Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)

1934-02-11 / 35. (3366.) szám

■J • / '• 3934 február 11. vaaáiuap. T’RaiGAlA^A'GVARH IRI.AP 5zmHÁz-KönwKabTaiL\ Lépjünk be a Magyar Szinpárioíó Egyesületbe! Minden sziovenszkói magyar vegye ki részét évi néhány koronával a szinházmentő mozgalomból MÉLYEN IDŐ VÁRHATÓ A skandináviai depresszió a szól újabb erősbö- déöét idézte elő. Az időjárás igy egyfelőrc válto­zékony marad. — Idöproguózis: Északon szeles!, délen derült, éjjeli lággyal, nappal enyhék, álta­lában csapadékmentes. — Megfelebbezték az érsekujvári katolikus iskolaszék választásait. Érsekujvári tudósítónk jelenti: Az elmúlt vasárnap megtartott ik&to- li'kttó iskolaszék! választás, amely — miot meg­írtuk — az úgynevezett Sokne-ider-Hlavicska- féle 'ellenzéki csoport bukásával végződött, egyelőre nem emelkedhetett jogerőre. Mint elő­relátható volt, a kisebbségben maradt elemek íelehhezéöL fognak benyújtani, hogy az uj is­kolaszék megalakulását lehetetlenné tegyék. Az érsekujvári plébániahivatalhoz a hét folya­mán két felébb ez és is érkezett, be amelyek fő­leg személyeskedő támadásokat tartalmaznak a katolikus társadalom egyes vezetőivel szem­ben. A fellebbezéseiket a plébániahivatal nyom­ban továbbította Nagyszombatba, hogy ar­cuk sorsa felett az apostoli adminisztratura. döntsön. — Fuvar- és hitelkedvezmények a budapesti mezőgazdasági kiállításon. Budapesti szerkesztő­ségünk jelenti telefonon: A március 22-én meg­nyíló budapesti országos mezőgazdasági kiállításon a vásárolt tenyészállatok ház asz ál Irtásának fuvar­díját. teljes egészéiben a kiállítás rendez őségé fog­ja viselni. A külföldi vásárlók szállítási költségeit az országhatáráig szintén a rendezőség vállalja. ! Ezenkívül a magyar földművelésügyi minisztérium magén termesztők számára kamatmentes, tizennyolc hónapra szóló hitelt engedélyez tenyészállatok be­szerzésére. — Egy nagymihályi elbocsátott banktiszt­viselő éjszakai kalandja. Nagymihályi tudósi- lónk jelenti: Kovalesik Miklós nagymihályi el­bocsátott banktisztviselő részeg állapotban be­hatolt az ,.Arany Bika" kávéház pincérlányá­nak lakására, noha a nő erélyesen tiltakozott ez ellen. Mikor a fiatalember erőszakoskodni kezdett, a leány a másik szobában lakó barát­nőjéhez menekülk Másnap reggel rájött, hogy a karkötője eltűnt a. szobájából. Feljelentést, tett a banktisztviselő ellen, akiit letartóztattak. A fiatalember tagadja, hogy ellopta volna a karkötőt s azt álltja, hogy ő is azonnal eltávo­zott a nyitva maradt szobáiból. — Becsapta a csendőröket Beregszászi tu­dósítónk jelenti: A 'beregszászi államrendőrség estélyén megjelent Száraz István beregszászi állásnélküli villanyszerelő, a villany-telep kikül­dötténeik adta ki magát és inspefcciós szolgálat fejében GO koronát vett fel. Később derült ki, hogy Száraz István nem volt a villanytelep ál kalmazottja é6 jogtalanul vette fel a pénzt. A csendőrség letartóztatta. xx Makacs székrekedés, vasitagibélkatarus, gyomorbaj. puffadás, íviértorlódás, sárgaság, aranyeres csomók, csipőfájós eseteiben a ter­mészetes „Ferenc József4 keseriiviz, reggel és este egy-egy kis pohárral hévévé, rendkí­vül becses házi szer. — Nagy károkat okozott Nagyszombatban az orkánszerü szélvihar. Nagyszombati tudó­sitónk jelenti: Az elinut éjjel Nagyszombat­ban orkánszerü szélvihar tombolt, mely ha­tni más károkat okozott. A G>abona-ucca sar­kán a f eremnek temploma előtt az egyik ház tetejét a szél a szó szoros értelmében leszakí­totta. Egy másik házban a raktárépületet dön­tötte össze. A város környékén a szélvihar a telefonhuzalokat, valamint a póznákat ron­gálta meg. Emberéletben nem esett kár. A szélvihar olyan erős volt, hogy egy, az ország­úton haladó szekeret is felbontott. Reggel, amidőn a szélvihar alábbhagyott, megkezdő­dött a rengeteg cserép- és zsindelydaraboík- nak az össze takarítása. Több helyen a villany­huzalokat is javítani kellett. xx SZŐLŐ VESSZŐ! Sima és gyökeres piros Delaváre, melyet sem ojtani, sem permetezni nem kell, korán érő, igen bő termő, bora zöl­desfehér, magas szeszfoku és kellemes zamatu. Kapható Kanyó Antal termelőnél; Sahy, Ipoly­ság. xx Nem lesz uj választás, mert mindenkinek megfelel a régi, bevált, jő Schmoll-paszta. — Az utolsó bizonyítékokat is megtalálták a szloveuszkoi magyar munkás prágai gyil­kosa ellen. Ma délután befejezték a bizonyí­tási eljárást a Prágáiban megölt sziovenszkói magyar munkács, Forgács Mihály gyilkosa, Kópiává Károly ellen. Tegnap este végre megtalálták Kopriva lakásán a harmadosz­tályú sorsjegyet, azonkívül Forgács pénztár­cáját. A pénztárcát Kopriva lakásának illem­helyén találták meg. Ezenkívül a rendőrség vegyileg vizsgálta meg Kopriva ruháját és azon vérnyomokat talált. Kopriva — dacára a bizonyítékoknak — állhatatosan tagad. Prága,'február 10. Beszámoltunk unnak idején a Sziovenszkói Magyar Szinpártoló Egyesület elnöki tanácsá­nak legutóbbi üléséről, amelyen fontos akciókat kezdeményeztek az egyre súlyosabb pénzügyi válsággal 'küzdő kisebbségi magyar színészet megmentése érdekében. Az életbevágóan fontos magyar kulturkérdés napirenden tartása céljából ez alkalommal a következőkben részletesen is­mertetjük dr. Ungár Joób kassai ügyvédnek, a Szinpártoló Egyesület elnöki tanácstagjának az elnökségi ülésen előterjesztett és egyhangúan elfogadott indítványát: — A magyar színjátszás válsága — mondotta dr. Ungár Joób többek között — tetőpontjára hágott. A lét, vagy nem lét kérdése fölött való töprengés állandó kísérőjéül és uhitársául sze­gődött annak a minden elismerést megérdemlő müvészcsapatnak, amelyik heróikus erőfeszítés­sel, imponáló kitartással, áldozatos hittel hor­dozza. városról-városra, faluról-falura a magyar szót, az európai kultúrát, ugyanolyan lelkese­déssel, kedvvel és akarással teljesítve nemzeti nyelvünk és a művészet iránti kötelességét, mint a színészet virágzásának fénykorában, amikor még hirt, dicsőséget, elismerést és anyagi jólé­tet kapott cserébe munkájáért. — A sziovenszkói magyarság még mindig je­lentős tábora ebben a tizenkettedik órában kell, hogy megkérdezze a lelkiismcrőtét: megtette-e kötelességét, legelemibb kötelességét is abban az irányban, hogy magyar színjátszásunk zavarta­lanul és zökkenéstélenül teljesíthesse a ma tör­ténelminek mondható nemzeti hulburmósszióját? A válasz — sajnos — csak tördeimes és szégyen­kező beismerése lehet a sziovenszkói magyarság fagyos közönyének. Nem kell rá kiáltóbb és vá- dolóbb bizonyíték a színigazgatók kasszaraport- jainál és az Országos Szinpártoló Egyesület tag­jegyzékénél. — Hiszen igaz: gazdasági vüágkrizis korát éljük, s külön súllyal nyomakodik ezen felül is a sziovenszkói magyarságra speciális ezer baja, de azért mégis... Mégiscsak törtszámokban is alig kifejezhető csekélyke töredéke az ittélő, még mindig sok százezerre rugó magyarnak volna igazán csak abban a helyzetben, hogy áldozati néhány fillérjét letelhesse tagdíj formá­! jában a magyar nyelv és magyar kultúra itt egykor oly fényes oltárára,? — A magyar napisajtóban az utóbbi hetekben több oldalról felbukkant, olykor ellentétes, de minden esetben jószándéku elgondolások érlel­ték meg bennem azt az elhatározást, hogy kon­krét javaslattal lépjek a mélyen tisztelt Elnöki Tanács elé: tegyen egy utolsó kísérletet vergődő, jóformán agoni­záló magyar színészetünk újbóli talpraállitá­sára. — Jelentős anyagi segítség nélkül, pusztán a színházlátogató közönségre utalva, a szioven­szkói magyar színészet — ez ma már világos — nem maradhat fenn. Ezen anyagi segítség köz­vetítő szerve, országos megszervezője és irányí­tója csakis az Országos Szinpártoló Egyesület le­het, amely ezt a feladatát a rendelkezésre álló szűkös eszközök korlátái között a múltban is a lehetőség szerint teljesítette. A változott viszo­nyok között ezen eszközök elégtelennek bizo­nyulván. fokozott és kitartó, az egész ország területére kiterjeszkedő intenzív taggyüjtési akció mutat­kozik szükségesnek. — Minthogy azonban ily akció az általános tapasztalat szerint csak a közönséggel'való sze­mélyes, közvetlen és szóbeli érintkezés és ál­landó kapcsolat utján kecsegtet kielégítő ered­ménnyel; másrészt azonban ennek a módszernek jelentékeny költségeit — az ezen célra állandóan alkalmazandó néhány intelligens és jó fellépésű fiatalember fizetését és úti diétáit— az amúgy is szűkösen csöppenő áldozati fillérekből tulaj- donképeni rendeltetése alól elvonni nem lenne méltó sátfárkodás a közjavakkal, javaslom, hogy a taggyüjtési akcióval egybekötött teendők bí­zassanak a magyarság pártjainak körzeti tit­kárságaira s illetve kerestessenek meg e pártok elnökségei aziránt, hogy országszerte létező szerveiket és intézményeiket ennek a munkának elvégzésére átengedni szíveskedjenek. — A magyarság pártjainak ezen tevékenysé­ge csak kitűzött programmjuk egy lényeges pontjának gyakorlati megvalósítását jelentené, és sem a pártok vezetősége, sem azok tagjai, sem pedig a hatóságok részéről semminemű ki­fogás ez ellen jogosan és helytállóan emelhető nem volna. — A taglétszám jelentős növekedése és a tagdijaknak adminisztrációs költségektől való mentesítése módot adhatna a Szinpártoló Egye­sületnek arra. hogy gzámbavehető és jelentékeny anyagi támogatást nyújthasson időnként a vál­sággal küzdő színtársulatoknak az eddigi úgy­szólván csak erkölcsi és presztízsbe!! támogatás mellett. — További javaslatom: hogy' foglalkozzék a mélyen tisztelt Elnöki Tanács azzal a z ugyan­csak a napi sajtóban felvetett gondolattal: nem lehetne-e a Szinpártoló Egyesület jövedelmeit e célra — természetesen a szükséges hatósági engedély megszerzése után — kávéházakban, egyesületi és klubhelyiségek­ben stb. felállítandó, valamint bizonyos alkal­makkor körözendő perselyek utján való gyűj­téssel fokozni. — Köztapasztalat szerint ez bevált módja a közcélokra való adakozás gyűjtésének és az ak­ció kellő agilitása esetén jelentékeny eredmény- nyel biztat. Számos jótékony és kulturális intéz­mény veszi a gyűjtés ezen hatásos és költség- mentes eszközét igénybe, úgy hogy elárvult és ínséges színészetünknek sem lenne oka emiatt Prága, február eleje. A prágai magyar kolónia uj értékes taggal szaporodott, Dőry Sándor festőművésszel, akiinek eddigi pályafutása a nagy tehetség mellett tesz tanúságot. Egész fiatalon ér el oda, ahová mások csak verejtékes munkával kapaszkodnak fel: egyre érték a külföldi si­kerek, a legszebb sajtókritikák és kitünteté­sek. Az előkelő „Kunst“ berlini folyóirat már 1928-ban egy teljes ivet szentel Dőry művé­szetének és a festő maga számol be sok reprodukció alapján művészi törekvéseiről. Dőry Németországban már régóta márkás em­ber, akinek festményeit és rajzait gyűjtők és folyóiratok szívesen veszik. Sok évein át a Tátrában élt és igy utóbbi alkotásai szorosan egybeforrtak a Szepesség kultúráié tévéi, ame­lyet különösen megkedvelt. A Kárpátegyesü­let rendezésében megtartott kollektív kiállítá­sa eseményszámba ment. Dőry Budapesten kezdte tanulmányait Rudnay Gyulánál, majd Berlinbe ment, ahol Ferdinánd Spiegel és Hofer tanítványa volt. Berlinben hamarosan felismerték tehetségét és 1925-ben akvarell- dijat és 1927Jben az Akadémia nagydiját nyeri el. Berlin után Páris, Bécs és Olasz­ország következik és 1933-ban San Remoban megtartott kiállítása európai értelemben való beérkezés. Átütő sikere van és az egész olasz sajtó hasábosán ir róla, aki ekkor még csak 30 éves. Néhány hónappal ezelőtt Prágába jött Dőry és műtermet nyitott. Itt állatja most össze az anyagot ama kiállítások számára, amelyeket Csehszlovákiában fog anegrendezni. Ez az anyag nem teljes még, mert nagy olajvásznai Berlinben vannak, de rajzai, tempera-festményei és pasztelljei is elegen­dők ahhoz, hogy meggyőzzék a látogatót: Dőry biztoskez’i és nagytudásu ember, aki meg­találta a maga egyéni formanyelvét és úgy kezeli, hogy pontosan azt fejezi ki, ami pro­bléma számára és ami megragadta. Az első benyomás, hogy ez a festő zenész. Paradox formában Dőry festészetét vizuális zenének lehetne mondani. Színei akkordok, vibrálá­suk ellenpontozatosan sokszerü, vonalvezeté­se pedig a karmester pálcájára emlékeztet: vonalaival vezényli a színeit, hogy ne foly­tassanak önkéntes életet, hanem a harmónia szabályai szerint alakuljanak. Ezzel a belső szükségszerűséggel függ össze az is, hogy Dóri nem indult meg a modern festészeti kí­sérletek lejtőjén, hanem hű maradt a termé­szethez, amely a maga hűségével viszonozta ezt: ezek a festmények „érthetők4*, nem kell fejünket tömünk a tartalom kihámozásán és viszont az igy természetesnek rajzolt vizuális — Végül javaslom: forduljon az Elnöki Ta­nács átirattal a köztársaságban megjelenő ütz- szes magyarnyelvű sajtóorgánumokhoz — te­kintet. nélkül azok politikai pártállására az­zal a kéréssel, hogy tartsák állandóan felszínen és propagálják a sziovenszkói magyar színészet ügyét, « apellál­janak annak létérdekében a magyar közönség kulturszeretetére és áldozatkészségére. — Próbáljunk meg minden megpróbálhatót, kövessünk el minden lehetőt magyar szinósze- •tiink megmentésére, nehogy majd pironkodva kelljen felelnünk késői ivadékaink szám ónk érő szavára, ha azt kérdik tőlünk, hogy hogyan őr- k ..dnk zengzetes magyar nyelvünk, magas magyar kultúránk ránkbizott eszmei kincsei fölött? Mozdítsuk meg minden magyarul be- szélő sziovenszkói lakos lelki ismeretét, hogy még a mai viszonyok között is jelentéktelen fil­lérek árán segítsen felépíteni a magyar nyelv és ■fejlett magyar kultúra egfrik utolsó végvárát. * A Magyar Szinpártoló Egyesület taggyüjtési akciójában természetesen a Prágai .Magyar Hír­lap is lelkes agilitással résztveszs egyelőre olva­sóinknak fölajánljuk, hogy a Szinpártoló Egye­sületbe szóló tagjelentkezéseket szerkesztősé­günk is elfogadja s az Egyesület- kassai országos elnökségéihez továbbítja. tartalom a színeket és vonalakat hozzásegíti ahhoz, hogy valóban azt a mese szerű hatást gyakorolják, amelyet a festő átélt, amikor festett. Természet és tehetség közt ez a köl­csönhatás ritka bravúrral nyilatkozik meg ezekben a temperákban, amelyeket értékessé tesz az őszinteség és a gazdag képzelő tehet­ség. A tisztára festői kvalitások az ornamen- tális és dekoratív elemek felé hajtják Döryt, amelyek azonban mindig másodrendű szere­pet játszanak és csak arra szolgálnak, hogy a mondanivaló magvát jobban kiemeljék. Dérynék igen sokat jelent a tény és az árnyék egymásra való hatása, sokat tépelödött Rembrandt nyomán e probléma fölöli és a maga számára teljes sikerrel oly módon ol­dotta meg, ahogyan Goethe elméletileg ki­fejezi, amikor azt mondja, hogy- a fény és az árnyék egymásra való hatásából keletkeznek a színek. Szinhatásai feltűnően erősek, sőt első pillantásra merészek. Nem fél a kiáltó színskálától és okker mellé gondtalanul rakja a rikító zöldet és a kobaldot. Hogy ez mennyi­re átgondolt és tervszerű, csak akkor látja az ember, ha gondtalanul átengedi magát ennek a szinpompának; nemsokára úgy van vele, mint a zenével, amelyben nem keres tartal­mat, mert az akkordok egymásutánisága maga a tartalom. ö A Mindamlelett Dőry szemmel tartja a kompo­zíció teljes zártságát és ura a formáknak, amelyek soha sem ragadják el. Festményei­nek felépítése már Berlinben is feltűnt és most, hogyr tulvan a keresésen, fokozottabb mértékben érvényesül a tudás és a dús fan­tázia szintézise. Dőryt nem lehet skatulyázni és méricskélni. Egyet kell érteni vele, mert meggyőz és szeretni kell, mert át tudja vinni a maga vizuális természetszeretetét képein keresztül az emberre. Erős tehetségét minden propagatív egyénieskedés nélkül diadalhoz segiti: olyan festő, aki ritka azért, mert fest és nem magy aráz és aki minden prógrammot mellőz, ha művészétről van szó. Pályája és csehszlovákiai kiállításai kezdetén könnyen, meg lehet jósolni, hogy nagyot fog alkotni és messze ki fog emelkedni a rengeteg modern festő közül. Neubauer Pál. (•) Az ember tragédiájának burgszinházi előadá­sai. Bécsböl jelentik: Az ember tragédiájának nagy bécsi sikere következtében a Burgszinház folytatja a sorozatos előadásokat, A tragédia feb­ruárban még a következő napokon fog Becsben szilire kerülni: kedden, február 13.-án, 16.-án. 17.- ! én, 20.-án, 23.-án és február 26.-án­Müteremlátogatás Dőry Sándornál B 13

Next

/
Thumbnails
Contents