Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)
1934-02-11 / 35. (3366.) szám
^R».<iAl-/V\ACrttAR-HlRUAB A J 1984 február 11, vasárnap. Százezer és százezer „világsziget" van a tejút óriási forgó kerekén túl Kalifornia óriási távcsövei behatolnak a szomszédos világrendszerek titkaiba — Ugyanazon erő, anyag és törvény az egész világmindenségben Prága, február eleje. Asztronómiai miniatűrök című müvének előszavában Elis Ström- gnen, a kopenihágai csillagvizsgáló igazgatója, ezeket mondja: „Bizonyos, hogy az asztronómia manapság fejlődési periódusainak egyik legnagyobbján megy végig. Csaknem minden nap újabb eljárást, újabb szempontokat és újabb eredményeket hoz.“ Mikor van értéke a tudomány kincseinek? A nagy termékenység ilyen szakaszainak, aminőket minden tudomány fejlődési történetében megtalálunk, csak akkor vau maradandó értékük, ha kincsei a népművelés közös javaivá válnak. Mit használtak például Koperaiikus kinyilatkoztatásai egy olyan világban, amely közömbösen haladt el a nagy tudós munkája és eredményei mellett. Milyen gyümölcsöket hozott az eddig sötét fátyollal borított titkokba való betekintés, amit az első távcső tett lehetővé a boldog Galileinek, ha az ő felismerései dacára a világ továbbra is kitartott Aristote- les természetfilozófiájának évezredes tévedései s az égboltozat látszólagos mozgásán épült 'ptolemeuszi világkép mellett. Hiszen maga' a 70 éves aggastyán kénytelen ivóit a kor maradi szelleme előtt meghajolni és beismerni, hogy minden, amit hirdetett, tévedés volt. Még a 18. század egyetemein iis azt tanították, hogy a ptolemeuszi és kopernikuszi világnézet egyenértékű. És vájjon elmondhatjuk-e, hogy végre .a mi korunkban, a haladás korszakában az égboltozat tanának legelemibb és legegyszerűbb megismerései általános kinccsé váltak? Legyünk őszinték önmagunkban és tegyünk vallomást arról, tudnánk-e szabatos feleletet adni a legegyszerűbb kérdésekre. Tudjuk-e, hogy milyen messzire vannak az égitestek, bolygók és csillagok, tudjuk-e számukat, ismerjük-e azokat az erőket, amelyek bennük és általuk hatékonyak és azokat a törvényeket, amelyek szerint ezek az erők működnek? Korunk általános műveltségi fokának jelenségei mutatják, hogy a csillagászati ismeretek még mindig csupán a szakember, a kutató ismeretkörében vannak meg. Annak ellenére, hogy a csillagászati kérdések iránti érdeklődés egyre fokozódik, hogy népszerűsítő ‘ csillagvizsgáló intézetek nyíltak meg a nagyközönség előtt, hogy egyre-anásra jelennek meg népszerű csillagászati müvek, könyvek, folyóiratok, újságcikkek, csillagászati világképe csak igen kevés embernek van. Csillagászat és általános műveltség Itt azután azt az ellenvetést lehet megkockáztatni, hogy a csillagászatnak tulajdonképpen mi köze a célszerű élet- és világnézet kialakításához, sőt az úgynevezett „általános műveltség" éhez? , Ezt a kérdést világítsuk meg egy szemléletes példával. Az elmúlt évben a Mars és Jupiter, ez a csodálatos bolygópár, bizonyára sokaknak figyelmét és érdeklődését magára vonta. Különösen feltűnő volt, amikor február havában a két bolygó igen közel állott egymáshoz, az esti keleti égboltozaton. Hogy még a képzett megfigyelőnek is először azt a kérdést kellett felvetnie, melyik ez a két különös csillag, az a vöröses meg az az erősfényü sárgás, már mutatta, hogy milyen gyönge lábon állanak az úgynevezett müveit osztály csillagászati ismeretei is. Hát még milyen kevesen voltak tájékozva a két bolygó egymáshoz viszonyított helyzetéről és bonyolultnak tetsző mozgásáról! És hány emberben váltott ki a két csillag rejtélyes éltolódásának megfigyelése olyasfajta kérdéseket: vájjon a két erősen fénylő csillagnak nincs-e valamelyes befolyása a földi történésre, magára a földre. Ilyen kérdés egyáltalán fél sem merült volna, ha az égitestek távolságára, átmérőjére, tömegére, fényére, melegkisugárzására vonatkozó ismeretek csak durva körvonalaikban közkincs lették volna. Ezeknek az alapvető dolgoknak ismerete nélkül egyáltalán nem lehet Ítéletet alkotni a földre gyakorolt iyen eseteges befolyás módjáról és erejéről. A bolygók világa Földünk a naprendszernek tagja, egyik bolygója. A Naptól a harmadik. Az 1930-ban felfedezett Plútóval együtt kilenc bolygója van naprendszerünknek, vagy mondjuk szerényebben, ennyit ismerünk, hiszen négy évvel ezelőtt még csak nyolc bolygóról tudtunk s a P. M- H. 1933. évi tanulóversenyének pályázói nagy részben szintén csak nyolc bolygót ismertek, ami viszont nem annyira az ö hibájuk, mint az iskoláé. A bolygók távolságát a Naptól és egymás közötti távolságukat a tudomány teljes pontossággal megállapította. így tudjuk, hogy földünk 150 millió kim-es sugárral kering a Nap körül, a Mars távolsága már 228, a Jupiteré pedig 778 millió km. A múlt év februárjában az a konstelláció jött létre, hogy ez a három bolygó rövid időre a lehető legnagyobb közelségre jutott egymáshoz. A kis Mars csupán 55 millió, a Jupiter pedig 583 millió km.-nyd távolságban volt tőlünk. Ennek a kedvező helyzetnek volt is egy pontosan észlelt hatása földünkre: az ilyen együttállás az erősebben érvényesülő mozgás következtében a föld mozgásának sebességét egy jottányival fokozhatja, vagy csökkentheti. Egyéb, érzékeinkkel vagy műszereinkkel észlelhető hatást azonban a mégis csak óriási távolság miatt nem lehet kimutatni. Hiszen a Mars még a földnél is jóval kisebb, átmérője a föld átmérőjének fele;, tömege a földének kilencede. A Jupiter tömege sóikkal nagyobb, viszont az ő hatását a nagy távolság küszöböli ki, annyival is inkább, mert a vonzóerő a távolság négyzetével csökken. Ám a Jupiter pályája még nem határolja be naprendszerünket, még messzebbre kering a Saturnus, aztán az Uranus, Neptunus s a most felfedezett Plútó, Ha a földnek a Naptól való 150 millió km-nyi távolságát egységnek vesszük, úgy a Sa turnus távolsága 10, az Uranusé 19, a Neptuousé 30, a Plútóé 40 ilyen egységet foglal magában. Éppen a Plútónak nemrégiben történt felfedezése ébresztette azt a meggyőződést a csillagászokban, hogy naprendszerünk még a Plútó pályájával sem záródik be, hanem azon is jóval túlterjed. Ami a bolygók világán túl van Ha a ml „6zük“ világunknak, naprendszerünknek elemei is olyan kevéssé ismertek a nagyközönség előtt, teljes tájékozatlanságot tapasztalunk az állócsillagok birodalmában. Napunk erőkörének gömbjén túl, körösko- rül az üres világtérbe hatol be a csillagász kutató szieme. Itt a kilométerek millióival mérni céltalan volna. A Nap és fald egységnek vett távolságát, ami 150 millió km-nek felel meg, 270.000-szer kellene egymásra raknunk, hogy a legközelebbi szomszédos Naphoz eljussunk, az Alfa kettős-csillaghoz s a Proxima Centau- ri-hoz. Több minit négy óven át vándorol a másodpercenként 300.000 km-t befutó fiénysu- gár ezekről az állócsillagokról, auiig a szeműinkhez jut. Ha arra gondolunk, hogy a napból már 8 perc alatt szemünkbe jut a fény, elképzelhetjük az üres tér boyyylmas méreteit, amely bolygóinak és holdjainak rajával körülkeringett napunkat a világegyetem többi részétől elválasztja. Négyíélévnyi üres tér van köztünk s a legközelebbi napszomszédunk között. elképzelni igazán nem lehet ezt s önkényte- lenüil felmerül bennünk az a kérdés: miért is vagyunk épen a világűr ilyen borzalmas magány osságaiba száműzve ? Erre aztán megfelel a kutatás s azt mondja, hogy minden napot ilyen hatalmas üres tér választ el szomszédos napjától. Mi úgy látjuk, hogy az állócsillagok egymáshoz közel állanak. Ez azonban csalódás. A látszólag közelálló csillagoknak az úgynevezett csillagképek csoportjaiba való összefoglalása elavult felfogásból ered s nincs helye a modern ember világszemlél etében. A valóságban nincsenek csillagképek. Amit a régiek nagy önkényességgel, az áttekinthetőség megkönnyítése céljából egyes csoportokba foglallak s közben mindenféle alakzatot, kentaurt, medvét. sarlót, egy-egy ilyen csoportba befanlaziáltaJk. a modern kutatás táv dságuné rés ével mind egyes csillagra bomlik fel. A kos, bika, ikrek, S'tb-, tehát olyan csillagokból állanak, amelyeknek csupán ittot* vau közvetlen kapcsolatuk Hogy az ilyen „csoport“-oknük egyes csillagjai milyen tér- mélységekbe varak eltolva egymástól, arra elegendő a kicsiny Sas-csillagképet felhozni. Mig legfényesebb csillaga, az Atair, „csupán" 16 fényévnyire van tőlünk, két szárnycsillaga, a Delta és Gamma már 57, liléivé 140 fényévnyire van töltünk, sőt az Eta változó csillagjaitól 600 fényév választ, el bennünket. Itt tehát tőlünk 16 — 600 fényévnyi távolságban levő nyolc föcsillagot fogott ö^sze a fantázia egy csillagképbe, s azt elnevezte sas-mak- De ma a esiflllagkép neve már csupán tájékozódási segélyt nyújt az égboltozat valamelyik részének durva megjelöléséhezMindezeknek a „csillagképeknek" egyes csillagait naprendszerünktől csaknem átifogha- tatlan terek választják el s a fénynek sok-sok évre, gyakran száz és száz, sőt ezer és ezer évekre van szüksége, hogy ezeket a- mérhetetlen térségeket átszágiuldva a szeműinkbe jusson A teiut Az égboltozatot szemünk átfogja, birodalmának összes csillagai egy érthetetlen természeti törvény által nagy egységbe kapcsolódnak, ez a nagy egység a tejut gyűrűje. Ennek a borzalmas keréknek, amelynek a kutatók újabban valóban forgó mozgást tulajdonítanak, legalább 30 milliárd napja van. Átmérőjét 250.000 fényévre becsülik. Az egyes csillagoknak eme nagy egységén belül a távcső s az égbolt lefényképezése külön csoportokat állapított meg: a gömlbezerü s a szétszórt csillagrajokat, a szabálytalan és szabályos gázködöket, amelyeknek nemcsak távolságát, de belső felépítését is hovatovább megismerjük. Hol a világ vége? A számunkra már elképzelhetetlen távolsági és nagysági számadatok ismeretében szinte kényszeritőleg merül fel a kérdés: vájjon a tejut óriási kereke befogja, bezárja-e a világmindenséget? És vájjon mi vaai ennek a csillaghajonázatnák a túlsó oldalán, az üres térben? Néhány évvel ezelőtt a csillagászati kutatás erre a kérdésre is megfelelt. óriási távcsöveink s egy ujszeTÜ, a statisztika törvényein alapuló távolságinérési eljárás nm már a te jutón is áthatolnak, s „világszigetünk" túlsó oldalán is tudományos vizsgálat alanyává tesznek olyan jelenségeket. amelyek régebben csupán különös formájuk miatt tűntek fel. Ezek a spirális ködök. Még ma is „köd"' a nevük, ez a név abból az időből tapadt rájuk, mikor tulajdonságaikat, természetüket még nem ismertük Ma már a Kalifornia óriási távcsöveivel készített felvételek s a spektrális analízis ezeket a ködfoltokat a mi tejútrendszerünkkel megegyező óriási csillaghalmazat egységeknek mutatja. Uj tejútrendszerek ezek a tér végtelenségében! Ezek a világszigeték elküldik hozzánk fényüdvözletünket s a fényük spektruma által közvetített üzenet imigyen hangzik: Itt is világrendszerek alakulnak ki napokból és napEperjesi problémák Eperjesnek, mint miudeu más városnak mindig voltak és vannak problémák Eperjes ezeket a problémákat több-kevesebb sikerrel meg is szokta oldani. Az évtizedes bajokkal és égető kérdésekkel ezúttal ne foglalkozzunk — most csak a legaktuálisabb, úgynevezett napi-problémákból vegyünk néhányat sorra. Az utóbbi időiben súlyos gondot okoz a városnak a Fekete Sas nagyszálló és étterem bérbeadásának kérdése. A jelenlegi tulajdonos ugyanis a súlyos, és a patinás múltat sem kímélő gazdasági válság következtében teljesen tönkrement. A város tehát kénytelen volt a Fekete Sas bérletére pályázatot hirdetni. Az elmúlt év alatt háromszor s természetesen mindhároinszor eredménytelenül. Az utolsó alkalommal állítólag mégis jelentkezett egy érdeklődő, de olyan feltételeket szabott a városnak, amelyeket viszont a város nem fogadhatott el. Ez az eredménytelenség arra késztette tehát a város vezetőségét, hogy uj megoldással próbálkozzék. Felmerült az a terv, hogy a Fekete Sas éttermet üzlethelyiségekké alakítják át, a szállodát pedig hivataloknak használják fel. Ez a megoldás nem lett volna a legszerencsésebb, hiszen Eperjes egyetlen reprezentációs éttermét veszítette volna el. Az utolsó tanácsülésen hosszú vita után mégis diadalmaskodót! az egyetlen helyes megoldás, melynek értelmében a város csak az étteremre ir ki pályázatot és a szállodát egyelőre nem adják bérbe, de hivatalokat sem helyeznek bele. Nagy kérdés, hogy az uj pályázati kiírás eredményt hoz-e. * Eperjesen évtizedek óta baj vau a vízellátással. A város nagyon magasra értékeli a víz árát, mert még ma is a lő év előtti konjunkturális idők vizdijai vannak érvényben. Miután a városi vizvetéki szabályrendelet lejárt és tanács a közeljövőben kezdi tárgyalni az uj szabályrendeletet, a városban akció indult meg az árak leszállítása érdekében. A mai súlyos időkben, amikor a polgárság teherbíró képessége egyre csökken, szinte lehetetlenség, hogy egy helyiség után 12 koronát, egy fürdőszobáért 128 és minden újabb csáp" után “31 kóröuát- kelljen fizetni. 'A' várt* polgársága nehezen várja az akció eredményét. Kevés szlovenszkői város büszkéikedhetik fakockákkal burkolt, vagyis parkettirozotl uccákkal. Bennünket, eperjesieket ér csak tehát közeljövőben az a szerencse, hogy fa- parkettes uccán sétálhatunk (és a helyi munkanélküliek parketten tüntethetnek). A földhivatal ugyanis felmentette végre a zárlat alól a város keservesen szerzett erdeit s ennek örömére határozta el a tanács, hogy az első termelésből uj uccaburkolatot készíttet. Tavasszal megkezdődnek a munkálatok. ♦ Miként a PMH is megírta, Rozsnyón fellángolt a liarc a villanyvilágitási fronton. Különösen a kereskedők sokallották és léptek sztrájkba a villamostársaság a közhasznúság érve mellett megállapított horribilis áramárai miatt. Mi eperjesiek is élveztük már a gyertyával, vagy lámpával világított kirakatokat és botorkáltunk a keletszlovenszkói villamostársaság által „világított" uccákon. No de ez már a múlté és most már folynak az állitóiag megegyezésre vezető tárgyalások. Bizony éppen ideje volna, hogy rendbe jöjjünk. De azért még számos orcánkon középkori sötétség uralkodik, — a technika óriási fejlődésének dicsőségére. Reméljük, néhány év múlva majd örömmel jelenthetjük, hogy a város és a vülamostársaság közt megkezdődtek a tárgyalások. Az eredményről valószínűleg már nem mi fogunk beszámolni... poriból, sötét és világító anyagból. Itt is ugyanazok az erők ugyanazokon az anyagokon ugyanazon törvények szerint dolgoznak. Valóban ott állunk az „Univerzum" előtt, a szó legigazibb és legteljesebb értelmében. Ezeknek a spirális ködöknek száma a fényképlemezen elképesztően nagy. több százezerre becsülik, sőt talán több millióra D. A legközelebb van hozzánk ezekből az idegen világszigetekből az Andrameda-köd. Távolsága ..csupán" egy millió fényév. A mérhetetlen tér égjük zugában éil, dolgozik. s szenved az' ember. Vaunak-e testvérei más világok más bolygóin?
