Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)

1934-01-06 / 5. (3336.) szám

10 'W^GM-MAS^AR-HlRLaR 1934 jamg&r 6, szombat Mary Baker Eddy bostoni „anyaszentegynázábar/* Rajongó vagy csaló volt a huszadik század egyetlen „beérkezett44 vallásatapilónője? — Sokmillió amerikai csatlakozott az uj szektához, mely még mindig rohamosan terjed Newyork, január. November utolsó napja Amerikában nemzeti ünnep, a „hálaadás napja", e minthogy az idén csütörtökre esett és szombaton amugyis elkez dődik a weekend. aki csak tehette négynapos kirándulásra indult. Az ooeángőzösök minden kényelmével és pompájával berendezett kis hajó délután ötkor indul Boston felé, (ahová másnap reggel nyolckor ér el) a Hudson-folyó torkola­tától, — leirhatatlanul csodaszép, szivetels’zo- ritó, torkatmegmarkoló a százezer égő pontocs­ka, kivilágított ablakok — látványa magasan fent az égben, amint kirajzolja a felhőkarcolók tömegét a newyorki parton fölöttünk, valami kozmikusán óriásméretü, szinte sztratoszférába nyúló karácsonyi fémpompávail! A hajón ele­gáns közönség utazik, hazatérő „New-Englánd"* iefe: az északkeleti államok lakosságát hivják igy és különösen a Boston-vidékiek vallják ma­gukat büszkén a legtisztább angol leszármazot­taknak, ezek beszélik a legklasszikusabban tisz­ta angolságot, ezek őrzik öltözködésükben és modorukban a legkorrektebb, leguribb tradieiót az egész országban. Vacsora után a lila fény­ben kivilágított bárban kitűnő jazz-zenére olyan ■finom és jólöltözött párok táncolnak a nyugodt járású hajón, amilyeneket csak a legelegánsabb newyorki helyeken látna. (Visszamenőt, szombat­ra virradó éjjel, annál szörnyűbb volt a közön­ség: vagy kétszázötven diák és diáklány uta­zott egy futballmeccsr.© át Newyorkba és már délután hatkor holtrészegek voltak, holott még ■négy nap választott el minket a szesztilalom megszűnésétől! Hogy milyen vad orgiák folytak a táncteremben, arról jobb nem beszélni. A hajó személyzete lázas sietséggel idejében eltávolított minden törékeny tárgyat, de aludni nem lehe­tett, mert tréfás kedvű diákok egész éjjel sorra hívták fel a kabinok telefonszámait és időnként végigdörömböltek aiz összes ajtókon.) Boston Boston maga különös vegyüléke az amerikai és angol stílusnak; vannak pontjai, ahol tipiku­san angol, vörös téglából épült egyforma csa­ládi házacskák zöld gyepek mentén egészen Londonra emlékeztetnek. De, mint minden nagy amerikai városnak, ennek is van olasz negye­de, kínai, német, orosz-zsidó városrésze. A Bae- deker néhány régi templomot és középületet je­lez, amiket sorra jártam szokott lelkiismeret- ségemmel, de valamennyit teljesen újraépítet­ték és csupán tábla jegyzi fel a lebontott régi történetét, vagy pedig sivár és kopár, fehérre festett fából készült belsejüket nem volt érde­mes megnéznem. Egyébként a többi történelmi látnivaló is kizárólag hült helyekből áll: egy utcakeresz te zésen tábla jelzi a híres „véreng­zés" nyomát, — egy angol Őrjárat és a tömeg ütköztek össze itt a tizennyolcadik század vé­gén — a rakparton pedig áhítattal mutogatnak egy helyet, ahol indiánoknak öltözött bostoniak 1767-ben a tengerbe öntötték az Angliából be­hozott takarmányt, mert. nem akartak érte adót fizetni. Boldog város, nem voltak nagyobb ba­jai: Szóval látványosság, az igazán szép parkot kivéve, magában a városban nem igen akad. Har var d~egy etem Annál érdekesebb a Bostonnal egybeépült Cambridge-ben a világhírű Harvard-egyetem telepe, — önmaga is nagy város, amelynek te­mérdek, parkok közepében fekvő épületét ado­mányokból és örökségekből emelték és tartják fenn. A Harvard Amerika leggazdagabb egye­teme, könyvtára és laboratóriumai híresek az egész világon, — d© az ünnepre való tekintet­tel minden zárva volt, csupán a kitünően fel­szerelt, egészen uj földrajzi intézetét tudta meg­mutatni egy magyar, Dr. Raisz Ervin, aki ott a térképezés egy uj módszerén dolgozik, amelyet ő talált fel és amelynek az egyetemre való meg­hívását köszönhette. A múzeumok is zárva voltak persze, de más- .nap a Gerdener-gyüjteményt kinyitották a ked- .vemért és az igazgató három és félórán át ve­hetett körül benne. Az olasz stílusban épült pa­lotát Mre. Gerdenor, egy rendkívül értékes és szellemes asszony, minden európai nagy mű­vész személyes barátja, önmagának építette és azután végrendeletében a városra hagyta, — az üveggel fedett tücdérien szép virágos Udvar •minden egyes oszlopát, szobrát, lépcsőfokát, vasrácsát Itáliából száll itatta ide. az ablakokat .Venezia rózsaszínű márványcsodájáról, a Oa d\Oro-ról szedette le és hozatta el Bostonba! Régi és modernebb, távolkeleti ég európai mű­remekek, képek, szobrok, gobelinek 'és szőnye­gek, ritka könyvek, zománc- és ötvösmunkák és bútorok töltik meg a termeket, nem muzeum- szerti elkeritettségben, hanem egy főúri lakás közvetlen összevisszaságában, a falakon a léte­ző igen kevés Pierro della Francesca-k egyike, Giorgione, Tizian és akit csak akarnak, sőt egy másik ritkaság, egy Benvenuto C elírni szobor- arckép is akad, melyben Pietro Aretino kép­mását véltem felismerni. Christian Science A Gardener-gyüjteményen kívül még egy lát­ványosság várt Bostonban, amiért egyedül ér­demes lett volna odautaznom: innen indult ki a Christian Science vallás a század első évei­ben és itt áll az óriási „anyaszentegyház", amely ennek a különös babona-vallásnak hiva­talos székhelye. Hófehér márványépület, egyike az ország legnagyobb imaházainak, ötezertizen- két személy fér el benne! Mögötte a szekta újonnan épült, négy uccára terjedő 'kiadóvál­lalatának palotája, olasz kupolákkal és belse­jében angol főúri kastélyokból átplántált fa­lburkolata termekkel, freskókkal, monumentá­lis iépcsőházakkál és egy üvegből és rézből készült gömbölyű tereimmel, amely a földgöon- böt ábrázolja! Tizenhét nyelven szedik és nyomtatják az uj vallás könyveit itt, a válla­lat fel van szerelve a telefotografiáig minden modern vívmánnyal. Itt nyomtatják a Chris­tian Science heti, havi és negyedévi folyóira­tait, sotoszázezer példányban, valamennyit még Mary Baker Eddy alapította 1883 és 1898 között. Külön szárny egymagában is óriási épület, állítja elő Amerika egyik legkitűnőbb napilapját, a Christian Science Monitort, amely elsőrangú úgy hírszolgálat, papírminőség, mint képek és kiállítás dolgában és szintén párszáz­ezer példányban jelenik meg naponta! A folyó­iratok közül a havi és negyedévesek németül és franciául, dánul, 6védül, norvégül, hollan­dul, sőt vakok számára Braille-irás&al is meg­jelennek és valamenyi itt készül. A Monitornak abban a számában, amely mostanában a lap fennállásának huszonöt éves jubileumára készült, egy magyar cikket is ta­lálok, kitűnő magyarsággal megírva, és a ói­mét kivéve nincs is sajtóhiba benne! Vala­mennyi nyomtatvány és az uj palota, éppen úgy, mint maga a templom, kizárólag a hívek adományaiból 'készült. Az Egyesült Államok minden városában van ma már ennek a vallás­nak temploma, a newyorki, mely régebbi, mint az „anyaszentegyház", szintén ötezer ember befogadására képes! „Istentisztelet" Tizenegy óra, a nemzeti ünnepre való tekin­tettel ,.istetisztelet“ van odabent, felmegyek a lépcsőkön a karzatra és leülök. Ismeretlen szomszédnőm azonnal odanyujtja az ének- könyvét és megjelöli a pontot, ahol a himnusz­ban tartanak. Körülnézek: Ötezer ember ül a földszinten és a szinházszerüen körbefutó oszlopos erkélyeken az óriási kerek kupola­teremben. ötezer kitünően öltözött ur és hölgy, drága prémek, intelligens arcok. (A szegényebb hívők a többi, kisebb templomba, járnak, mert a Christian Scieuce-nek szeré­nyebb hajlékai is vannak ebben a városban.) Az emelvényen, amely az oltárt helyettesíti, — se kereszt, se kegyszerek, se szentképek--egy fekete kabátos ur áll, mellette a szó­széken egy középkorú hölgy, eötétpiros diva­tos ruhában, fehér herakott gallér-kávái. Itt nincs pap és nincs ornátue! Az alapitó Miközben harsog az ének, elgondolkozva fi­gyelem a közönséget. Ugyanebben az órában Amerika minden városában milliók érékük ugyanezt a himnuszt és áldoznak Mary Baker Eddy vallásának rítusa szerint az Urnák! Mi­csoda különös egy vallás, ami úgyszólván a szemünk előtt született meg, amelynek a mí­toszát újságírók ellenőrizték, amelynek le­gendáit szemtanuk cáfolhatják meg! Mary Baker, aki 1821-ben született szegény farme­rek gyermekeként, a hivő lelkek számára szent, az orvosok szemében érdekes kóreset, olyan finom és éleseszü író számárra., mint ami­lyen Stefan Zwoig, kitűnő biográfia-tóma volt, Annyi megállapítható, hogy gyermekkorában már ügyes és okos volt és testi gyengeségbe, hisztériás ájuMozásba menekült az iskolai fel­adatok és a goromba házimunka elől. Mikor első férje egy évi házasság után meghalt, ép­pen igy 'bujt ki az alól, hogy nővére házánál, ahol hajlékot talált, a munkáiban segíteni kell­jen. Évekig űzte ezt sikerrel, sőt csak akkor érezte jól magát, ha függőágyban hintázták óraszámra ... Kilencévi özvegység után férj­hez megy egy vándorló álfogorvoshoz, akinek annyira pokollá teszi életét lustálkodásával és állítólagos betegségével, hogy ez a háborúba menekül előle, foglyul esik és évekig nem ke­rül vissza. Első házasságából született fiáit dajkaságba adta rögtön szegény parasztokhoz valahova nyugaton és most visszatelepszik nővére nya­kára., hol ágyban heverve igen rossz helyes­írással cikkecskéket költ helyi lapocskák szá­mára ez az egyetlen foglalkozása évekig, míg végre negyven éves .korában, alighanem meg­unja ezt a helyzetet és öntudatlanul is gyó­gyulásra vágyik: ekkor halja hírét egy Quirnby nevű áldoktornak, aki voltaképpen órás mesterségére nézve és aki az akkor ujon- ■ran felkapott delejezéesel csodatevő gyógyitá- sokat visz végbe. Összekoldult pénzen odauta­zik hozzá, ölben viszik elébe és — néhány de- lejezŐ mozdulat után jobban érzi magát! Quirn- •by gyógymódja abban áll, hogy a páciensnek megmagyarázza, hogy betegség nem létezik, Isten csak egészséget teremtett és az emberek tévedése az, hogy betegnek érzik magukat. Képzelt betegek: ilyesmitől rend.be is jönnek; Mary Baker hosszú ideig marad az áldoktor mellett, teljesen meggyógyul. Lemásolja an­nak kezdetleges feljegyzéseit és. később el­lopja azoknak alapgondolatát... Mikor sógora házához visszatér, már lelkes hirdetője a csodának. Nemsokára tűrhetetlen­né válik környezetének, mert most már han­gos, követelő és agresszív, negyven éves si­ránkozó keverést lázas tevékenységgel pótolni akarna; elküldik a háztól,— kilenc esztendőn át kóborol, idegeneknél talál szállást, gyakran csak napokra, szegény iparosoknál, néha. kas­télyokban kidobják az uccára ,tovább ván­dorol, rongyosan, kinevetten, félbolond idős nő, akinek egyetlen poggyásza egy kis táska, amelyben egy könyv kéziratát cipeli, amit fel­olvas fünek-fának, néha hetekig megmaradhat egy helyen, de aztán kinézik, de nem csügged és nem fárad bele az érvényesülésért való küz­delembe! ötven éven felül van már, mikor egy kisváros lapjában hirdetést tesz közzé, amely­ben ajánlkozik, hogy 'bárkit megtanít a dele- jező gyógymódra, de nem arat sikert vele. Végül is felszed egy huszonnégyéves mű­veletlen dobozgyári munkást, akit kinevez dok­tornak és megtanítja a Quiimby-módszere sze­rint való delejező gyógyításra, eggyütesen bér­ire vesznek egy lakást és megkezdik a rende­lést, amely óriási sikerrel jár: a „betegeik" egy­mást küldik az uj kitűnő „orvoshoz'1, dől a pénz hozzájuk, Mary megfiatalodik, kivirul, — mig egy szép napon kártyázás közben megsérti a fiatal csodadoktort és az kifizeti a részét, ötven százalékát az eddig nyereségnek, és ön­állósítja magát! Mary őrjöng mérgében és — uj növendékek után néz, előbb száz, aztán há­romszáz dollárt kór tizenkét leckéből álló ki­képzésért, ami után doktornak nevezheti magát a tanuló. Csodák csodája, egész csomó növen­déke van, az üzlet jól megy, sőt annyira csügg- nek rajta, hogy még olyan abszurd állításait is készpénznek veszik, mirt a „távolbalátó rontó magnetizmust", magyarul ,szemmelveréstu, amivel a hűtlen első növendék megmérgezi őket és egyikük perbe is fogja azért a gonosz sugárkibocsátót, de a vád köznevetésbe fullad a törvényszék előtt. Idővel Mary elhagyja a deleje zést és tisztán „lelki" 'behatásra alapítja gyógymódját: tagad­ja a betegség és halál létezését, gyalázza a tu­dományt és helyébe az isteni bölcsességet he­lyettesíti be, — úgy, ahogyan ő értelmezi. Or­voshoz nem szabad senkinek fordulnia-, mert betegség nem létezik, tehát emberi gyógyítás­ra sincs szükség, csak hinni kell és akkor örökké él az ember. Most már vallásos keretek között tanít, bérelt helyiségben, „istentisztele- ket“ tart tanítványainak, közben kiadja a tíz év óta cipelt kéziratot, mely, számtalanszor ja­vított formában, még ma is az uj szekta bib­liájaként szerepel, az „Egészség és . Bölcsesség" című könyvet, mety évről-évre több példány­ban, ma több mint négyszázezerben kel el! A szerzett pénzen Bostonba költözik Mary, alti közben ötvenötéves korában megegyezer férj­hez megy egy tizenöt esztendővel fiatalabb tanítványához, aki előző nap nem is sejtette, minő kbüntetésben lesz része, de megtisztelve engedelmeskedett annak a felszólításnak, hogy vegye nőül mesterét. Bostonban egyetemet ala­pit, felépíti az első „templomot11, mely még .kicsi és már teljesen ..pápának" játsza ki ma­gát. A hívők körében még ma is nehezen tud­ják . megmagyarázni,, miért hívott mégis Mary Baker férje, Eddy ■ betegágyához közönséges, megvetett orvost és miért adott be neki „tilos és haszontalan" orvosságokat; de mindez ké­sőn jött már, férje meghalt és ezzel alaposan bebizonyította, hogy halál mégis létezik... A női „pápa4* De ez sem ártott-t (különös női „pápa" helyi zetónek: évről-évre gazdagabb lett, hívei gyé- mántdiadémofekal és hermelinbundákkal lepték meg, milliói voltak a 'bankokban, — éppen csak ott volt a baj, hogy hetvenedik éve után kezdett betegeskedni és ezzel megcáfolta volna tanait! Tehát visszavonult egy gyönyörű kas­télyba és csak messziről, az erkélyről üdvözöl­te, erősen kifestve és nagynebezen tartván egyenesen szenvedő testét a „zárándokok" ez­reit napról-napra. Köziben parancsára a hívők pár hét alatt előteremtették azt a két millió dollárt, ami az „anyászéntegy'ház" építéséhez szükséges volt és összeadták a szükséges pénzt a lap és a folyóiratok megindításához, de za­varó körülmény is akadt bőven, mert nyomor­gó fiát, akinek egy fillért sem adott soha, ügyes ügyvédek felbiztatták, hogy követelje a ráeső vagyonrészt és a per felkavarta az újsá­gok érdeklődését: kinyomozták múltját, hóna­pokig üldözték, amíg interjúra fogadta a ripor­tereket, akik saját szemükkel győződhettek meg bár arról, hogy él még (amit a fáma már régebebn tagadott), de viszont láthatták azt is., •hogy süket, béna és szenvedő szegény vénasz- szony lett a „láthatatlan prófétanőből" aki ta­gadja a betegségek létezését. Kilencvenéves korában halt meg és az utol­só két évtizedben gondosan megsemmisített mindent, ami a kezdetre vonatkozott, kitörölte eredeti mestere, Quirnby, nevét a könyv uj ki­adásaiból, megiratta idealizált életrajzát, amely­ben már gyermekkorában szentekhez hasonló életet élt és mindén tekintetben evangéliumi tisztaságúnak festette le magát. És hátraha­gyott egy „vallást", amelynek bibliáját már írógépen szövegezte meg, leveleket, melyekben olyan hangon parancsolja, meg egy-egy lap megindítását, mint amilyennel Mózes hirdette ki a -tizparancsolatot, de amik szintén géppel, írottak és csak a reszfceteg aláírás származik a kezétől. És hátrahagyott egy „egyházi" köz­séget, amely részvénytársasági alapon van megszervezve, főkönyvekkel és kettős könyv­vitellel, amerikai vállalathoz illően, nagy hir­detési organizációval és találékony propagan­da- osztállyal! Ék ez a kereskedelmi alapon megszervezett „vallás" terjed az egész világon, Londonban-, Berlinben, Páriában fényes székhazai vannak, Amerikában a legelőkelőbb körök járnak a „templomaiba", A sötétpiros divatosruMs hölgy a szószéken kezd: Mary Baker Eddy könyvének egy mon­datát olvassa fel és magyarázni kezdi, ötezer ember hallgatja áhitatosan, ötezer elegánsan. Öltözött, szemmelláthatő a legfelsőbb new-eng- iandi társasághoz tartozó, egyének. Amit ma­gyaráz, az homlokegyenes tellenkezik mind­azzal, ami a huszadik században igazságnak számit (talán a francia patikus, Coué, elméle­teitől eltekintve, ilyesmit nem hallani manap­ság) és ötezer kultúrán felnőtt ember mély elmerültséggel hallgatja, Negyven év előtt kisvárosokban egy félbolondnak tartott, telje­sen műveletlen asszony, kartongyári munkás­ból csinált csodadoktorával, elkezdte „tanait" hirdetni és gyógyított, hogy magának pár dol­lárt szerezzen kenyérre. Ma milliók esküsznek arra, hogy próféta volt és áldják nevét és hi­szik, hogy betegség és halál csak képzelődése a véges' emberi értelemnek, amit imádsággal legyőzhetnek. Csupán NewyoTkban tizeneöt nagy temploma és még több olvasóterme van az uj vallásnak! •— Halálozás. Hosszas szenvedés után hetvenöt éves korában elhunyt Kassán Juraskó József nyug. posta-altiszt aki az állaimfordulatot követő esztendőtől kezdve az országos ker-esztényszooia- lista párt kassai központi irodájának volt az al­kalmazottja. A hűséges, becsületes öreg altisztet, alti egyik típusa volt a régi kassai magyar pos­tásoknak, városszert© ismerték és szerették. Te­metése pénteken délután folyt le nagy részvét mellett, xs Jó ellátás, kényelem, gondosság Buda­pesten a Park-nagyszállodában a keleti pá­lyaudvarral szemben. Leszállított árak. E lap előfizetőinek 20 százalék engedmény. — Betiltották a nyilaskeresztesek tapolcai gyűlését Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A magyar 'belügyminisztérium be­tiltotta a ..nyilaskeresztesek" szombatra Ta­polcára összehívott gyűlését. A 'betiltó határo­zat indokolása arra hivatkozik, hogy a ryites- keresztesek a« általuk rendezett gyűléseket botrányok rendezésére használják fel és hogy alapos az aggodalom, hogy a mostani gyűlés is alkalmas volna ilyen botrány okozásra, A tervezett gyűlés szónokaiként gróf Festetich Sándor, dr. Meskó Zoltán és gróf Pálffy Éidél szerepeltek.

Next

/
Thumbnails
Contents