Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)
1934-01-09 / 6. (3337.) szám
2 'PRXGAI-Ma&^AR-HIULAÖ 1984 jaavuár 9, kedd. A bányakatasztrófa sötét árnyéka az ujesztendő belpolitikai élete fölött A képviselőhöz bizottságai a bányák problémájával kezdik munkájukat Lesz vagy nem lesz kormányrekonstrukció az elnökválasztásig? Két izgalmas ünnepnap Ausztriában Bécs, január 8. Az osztrák nemzeti szocialisták a két ünnep alatt újból igyekeztek nyugtalanítani a közvéleményt. Bécs harminc helyén papirbombák robbantak. A Rothentunn-moziban és a Herrn- bof-kávéházban könnygáz-fiolákat dobtak szét A külváros két uccáján ismeretlen tetiesek a középületekre kampóskereeztes zászlót tűztek kL Mindenfelé kampóé ke rész tea rakétákat eregettek föl. A ráké ák több helyen kisebb tüzeket okoztak e a tűzoltók kénytelenek voltak kivonulni. Rostin# lett a n*oszöve?sép titkárság *isebb’égi osztálynak veze öle Varsó, január 8. Rosting danzigi népszövetségi biztos a lengyel fővárosba érkezett, hogy elbúcsúzzék a lengyel kormány tagjaitól. Rosting január 15-én (Jenibe utazik és átveszi a népszövetségi ti: kársáé kisebbségi osztályának vezetését. Utódja. Danzingban az i.r Lester lesz, aki a nép- szövetségi tanács januári ülésszaka után állomáshelyére utazik. E járás indult néay erdé'yi faloliius pap ellen, mert Dúcáért nem mondottak gy szmisét Csíkszereda, január 8. A rendőrség a mailt napokban letartózta tett négy magyar katolikus papot és egy földbirtokost. A lelkészeket azért tartóztatták le, mert nem tartották be a főszo-lgabiró ama rendelkezését, ■hogy Dúca temetése napján gyászistentiszteletet tartsanak. Gál Endre földbirtokos letartóztatásának oka viszont az volt, hogy Dúca temetése napján állítólag gyalázta a románokat. A letartóztatott lelkészek névezer’nt Lőrincz József ditrói, Szász Antal kardfalvi, Búzás Imre csicsói és László Imre csikrákosi lelkész, — azzal védekeztek, hogy az egyházi törvény szerint más hitefelekezethez tartozó személyért nem szabad gyászistentiszteletet bemutatni, csak ha erre a püspöki hivatal ad engedélyt. A főügyész átlátta ennek az indoknak az alaposságát, s ezért a lelkészeket szabadlábra helyeztette, az eljárást azonban tovább folytatja ellenük- Gál Endre tovább is az ügyészség foglya maradt. Prága, január 8. A belpolitikai élet a duxvidéki báuyaszeren csétlenség és a Prágában kezdődő k Lsan tant-tár gyalások jegyében áll. A mező- gazdasági és ipari körök előzetes megállapodásairól még mindig keveset tud a közvélemény. Annyi tény, hogy Berar képviselő, a csehszlovák agrárpárt jelenlegi vezetője a cseh és a német agrárpárt együttes értekezletén kijelentette, hogy a Romániában és Jugoszláviában eszközlendő gabonavásárlások nem boríthatják föl az agrárkörök eddigi autarktikus politikáját. Az ipari szállításokért kompenzáció formájában átveendő román és jugoszláv gabonát nem fogják behozni, hanem az illető országokban raktározzák le és idegen piacokon fogják értékesíteni. A Národni Osvobozeni Beran fejtegetéseit kiegészítve azt közli, hogy Csehszlovákia magára vállalja az áringadozásokból eredhető veszteségek fedezését. Különben a lap újból hangsúlyozza, hogy a kisantantállamok közős statisztikai intézetet állítanak föl, amely a három állam ipari és mezőgazdasági termelését fogja regisztrálni. Az uj statisztikai szerv adatai fognak szolgálni a három állam mezőgazdaságában és ipari termelésében végrehajtandó racionalizáció, Illetve tervgazdálkodás alapjául. a bányasTereiecsóSen$ó<i 80:ÍSÍ>? A Brüx-vidéki bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban szocialista körök részéről fölmérőit az a kívánság, hogy a parlamentet január 16- ra hivjáik össze. Ugyanakkor az agrárpárttá Venkov azt közli, hogy a képviselőbáz csak január végén fog összeülni. A képviselőház szociálpolitikai és müszaki- foTgalmi bizottsága szerdán délelőtt 10 órakor együttes ülést tart. Az ülésen Dostáilek közmunkaügyi miniszter jelentést fog tenni a bányakatasztrófáról. Szerdán délután az alkotmányjogi bizottság tárgyalás alá veszi a bányatörvény novelláját. Ezt a törvényjavaslatot már a szenátus letárgyalta és elfogadta, azonban a nemzeti demokrata- párt befolyására a képviselőház bizottságaiban megrekedt. Most a bányaszerencsétlenség utáni lélektani pillanatot a nemzeti szocialisták fölhasználták arra, hogy a szenátus határozatának képviselőházi tárgyalását is kikényszeritsék. A javaslatot, mely a bányarendészeti előírások megszegése eseteire a büntető szankciókat tartalmazza, valószinüleg meg fogják szigorítani, főleg a kényszerigazgatás módozatainak körülírásával. A nemzeti szocialisták a magánkézben lévő bányák államosítását is kívánják. A bányaszerencsétlenség kapcsán a baloldali pártok kezdeményezésére parlamenti bizottságot is ki fograk küldeni a szerencsétlenség okainak tanulmányozására. Mint jelentettük, a miniszter tanács csütörtökön rendkívüli ülést tartott, melyen a bá- nyászérenesétlenség ügyével foglalkozott. Keddre Malypetr miniszterelnök újabb minisztertanácsot hivott egybe s ez alkalommal megint a bányakérdés fog szerepelni a napirenden. A kormáry ez alkalorÉnal fog határozni a parlament összehívására vonatkozólag is. Ta’-i!?3ti59!' a korai4 nv- rekonstru eb <e,ve Körül A pártok politikai te vékony ®é-g ének megélénkülésével ismét sok szó esik a kormány átalakításának tervéről- Mint már eddig is, állandóan arról beszélnek, hogy Matouseket valamelyik pártbelije váltja fői a kereskedelmi miniszteri székben. A nemzeti demokrata párt radikális szárnya Jezek képviselőt szeretné ntártának. Bedhyne vasutügyi miniszter és Meisener igazságügy miniszter sokat emlegetett lemondási szándékán kívül a Prager Mittag Trapl pénzügyminiszter tervezett felváltásáról is említést tesz. Nézete szerint Englisnek, bár a kormány több Ízben kikérte tanácsait, kevés kilátása van arra, hogy őt hívják meg Trapl utódául. A lap megjegyzi, hogy a kormányban éipen a koalíció összetétele miatt állandó viták és nézeteltérések vannak, amelyek az apparátust nehézkessé teszik, ezek azonban egyúttal a kormányzat erősségét teszik (?), s azt is elősegítik, hogy az egyes pártcsoportok között szorosabb fegyver barátság fejlődjön ki- így a szocialista pártok valóságos blokként lépnek föl s ezért az agrárpártnak neon fog sikerülni, hogy belátható időn belül kiszorítsák a szociáldemokrata pártot a kormánytöbbségből. Olyan törekvések is vannak, melyek az elnökválasztás időpontjáig nem szeretnének személyi változást a kormányban. S«*iren it eláüdás* lirfo’t a szellemi együttműködés kongresszusán Budapes’, január 8 Budapesti szerkesztőségünk telefonon .jelenti: A szellemi együttműködés kongresszusán tegnap előadást tartott gróf Bethlen István „Hagyomány és forradalom a politikában41 címen. Bethlen egyebek között azt fejtegette, hogy nemrégiben a politikában nyugatról keletre haladtak az eszmei áramlatok, politikai elgondolások, most fordított a helyzet, azoktól indulnak ki kezdeményezések, akik nagy nyomorba kerültek. Az előadó hangoztatta végül, hogy a népek boldogulását csak a teljes egyenjogúság hozhatja meg. A lovak eszeveszett vág tatással repültek a sima országúton. István és Klára szótlanul, elszorult sziwel ültek a kocsin. Klárának ez volt az első komoly és önálló orvosi szereplése. A foga vacogott az idegességtől: hogy fog ő helyt állani a halál szörnyű ereje ellenében? Szinte marcangolta a lelkiismeretét egy eddig ismeretlen felelősségérzet s most úgy érezte, hogy ő a világ legnagyobb szélhámosa, aki olyan feladatra vállalkozik, amelynek egészen bizonyos, hogy nem tud megfelelni. Most csodálkozott azon, hogy neki orvosdoktori diplomája van, hogy őt komoly emberszámba veszik, igen. ö most felnőtt ember szerepében mutatkozik embertársai előtt, pedig egyedül ő tudja csak, hogy ő még gyámoltalan, ijedős, tudatlan és szepegő kis gyermek. Borzasztó ez a szituáció. Rábízzák egy ember életét őrá, aki ebben a pillanatban tisztán és világosan érzi, hogy sohasem tudott semmit, vagy hat tudott is valamit a szigorlatokon, már elfelejtett mindent. Az más, hogy néha inspekciós is volt az Erzsébet-kór- házban. Miből állott ez az inspekció? Végigjárta a szobákat, megnézte a láztáblákat s ha valamelyik beteg panaszkodott, egy kis gyenge morfiuminjekciót engedélyezett. Egyébként a laboratóriumban dolgozgatott, elemzéseket csinált és kisebb műtéteknél a kloroformos vattát tartotta a beteg arca fölé: játék volt az egész. Most egész őszintén bevallja magának, hogy ő nem orvos, csak egy gyenge idegzetű, sokat csalódott és éjjelenként most is siró-rivó. epekedő, asszonynak is gyenge, gyáva lélekben, mint egy kis tudákos lány, aki csak szerelemről és csókról ábrándozik. És most beteghez hívják, élet és halál rettenetes dilemmáját megoldani, embert megmenteni... hát nem szörnyű szélhámosság az, hogy ő erre vállalkozik? A kocsi megállt a Hartmann-báz előtt. István leugrott a bakról és lesegitette a húgát. •— Hol van a beteg? — kérdezte a kocsistól. — Hátul az udvaron. — Gyerünk. István nem félt sem a haláltól, sem a betegségtől. Neki az egész dolog inkább érdekes, mint tragikus szenzáció volt. Egy pillanatra ugyan maga is érezte, hogy ez embertelen és gyűlöletes léhaság, de nem tehetett rólá. ő csak arra volt kiváncsi, hogy mi lesz itt, ha az öreg Hartmann meghal?! Ez a feltevés szinte kellemesen izgatta fantáziáját. Úgy tudja, hogy az öregurnak semmiféle hozzátartozója nincs, csak a gyámoltalan, egyszerű és félénk kis felesége, meg Magda, az okleveles kertészkisasszony, a rövidhaju és csillogó szemű hollandi lány, aki oly fölényesen diskurálgatott vele. Magda most árva lesz... most aztán vége minden fölényességnek és biztonságnak ... Pfuj, maga is elborzadt ennyi cinizmus felett és igyekezett magát meghatott és ünnepélyes hangulatba hozni. István homályosan érezte, hogy itt valami történik, amihez neki is köze van, de huszonöt- éves fiatalságát a tragédiából is csak az érdekelte, ami fantáziáját kellemes elképzelésnek izgalmába hozza: egy érdekes, fiatal leány, aki egyedül marad ... Az előszobában eléjük futott a hollandi leány. Megragadta Klárát és félig átölelve, félig vonszolva — egyetlen szó, egyetlen könnycsepp, egyetlen tragikus mozdulat nélkül — szinte beemelte őt apja hálószobájába. — Fél kilenckor történt — súgta aztán, mikor már az apja ágya előtt voltak. Az öreg Hartmann mozdulatlanul, halványan, bágyadtan feküdt az ágyában és a szemével hálásan köszönt a látogatók felé. — Nem tud beszélni szegény — mondtn halkan Magda. ♦ A sarokban szepegve kuporgott egy öszes, kövér kis asszony: a beteg felesége. Olyan ijedten é« olyan rimánkodva nézett a belépőkre, mintha a mennyből szálltak volna le az ég angyalai. Klára egyszerre öntudatos és határozott lett. Eszébe jutott, hogy az Erzsébet-kórbazba számtalan ilyen beteget hoztak be s nagyrészük az első érvágás után visszanyerte képességeit. Most úgy érezte, hogy öt évig nem tanult hiába: úgy érezte, hogy egyenesen keresztüllát a beteg szervezetén. Egy kis véredény megpattant az agyban: a szervezet egy része megbénult, de a vérzés felszívódik és annyira, amennyire, rendbejön a dolog. Ej, az élet nem olyan könnyen engedi magát letiporni. Magda fél/oevonta— Nem kellene Pestre táviratozni? — Tanárért? — Igen. — Az sohsem árt — felelt Klára óvatosan. — De azt hiszem, túl van a veszélyen. — Köszönöm — suttogta Magda és apjához lépett. — Hallod, mit mond a doktornő? — Hallom — felelte bágyadtan a beteg. A sarokban kuporgó, sirdogáló asszony felsi- koltott. — Megszólalt! Istenem, édes Istenem. Klára még egy félóráig időzött a beteg ágya mellett, aztán hazainduít. Magda könnyezve kísérte ki s közben félénken megkérdezte tőle: — Nem volna szives holnap is eljönni? Magda most vette észre, bogy idegen ur van az előszobában. István halkan köszönt. * A Péterffy-kuriában aznap sokáig együtt maradt a család. Késő éjjelig Hartmannéferől beszélgettek. István elmondta, hogy Klára milyen pompásan szerepelt orvosi minőségben s becsületszavára kijelentette, hogy imponál neki az a lélekjelentét és öntudatosság, amellyel nekiment a nehéz feladatnak. — Ha tudnátok, hogy mennyire drukkoltam, — jegyezte meg mosolyogva Klára — nem gratulálnátok. De annyi bizonyos: nagy öröm, ha látja az ember, hogy valami hasznát is veszik neki a világon. István szinte önkénytelenül megszólalt: — A hollandi leány hamar árvaságra juthat. — Az pedig katasztrófa volna — jegyezte meg Vilma. — Akkor az egész Hartmar.n- vagyon szétmállik és elkallódik az özvegy kezén. — De a lány résen lesz — szólt közbe Klári olyan hangon, amelyből kicsengett, hogy ő nagyon rokonszenvesnek találta a hollandi leányt. Vilma a fejét rázta. — Mégis Csak gyermek, kiskorú leány. & sokfelé ágazó üzletekben járatlan és túlságosan magára hagyatva nem tud megbirkózni a gazdátlan alkalmazottak, ügyvédek, üzletfelek és konkurrensek lelketlen önzésével. Akkor nem segit rajta más, mint jól férjhez menni... — De ez is kockázat — villant meg egy sötét sugár Klárika szemében — s ki tudja, nem nagyobb kockázat-e, mintha egyedül fog neki a küzdelemnek. — Az apja is alig bírt vele — felelt halkan Vilma. — Emberfeletti módon sokat dolgozott. Annak lett az áldozata. Ákost is nagyon féltem. Sándor bácsi ingerülten kapta el a szót. — Mindig mondom, hogy utálatos ez a lihe- gés, rohanás, eszeveszett hajsza a pénz után. De a háború óta a legmagyarabb magyart is megfertőzte a vagyonharácsolás és spekuláció bacillusá. Valósággal elvesztettük régi szép úri tulajdonságainkat. — Hála Isten — szólt közbe őszintén Vilma. — Ha nem vesztettük volna el, most valamennyien éhen haltunk volna. — Rám akarsz célozni? — kérdezte Sándor sértődötten. — Én már vén ember vagyok éB a napjaim meg vannak számlálva. — Sándor bácsi! Mit beszél, az Isten szerelmére? — kiáltott fel egyszerre mind a három asszony. Az öregur egészen elérzékenyedett. — Klárika már kimondta rám a halálos ítéletet. Én bizony sokat vétkeztem az egészségem ellen. És érzem is ... — Sándor bácsi olyan, mint egy öreg, erői tölgy. — De a régi lumpolások!.,. — Nem árt mindenkinek. Gyulabácsi hetvennyolc éves volt és ... — És? No, és meghalt. Hát erről beszélek. Meghalt. Hát hetvennyolc éves korában meg kell halni az embereknek? Talán ti szépen bele is nyugodnátok, hogy engem tíz esztendő múlva eltemessenek? Nem lehetett megvigasztalni. — Pipázni nem szabad? — kérdezte ellenségesen. — Mi? Azzá’ is rövidebb lesz az a kutya élet? Folytatjuk Sucányi Htiüíás: Cl múutázenii kadíly —REGÉNY— (5)
