Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)

1934-01-10 / 7. (3338.) szám

4

'PRAGAI-A\\G^AR-H1RLAI>

1994 január 10, aaerda.

Budapest, január hó.

A budapesti villamos egyik jelentéséből kitűnik, hogy Budapest népe, ha nem is áll csupa tudósokból, mégis „esernyőt ottielejtő“ betegségbe esett. Hónapról-hónapra feledékenyebbek lesznek a villamoskocsik utasai és ha hihetünk a számok tendenciájának, akkor egyre nagyobb lesz azoknak a száma, akik pénztárcákat, sőt fehér egértől kezdve ger- licéig, mindenféle fantasztikus dolgokat ott felejtelek a villamoskocsik sárga padjain.

Nemrégen megtörtént, hogy

egy fogorvos egész fogfurógépet felejtett a perronon

és csak . akkor vette észre, hogy elveszett a műszer, mikor a következő napon jajgató páciens állított be hozzá kezelésre.

Ezer selyemhernyópetét is felejtettek már villamoson, egyedül gazdátlan kutyát nem talált a kalauz a végállomáson a kocsiban.

A legutóbbi hónapban 316 penngő 18 fillért veszítettek el otthagyott pénztárcákban az utasok. Érdekes, ffogy az elvesztett pénztárcákban a legnagyobb tétel négy pengő volt, de sok pénztárca volt, amelyekben egy pengőn aluli összeg volt, ami azt bizonyítja, hogy

többnyire nagyon szegény, gondokkal küz- ködö emberek közül kerülnek ki a feledékeny utasok.

— Meglehetősen nagy kérdés ez, amelyhez természetesen most vázlatosan szólhatok hozzá, hogy a legegyszerűbben és egy szóval feleljek, a feledékenység oka az, hogy az ember feje nem káptalan. Az elme energiája véges és csak bizonyos felvevőképessége van még akkor is, hogy ha az elmére gyakorolt inger kvantuma jelentős. Ha intenziven foglalkozunk valamivel, akkor előáll az az állapot, hogy az elme minden energiáját erre az egy pontra koncentrálja. Épp ezért

rossz szónak tartom a „szórakozottság" kifejezést, mert az úgynevezett szórakozott ember elméje erősen lekötött s ez a magyarázata annak, hogy megfeledkezik bizonyos dolgokról.

— Egészségs emberek egészséges ideg- rendszere annyira friss, hogy elméjének bő az energiája, hogy a napi bajok és a családi gondok mellett, nem szorul nála háttérbe például az, hogy a villamoson maga mellé rakott egy kis csomagot. Az alvatlan fáradt, vagy sok gonddal megvert ember túlságosan leköti figyelmét az ügyeire s ebben az esetben más kevésbbé van előtérben, elmosódik a fejében, sőt meg is feledkezik róla. Az ilyen ember az, aki elfelejti föladni a levelet és napokig cipeli a zsebében- A régi vicc a tudósról, aki minduntalan elhagyja az esernyőjét, fedi a feledékenység pszichológiáját, hiszen a tudós néha annyira eltávolodik az olyan apró-cseprő dolgoktól, mint például az, hogy esernyő van nála, hogy nem véletlenül történt pont a tudományokkal foglalkozó embernek az ilyen lelki beállítottsága. A feledékenység okainak kutatásánál az elme koncentráción kívül kell gondolnunk bizonyos érzelmi momentumok hatására is, amit a pszi- choanalitikusok szeretnek hangoztatni ennél a kérdésnél, ők ugyanis azt állítják, hogy a kellemetlenségekkel kapcsolatos gondolatok, emlékek, szándékok könnyen kiesnek memóriánkból. Véleményük szerint ez a magyarázata a feledékenységnek. Ám

az analitikus iskolának ezt a felfogását nem lehet abszolúte elfogadni, mintahogy a fe- ledékenyséigre vonatkozó szabályok csak generálisan állanak.

összefoglalva a mondottakat, a feledékeny emberen valamilyen probléma ül és ez köti le elméjének energiáját, valamint közrejátszhatnak bizonyos esetekben érzelmi szempontok is.

Majd a következőket mondotta még Ransch- burg tanár:

— Egyébként tiz éve hangoztatom, hogy a

világ fáradit, nem jut pihenéshez, sem értelmileg, sem érzelmileg. A partnélkíili úszók terhét viseljük

és ha mégis partot látunk, uj hullám jön, amely elvisz onnan bennünket. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a ma embere valóban feledékeny. Mindenkinek leköti energiáját a világ fáradtsága s az embereket korlátozzák cselekedeteikben a háttérben ülő elintézetlen dolgok. Úgy van ma az emberiség, imint az az ember, aki elvesztette és keresi az árnyékát(d. m.)

Érdekes, hogy a feledékenység nemcsak abból áll, hogy az utasok elhagyják tárgyaikat, hanem abból is, hogy körülbelül háromnegyed része a „vésztőknek" nem is megy be érdeklődni a Kertész-utcába, a BSzKRT-palo- tába, hogy megkeresse elveszett tárgyait.

Mit szólnak az ideggyógyászok Budapest népének a feledékenységéhez? Máday István egyetemi magántanár, idegorvos ezt mondotta érdeklődésünkre:

— A feledékenység egyes embereknek egyéni tulajdonsága lehet. De ugyanannál az embernél változhatik is az emlékezőtehetség jósága, begyakorlással nagyon fejleszthető például diákoknál, viszont élénk érzelmek különösen, ha kínos tartalmúak, nagy mértékben gátolják az emlékezést.

A feledékenységgel rokon, de nem azonos

a szórakozottság,

mely abban áll, hogy az ember egy bizonyos tárggyal lévén elfoglalva, mely a figyelmét teljesen leköti, a többi tárgyakra például; a mindennapi apró dolgokra nem tudja azt a csekély figyelmét sem fordítani, ami ezekre kellene. Ha a mai emberek tényleg feledékenyebbek, vagy szórakozottabbak, mint elődeik, akkor ennek oka részben a háború és forradalmak korszakának hiányosabb nevelése és begyakorlása, részben és nagyobb részt pedig korunknak az ftgész embert igénybevevő rendkívüli gazdasági gondjai, társadalmi és kulturális zavarai. Mindezen egyrészt a gazdasági helyzet remélhető javulása, másrészt a mainál sokkal helyesebb nevelési módszer fog segiteni.

Ramschburg Pál dr. egyetemi tanár igy látja

a feledékenység pszichológiáját:

— A katolikus egyház missziós munkája számokban. Rómából Írják: A világ minden részében működő mintegy 34.000 katolikus misszionárius vezetése alatt 2 millió tanuló kap iskolázást, 400 benszülöttek számára állított szeminárium működik 18.000 papuöven- dékkel, 600 missziós kórháziban 26.000 beteget ápolnak és 1700 árvaházban 80.000 árva gyermek talál otthont; 100 leprás intézetben

12.000 beteget ápolnak és 350 menházban

18.000 ágy áll a rászorultak rendelkezésére. A missziós lelkipásztorok, apácák és laikus testvérek száma 50.000, híveik száma pedig 25 millió. A 34.000 fehér lelkipásztort 17.000 benszülött támogatja apostoli munkájában. Mint érdekességet említjük meg, hogy a katolikus egyháznak Elszász-Lotharingia földje adja aránylag a legtöbb hittérítőt. Elszász

840.000 katolikus hívőjéből eddig 1 apostoli delegátus, 13 apostoli vikárius, 16 apostoli prefektus. 700 missziós atya. 300 laikus testvér és 500 apáca került ki s jelenleg is 300 teológus készül a missziós munkára.

I

rilmstdh tett a skót saouty

Ida: heubauec Pál

Végre egy ók ót vicc, amely nem a kapzsiságról szól, hanem az ellenkezőről és igy kezdődik: Élt a skót loehnesi tóban egy szörny és senki sem tudott róla, mint ahogyan ő sem tudott arról, hogy Skóeiában él. Békésen* legelt a tó alján és tisztességben megöregedett. Volt azonban egy fia, aki rakoncátlanul elhatározta, hogy felfedező útra indul és szülei minden intelme dacára egy este felfülelt a 'hullámokiból. A parton éppen egy skót szerelmes- pár csókolózott. A rakoncátlan szömyfiu elsőnek a leány hangját hallotta, aki azt mondta a vőlegénynek: „Ne csókolj olyan gyakran, tudod, milyen drága a ruzs“. Ez volt a kezdet. A szörnyfiu hetek folyamán nagy tapasztalatokra tett szert és nemsokára a skót viccek egész lexikona fölött rendelkezett. Az öregek azonban ezeket a vicceket komolyan vették és elhatározták, hogy segítenek Skócián, azon az országon, ahol egy penny egy milliót jelent — a tulajdonosának. Sokáig töprengtek, végre az öreg szörny rájött a Kolumbusz tojására. Gondolt egyet és amikor gyönyörűen sütött a nap, kibukott a hullámokból és mutogatta magát. Úgy mutogatta magát kecsesen és negédesen, mint Marlene Dietrioh a lábszárait. ...Mert — mondotta a szörny — ha a Marlene lábai dollárokban is milliókat érnek, akkor én is megérem a pénzemet és válihatik még belőlem is filmsztár."

Köztudomású, hogy a szörnyek a legokosabb élőlények közé tartoznak, márcsak azért is, inét többszáz évesek és hatalmas tapasztalatra tesznek szert és tudják, milyen ostobák az emberek. A skót szörny pszihológiája egyenesen analízis volt, mert a gazdasági' válságot fején találta. Amint az első pásztorira (hiszen a régi görögöknél is a pásztorfiuk látták meg elsőnek az isteneket, a nimfákat és a ezatiro- kat), meglátta a szörny kontúrjait, helyes skót ösztönnel ráeszmélt arra, hogy a szörnyben emberi lélek lakozik, lélek, amely segítségére siet az elszegényedett országnak. Fellármázta a vidéket, a vidék fellármázta az országot, Skócia apraja és nagyja kivonult a tóhoz, fil.mtársaság alakult külön a szörny tiszteletére és megtörtént a csoda, hogy a szörny ma nagyobb csoda, mint Marlene Dietrich lábai. Régi mondákhoz hasonlóan a filmoperatőrök órákig ültek a tó partján és lesték, mikor bukik föl a szörny.' Alig jelent meg, a modern filimtudomány minden technikájával rávetették magukat, irányították., premierplánba dirigálták, ordítottak rá, hogy emelje fel a farkát, rakja keresztbe a lábait és hullasson krokodi- lus-könnyeket-. A szörny kötélnek állt és megtett mindent honfitársai kedvéért. így történt a felvétel, amely olyan siker lett, hogy legyőzte Hollywoodot: Miss szörny a legszebb szörny, amely valaha élt. Angliában diadal övezi az útját, az emberek réveteg szemmel és el'bájoltan nézik hatalmas, izmos, gömbölyű testét, — amelyen a monda szerint nyolc kúp- szerü kiemelkedés van, — sötétszürke farkát, amely hatalmas és komor uszómozdulatokkal szeli át a vizet. A szörny lábnyoma a vízilóéhoz hasonlít, a szörny lazacot eszik, egyszóval a szörny egy olyan szörny, amilyen még nem volt és nem is lesz. Mindenesetre olyan üzlet, amely a mozik világában is páratlannak Ígérkezik. A szörny szavának állott és kiderült az Igazság, hogy egy szörnyben nagyobb a megértés az emberekkel szemben, mint fordítva, Mert azt már megszoktuk, hogy az egyik ember a másik kenyerére tör, viszont azonban a skót példa bizonyítja, hogy vannak nemcsak emberi, hanem mély tavak alján békésen meghúzódó szörnyek, amelyek — ha száz esztendőben egyszer felszínre kerülnek — ezt azért teszik, hogy segítsenek az embereken. Angol sajtóhírek szerint a loehnesi tóhoz özönlenek az autók, a gazdag turisták, minden szálloda zsúfolásig megtelt, az emberek fürdőkádakban alusznak és fogyasztva a drága ételeket és italokat, várják, amíg a szörny megjelenik. Házak és telkek ára a loehnesi tó környékén megduplázódott, élelmes vállalkozók uj nagy építkezésekbe kezdtek és amit évszázadok óta a loehnesi kupak tanácsok és kormányok nem tudtak kiagyalni, megteremtette a szörny: a konjunktúrát.

A legújabb hírek szerint Svédországban is él egy szörny. Az angol lapok svédországi tudósítója azt jelenti, hogy a loehnesi szörnyhöz való szhnpátiálból és a kari szolidaritás demonstrációjaképpen felbukkant egy tengerszemben és személyleirása teljesen megegyezik a loehnesi szörnyével. Közben azonban Spanyolországban is felbukkant egy szörny. Most már csak arra van szükségünk, hogy minden országban egy ilyen szörny bukkanjon fel és akkor vége van a válságnak. Ajánlani kellene Rooseveltnek, hogy az agytröszt helyébe, amely szörnyszülött, egy ilyen született szörnyet augazeáljon, hogy az ő példáján felbuzdulva a többi ország is üymódon járulhasson hozzá a konjunktúra hajnalit asadásáho®.

MASA HAL’AMOVÁ:

ELVARÁZSOLT ERDŐ

Nagy hegyen mentünk egyszer vidáman:

A meg én.

Hóseregélyek ültek az ágak tetején.

Kacag az erdő, rázza sörényéi, hó pereg.

Egy fehér fenyő alatt megmondta, hogy szeret.

A néma csendben koppan a sí a köveken.

Kedvesem nyomán be jó, be könnyű énnekem.

Ford.: DARVAS JÁNOS.

RWra'ot adtak ki a debreceni keresztény főiskolások

Debrecen, január 9- Egyetemi ifjak tegnap röpcédulákat osztogattak, amelyeken a keresztény főiskolások követelései voltak felsorolva- A jobboldali ifjúság követeli a zsidókérdés országos és végleges megoldását, a jövedelmek maximálását, az álláshalmozások megszüntetését, a földreformot, a numerus cián us szigorú betartását, az egyetemi tandíjak fölére való leszállítását s azt, hogy a zsidó orvostan-hallgatók keresztény hullát ne boncolhassanak.

Nemzetközi tudomány és a latin nyelv

A párisi „La Vie Catholique" folyóirat „A tudó*"1"* Hiány és a latin nyelv" cián alatt igen érdekes cikket közölt, mely a latin nyelvnek mint a modern tudomány nyelvének használatát teljesen uj

szemszögből tárgyalja. A 18. század végéig a latin nyelv, ha nem is mindenütt, de általánosságban a tudomány nyelve gyanánt volt használatban. A nemzeti nyelvek használata tudományos munkák írásánál csak a 19 században jutott érvényre egyre növekedő mértékben. Irányadóul szolgált ebben a tudomány, kivált a természettudomány gyors fejlődése, amely uj szakkifejezéseket kívánt meg, amilyenekre sem a régi rómaiaknak, sem a skolasztikus bölcseletnek és híttuidománynak megfelelő szavai nem voltak. Természetesen ilyen szak- kifejezéseket minden nehézség nélkül lehetett volna a latin nyelv géniuszából alkotni, ez ellen azonban szót emeltek a nyelvtisztogatók azon az alapon, hogy a latin holt nyelv, ennélfogva tovább nem fejleszthető. Caesar és Cicero a latinságra mértékadók és elegendők.

Csodálatosképpen azonban nem riadtak vissza attól, hogy a nemzeti nyelvekbe latin szógyökökből uj fogalmakat csempészőnek, mint pl. Aviatika (avis = madár) és legújabban rádió (radius = sugár) stb.

A római szertartáskönyvből látjuk, hogy az egyház mesteri módon értett ahhoz, mikép lehet a legmodernebb fogalmakra, még a gépek és villamosság világában is, megfelelő latin szavakat alkotni. A holt latin nyelv tisztaságának megőrzésénél mindenesetre fontosabb jelentőséggel bírna, ha a mai szükségleteknek megfelelőleg továbbfejlesztett latin nyelv a nemzetközi tudomány nyelv© gyannát szolgálhatna. Vagy három évtizeddel ezelőtt a tudósok, akik ösmereteikkel a felszínen akartak maradni, talán beérhették azzal, hogy a német, francia, angol, esetleg olasz nyelveket ismerték. Ma ez már nem elég. mert a tudományok terén a kisnemzetek is tudományos munkáiknak hazai nyelvükön való közlésével számottevő szerepet visznek. A mai tudósnak tehát legalább tiz vagy még több nyelvet kellene ismernie, hogy a tudományos haladás felszínén maradhasson. (El nem hallgathatom, hogy a 15 év előtt elhalt híres magyar botanikus, dr. Borbás Vince néhány fontosabb tudományos értekezését latin nyelvre fordítottam, amelyeket a német és francia folyóiratok le is közöltek.)

A római kutatásokra alakult nemzeti tanács az

összes tudományszakok ismert olasz tudósaiból egy bizottságot létesített s ennek feladatává tette oly latin nyelvű lexikon kiadását, mely az összes modern tudományok szakkifejezéseinek megfelelő latin szavakat fogja tartalmazni. Ezzel a latin nyelvnek mint nemzetközi tudományos nyelvnek újabb életbehozatalára az első lépés megtörtént..

Dk, H. Ke

» *

Hónapról-nónapra feledékenyebbek az emberek

Idegorvosok az „esernyőt ottfeíejtő betegségről" — A világ fáradt, nem jut pihenéshez sem értelmileg, sem érzelmilég