Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)
1934-01-06 / 5. (3336.) szám
12 'KRKGM-MAfifeARHlRIiAP 1034 január 6, szombat. — Újból kísért az állampolgársági kérdés a komáromi munkások között. Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi dohánygyár és a kikötő munkásai között állandó gondot okoz az a rendelkezés, amely szerint a munkásoknak kötelességük állampolgársági és erkölcsi bizonyítványt beszerezni, különben nem állhatnak munkába. A bizonyítvány megszerzése, — ami az állampolgárságot illeti, sokszor nagy nehézségekbe ütközik még akkor is, ha a munkásesaládok évtizedek óta laktak Komáromban. A dohánygyári igazgatóságnál megengedték, hogy a bizo- nyitványokat. csak júniusban nyújtsák be s addig háborítatlanul dolgozhatnak a munkások s a munkásnők. Viszont a kikötői munkások most kapták a felhívást, hogy azonnal szolgáltassák be állampolgársági bizonyítványukat. — Gyújtogattak Pöstyén környékén. Pöstyénj tudósítónk jelenti: A szomszédos Vigvár községben Szkublics Mihály gazda portáján gyújtogattak. Az istállók teteje és néhány Szalmák az al teljesen leégett. A kár meghaladja . az 5000 koronát. — Lovai, kocsit és szekeret gázolt a vonat Csatán. Oroszkai tudósitónk jelenti: Tegnap reggel súlyos szerencsétlenség történt Csatán. Az Ipolyság felé haladó személyvonat a csudái átjárónál elütötte Török István 40 éves csatai tojáskereskedö szekerét. A kocsi elé fogott ló azonnal kimúlt, míg Török István lábszárcsoDt. töréssel megmenekült. Szekerét izzó-porra zúzta a. vonat. A súlyosan sebesült embert beszállították a lévai kórházba. Látogatás a Fekete Mágia csodás múzeumában Lipcse, január. Lipcsének legújabb érdekessége egy neon régiben megnyílt gyűjteménye, amely a. maiga nemében egyedülálló az egész világon: a fekete mágia és a bűvészet múzeuma- Ko 11 mami professzor, egy ismert lipcsei orvos alapította, aki évtizedek óta tudományos széni' pontból kutatja a, „titkos művészeteket*'. Lipcse az egyetlen város a világon, amelynek egyetemén a mágiáról kurzusokat és a bűvészeiről előadásokat tartanak. Ugyancsak Lipcsében él a mágia egyetlen doktora, aki a bűvészet, körében folytatott tudományos kutatásaiért nyerte el a doktorátust. A lipcsei Grassi múzeumban helyezték el a mágia múzeumát. A közönség csak külön engedéllyel tekintheti meg a gyűjteményt. Ennek az itézkedésnek az az oka., hogy a gyűjtemény egyes tárgyai leleplezik a bűvészmutatványokat és az intézet igazgatósága az artista egyesület kérésére tiltotta meg a múzeum nyilvános látogatását. mert nem akarták, hogy egy csomó ember esetleg elveszítse kenyerétA gyűjtemény egyik íegérdekesebb darabja a XVI11. századból származó bűvész-asztal, apelvet egyik leghíresebb mágus, az olasz származású Mejlini használt. A btivész-asztal fedőlapja csodálatosan szép fa- és fém-intarziával van díszítve. Kétszázötven különböző bűvész-apparátust állítottak ki a múzeumban. A készülékek nagyré- szét Kollmann professzor maga szerkesztette régi leírások 5 nyomán. Itt látható a csodálatos képkeret, amely különböző szemszögekből öt hatféle képet mutat. Kiállították a levegőben eltűnő és a bűvész kezébe újból visszaröppenő játékkártyákat is'. A bűvészek által használt óraitrükkre is magyarázatot talál itt a látogató. Az órát a bűvész faládába helyezi és kendövei letakarja. A közönség hallja az óra ketyegését a kendő alatt, azután a bűvész intésére az óra eltűnik a láda belsejéből. Egy másik mozdulatra az óra ismét visszakerül és újból vidáman ketyeg a láda belsejében. A trükk magyarázata az, hogy a bűvész az órát tulajdonképpen nem is helyezi be a ládába. A láda kettősfalú és 'elmés ketyegő szerkezet működik benne. K ész ti. 1 ék r öl -kés zül é kre vándorolva, felkbben a titok a híres bűvészek mutatványairól. Kaszner, Okito, Hansen, és a többi nagy bűvé szék majdnem minden mutatványát leleplezi a muzeum. Ötlet, ügyesség halmozódik egymásra egy-egy ilyen készülék megszerkeTSztésónél. Megláthatja a látogató, miképpen tűnik e] a kanári a ketrecből, milyen módon tölt. ugyanabból az üvegből a bűvész tízféle italt, hogy csapolja, meg az asztalt, hogyan csinál fürészporból kalácsot, miképpen varázsol elő a cilinderből galambokat. A trükkök magyarázata legtöbb esetben egészen egy* szerű és méltán elcsodálkozik a szemlélő, hogy mennyire tökéletlen általában a közönség megfigyelőképessége, A látogatókat rendszerint Kollmann professzor vezeti körül a rendkívül érdekes gyűjteményben. A professzor ügyes bűvész, aki mielőtt a vendéget bevezetné a múzeumba, káprázatos trükkökkel ejti bámulatba. Megtörténik, hogy a látogató szivarzsebében kígyó kezd mozogj, órája, pénztárcája eltűnik, a sétabotját darabokra töri össze a bűvész, hogy aztán teljes egészében visszaadja. A professzor sokat foglalkozik a spiritiszta csalók leleplezésével A csodálatos médiumoknak rettegett kritikusa. Nem kímél időt és fáradságot, nagy távolságokra elutazik, hogy leleplezzen egy ilyen csalót, aki visszaél a közönség hiszékenységéveL A gyüjteméy megszemlélése után a látogatót kikiséri a folyosóra és nem felejti el megmutatni a muzeum bejárata fölött díszelgő feliratot. A fehér táblán ez olvasható: Minden csak illúzió! — Mongoliában több ezer Összeesküvőt mészároltak le a szovjetcsapatok. A tokiói rádiószolgálat jelenti Csangcsuinból, hogy a szovjetorosz cenzúra ellenére kiszivárgott húr szerint Külsőmougoliában többezer embert mészároltak le szovjetorosz katonák, akik Urgában, Külső mongolja fővárosában bolse- v.istaellenes összeesküvésen vettek részt. A lakosság ezerszámra menekül, attól való félelmében, hogy őket is ugyanez a sors éri utói- A szovjetkormény a szibériai Kiálltából erős csapatokat küldött Mongóliába. Kül- sőmongolia szoyjetorosz fennhatóság alatt áll és 1921 óta szovjetköztársaság. Kassa, január 5. Amikor megrendeztük ankétünket a kisebbségi magyar színjátszás helyzetéről, az első pillanatban tisztában voltunk azzal, hogy csak ankétezéesel nem se* gittjük súlyos helyzetbe került színházainkon. És tisztában voltunk azzal is, hogy ankétünknek, a kisebbségi magyar színjátszás problémáinak régóta a nyilvánosság elé kívánkozó alapos és átfogó megvilágításán kiviül, legfeljebb propagativ értéke lesz. De éppen ezért és a proléma alapos megvilágítása miatt is szükség volt arra, hogy- ezzel az ankéttel kezdjük el a kisebbségi magyar színjátszás érdekében indított küzdelmünket. Ankétünk keretében megszólaltattunk és megszólaltatunk mindenkit, akinek akár a hivatalos körök, akár a magyarság részéről] szava van ma az itteni magyar színjátszás ügyeinek intézésében és ezekből a hozzászólásokból már eddig is eléggé markáns kép alakult ki arra, hogy végleges következtetéseket vonhassunk le belőle a jövőre vonatkozóan. Ezeknek a következtetéseknek egyik legérzékenyebb oldala az, hogy a közeljövőben nem lehet reményünk arra, hogy a szloveirizkúi színi kerületeket m elhangzott kívánságoknak megfelelően egy nagyobb és egy kisebb kerületre csoportosítsák át s emiatt továbbra is a mai adottságokkal kelj számolnunk és úgy kell berendezkednünk, hogy a fennálló körülmények között is átsegítsük színjátszásunkat a mai nehéz helyzeten- A hivatalos körök nőm tartják teljesithetök- nek az ankétünk keretében is felújított régi kívánságokat, tehát magunknak kell gondoskodnunk arról, hogy a kívánt kerületi áteső- portási tee előnyeit a mái formák betartása mellett valamiképpen elérjük. Erre pedig nincsen más mód, csak az, hogy a két színigazgató keressen plattformot a jövőben minél szorosabb együttműködésre, együtt szervezzenek egy nagy társulatot, amely egyformán játszhatnék Kassán és Pozsonyban, a kisebb városokba pedig megosztva mehetneIílyeD irányú tárgyalások már a múlt nyáron is kezdődtek Iván és Földes igazgatók között, azonban — sajnos — nem hoztak eredményt, pedig a megfelelő eredmény nemcsak a kisebbségi magyar színjátszás, hanem a két. igazgató érdekében is állana és sokkal inkább biztosítaná a szükséges anyagi és művészi rentabilitást, mint a mai helyzet. Csak ki kell kapcsolni minden egyéni hiúságot, és idegenkedést a két igazgató közötti tárgyalásokból és akikor kötve hisszük, hogy színjátszásunk érdekében nem lehetne megfelelő eredményihez jutni. A szükséges anyagi rentabilitás parancsa diktálja további következtetésünket is, hogy színházainknak elsősorban pénz, pénz és pénz kel, hogy ki tudjanak vergődni a mai nehéz helyzetből Ankétünk kétségtelen propagativ ere-j jén kívüli, — amely kell, hogy fokozottabb! színházlátogatásra késztesse a publikumot mindenütt — újabb formáját is beledobjuk a közvéleménybe a magyar színházak támogatásának. Ennek az uj forrnának a jelszava: „Havonta egy koronát a magyar szinhá- zainknak’' .és a jelszó meg az uj forma is mindenkinek lehetőséget nyújt arra, hogy minden megerőltetés nélkül siessen a színházak segítségére, még akkor is, ha egyébként nincsen módja ahhoz, hogy rendszeresem járjon színházba. Havonta egy korona olyan csekély összeg még ma is, hogy a legszegényebb ember is meg tudja vonni magától és oda tudja helyezni ku búr életünk egyik legértékesebb oltárára Havonta egy koronát senki sem tagadhat meg a kisebbségi magyar szín játszás fönntartásának nemes céljától és ha Szlovenszkón és Ru- szinszkóban csak százezer ember tesz eleget ennek a nemes kötelességnek, akkor évente egymillió kétszázezer koronát gyűjtöttünk ösz- sze, melyből már hathatósan lehetne segélyezni és átsegíteni minden nehéz helyzeten színházainkat Havonta egy korona is hatalmas összeggé növekedik, ha sokan 'vállalják ezt az egyénenként, számba sem jÖlhető áldozatot. — még a legposszi m iisztikusa bb számítás mellett is egymillió koronára, mert, nem hisszük, hogy a két országrészben ne akadjon százezer magyar, aki amellett, hogy a színházba is elmegy, ne vállalná ezt a kötelességteijesitésl. A havi egykoronák összegyűjtése pedig történhetnék perselyek vagy nyilvános gyűjtő- ivek utján, ahogy ezt rendszeres analógiával a csehországi németség teszi kuttmiutézmé- uyei számára- És ott seukisem akad, akii megtagadná, vagy nem tartaná lelkiismereti kérdésnek a havi egykoronák befizetését. A gyűjtés technikai kérészi ülni leiének megoldása és kezelése a Magyar Szinpártoló Egyesületre várna, amely csöppnyi ötletességgel mindenre találhat megoldást és reméljük, talál is. Az első ötletet, a jelszót mi-adtuk meg, többit rábízzuk a Szinpártoló Egyesületre,! amely egyedül illetékes ilyen akcióik lebo-j nyoli fására. Természetesen ezzel egyidejűleg meg kell indítani a legintenzívebb taggyüjjtést is, valamint hozzá kell kezdeni minden -városban, ahol színházaink játszhatnak, a színházlátogató csoportok megalakításához. Ezt az utóbbi követelményt a magunk részéről kiegészítjük két esztendővel ezelőtt tett egyik javaslatunkkal, hogy a Szinpártoló Egyesület a két kerületben alkalmazzon két fizetése® titkárt, akik valósággal a kisebbségi magyar Színjátszás kengyelfutóinak a szerepét töltenék be és az egye® városokban a szezonok kezdete előtt elvégeznék a szükséges szervezd munkát, elsősorban a szinházlátogatók csoportjainak megszervezését. Ez a munka mindenképpen meghozná a gyümölcsét és anyagiakban is sokkal többet eredményezne a színigazgatók részére, mintha a bét titkár fizetését szubvencióként kapnák meg a Szinpártoló Egyesülettől• Alapelvként kell hangsúly óznunk általában, hogy: szervezettség nélkül nincsen kisebbségi kuliturélet, főként pedig a magyar színjátszás nem lehet el szervezettség nélkül, mert a mai világiban csak olyan intézmény tud boldogulni, amely biztos tábort érez a háta mögött. A Szinpártoló Egyesület mai birtokálilománya taglétszámban, — mert a magunk hiányosságait is meg kell állapítanunk ezúttal, —> távolról sem elegendő még a magyar színházak kellő támogatására, ezért nincsen sürgősebb feladat a-z erőteljes szervező-munka elindításánál, mellyel most már egy 'napig sem szabad késlekedni. Mert amiig olyan városaink is vannak, mint például Rimaszombat, ahol máig sincsen helyi szervezete a Szán- pártoló Egyesületnek, addig csodálkoznunk is alig szabad azon, hogy a magyar színtársulat ott minden esztendőben a legsúlyosabb pénzügyi helyzetbe kerül. Éppen ez a legfrissebb példa bizonyát a mi igazunk mellett, hogy itt már a legszebb szavak is alig segítenek, itt tenni kell és kiterjeszteni a szervező-munkát a lehetőségek legszélesebb határáig. Kansas Cityben a világ legmodernebb szépművészeti múzeumát építették fel W. A, Nelson, a híres ujságfejedelera 16 millió dolláros hagyatékából létesítették a nagyszerű intézményt Amerikában még mindig van pénz és mégl mindig vannak mecénások- Kansas Cityben most nyílott meg az uj muzeum, amelyet W. A. Nelson, ismert laptuíajdonos 16 millió dolláros hagyafiákkal létesítettek. A vendég, aki végignézi az épületet, az amerikai gyarmatok szépművészeti remekein kívül a Kelet, Anglia, Franciaország és Spanyolország válogatott szépségű iparművészeti alkotásaiban gyönyörködhet. Beléphet egy eredeti kínai templomba és egy belső udvaron láthatja a Hadrian császár termáiból kikerült. zöld fürdőmedencét. Megfigyelheti a nagy Szulejman sátrába beleszőtt keleti történet képeit, időzhet Rembrandt, Tiziau, Franz Hall®, Millet és más világhírű festők remekműve előtt- De nemcsak képek, hanem értékes régi bútorok is láthatók, amelyeknek valódiságát eredeti okmányok bizonyítják. A muzeum építésében és vezetésében is sok érdekes újítást tapasztalhat a látogató- Érdekes, hogy a múzeumnak nincsenek nagy kiállítási termei. Csupa kis szoba, melyeknek mindegyike egy-egy korszakot, stílust képvisel. Az épület, egészen modern, ezt mutatják a tűz- éis betörés elleni biztositó falak és födémek, a kényelmes dohányzó helyiségek és a kémiai laboratóriumhoz hasonló villany- konyha, mert étterme is van a múzeumnak. A múzeumot alapító Nelson ezredes hagyatékából 12 milliót szánt a gyűjteményre, 2 milliót pedig a muzeum épületére, Nelson a „Kansas City Sta.r“ cimü hirlap alapi tója és tulajdonosa. Amerika egyik legjobb hírlapírója 1915-ben halt meg. Leánya Mrs. Laura Nelson Kirkwood folytatta apja munkáját és 1926-ban megtette az első lépéseket apja gondolatának megvalósítására. A muzeum építésének munkálatai, a szépművészeti gyűjtemények összeállítása és megszervezése azonban csak három évvel ezelőtt kezdődött meg. A múzeumot Nelson régi otthonának, az „Oak Hall“-inak helyén építették fel és költsége, beleszámítva a telekárakat is, megközelítőén 2,750.000 dollár volt. Az épület belsejében szembetűnő a nemes egyszerűség. A központi csarnokot tizenkét hatalmas fekete márváoyoszlop tartja és Nelson lányának emlékére ,.Kirkwood-Hall“-nak nevezték el. A földszinten egy 70 személyt befogadó előadóterem van, szinielőadásokra és hangversenyekre alkalmas emelvénnyel. Itt vannak a hivatalos helyiségek és a könyvtár is. Az épület amerikai szárnyában van öt szoba, régi amerikai házakból kikerült eredeti faburkolattal, többek között a híres Gage tábornok dán veri otthonának társalgója eredeti állapotában. A múzeumnak csal; a fele van használatJ»zmHáz-Köi>MJCcii>TüRA.' Havonta egy koronát magyar színházainknak! A Prágai Magyar Hirlap ankétja a kisebbségi magyar szinjáí- S2ŰS helyzetéről Rendezte: KELEM BÉRI SÁNDOR
