Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)

1934-02-14 / 37. (3368.) szám

*T>Ra:GAlMA<AARHIRLai>

1984 február 14, werda.

—™»U———É——

Hodzsa Milán a tzloventzkói problématenger fölött

(d.) Nagy infláció van Hodzea-nyilatkozatolibán. Van egy magyar nyelvű lap, amelynek Hodzsa az egyetlen kártyája, egyetlen reménye- egyetlen refrénje, s magyar hivatását abban véli legjobban teljesíteni, hogy földuzzasztja ezeket az itt-ot-t elejtett nyilatkozat-morzsákat, később az agrárpárt klubjának a kulcslyukain át is tud traktálni egy Hodzsa-előadás csemegéivel; végre most —hallak! hallali! — közvetlen interjú tálcáján tálalja föl nekünk magát Hodzsát. Bizonyára máskép fogadnék ezt az egyébként figyelemre méltó Hodzea-nyilatkozatot, ha nem lett volna ez a megelőző nyilatkozatiníláció; ha nem tudnék azt, hogy e nyilatkozatok forszirozása a lap részéről csak protektorkeresést és a remélt protektor kegyének megnyerését szolgálta; továbbá ha nem tudnék azt, hogy e nyilatkozatok a Benes külügyminiszter szlovenszkói előadásainak hatását szeretnék ellensúlyozni és végül ha nem lenne túlságosan feltűnő, hogy az utolsó megnyilatkozás épen a kormányrekonstrukció előestéjén történik, amikor is védnöknek és védencnek egyformán kellemes, hogy Hodzsának, az egyszeri államfő jelöltnek és mindenkori miniszterelnök jelöltnek „mindeneket elhomályosi- tó“ államférfim posszibilitása ezzel is szebben ragyogjon úgy Prága, mint Szlovenszkó felé. Ha mindezek a mellékzöngék nem kisérnék Hodzsa szavait, akkor fokozottabb figyelmet érdemelnének. de igy. ismerve a rugókat és célokat — .,átlátszik a szándék és ez lehangoló*' — csak annyi értéket tulajdoníthatunk neki. amennyit mint a nyilatkozatinfláció utolsó láncszeme valóságos papirértéke szerint megérdemel.

Hodzsát, ellenben érdekesebbnek találjuk azt az ötletet, mellyel kisebbségi sorsunkba magasabb nemzeti hivatást és magasabb rangfokozatot igyekszik belemagyarázni „A szlovenszkói magyar kisebbségnek megvan a maga hivatása, mely hatalmas méretekben túllépi az úgynevezett etnikai kisebbség átlagos misszióját. És ez a nemzetközi civilizáció szempontjából felfogott ilyen hivatás kulturnacionalizmust jelent. Amely nemzet vagy nemzettöredék mint kolektivum nem teljesít, hivatást, annak racionalizmusa bármily hangos legyen is, üres jelszó. Sőt annál rosszabb, egy kinai fal, amely a nemzetet mesterségesen elválasztja a többi emberiséggel való intellektuális versenytől. Ez a negatív és érzelmi kirobbanásaiban destruktív nacionalizmus idejét múlta.**

E pontom teljesen egyetértünk Hodzsáival- Kisebibaéigi életünk első perceiben tudatára ébredtünk a kisebbségi melimni'usiz erkölcsi parancsának. A magasabb kulturális és erkölcsi tőkék keresése az egyetlen menekvésünk, ezeken keresztül lehet, csak eszközöket keresnünk az assziundlálödás veszélyével szemben magyar mivoltuink megőrzésére. Ezért, volt az,

hogy elsó Időkben főleg kulturális é* erkölcsi

sroempomtok dominálták podiUkámkait. Politikánk kulturális és erkölcsi tartalma volt mindig az, amely semlegesítette a deetruáló opportunizmust.. Mii a konstruktív és destruktív nacionalizmus megfogalmazásában egyetértünk Hodzsávai, csak annyi a különbség köztünk, hogy má a magyar kisebbségi lét centrumából nézve bíráljuk el ezt a fogalmai, ő pedig kívülről- Konstruktív munkának tekintjük mindazt a cselekedetet, amely kisebbségi nemzetünk szellemi, erkölcsi, politikai és gazdasági erőit megtartani, gyarapítani igyekszik, a destrukciónak mindazt, ami életünket züllesfflteni, dezorganizálhi, dezorien- tálni, szellemi, társadalmi és politikai meghasonlásba sodorni akarná. Hodzsa a nemzeti ömfentairtás védekező küzd elmein kivül egy magasabb nemzetközi célgondolat délibábját csillantja meg előttünk. Az egyetemes magyarság ikultnrkonzulátiuei szerepét szánja nekünk a nyugati népek, helyesebben a csehszlovák állam nemzeteinek közösségében. Hasunkban a világválság, fejünkön a speciális középeurőpai válság, vállunkou a köztársaságon belüli külön szlovenszkói krízis, s legvégül a kisebbségi sors minden kulturális, gazdasági és politikai hendikeppé, és tessék még egy kisebbségi nemzet kulturkonzulátu si kü- lönteljesitniénveiről is álmodozni. Mi igenis építjük kultfurkapcsolatadnkat, mert kisebbségi létünkben csak nagyobb nyelvtudással, jobb fül készültséggel, kulturkinosek kicseréEgyetlenegy iiiliirai líi|ytált peg a magvar többségű kassai betegsegéiyző

igazgatóságában

A szlovenszkói magyar kérdés vita anyagából eleve kik apce ol and ónak tartja, a reviziomiznrust és a szlovenszkói politikai autonómia gondolatát. Szerinte az autonómia gondolatát csak egy magyar kisebbségi politikus gondolja komolyan. A néppárt „autó nőm izmusa" — úgymond — folyton változik, más volt a múltban, más ma és más lesz holnap. Ugyancsak nincs mit vitatni a kisebbségi nyelvjogom sem. így beszél: „A magyar kisebbség nyelvi jogait a köztársaság alkotmányán bedül úgy az elméletben, mint a gyakorlatban-befejezett ténynek jelentem ki.. .**■ ...Köztársaságunk magasan - túlszárnyalta mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket a békeszerződésekben vállaltunk. Az egyetlen dolog. amit vitathatónak tart, az a következő: „Ha a magyar kisebbségnek van különleges nemzetiségi problémája, — úgymond — az inkább a magyar intellektuellek társadalmi és kenyórkérdése ... Arányszámuk semmiesetre sem nagyobb, mint a szlovákoknál... A fiatalság alkalmazását a lakosság arányszámához kell idomítani... A közszolgálat sok ágazatában ez a számarány már ma is mégvan.**

Ennyi az, amit a magyar kérdéstömkelegből orvosi and ónak ismer el. Semmi más. Kell ehoz kommentár? Lehet itt diszkussziót kezdeni?

Még érdekesebb az, hogy értelmezi ő az egész magyar ellenzéki mozgalmat. ..Lélektanilagmeg kell érteni — úgymond — a magyar kisebbség társadalmi deposszideáltjamak a zúgolódását. Meg kell érteni, de nem lehet honorálni. A demokrácia. a kiváltságosakat nemcsak Csehszlovákiában deposszideálta, hanem mindenütt... Az angol arisztokrácia és dzsentri a világ eme folyásához .már évtizedek óta idomul és számolni kell a világ eme folyásával a magyar arisztokráciának és a magyar dzsentrinek is.**

Eszerint Hodzsa egész kisebbségi mozgalmiunkat arisztokrata és dzsentri vállalkozásnak gondolja. Az embernek leesik az álla ennyi naivitás hallatára. Értjük, ha ósdi politikai kuruzslók, akik az ezernyolcszáznegyvennyolcas idők kar- téziájának elavult lomtárából szedik politikai frazeológiájukat, azok fújják est az ártalmatlan bájdalt, de Hodzsa, a politikus, az államférfi? . .. Hát ennyire nem ismeri a kisebbségi valót? Csehszlovákiában van vagy ötven volt arisztokrata és nehány száz volt dzsentri, de uram, uram, Hodzsa miniszter uram, ne tessék elfelejtem kerek egynegyed millió' magyar szavazó szavazott az őslakos ellenzékre! Ez az egyr<"gyed millió felnőtt ember mind arisztokrata, avagy dzsentri lenne?

*

Hodzsa összehasonlításokat is csiDál, a régi ismert lemez: „A magyar „demokratizmus** ez- jdőszerint nem Budapesten, hanem Szlovenszkón talált i meg fejlődési és érvényesülési lehetőségeit."

Mi az összehasonlítások terére nem követjük

Kassa, február 13. (Kassai szekesztőségüuktől.) Annakidején s azóta is sokszor tettük szóvá, hogy a többi pénztárakkal egyetemben a kassai betegse- gélyző pénztár önkormányzati szerveinek tagjait is választás mellőzésével nevezték ki: A legutóbbi kinevezések 1929-ben történtek s a magyarságot már akkor is háttérbe szorították, .mert a kinevezett 24 tag közül csak négy volt magyar nemzetiségű. míg a többi húsz a csehszlovák pártok soraiból került ki. Most azonban, amikor az eltávozott vagy kilépett tagok helyébe -újakat nevezett ki az országos hivatal, nemhogy nem. szaporította a magyarság képviselőit, hanem .

a meglévőket is megfosztotta tisztségüktől és ezek helyére is csehszlovákokat nevezett kj. így esett ki most a betegsegéiyző pénztár igazgatóságából Borovszky Géza, a pénztár eddigi elnöke és Kmetz Lajos. A kassai betegsegéiyző pénztár önkormányzati szerveinek mai összetétele tehát nemzetiségi szempontból igy oszlik meg: 1 magyar,

1 zsidó. 22 csehszlovák. Pártszempontból ped:g 6 csehszlovák szociáldemokrata. 1 magyar szoeiálde- j

mokrata. 8 csehszlovák iparospárti. 2 HÍ inka-párti és 7 agrárpárti. Ez az iparos-, agrár-. Hlinka s szoc. dem.-blok Rác Gyulát választotta meg a pénztár igazgatóságának elnökévé.

Még ha a népszámlálás adatait is fogadjuk el alapnak, a magyarságot akkor is a huszonnégy tagságból legalább öt illette volna meg. De & pénztár tagjainak 80 százaléka a magyar kisebbség soraiból adódik, mivel a csehszlovákok tekintélyes vésze állami- vagy közalkalmazottak és igy nem tagjai a betegsegéiyző pénztárnak. Ha ezt az arányszámat vesszük figyelembe, akkor

az önkormányzati szervekben legalább 12—14 magyarnak, 4 német nemzetiségűnek, egy-két zsidó nemzetiségű tagnak kellene lennie.

A pénztár 16 ezer tagja közül a kassai ipari és gyári magyar .munkásság száma közel a kilencezret teszi ki és ha hozzávesszük Szepsi- és Torna-környék magyar földmivességét, mecenzéfi, stcszi és gölnic-völgyi német munkásságát, akkor a pénztár tagjainak kétharmadát a nemzetiségi tagok teszik s a fenti arányt nem lehet túlzásnak mondani.

Földbeásott tojások mellett imádkozni: a „legbiztosabb" gyógyszer elmebaj ellen

Hathavi börtönre Ítélték a nagytapolcsá- nyi cigányasszonyt, aki a receptet adta

Nyitva, február 18. (Saját tudósítónktól.) A környékbeli szlovák falvakban még mindig jó üzlet a ráolvasás, kuruzslás és egyéb szemfényvesztés. A mesterséget, — amely ma talán jövedelmezőbb, mint valaha, — főleg vándorcigányok űzik. Már több ízben közöltünk tudósításokat, amelyek arról szóltak, hogy eigányasszonyok nagyobb összegeket csaltak ki hiszékeny áldozataiktól , és csak a hatóságok közbelépése tudta megakadályozni üzelmeik eredményes folytatá- .sát. A leleplezések ellenére

egyre akadnak uj áldozatok, akik a bírósági ítéletnél j® jobban hisznek a cigány- asszonyok gyógyító erejében.

A nyitrai kerületi bíróság hétfői tárgyalásán tipikus és komikusán ható kép bontakozott ki a falusi nép babonás hiszékenységéről. Rioh- ter Franciska nagytapolcsányi cigányasszony került a bíróság elé csalás vádja miatt.

A cigányasszony múlt év augusztusában felkereste Mibalkó Mária nagybedzányi asz- szonyt, mert tudta, hogy az asszony férje elmebeteg és elmegyógyintézetben van. Beszélgetés köziben kitudta az asszony titkát és felajánlotta „szolgálatait**. Elhitette az asszonynyal, hogy

csalhatatlan módszerével meggyógyítja a férjét.

Mihallkóné örömmel hallotta a cigányasszony biztonságos szavait, annál is inkáJbib, mert az

orvosoktól nem hallott semmi biztatót. Az orvosok azt mondták, hogy férje gyógyíthatatlan. Nem úgy a cigányasszony, aki ajánlkozott, hogy 120 koronáért biztos receptet ád. A „csalhatatlan** eljárást rögtön végre is hajtotta, ..V.V .

mihelyt megkapta a pénzt. Tíz frissen tojt tojást kért, azokat az ajtó előtt félig a földbe ásta, azután szigorúan lelkére kötötte az asszonynak, hogy hat héten és három napon keresztül imádkozzon a tojások mellett.

Mire az idő lejár, férje egészséges lesz, mint a makk. Miihalkóné pillanatig sem (kételkedett a cigányasszony szavaiban és boldogan elujságolta ismerőseinek a nagy „szerencsét**. A szerencséről a csendőrség js tudomást szerzett és kevésbé hatásosnak vélte a receptet, mert nyomozást indított a oigányasszony kéz- rekerdtésére. A „személy i eiráe alapján el is fogták Ricliter Franciskát és a bíróság elé állították. '

Az ügyész súlyos büntetés kiszabását kérte azzal az indokolással, hogy .állandóan megismétlődő csalási módiról'vaun szó és a bíróságnak példát kelj szolgáltatni, hogy a bűnös kumzsMsok megszűnjenek.

A bíróság helyt adott az ügyéisz érvelésének és hathavi börtönbüntetésre Ítélte á cigány- asszonyt, ezúttal még feltételesen. Az Ítélet jogerős.

lésével állhaijíuík meg sikerrel a mindennapi . élet apró harcát, erre neon kell beunünlket buzditgatnd- Sót mi ezt mélyebben, nyilitaib- bán és becsületesebben csináljuk, minit a Hodzsát körüludivarló opportunisták, aMk túlzott — tehát eleve hamis — lojalitással kénytelenek a hatalmasok előtt némileg valószínűvé tenni valószínűtlen magukat. A kisebbségi melioriamus azonban nekünk eszköz és nem cél. Adott helyzetünkből kifolyólag csináltuk és csináljuk, nem szükséges ezt számunkra nyereséges oélgoudolatkémit 'és rangként csillogtatni.

*

Hodzsa Szlovenszikónak is hasonló tanácsot ad, mint a magyar kisebbségnek, óva inti az elzárkózástól. Az „autonómiában való «lzárkózás“ hátrányosabb lenne szerinte, mint a mai állapot. „Nem előmenetelt, hanem lefokozást jelentene.** Nyilatkozatának egyetlen szenzációja az, hogy bejelenti Szlovenszkó szanálását. „Ha az államkormányzat éppen SzlcHveuszkó fokozódó jelentőségéből kifolyólag Szlovenszkót szanálja, aminthogy meg is teszi, ez alkonyát jelenti a politikai autonó- m izmusnak. “

Tehát Szlovenszkó szanálása, ez a legújabb 1 lodzsa-jelszó.

Hodzsa és Szlovenszkó szanálása? — hogyan jön ez a kettő össze? Hiszen tizenöt .éven át Hodzsa jelentette a kormány szlovenszkói politikáját. Hodzsa hol mint iskolaügyi miniszter, hol mint földművelésügyi miniszter — egy rövidke dntermezzót leszámítva — szakadatlanul egyik legfalelősebb intézője volt Szlovenszkó sorsának. Az történt Szloven- szikóa, amit ő és a centralista hatalomtársai akartaik. Zavartalanul dolgoztak Szlovenszkó felvirágoztatásán. Szlovenszkó az fi legjo'X> elképzelésük szerint nem jutott az autonómásta elzárkózás hátrányosabb állapotába* Szóval minden a legjobb utón haladt.

Miért kezd akkor egyszerre épp Hodzsa Szlovenszkó szanálásának szükségéről beszólni? Ha beismeri, hogy Szlovenszkó szanálandó sorsra jutott, nem veszi észre, hogy ezzel tulajdonképpen beismerte a maga és ba- talomtársai másfélévtiaedes szlovenszkói politikájának csődjét? Nem veszi észre, hogy ezzel a legcsattauósabban igazolta a szlovák és miagyar ellenzéket, amely a szlovenszkói gazdasági önvédelem szükségét hirdette éppen Hodzsáék politikája ellen, mély Sglovenszkó^ fokozatos, szegényedésével járt,.. íja valakinek joga van szanálást követelni, akkor az léh§Jffi bárki, de csak Hodzsa nem.

A kormánysajtó • állandóan -azt, hajtogatja,, hogy az ellenzék sohasem konkretizálja azt, amit kapni akarna. Nos, ez alkalommal . pályázati jutalmat lehetne kiírni annak az. olvasónak. aki a Hodzsa ..nagy horderejű állam- férfiúi megnyilatkozásából** ki tud hámozni egy szemernyi elvi pozitívumot. Amelyből következtetni lehetne arra. hogy valamit adni akar. Csupa negatívum ok. Nesze semmi, fogd meg jói.

*

Bizonyos, hogy a Hödzsa-sajtó ennek elíle- nére csillagászati nagyító üvegekkel fogja felnagyítani sztárjának eme csodálatosan sovány szófia szavait. Ez á sajtó súlyos szem- betegségben szenved, az egész világot kicsinyítve, Hodzsát meg óriásid ag nagyítva látja. „Hova-tovább egy politiaki akarat, ioiciativa és koncepció böltozódik át a szlovenszkói problématenger fölött: a Hodzsa Miláné.** így látja ragyogni ez a sajtó a maga vezércsilla- gát Szlovenszkó egén. Gyönyörű kép. Egész Szlovenszkót elöntötte a problématenger, egyedül egy ember, Hodzsa apánk szelleme: lebeg boltozatosán a vizek fölött.

De Hodzsa poétikus felnagyításával maga Szlovenszkó még egyáltalában nincs kint a vízből.

Magyarországon szabályozni fogják a hitbizományok nagyságát

Budapest, február 13. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A kormány törvénytervezetet készít elő a hitbizományok terjedelmének szabályozása dolgában. Az uj tervezet értelmében állítólag a jövőben egy bitbixomány csak hatezer holdnyi területet ölelhet föl. A szabaddá váló területek szabadon örökölhetek, vagy áruba bocsáthatók. Emellett szó van arról is, hogy az igy felszabaduló földibirtokoknak egy részét az államkincstár megveszi s telepesek között felosztja.

A reform neon vonatkozik az egyházi birtokokra.

4