Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)

1934-02-10 / 34. (3365.) szám

4 TIWOAIAAmAAR- fflRIiAP Mit keresett az orosz tudós 22 kilométeres magasságban, ahol gyilkos energiájú sugarak száguldanak? A kozmikus sugárzás három évtizede foglalkoztatja a tudományt, de a végső meg­oldásra még nem jutottunk ei — Tíz mííliáid voltos feszültségű a titokzatos sugárzás AZ ERNST MÚZEUM Budapest.' VI, Nagymesö utca 8. — Telefon 120-14 nagy eseménye ftttorMárban t Báró KOHNER ADOLF világhírű raíígytijíeinéüyeínek aukctöla. A magyar festőművészet remekei, a francia impresszionista mesterek szebbnél-szebb alkotásai, az olasz renaissance kis bTOnzok válogatott sorozata, modern szobormüvek és egye­bek kerülnek kalapács alá Kiállítás: február IS—25-ig. Aukció: február 26-tól. Prága. Február 9. Az orosz s ztr a to szféra- ■repülők katasztrófája a tudoimányos kutatás : szempontjából is mérhetetlen veszteséget je­lent. A veszteség kettős; 20.000 méter magas­ságig jutott fel a Sinus, a legkitűnőbb tudo­mányos megfigyelő- és mérőeszközök voltak a gondolába beépítve. Egészen bizonyos, hogy- ebben az ember még el nem érte magasság­ban a tudományos munka egészen rendkívüli ered ményeket szerzett. Ezeknek az eredményeknek nagy része megsemmisült. A repülők feljegyzései és a barograf-műszer adatai maradtak meg teljes épségben, a többi műszer mind elpusztult, elpusztult elsősorban a kozmikus sugárzás tan u talány ozására szol­gáló műszer: a Wilson-kamara. A veszteség- listának ez az egyik tétele. De a műszer pótolható, a most megsemmi­sült tudományos munka a jövőben talán még nagyobb keretekben elvégezhető. Ami pótol­hatatlan, az elpusztult emberélet, a busz kilo­méteres magasságból lezuhant s péppé zúzó­dott zseni. Elpusztult a világ egyik legnagyobb fizikus­talentuma, Szkobelczyn professzor, akinek a magassági sugárzás tanulmányozá­sában végzett munkája teljesen egyenértékű a híres amerikai tudósnak, Miilikan-nak mun­káié vak Ez a tragikus alkalom ujíból aktuálissá teszi a magassági vagy kozmikus sugárzás problémáját, amely különösen a sztratoszféra- repülések korszakában került a közvélemény ér de k 1 ődésének központjába. Éppen ezért a P. M. H. olvasói bizonyára szívesen veszik, ha rövid összefoglalásban is­mertetjük a kérdés lényegét és megmondjuk, milyen kérdésekre vár feleletet a tudomány a kozmikus sugárzás tanulmányozásaival. A gráci fizikus felfedezése A kozmikus sugárzás is olyan természeti jelenség, amelyet századunkban ismertek meg s a természettudománynak addig sejtel­me sem volt a titokzatos eredetű sugarakról. Hess gráci fizikus kísérletei közben egy­szerre csak egy olyan sugárzási fajtára buk­kant rá, melyet idáig senkii sem észlelt. A titokzatos sugarak eredetét másképpen meg­magyarázni nem lehetett, minthogy azok a világűrből jönnek hozzánk. Ezért kozmikus sugaraknak nevezték őket. Ezeknek a sugaraknak olyan áthatoló es­ségük van az anyagon, aminőt egyetlen más sugárfajta sem mutat. Még egy félméter vas­tagságú ólom lemez mögött is ki lehetett mu­tatni a hatásukat. Természetes, hogy a levegő elektromossá­gával foglalkozó kutatók nagy hévvel vetet­ték rá magukat a kozmikus sugárzás rejtélyé­nek kifürkészésére. Lassaukiut ugyan átte­kintést nyertek ezeknek a hallatlanul energia- gazdag sugaraknak a hatásáról és különböző elméleteket is állítottak fel eredetükről s sa­játosságaikról, de csakhamar felismerték, hogy további eredményeket csupán rendkívül szigorú kísérleti feltétélek alkalmazása mel­lett várhatni. Ezek a kísérletezések 1928-ban indultak rneg t sztratoszféra-tanulmányutakon érték el c untjukat. Kísérletek a magasságban és mélységben A magassági sugárzás tanulmányozása te­hát már külsőségekben is különbözik a labo­ratóriumi fizika szokásos kísérleteitől. Legbehatóbban vizsgálták azt a gyengülést, amelyet a kozmikus sugárzás a levegőben s más anyagban szenved, éppen úgy, mint ahogy a fény is veszít erejé­ből, ha útjában vizen vagy ködön át halad. Arra a célra, hogy a magassági sugárzáson mérjék meg ezt a jelenséget, a legérzékenyebb elektrikus mérőkészülékeket használták, mint elektrométerrei kapcsolt ionizáló kamarát, aztán úgynevezett számláló csöveket, amelyek minden egyes magassági sugár feljegyzését lehetővé teszik­Ezeket a kísérleteket a föld felületének leg­magasabb s legmélyebb pontjain kell vé­gezni, amelyek természetszerűleg a legnehezebben hozzáférhetők. Léggömb-repülések, sztrato­szféra-repülések, hegytetőkön épített labora­tóriumok végezték a magaslati vizsgálatot, vi­szont hogy megállapítsák, hogy milyen mély­ségig terjed a kozmikus sugarak hatása, mé­réseket kellett végezni a legmélyebb Mayák­ban s búvár harangban le kellett ereszkedni nagy mélységekbe. Ezek a kísérletek a koz­mikus sugárzás természetének megismerésé­ben rendkívül előre vitték a tudományt. Fő­leg a német Kolhörster, Regenor. Hoffmann s a híres amerikai Milíikan dolgozott sokat ezen a téren. A két tisztázandó kérdés A tudósnak főleg két kérdésre kell meg­adni a feleletet; 1. Milyen nagy a kozmikus sugarak ener­giája? 2. Vájjon a kozmikus sugárzás korpusz­kuláris sugárzás-e, vagyis mozgó részecs­kékből, például elektronokból áll-e, vagy pedig hullám-sugárzás, minő pl- a fény is? Az első kérdésre való feleletet nagy voná­sokban azok a kísérletek tették lehetővé, me­lyek a magassági sugárzás említett gyöngülé­sére vonatkoztak. Teljes biztonsággal állapi- tották meg, hogy a kozmikus sugárzás átha­toló részei néhány ezer millió voltos feszültségnek fe­lelnek meg. Csaknem elképzelhetetlen szám ez, ha arra gondolunk, hogy a ma laboratóriumában a legmodernebb eszközökkel és módszerekkel legfeljebb öt millió voltos energiát tudunk előállítani, A második kérdésre azonban a tudomány hosszú ideig nem tudott feleletet adni. A sze­rencsétlenül járt orosz kutatónak éppen ezen' a téren vannak úttörő érdemei. Éppen a legújabb időben végeztek olyan Prága, február 9. A prágai vár spanyol- termében, — amelyben ötven évvel ezelőtt Rudolf akkori trónörökös rendezte az utolsó nagy báli ünnepséget, — tegnap este nagy társadalmi esemény folyt le. Európáinak eb­ben az egyik legszebb termében rendezték az első csehszlovák reprezentációs bált a köz­társaság elnökének védnöksége és jelenléte mellett. Rajta kívül megjelentek a kormány tagjai. — Hodzsa és Srámek miniszterek ki­vételével, — az egész diplomáciai kar és a hatóságok, a társaság, a gazdasági világ és a földbirtok osság legelőkelőbbjei. A bált dr. Masaryk Aliioe kezdeményezésére rendez­ték abból a óéiból, hogy a Vöröskereszt kere­tén bel'ü.1 újabb segélyalapot létesítsenek a gazdasági válság által sújtott családok szá­málra. A köztársasági elnök negyedtiz órakor ér­kezett meg a harsonák hangjai mellett. A be­vonulást Strirnp] meghatalmazott miniszter vezette, az elnök társaságában Havranek Zdenka, Brey Milena, Masaryk Aliee, Benes miniszter felesége, Haering tábornok és fe­lesége és Strimpl miniszter felesége voltak. A disznövényékkel elkerített táncteremben hatvan pár mutatott be külön táncokat. Végül Osajkovszki „Onegin Engen“ című operájából járták el a polonaiset, amelynek végeztével a párok meghajoltak az elnök felé. A tánco­lok között voltak az elnök két unokája, Masa­ryk Anna és Herberta, továbbá Meissner és kísérleteket, amelyek talán mind a két kér­dést egyszerre oldják meg­A csodálatos kamara A varázsbot, amely a tudománynak ezt a kettős irányú vizsgálatot lehetővé teszi, az úgynevezett Wilson-féle kamara. Ezt az elméis készüléket már 1912-ben használták, de ere­detileg csupán a radioaktív sugárzások vizs­gálatára szolgált. A múlt évben alkalmazta először Szkobel­czyn professzor a kozmikus sngárzás vizs­gálatára. Egy kicsiny, üvegablakokkal ellátott Iád ká­ban láthatatlan vízgőzt hirtelen kiterjesztés utján annyira lehűtenek, hogy ködcsöppecs- kék keletkeznek, ha — és ez az eljárásban a lényeges — olyan részecskék vannak jelen, amelyeken a vízgőz sűrűsödni, kondeüzálódni tud. A földi levegőben a po eszem ecs kék sze­repelnek ilyen kondenzációs magvakként és így keletkezik az eső. De az ugynevezett ionok is, vagyis elektromos töltésű atomok szintén játszhatják ezt a szerepet. És az ilye­nek nagy mennyiségben keletkeznek egy ma­gassági sugár pályájának mentén, ennek meg­felelők g azt mondjuk, hogy a gázt a sugárzás ionizálta. Ilyen módon minden egyes magas­sági sugarat a WiiLsou-kamarában mint jóil látható ködesikot lehet felismerni és lefényképezni. A sugárzás természete Hogyan kapunk azonban feleletet a sugár­zás természetére vonatkozólag? Hullárasugár- zás-e, mint a fény, vagy pedig nagyon gyors mozgású részecskékből, például elektronok­ból áll-e? És ha elektronokból áll, milyen nagy ez a mozgási sebesség, vagy ami ezzel a kérdéssel egyértelmű, milyen nagy az ener­gia? Úgy látszik, hogy mind a két kérdést egy és ugyanazon kísérletben el lehet, dönteni. Az elektron egyenes vonalú pályája egy mág­Dórer miniszterek, Sobotka országos elnök és Sohiessl osztályfőnök leányai- Masaryk elnök először a bálteremben tar­tott cerclet és beszélgetést folytatott a kül­földi követekkel, nvajd a miniszterekkel. Különösen Malypetr miniszterelnökkel és Dé- rer iskolaügyi miniszterrel, majd az osztrák követ feleségével beszélgetett hosszasabban. Ezután a bálterem melletti szobába vonult vissza, ahol dr. Benes miniszterrel, majd dr. Pospisillel, a Nemzeti Bank elnökével és dr. Preies-szeh a Zsivnobank elnökével tár­salgóit. Később dr. Ginti professzorral, a német technikai főiskola rektorával s az elő­kelő társaság számos más tagijával elegyedett beszélgetésbe. A galérián, a német teremben, a diploma­ták feleségei Rocco olasz követ feleségének vezetésével büiffét vezettek. A spanyol-terem­ben közben folyt a tánc, különösen sok valóért táncoltak. Két zenekar, egy katonazenekar és Kautsky zenekara felváltva játszott éjjel kél óráig, amikor programszerűen befejeződött a bál. A köztársasági elnök, aki frakkban jelent, meg és a fáradtság legkisebb jeleit sem mu­tatta. néhány perccel tizenegy óra előtt kísé­retével visszavonult. A bál tartama alatt a Moldva pariján nagy­szabású tűzijátékot rendezték, amelyet óriási tömegek néztek végig­~~0— neses mezőben jneggörbül, sőt — ha a mág­neses mező’ elég erős — spirálissá „gombo- lyodiik fel". Ugyanabban a mágneses mező­ben lassúbb elektronok kisebb spirálisokat írnak le, miint a gyorsabb, energiában gazda­gabb elektronok. Tehát a kísérletnek felhasznált mágneses mező erejéből és a spirális görbületéből ki lehet számítani a sugárzás energiáját. Ha azonban a magassági sugárzás hu Hám-su­gárzás, akkor a mágneses mező természetesen semmi hatást sem gyakorol iá. Valóban a kísérletek, különösen az ameri­kai Andersenünk Kaliforniában s a német Kunzenek Rostock'bán végzett kíséri elei azt mutatták, hogy a kozmikus sugárzás miuden pályanyoma a Wilson-kamara mágneses mezejében többé-kevésbé meggörbül. Persze ezeknél a kísérleteknél óriási erejű mágneses mezőre volt szükség és az AEG ká- irelrnüvében épített hatalmas mágnestekercs nem kis mértékben járult hozzá Ku-nze kísér­leteinek sikeréhez. A pontos számítások azt mutatták, hogy a megfigyelt sugarak elek­tronokból, vagyis anyagi részecskékből álla­nak. A másik kérdésre, ezeknek a részecs­kéknek energiájára is felelni lehetett a kísér­letek alapján: . Ezeknek az elektronoknak energiája tíz milliárd voltig, sőt azon felül is terjed. Milyen hatalmas erejű események mehet­nek végbe a íviilágürben, amikor a kozmikus sugarak, ez események hírhozói ilyen borzal­mas energiával vannak telítve! Megoldódott-e a probléma? Ezek után önkéntelenül felmerül a kérdés, hogy ötévi kísérleti munka alapján nem te­kinthetjük-e véglegesen megoldottnak a koz­mikus sugárzás problémáját? Sajnos, azt keli mondanunk, hogy korántsem. Eddigi fejtege­tésünkben ugyanis nem gondoltunk egy fon­tos körülményre, arra tudni illik, hogy min­den energiában gazdag sugárzásnak, tehát hullám-sugárzásnak is megvan az a tulajdon­sága, hogy az, anyagon át való útjában az ato­mokban borzalmas rombolást vihet végbe, atomokat rombolhat szét s ami a mi szempon­tunkból fontos, csaknem ugyanolyan ener­giájú elektronokat tudnak kioldani. Vájjon a Wilson-kaniaráöan megfigyelt elektronok tényleg az eredeti kozmikus sugarak alkotó részecskéi-e, vagy pedig csupán ilyen kiol­dott elektronok, vagyis tényleg az eredeti kozmikus sugarakat figyelték-e meg vagy sem, ez itt a kérdés. A kozmikus sugárzás tudományos kutatá­sának tehát erre a kérdésre kell elsősorban feleletet keresnie. Ezért szállt fel Szkobel­czyn professzor 22 km-es magassságba, hogy az eredeti, anyagon még át nem hatolt, ato­mokat még szét nem rombolt kozmikus su­garakat tanulmányozza kamrácskájával. Vájjon megtalálta-6! a feleletet, mielőtt Ika­rusz módjára a mélységbe zuhant volna? Vájjon ott, a 22 km-es magasságban látott, megfigyelt-e olyan dolgokat, amelyeket mi előlünk, szegény földönjáró halandók elől örökre elborít még a legtisztább földi le­vegő is? Vagy nem azok a gyilkos sugarak okozták-e a Sári us katasztrófáját, amelyek odafenn a légüres térben teljes energiájukkal érvénye­sülnek, míg bennünket jóságosán betakar a 20 km-es atmoszféra könnyű páncélja? — 300 lopás, 309 születés Komáromban. Komá­romi tudósítónk jelenti: A komáromi rendőrség most tette közzé az elmúlt év bűnügyi statisztiká­ját, amelyből kiviláglik, hogy Komáromban 1933- ban 300 lopás, egy rablása kísérlet, 46 csalás, 25 sikkasztás, 31 életveszélyes fenyegetés, 39 testisér- tés, 5 halálos szerencsétlenség, 35 munkaközben való baleset, 2 öngyilkosság e 6 kísérlet történt, — egy férfi, bét nő — 9 tüzeset, 22 orgazdasági fel- jelentés történt. Haimiepénzterjesztésért egy esetben vezettek nyomozást, kémkedésért szintén egv eset­ben. Rend törvényes feljelentés is csak egyszer volt. A Dunából két hullát fogtak ki, két hazárd játékost értek tetten. — Komáromiban a népmozgalmi sta­tisztika 309 születést, 272 halálesetet és 166 házas­ságot nmta/t föl. Tegnap tartották meg Csehszlovákia eísö reprezentációs bálját a prágai Hradzsin spanyoítermében Masaryk elnök is megjelent a Vöröskereszt jótékonycélu bálján

Next

/
Thumbnails
Contents