Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)

1934-01-10 / 7. (3338.) szám

Í984 Január 10, szerda. ^RX<^AWfeARHlRI»Ag 7 Tegnap fogdaíelügyelöMalackán, ma vizsgálati fogoly Pozsonyban Betöréses lopások s egyéb súlyos bűncselekmények gyanúja miatt letartóztatták a malackai fogda felügyelőjét Pozsony, Január 9. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefonjelentése) A pozsonyi ügyész­ség fogháza érdekes vendéget kapott, olyan embert, aki nemrégen még maga is vigyázott más foglyok álmára. Zalesznák András, a malackai járásbíróság logdaiel ügy elője már régóta nem folytatott olyan életet, amilyen a foglyok szigorú őré­hez illenék A osendőrség hosszabb ideje figyelte Zalesz- nálcot s a néhány nap előtt hirtelen megtartott ház­kutatás olyan súlyos bizonyítékokat hozott ellene napfényre, hogy január 5-én a csend- őrség a fogdafolügyelőt letartóztatta s ma a pozsonyi államügyészségre kisérte be. A csendőrség már eddig is megállapította, hogy Zalesznák több betöréses lopás, betörés ak­ti? részese volt, hivatalos hatalmával súlyosan visszaélt, s az őrizetére bízott női foglyokon erőszakot köve­tett el. Egyébként azonban nagyon liberális fogolyőrnek is bizonyult, mert a foglyokat természetesen nem ingyen kiengedte, korzóra, sőt a moziba is. De nem vetette meg az olyan kisebb hasznot sem, amilyen a foglyok élelmezése körül kí­nálkozott. így megállapították,, hogy a soglyok kávéját cukor helyett a sokkal oJ- esébb, s ráadásul valószínűleg csempészett saeharinnal édesítette. Zalesznák iratai jelenleg dr. Bartos vizsgáló- bírónál vannak, aki a fogdaőrt már kj is hall­gatta, s kihirdette előtte, a letartóztatásról szó­ló végzést. Egy 70 éves apa Erűimben szánaíomhóí agyonütötte nagybeteg fiát A véres tett után megírta búcsúlevelét és felakasztotta magát — A chrudimi tragédia pandanja Briinn, január 9. Az elmúlt évben a köz­társaságban nagy szenzációt keltett az a bűnügy, amelynek főszereplője Klafter Paula dr. prágai orvosnő volt. Mint emlékezetes, az orvosnő Chrudimban öt revolverlövéssel megölte a kórházi ágyon fekvő tizenötéves wnokaöocsét, aki egy iskolai gyakorlat alkal­mával vegyi robbanás következtében szemét vesztette. Az orvosnő tettét szánalomból követte el a gyermek édesanyjának tudtával. Az ügy ma is folyamatban van, mert bár a bíróság elsőizben az orvosnő ellen a vádat elejtette, újabban azonban az ügyészség per- felvételt rendelt el. Tegnap Briinnben csaknem hasonló, azon­ban kettős halállal végződő dráma játszó­dott le. A Renner-ucca egyik házában Dibal János hetvenéves drogériatulajdonos kala­páccsal agyonütötte huszonnyolcéves fiát, azután pedig felakasztotta magát. — Meghalt a bécsi Rotbschiid-ház sze­niorja. Bécsből jelentik: Georg RottihsdhAld tegnap ötvenkét éves korában bélcsavarodás következtében meghalt. Georg Anselm Roth- scbild a legöregebb tagja volt a Rotlhsdhild- ház bécsi ágának. Hosszabb idő óta beteges­kedett és szanatóriumban tartózkodott. — Rablótámadás egy lévai péküzletben. Tudó­sítóink jelenti: Weisz Gyula lévai péknek a plé- bánitemplom melletti fióküzletébe tegnap este egy fiatalember rontott be, nyitott kést fogott az elárusitónöre és pénzt követelt. A megijedt el- árusitónő átadta a pénztárban levő mintegy 60 koronányi összeget. A rabló erre kiszaladt az üz­letből. Egy lévai egyént gyanúsítanak a rabiótá­madással, aki a rablás óta eltűnt a városból. Polio szappan minden mosáshoz ! — Százötvenkilométeres sáskafelhő. Lon­donból jelentik: Dél-Afrikát a történelemben példátlan sáskajárás puszitja. Natal és a dél­nyugati partvidék felett 100—150 kilométer hosszú sáskafelhők vonulnak el, amelyek út­jukban teljesen letarolják a vetéseket és cu­kornádültetvényeket, megakasztják a gép­kocsi- és vasúti forgalmat. A hatóságok min­denütt többezer főnyi sáskairtócsapatot ren­delnek ki, amelyek mérges gázokkal és maró folyadékokai pusztítják a rovarokat. Sokat azonban nem érnek el, mert a sáskák számos helyen miriádnyi petét raktak, amelyekből három-négy hét múlva újabb sáskafelhők kel­nek ki. — Lugkővel megmérgezte magát egy pozsonyi leány. Pozsonyi szerkesztős égünk jelenti: Ma dél­ben a mentőket a Csuk a-urna 4. szám alatti házba leány lugkőoldattal megmérgezte magát. Állapota hívták, ahol Ucsnova Mária 21 éves háztartásbeli súlyos, de az orvosok remélik, hogy megmentik az életnek. Tettének oka ismeretlen. Az aggastyán hátrahagyott levelében meg­indokolta szörnyű tettét. Vallomása szerint fia évek óta súlyos szív- és idegbajban szen­vedett, amely gyakorta nyilvánult meg epi­leptikus tünetekben. Tegnap délután a sze­rencsétlen fiatalember újból összeesett. Édesapja nem bírta tovább nézni fájdal­mait és az eszméletlen fiát addig ütötte kalapáccsal, amig élet volt benne. Ezután megírta búcsúlevelét és felakasztotta magát. A tragédia Brünnben nagy részvétet keltett. Ugyancsak tegnap kettős öngyilkosság történt a Briinn közelé­ben levő Sobesicen. Egy személyautóban lőtt sebbel a fejükön halva találták Skarolek Jánost, egy brünni pék húszéves fiát és Paulas Irma tizennyolc- éves leányt. Hátrahagyott leveliikből kitűnt, hogy szerelmi bánatukban közös akarattal mentek a halálba. — Megölte hűtlen feleségét. Ungváriéi je­lentik: Krenecek János 30 éves állástalan volt boltiszolga, radvánci lakos megtudta, hogy felesége, szül. Hodoníc Boris viszonyt folytat egy katonával. Bosszút esküdött ellene és tegnap éjjel egy konyhakéssel feleségét fején négy, balimellén két szúrással megölte. A holttestet a szalmazsáfebagyöimöszölte és négy éves fiacskáját mellette hagyva, a rend­őrségen jelentkezett. — Az Én Újságom. Ali basa meg a kacsa a gye­rekek hűséges pajtása újabb kalandjaikról szá­molnak be. Az Én Újságom utolsó számában. Két szép regényben gyönyörködnek a kisolvasók. Szebbnél-szebb meséken éis verseken kívül sok ér­dekes rovat íb van ebben a számban, míg a német oldal játszva tanítja a gyermekeket németül. A Szerkesztő bácsi a postában üzen olvasóinak, min­dent találnak a gyerekek legkedvesebb lapjukban, ami őket érdekli. A kiadóhivatal (Budapest, VI., Andrássy-ut 16.) készséggel küld mutatványszá­mot. Előfizetési dij egy negyedévre Csehszlová­kiában 14 korona, Egyes szám ára 1 korona 20 fillér. xx Számos női bajnál a természetes „Ferenc József4 keserüviz használata végtelen nagy megkönnyebbülést szerez. — Nyugdíjasok figyelmébe. Az országos ke­resztényszocialista, központ a nyugdíjas közal­kalmazottak vasúti igazolványainak meghosz- szabbitását elvállalja. A meghosszabbítás kel­léke a vasúti igazolvány és nyilatkozat arról, hogy az igazolvány tulajdonosa azt kereseti célokra felhasználni nem fogja. Illeték és költ­ségek címén a II. osztályra 30 korona, a III. osztályra 20 korona küldendő be az igazol­vánnyal egyidejűleg Uhor Géza titkár címére (Bratislava, Ventur-ucca 9). SzmHÁzKörryvKabTíJRA BBB ........IP'*------ --------------íWyj'Jg.1"!' ■ y Sá rga filiom és Oh papa! A budapesti Fővárosi Operettszinház és az Andrássy úti színház bemutatója Budapest, január 9. (Budapesti szerkesztő­ségiünk jelentése.) A Sárga liliom előbb re­gény volt, azután dráma lett belőle, majd mozid arab. Bíró Lajosnak ez a háború-előtti kása, amely az iró legjobb munkái közé tar- 'tonik, láthatóan végigjárta az erkölcsi és anyagi siker útiját és mozi darab-alakjában úgyszólván az egész világou ismeretessé vált. Az ember azt hinné, hogy ennyi változat iga­zán elegendő egy sikerült írás kiaknázására, mert hiszen a témát ilyenformán teljesen ki­merítették. Csalóka remény! Van még egy lehetőség. Megváltoztatni az Írásinál tenden­ciáját. Ezt nyersen és Igazában az írói téma 'meghamisitásáuak is lehetne nevezni, — de nem kell mindjárt olyan szigorúnak lenni, különösen akkor, ha — amit fel kell tételez­nünk — maga a szerző is hozzájárult ahhoz, hogy erős drámai akciótól lüktető darabját le­leményes adaptálok operetté devalválják. Ha Biró Lajosnak nem volt kifogása az elteD, | hogy az ő Írásának aranya aprópénzzé váljék Herczeg Géza kezén, — mert csak Herczeg- től származhatott az „átültetés" ötlete —, ne­künk igazán közömbös lehet, hogy miképpen lesz a regény osztrák főhercegéből boldog, ma­gyar földesur, aki egy szép magyar leány szerelméért otthagyja az udvar csillogását, lemond a rangjáról, a származás minden elő­jogáról azért, hogy egyedül a szerelmének éljen. Sőt. A mai világban ez még jól is esik a polgári kebelnek; igaz, hogy manapság az ilyen rang veszt és nem tastozik a ritkaságok közé. Herczeg Géza, ez a szimpatikus és te­hetséges újságíró, azonban ugytátszik nem érzett elég erőt magában, hogy az átültetés nehézségével egyedül megküzdjön és ezért társul kérte magához Zágon Istvánt, a kitűnő, élesszemü, sok sikert látott színpadi szerzőt. És ezt Igen okosan cselekedte. Mert hogy a Sárga liliomból épkézláb operett lett. az ki­záróan Zágonnak köszönhető, aki csalhatatlan szinpadismeretévéi, ötiletességével, Ízlésével, derűs humorával és írói készségével legyőzte azt a sok nehézséget és akadályt, amely a drámának operetté való átgyúrása körül — a dolog természetéből kifolyóan — felmerült- M'ég igy is — hel'lyel-közzel — mutatkozik néhány eltévelyedés és néhány koncesszió a jó Ízlés rovására. De egészben véve a tizen­négy képre tagolt operett színes, változatos és mulattató. A zenét Kraiusz Mihály szerzetté. Úgy tud­juk, hogy az egyik szerzőtárs Kálmán Imrét szerette volna a zene megírására megnyerni. Mondanunk sem kell, hogy neki volt igaza. Krausz zeniéje hangulatos és stilszerü ugyan, de hogy mi lett volna ez a zene, ha Kálmán Imre zsenijéből fakadt, — erről talán — Krausz érdekében — jobb nem beszélni. És még egyet. A színiap „magyar rapszó­diának" mondja a darabot. Sértés ne essék, mi ezt az elnevezést bizonyos mértékben blaszfémiának tartjuk. Magyar rapszódia! Is­tenem, hol van ebben a darabban az a tűz, az a perzselő láng, az az erő, az a bánat, az az öröm, az a nagyság és lelkesség, az a viharzó szenvedelem, az a büszkeség és az az eget érő hit és önbizalom, aminek összessége a magyar rapszódia. Maradjunk csak az ope­rettnél. verhetjük bizvást operettnek is, André Barde müve, s zenéje, ez a finom, ötletes, csillogó zene, Maurice Yvaiu, a legdivatosabb és leg­tehetségesebb francia zeneszerzők egyikének muzsikája. Mi a tartalma? Nem is fontos. Egy leány, hogy megtartsa, illetően visszaszerezze falusi vőlegényét, kokottnak csap fel, míiapát szerez és mindenféle kedves huncutsággal, trükkel, ravaszkodással célhoz is ér. A fontos az, hogy a színház ezt a jókedvű, kacagó, friss operettet elsőrangú előadásban nyújtja a kö­zönségnek. Bállá Lici a primadonnája a da­rabnak, aki nagy tehetségének minden üde- ségével, bájával ragadja el a közönséget, ame­lyik alig tud betelni mókáival, énekével, tán­cával és amelyiknek mulatta fásáról olyan gárda gondoskodik, mint Gombaszögi Ella, Csontos Gyula, Borosé Géza, Rafíay Erzsi és a többiek. Igazán élvezet nézni és hallgatni ezt a kis operettet, amelyet Stella Adorján ki­tünően fordított és amelynek verseit az elmés Harmath Imre irta. A gondos, ötletes rende­zésért Vaszary Jánosnak, a zenei rész betaní­tásáért Losonczy Dezsőnek jár ki az elisme­rés. Igaz, majd elfelejtettem. Az operettnek „Oh papa" a címe és igazán remek. Zólyomi Dezső. (*) Rády Elemér rozsnyói előadása. Tudót i­tónk jelenti: A Rozsnyói Művelődési Egyesület a tavalyi őszi ciklusból még esedékes előadó- esték egyikét most vasárnap tartotta a ' áros- háza teljesen zsúfolt dísztermében. Az est ven­dége Rády Elemér, az Uj Élet szerkesztője volt, aki a szlovenszkói magyar ifjúság feladatairól értekezett rendkívül tartalmas, nagy értékű elő­adásban. Ismertette a kisebbségi magyar ifjú­ság kérdésének előzményeit, ez ifjúság első ön­tudatra jutását, .beágyazását abba a felelőssé­géé, feladatokkal terhes életbe, mely azelőtti ge­nerációik számára ismeretlen volt. A kérdés ala­pos ismeretével tárgyalta a szlovenszkói kisebb­ségi magyar ifjúság historicumát az államfordu- 1 attól máig, megvilágította a feladatokat, me­lyek erre az ifjúságra várnak s az egész kér­dést széles világszemléletbe keretezve és a tisz­ta keresztény hit alapjára állítva valóban mara­dandó értéket adott a hallgatóságnak A közön­ség feszült érdeklődéssel hallgatta az előadást, s az előadót lelkesen ünnepelte. A vendéget Tiohy Kálmán elnök mutatta be a közönségnek meleg szavak kíséretében. Kiegészítő míisorszá- mokat a Rozsnyói Munkásdalárda, Giessl Ala­jos és Bari Ernő zenekarai adtak. A Munkás­dalárda, melyet Sztanik Kamilla én ok tanárnő vezényel és áldozatkész fáradsággal oktat pár hónap óta. a városházai színpadon ezúttal elő­ször szerepelt s igen biztató eredménnyel. — Jövő vasárnap, e hó 14-én újabb előadóestét rendez a R. M. E., amely alkalommal Vass Lász­ló tanár fonja felolvasni egyik, legutóbbi fran­ciaországi élményeiből merített s a nyugati kul­túra válságával foglalkozó tanulmányát. (*) Magyar óra a pozsonyi rádióban. Pozsonyból jelentik: A legközelebbi magyar óra a rali bán szerdán este 17 óra 55 perckor kezdődik. Az óra műsora a kővetkező: Darvas János verseiből sza­val F. Jurenka Icu, Bárd Oszkár: Amire Beetho­ven tanit. Jelenet Liszt F. életéből. Előad ók: Liszt: Koltay Ferenc. Hercegnő: F. Jurenka Icu. A Fővárosi Operettszinház Szabolcs Ernő színes és mozgalmas rendezésében, szép és egybehangolt előadásban mutatta be az ope­rettet, amelynek éltető lelke Honthy Hanna elismert művészete. A szereplő színészek ki­vétel nélkül mindent megtettek a siker érde­kében. Különösen Somogyi Nusi, Kertész Dezső, Pártos Gusztáv (külön meglepetése az előadásnak), Fenyő Emil, Fejes Teri, a színpadra visszatért Sebestyén Géza, Fenyő Aladár, Zátony és a moziból visszahódított Verebes Ernő tűntek ki a szereplők sokasá­gából A közönség szives elismeréssel fogadta a darabot és ünnepelte a szerzőket és a sze­replőket. * Az Andrássy-uti Szinház, amelyik tulajdon­képpen a kabarét kultíválja és ezen a té­ren — hála Barabás Lóránt igazgató irodalmi és művészi ízlésének — a legelsők között van, most — előreláthatóan két-három hónapra — szakított a kabarémüsorral. Egész estét be­töltő zenés vígjátékot ad- És milyen kedves, vidám, szellemes darabot és milyen elsőrangú, tehetséges szi nős zgárdá vall A vígjáték, ne-l BRISTOL.... BRISTOL.... BRISTOL Szálloda Budapest Dunapart árban és szolgálta­I fásban vezeti Szoba teljet ellátásai személyenként napi 12 pengőért I *----------------------------------------------------------

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents