy. • • hosszú évek óta türelemmel visellek el béged. Humorérzékem pedig. • - felelj őszin­tén, öreg; ha nem lenne humorérzékem, haj­landó Tennék-e hetenként kétezer eszmecserét folytatni veled? Az egyéniség teljes feladását ugyanezen alkalmaikkor mindig gyakoroltam veled szemben. Aki hozzád tud alkalmazkod­ni! ... Larry nevetett. — Nyertél. De, tréfán kívül, azt hiszem, az állás kitűnő és mintha csakugyan neked tajáltálk volna ki- Csak kiváncsi vagyok: mi­féle betegről van szó? Alighanem .valami iz­gága öreg hölgy, aki még kékharisnya is a tetejébe. Isten legyen akkor veled, te sze­gény gyermek! (8) Mary Lou már megint álmodott. — Talán fiatal lány. Sápadt, nagyon szép és boldogtalan... — Ebben az esetben talán inkább én vállal­nám a munkát — vélte Larry. — Nem, fiam, valószínűleg valami tudós nő. Tudományos könyvet irt, vagy ilyesmit és összeroppautaJk az idegei. Sovány mint a seprő nyél, a haja kócos és ősz és epebaja van- Időriként fran­ciául kezd hadarni: Oh, la, la! Paesaz-moi le menü et toute de suite... így lesz, majd meg­látod! — Csacsi vagy — mondta Mary Lou, szóra­kozottan, de szeretettel- — Rernéhlétőleg egy­általán nem lesz így. Abba belehalnék. Hiszen ez rosszabb lenne mint Adelaide néni — itt halkabbra fogta Mary Lou a hangját, hogy az érdemes hölgy meg ne hallja a falakon ke­resztül is. — E;Z különbem sem valószínű. Egészen bi­zonyos. hogy fiafal, hiszen sportról is beszél a hirdetés! — Jó, hogy említed. Hogy állsz a sporttal- nem szólva arról, hogy a sok sétával gödrösre koplaltad a Shore Roadot szép arcszined megőrzésének érdekében ? — Mintha még sose golfoztál volna velem a Dykor-pályán — emlékeztette Mary Lou szemrehányóan. — Sajnos, golfoztam. A.z ütőt remekül for­gatod a fejed fölött, a .nekifutásod vad, az ütésed rövid és sose találsz bele a lyukba. — Larry folyékonyam hazudott, mert hiszen közős játszmáiiklbam rendszerint Mary Lou tudod csinálni aiz óriáslengést meg- az ostor- billemést alsóiogással? Tudsz foggal megka- kaszkodni a trapézen? — Ezt nem állitóm. Viszont egész éven át járok uszodáiba. Az esti tomatamfolyamra te irattál be és a kosárlabdára is te szoktattál rá. Hagyd már abba az ugratást. —No jól van. Te vagy minden társalkodó- nőik gyöngye. — Larry menetrendet húzott ki a zsebéből. — Most ide hallgass. Holnap a nyoJdhusBonlháirmas vonattal bejössz New- Yorkiba. Az állomáson várni foglak, még ha az állásomba kerül is. A Pennsylvania-állo- másr ól át robogunk a Graod Centralra. Ha si­etünk, lesz nnég öt-hat perced a vonat indu­lásáig. Körülbelül egy óra alatt Weslmillben lehetsz. Westmill csuda előkelő hely, azt re­mélem, tudod? És ha ez az a Lorrimer-család, amelyikről a múltkor hallottam, hát akikor annyi pénzük van, hogy nyusrodtan kérhetsz akár egy milliót is. meg ge érzik­Larry felugrott, kirángatta Mary Lont a szé­kéből, gyorsan fülöncsókolta, v issza lökte a székre, felkapta a kalapját és száguldott az ajtó felé. — Indul a Zeppelin, mennem kell. Föl a fejjel és fogd marokra a bátorságodat. Ne fe­lejted el, hogy VIII- Henriknek vagy egye- nesági leszármazottja! A nap további részét Mary Lou azzal töl­tötte. hogy kitisztította és kivasalta szövet- kosztümjét, amit tavaly vásárolt. Sokáig kel­lett takarékoskodnia, amíg megvehetite, mert szőrmegallér is volt rajta és az egész nagyon szép és fiatalos volt A szoknyát kicsit le is eresztette Mary Lou. mert azt olvasta az egyik divatlapban, hogy a szoknyáik megint köze­lednek a földhöz, Megszemlélte a kis szövet- sapkáját. ez egészen uj volt még és nagyon elegáns és örömmel állapította meg, hogy a ci-1 pője és keztyüje is kiállja még a bírálatot, j Munka köziben újra meg újra elolvasta a Mr­ték. Mikor az előkészületeket befejezte, elment, hogy megkeresse és hazakergesse Biilyt. A szokott teendők következtek Billy körül: a fiatalembernek vacsorát kellett adni, meg kellett fürdetni, ágyba dugni. A fürdőszobá­ban meg kellett vívni a minden esti harcot a fogkefe használata érdekében. Az ágy párnáit meg kellett igazgatni, a fiatalembert jól be­takarni, az uj mesés könyvből felolvasást tar­tani, csókkal jóéjszakát kívánni. Billy napköz­ben komoly, felnőtt férfiú volt és megvetette a nőies gyöngédségeket, de estére édes. buta kis csecsemő lett belőle. Alig akarta elenged­ni Mary Lout maga mellől és a lánynak gyak­ran szelíd erőszakkal kellett lefejtenie nyalká­ról a két izmos karocskát. Billy álmos volt és ahogy göndör fejét lehajtotta, már aludt i«. Mary Lou még sokáig állt mellette, nézte ezt a kövér, rózsaszín gyermeket., a kerek ar­cocskát. — Milyen fiatjainak, milyen védte­lennek látszott álmában!. • • Mary Lou szemé­be könnyek gyűltek. Billy nagyon hiányzik majd neki! Később kiment a konyhába, hogy segítsen Gramm ek a vacsorát elkészíteni. Az estét vele és Adelaide nénivel töltötte. Adelaide kövé­ren. puhán nyúlt el a pamlagon. Gram a ke­rek asztal mellett kötögetett. Egyenes derék­kal ült a széken és munkáját néha a lámpa felé emelte. Mary Lou közben az estilapot olvasta fel nekik és nagyon kellett vigyáznia, hogy egyet se hagyjon ki a balesetek, gyilkos­ságok. halálesetek közül, mert hiszen Ade­laide ezekben találta legfőbb gyönyörűségét- Hyenkor áhirtatosan hallgatott, csak néha szólt közibe szörny ül köd ve: „Hát nem borzasztó, hogy mik történnek manapság!“ — ós osettin- tett a nyelvével- Mikor pedig a villamos bal­esetek és rablótámadások kifogytak, szélictein kérte Mary Lout: Folytatjuk A 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents