Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)
1934-02-11 / 35. (3366.) szám
A KORMÁNYELN&K RÁDIÓBESZÉDE Irta : JAROSS ANDOR Prága, február 10. Régen nem hangzottak el a ceeh&zlovák belpolitikáiban olyan jelentős, súlyos szavak, mint amelyeket Málypetr miniszter elnök mai rádióbeszédében, télhát az egész köztársaság nyilvánossága előtt, mondott. Hetek óta. feszült izgalom uralkodott azon poli tálkái és gaz- gasági körökben, melyeiknek döntő szavuk lehetett a kormány gazdaságpolitikai elhatározásánál Mindenki érezte, hogy elérkezett az a lélektani pillanat, mikor a gazdasági élet könyörtelen logikája cselekvést követel. A mini megjósolni felelősséggel, hogy a bevezetni szándékolt rendszabályok elérik-e céljukat. Talán felesleges itt rámutatná olyan gazdaságpolitikusok egymást váltó és legtöbbször nem következetes rendelkezéseire, mint amelyeket a nagy Amerikában Roosevelt eszlkozölt. De volnának közelebbi példák is. A csehszlovák köztársaság Középeurópának egyik része s mint ilyen, akarva, nem akarva függvénye a Duna-medencének és a Duna- medence gazdasági erővonalainak. Nem titok, hogy a kormány gazdasági intézkedéseit középeurópai vonatkozásban gyakran politikai szempontok vezérelték. Ez a gazdaságpolitika elsődlegesei! eredményezte a kereskedelmi forgalom nehézségeit és fokozta a munkanélküliséget. Az az ellentétes érdekeltség, melyet az önellátást hirdető agráriusok együk oldalról, s másrészt a mennél szabadabb kiviteli forgalmat kívánó ipari és bankkörök jelentenek, csak akkor hidalható át, ha leomlanak a mindkét felet védő korlátozások és átveszi helyét a földrajz- és. természetszabta gazdasági forgalom. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy maga a bejelentett aranyfedezet-változás nagyon sok kérdést nem fog megoldani. Ilyen például a földteherrendezós kérdése, melyet nálunk eddig is bankofil érdekből mellőztek, holott ezalatt a szomszéd országok nem egyike alkotott nagyjelentőségű törvényt. Ilyen maga az egiász, adóprobléma és a szociális terhek kérdése, melyek a korona bejelenteti aranyfedezet-változásával csak igen kis százalékban fognak enyhülni. A további intézményes rendelkezések nem maradhatnak ki, ha a miniszterelnök még néhány lépést akar tenni a megkezdett utón. Ma nehéz — mert hisz gazdaságpolitikáról van szó — jóslásokba bocsátkozni. Kétségtelen tény, hogy a miniszterelnök nagyjelentőségű szavakat mondott Ma ehhez is kell bátorság. De az igazi bátor tett az volna, ha a miniszterelnök a közeljövőben nem csak a gazdaságpolitika régi vágányairól, hanem általában az eddig követett külpolitika vágányairól is át merne váltani egy újra. Pedig, ha őszinte és tárgyilagos szemmel néz a jövőbe, úgy ennek a vágánynak a mentén az állomások neveit is leolvashat,ja: Megegyezés, Béke, Prosperitás! juszt arelmök beszéde közgazdasági szükségszerűség volt és szavainak tartalma bejelentése volt annaJk, amit általában vártak, de az esedékes gondolat ezóbaöntése mégis meglepően hatott Azok a hivatalos kijelentéseik, melyeket néhány nappal ezelőtt időközönként a sajtó megszellőztetett, már következtetni engeditek arra, hogy a deflációs pénzügyi politika zárt kapuik felé viszi a gazdasági életet. A defláció lefelé tendáló görbéjére beállított gazdaság- politikát uij irányba kellett átlendíteni, hogy mint a miniszterelnök mondta: megterem tessék a belföldi lakosság vásárlóképessége. Ezt a vásárló erőt pedig a kiviteli nehézségek csökkentésével, olcsóbb hitel biztosi tásávad és az állami, önkormányzati. és szociális adóterhek megkönnyítése utján lehet elérni. Ezek nem uij szavaik, mert eddig is sokszor hallottuk és minden jószándéku ember törekvésével egyeznek. Uj az, hogy a miniszteréi nők nyomatékosan kijelenti, miszerint meg kell. teremteni a csehszlovák korona belföldi és külföldi vásárlóereje közti helyes arányt. Ezt az arányt azonban nem inflációval, hanem kellő, törvényes aranyfedezettel bíró csehszlovák koronával óhajtja elérni. A törvény ugyanis lehetőséget ad az aranyfedezet bizonyos értékek közti ingadozására. Err© a paritásra a miniszterelnök szerint mindenekelőtt a kivitel szempontjából van igen nagy szükség, mert külföldön a csehszlovák koronában számított árak elvesztették versenyképességüket. A miniszterelnök szavai a megnyugtatást kívánták szolgálni különösen akkor, amikor a különböző fantasztikus bÍreket egyszerűen ostobaságnak minősítette. Általában a beszéd célja az volt, hogy a nagv horderejű pénzügyi irányváltozás tudatában szükségesnek látta a lakossággal való közvetlen érintkezés feltételét. Mi is tudatában vagyunk annak, hogy a köztársaság lakossága nyomasztó terhek alatt küzd és minden olyan célú szándék, vagy tett, mely az enyhülést előmozdítja, nem lehet támadásunk célpontja. Azon néprótegek nevében, melyek lapunk közönségét alkotják, azonban kötelességünknek tartjuk ebből az alkalomból kidomiboritani néhány olyan szempontot, melyek különben nem lehetnek ismeretlenek sem a kormány, sem a miniszterelnök előtt. S mikor ezt tesszük, úgy a mindenkor indokolt tisztánlátás szüksége vezet A gazdaságpolitika egy olyan mechanizmusba való beavatkozás, melynek alkatrészeit legtöbbször nem tudatos alkotók, hanem a természet és az ember együtthatása teremtették oneg. Innen ivan az, hogy alig akad olyan gazdaságpolitikus, iaki mértani biztonsággal tudHétfőre várjak a nemzeti demokrata párt ellenzékbe vonulását Prága, február 10. Málypetr miniszterelnök ma délben a prágai rádióban előadást tartott az aktuális politikai, gazdasági és pénzügyi kérdésekről. A nagy érdeklődéssel várt miniszterelnöki politikai megnyilatkozást teljes terjedelmében alább közöljük. Az előadás a csehszlovák távirati iroda jelentése szerint a következőket tartalmazta: — A gazdasági és pénzügyi kérdésekben közt ársas águnkban a lakosság között a legváltozatosabb hirek, találgatások és célozgatások vannak elterjedve s mindenekelőtt azokat nyugtalanítják, akiknek nincs betekintésük abba, mi igaz e 'híresztelésekből. A gazdasági élet elevenebbé tétele — Ezért kötelességemnek tartom ezen az utón megvilágítani a legérthetöbben legalább röviden, hogy a mai idők gazdasági válságával kapcsolatban miért kell válutakérdésekkel is foglalkozni. Már az állami költségvetés tárgyalásaikor a nemzetgyűlés mindkét háza bizottságainak ülésein is beszéltem má-1* erről s azt mondtam, hogy mindenképpen gondoskodnunk kell a gazdasági élet elevenebbé tételéről. Éhez emelni kell az áruértékesítést itthon lakosaink vásárlóképességének megerősítésével, növelni kell kivitelre utalt termékeink értékesítését s a további termelés számára elegendő, olcsó hitelt s könnyítéseket kell biztosítani a közadókkal és szociális dijakkal való megterhelésben s meg kell oldani a nemzetközi kereskedelemben azáltal keletkezett nehézségeket, hogy egyes államok valutái a mi államunk valutájával szemben más viszonyban vannak, mint voltak három év előtt. Nem lehet reánk közömbös, hogy az angol font 1931-ben 162 csehszlovák koronába került s ma 110-be jön. A kivitel jelentősége — Ha gazdasági életünkben arról gondolko-1 dunk e azt latolgatjuk, hogy miképpen javítsunk ezen, úgy nem szabad elfelejtenünk, hogy f egyes termelési ágakban, a mezőgazdasági és gyáripari termelésben is a külföldre való kivitelre vagyunk utalva. A gyáriparnál megközelítőleg termelésünk fele kivitelre van utalva, természetesen az üzemek teljes foglalkoztatottsága mellett. Ebből természetesen az következik, hogy gazdasági életünk annál erősebben szűkül, minél erősebben csökken az exportált áru mennyisége. A gyáriparban munkanélküliséget, a földművelésben az áraknak az előálitási költségek alá való sül védését jelenti ez. Ez a két- jelenség: a munkások keresetének elvesztése és a mezőgazdaságban az értékesítési veszteségek gyengítik a belföldi áru kelendőségének lehetőségeit s ezzel megint emelkedik a munkanélküliség s ismét csökkennek az árak a mezőgazdaságban. Ni'SI függ az áru külföldi versenyképessége? — Igaz, hasonló viszonyok vannak más államokban is s az áruvásárlás általános hanyatlását idézték elő s ezzel az általunk exportált áru felvásárlásának csökkenését is. Ezenkívül azonban nagyon lényeges befolyásuk van arra, hogy mennyit tudunk exportálni, az áraknak is, amelyekért a külföldön áruinkat felkínálhatjuk, ez pedig ismét attól függ. hogy mennyiért tudjuk az árut itthon előállítani. Természetes, hogy az áru ugyanolyan minősége mellett mindenki a lehető legalacsonyabb árért akar bevásárolni s ezért ahhoz forduil, akinél az árut a legolcsóbban kapja. És most ne felejtsük, hogy a külföldön mindenki azt számítja, hogy ez vagy az a dolog mibe kerül az ő pénzén. Ennek megvilágításává egy régebb időből g egy a mai időből vett példát kell gzemügyre vennünk. Képzeljük el, hogy egy angol kereskedő nálunk vásárolt árut, amikor az angol font sterling 160 csehszlovák koronába került. Ha annyi árut vett ,amiért nálunk 16- ezer csehszlovák koronát fizetett, úgy a saját valutájában 100 font sterlinget fizetett ki. Az 1931. év második felétől az angol fontnak az aranyhoz való viszonya úgy változott meg, hogy ma egy font sterling mintegy 110 csehszlovák koronát tesz ki. Ha most 16 ezer csehszlovák koronáért ugyanazt az árut akarnók az angol kereskedőnek eladni, úgy az illető ma 145.5 angol fontot volna kénytelen azért fizetni. Igaz, hogy azóta árainkat mintegy 10 százalékkal csökkentettük, de ennek ellenére is az angol kereskedő ma is mintegy 130 fontot volna kénytelen fizetni. Miután az angol valutához számos más állam is társult, akár már önként, akár gazdasági szükségletből, tagadhatatlan ténnyé vált. hogy árainkkal a nemzetközi piacon drágák vagyunk s a külfölddel nem tudunk versenyezni. Ezz»l csökkennek kiviteli lehetőségeink és bizony számos helyre más, külföldi versenytárs telepszik. Egy megva’ósithatatlan megoldási mód — Mindezt csak olyképpen tudnánk ellensúlyozni, ha alkalmazkodnánk ezekhez az alacsonyabb árakhoz a saját termelési költségeinknek leszállításával. Ha ennek lehetőségét mérlegeljük, úgy oly átlagszámításhoz jutunk, amely szerint a munkabéreket, kamatokat, adókat a MM SZÜmiHK A KÉPES HÉTTEL 18 QUjt Ara a korona vf. 35. (3366) szám • Vasárnap 1934 február Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II* Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, ^ SzlOQ&FlSzlcÓi €S TTXSZlTlSzJcÓl 7TlCl&LjClf'SCl& emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. ........ ® Priga IL, Pantká ulice 12. Ili emelet. R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több pOLltl/CQ.1 TlCipiLCLpjCL Telefon: 34184. Egyes szám árai 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő SŰRGŐNYCIM: HÍRLAP, PRRHR ^zalwÉa.sacsábá.ly'ozá.s Infláció taélkul Málypetr rádióbeszédében bejelentette a defláció végét s Ismertette az uj pénzügyi politika fővonásait - A korona belföldi vásárló értéke nem fog változni, csak külföldön alkalmazkodik a nyugati valuták értékváltozásához
