Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)
1934-01-05 / 4. (3335.) szám
illetékes tényezőket, hogy a burkolt devalváld* helyett nyiH értékeeékkenéet eeziközöltee- eemek. Érdekes, hogy Englis tervezete a gyáriparosok tetszését sem nyerte meg, sőt még mezőgazdasági tényezőik Is elutasítják az Englis által tervezett gondolatot. A gyáriparosok országos szövetségének vezető tagjai behatóan foglalkoztak Brigiié indítványaival és egyhangúlag elutasító álláspontra helyezkedtek. Az elutasító álláspont meg ok olása szerint elsősorban figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy Csehszlovákia külkereskedelmének körülbelül ötven százalékát nem külföldi valutában, hanem csehszlovák koronában bonyolítja le. Az Englis-tervezet végrehajtása viszont föltételezi, hogy az exportüzleteket ne csehszlovák valutában, hanem idegen fizetési eszközökben számlázzák. Ez annyit jelent, hogy a csehszlovák koronád bán kötött exportüzleteket a kormánynak meg kellene tiltania. Ennek az esetleges tilalomnak az a hátrányos következménye lelhet, hogy a gyáripart kiteszi a külállamok valutaingadozásai kockázatának. A kivitel kérdésében igen fontos szerepet tölt he az árprobléma. Ezenkívül tekintetbe kell venni azt a körülményt is, hogy Csehszlovákia exportja igen fontos államok, kai való viszonylatban kontingensektől függ. E kontingensek nagyságát csak abban az esetben lehetne növelni, ha Csehszlovákia a maga részéről is fölemelné a számításba jövő import állam okból származó áruk csehszlovákiai kontingensét is. Számos olyan államba exportál a csehszlovákiai gyáripar, amely állam csak áruval fizethet, ami annyit jelent, hogy az odairányuló kivitél fokozása az import mö- yekedésót idézré elő. Az importdevlzák pótdija a gyakorlatban vámemelést jelent. Vámemelést a Csehszlovákiába exportáló államok valószínűleg retorzióé intézkedésekkel igyekeznének parírozni. A rossz anyagi hely- leiben levő importállamok esetileg azzal reagálnának az Englis-tervezot végrehajtására, hogy csökkentenék a Csehszlovákiából bevitt Aruk mennyiségét. Englis tervezetének jelentősége az olyan államokkal való kereskedelmi forgalomban nyilvánulhat meg a lég jóban, amely államok nem határoztak meg kontingenseket Csehszlovákia számára és szükségleteiket a piac kereslete alapján fedezik le nálunk. Emez államok sorában az első helyet Amerika és Anglia foglalja el Ha az exportprémiumok utján a csehszlovák ipar olcsóbb áron hozhatná piacra áruit Amerikában és Angliában, akkor valószínűleg e két állam kormánya dömpingnek minősítené a csehszlovák kormány export- támogatását s e dömpingre fölemelt vámokkal válaszolna. így tehát az Englis-tervezet a gyáriparosok nézete szerint még ezen a területen sem hozná meg a kívánt eredményt. A gyáriparosok attól tartanak, hogy a pré- miumos rendszer a remélt céllal ellentétben korlátozná az exportforgalmat és korlátozná Csehszlovákia importlehetőségeit is. A tervezet további hibája, hogy megdrágítaná a Csehszlovákiába importált árukat is. A drágulás természetes lenne, hiszen az importőrök valutapótdijat lennének kénytelenek fizetni a kapott importdevizákért. A csehszlovákiai gyáripar nyereáruinak és nyersanyagának nagy részét külföldről importálja. Ez az importáru is megdrágulna az Englis-tervezet értelmében, vagyis az exportra kerülő csehszlovák iparcikkek önköltségi ára is nagyobb lenne. Ez a körülmény váltotta ki az agrárkörök ellenzését is. Az agrárok rokonszenvvel fogadták az Englis-tervezet ama részét, mely az import megnehezítését idézi elő, de attól tartanak, hogy a nyersanyagok importjának megdrágulása az iparcikkek árának emelkedését vonja maga után és ez az áremelkedés belföldi viszonylatban is súlyosan éreztetné hatását. Az agrárok nem bánják, ha az importált mezőgazdasági termények ára emelkedik, de abba nem akarnak beleegyezni, hogy a mezőgazdasági foglalkozást űző egyének szükségleti cikkei is megdráguljanak, mert ez a drágulás még tágabbra nyitná az amugyis tág agrárollót. A cseh sajtó értesülése szerint Englis volt pénzügyminiszter tervét már a kormány egyes ■tagjai is ellenzik. Kormánykörökben újabban uj eszközöket keresnek az exportipar kiviteli lehetőségéinek fokozása érdekében. A csehszlovákiai kereskedők központi tanácsa elnökségi értekezletet tartott, melynek egyedüli tárgya. Englis kiviteli tervezete volt. A kereskedők központi tanácsa ezen az ülésen határozottan álfáét foglalt « te v reali19M január 5, péntek. zálása ellen és állásfoglalását a kormánnyal is közU. A kereskedők — úgymond — tudatában vannak az exportipar jelentőségének, kívánják a kiviteli lehetőségek megkönnyítését, de attól tartanak, hogy az Englis által indítványozott tervezet realizálása a csehszlovák valuta elértéktelenedését, illetve devalvációját vonná maga után. A kereskedők központi' tanácsa úgy véli, hogy a külföldi államok az Englis-tervezet megvalósítására retorzió® intézkedésekkel válaszolnának. Az import megdrágítása az árak emelkedését idézné elő, noha éppen a csehszlovákiai gyáripar érdekében áll a belföldi árak olcsóbbodása, mert az önköltségi árak csökkenése fokozza a versenyképességet. A Lidové Noviny, melynek hasábjain az Englis-tervezet napvilágot látott, a tervezet ellen elhangzott hangokkal szemben egyelőre csupán arra a megállapitáerra szorítkozik, hogy a valutaprémiumok rendszere nem jelent dömpinget, mivel a csehszlovákiai gyáripar e valutapré- miumok utján csupán abba a helyzetbe kerül, amely-- helyzetben a csehszlovákiai gyáriparral versenyző külföldi gyáripar jelenleg van. 26.000 vagon fölös búza van Csehszlovákiában Prága, január 4. Elsőnek jelentettük, hogy a statisztikai hivatal termésbecslése szerint 19.000 vagonnal több búza termett 1933-ban, mint amennyire az előzetes becslésjelentés számított. A cseh sajtó számítása szerint az 1933 évi búzatermés 26.000 vagonnal több, mint amennyit a belföldi piac csükséglete kitesz. Ezzel kapcsolatban a Hospodárske Rozhledy kiszámítja, hogy a bőséges búzatermés 400 millió koronás bevételi többletet jelent a gazdáknak, de ugyanakkor megállapítja az idézett lap azt is, hogy a kiváló termés megnehezíti a kereskedelempolitikai helyzetet és súlyosbítja a küszöbönálló gazdasági kisantant-konferencia tárgyalásait, valamint megnehezíti a többi dunai állammal kötendő kereskedelmi egyezményekkel kapcsolatos tárgyalásokat is. Takarmánytöbbtermelés utján keresnek kivezető utat az állattenyésztés válságából Négy év alatt közel a felére estek az állatárak Csehszlovákiában Prága, január 4. A moet végétért 1938. esztendő az agrárválság fokozódását hozta. Az elmúlt esztendő az állattenyésztés válságának súlyos esztendeje volt. 1933-ban nagy mértékben csökkent a piac fölvevő képessége és maga után vonta az árak zuhanását. Az 1929. évi árakhoz viszonyítva az állatárak közel 50 százalékkal olcsóbbodtak. 1933-ban a következő átlagos árakat fizették Prágában: sertés 6.96 (1932-ben 7.45), ökör 4.63 (5.06), bika 3.68 (3.92), tehén 8.16 (3.56), borjú 4.12 (4.16) korona. A tenyésztők még ennél is alacsonyabb árakat kaptak a közvetítő kereskedőktől. A különbözet átlagosan 1 boronát tesz ki élősúlyban kilogramonként. Az állatárak katasztrofális zuhanásának oka elsősorban a fogyasztóközönség fölvevőképességének erős csökkenésében van. 1932- ben a statisztikai hivatal kimutatása szerint Csehszlovákia minden lakosa átlagosan 12.04 kg marhahúst, 11.85 kg sertéshúst, 5.59 állati zsírt, vagyis összesen 27.26 kg húst és zsirt fogyasztott az egész év folyamán. 1933-ban az eddigi ideiglenes kimutatás szerint a mar- hahusfogyasztás 5.17 kg-ra ment vissza. Az 1932-ben fogyasztott 27.26 hús és zsir meny- nyisége fejenként 1933-ban 23.97 kg-ra esett. A fogyasztás csökkenése annyit jelent, hogy 420.000 sertéssel és 70.000 vágómarhával kevesebbet helyezhettek el az állattenyésztők. Ezzel egyidejűleg a tenyésztés is kevésbé racionális irányzatot vett föl. Az előző évek magas állatárai következtében & gazdák nagy része áttért az intenzív állattenyésztésre. Múlt év julius elsején 3,300.000 sertést számláltak össze a csehszlovák köztársaságban. Ez a mennyiség az előző év azonos napján készült statisztikai kimutatásban szereplő mennyiséget 190.000-rel múlja fölül. A többtermelés a sertésárak zuhanását idézte elő. Azonban nemcsak a sertésállomány gyarapodott, hanem nagy mértékben megnöveikedett a tehén- és az ökörállomány is. A helyzetet erősen súlyosbította az a körülmény, hogy az utóbbi időben takarmány hiány tünetei váltak észlelhetővé és a takarmány- hiány miatt a gazdák úgyszólván gondolkodás nélkül piacra dobták áruikat. Az állattenyésztés helyzetének súlyosbodásáról az illetékes mezőgazda-sági tényezők napok óta behatóan tanácskoznak. A tanácskozásokon kialakult nézet szerint a kérdést olyké- pen lehet megoldani, hogy a fölös gabonát termelő vetési területeket csökkentik és egyes gabonafajták helyett inkább takarmányfajtákat vetnek a gazdák. A tanácskozásokon szó volt arról is, hogy az állattenyésztés kérdésében úgyszólván kötelező erejű tervezetet készítenek az illetékesek, de az erre vonatkozó indítványt eddig nem fogadták el. A gazdák sokat remélnek a készülőfélben levő tejrendeletek eredményétől és remélik, hogy a kormány illetékek bevezetésével megdrágítja a müzsirt. Még e hónapban megalakul Zsolnán a kereskedelmi grémiumok országos szövetsége. Komáromi tudósítónk jelenti: A nemrég megalkotott 224. számú törvény kötelezi a szlovenezkói kereskedelmi grémiumokat az országos szövetség megalakítására. A szövetség előkészítő munkálatai a komáromi grémium helyiségében folytak le. Jelen voltak a pozsonyi, kassal, nagy- szombati, trenceéni, zsolnai ég a komáromi grémiumok elnökei és titkárai. Az előterjesztett alapszabályokat megvitatás nélkül elfogadták s elhatározták, hogy jóváhagyás végett haladéktalanul felterjesztik az országos hivatalhoz. A már eddig működő hét keresed el mi grémium 12.000 tagot foglal magában 6 minthogy a törvény rendelkezései szerint a vegyes ipartársulatokból kiléptetendő és önállósítandó kereskedelmi grémiumok tagjaira is kötelező lesz a szövetségi tagság, előreláthatólag Szlovenszkónak legnagyobb taglétszámú szövetsége lesz ez az uj szervezet. A központ székhelyé Pozsonyban lesz. Az alakuló közgyűlést még ebben a hónapban Zsolnán fogják megtartani. Csökkent az államvasutak szénszükséglete. Az államvasutak vezetősége ebben az esztendőben 600.000 tonnával kevesebb szenet szándékszik rendelni, mint amennyit az elmúlt évben vásárolt. Hír szerint az államvasutak vezetősége az idén szlovenszkói bányákból nagyobb- mennviségü szenet vesz át. min*- az előző esztendőkben. Nem megrendelt áruk szállítása tisztességtelen verseny. Egyes kereskedők az utóbbi időben rendelés nélkül küldenek árucikkeket különböző címekre. Ez a rendszer olyan méreteket öltött, hogy a kamarai közipont is kénytelen volt vele foglalkozni. A kamarai központ bizottságának nézete szerint a nem megrendelt áruk szállítása ellentétben áll a tisztességtelen versenyről szóló törvény rendelkezéseivel. Németországban csökkent a fizetésképtelenségek száma. Berlinből jelentik: Decemberben Németország egész területén 197 csőd ég 65 kényezeregyezség volt. Novemberben a csődök száma 221-et ég a fizetésképtelenségek száma. 83-at tett ki. Csökkent a viliág cukortermelése. Az 1982/33. évi kampányban a világ cukorprodukciója az előző kampány kimutalásában szereplő 29 millió tonnáról 24 millió tonnára ment vissza. Litvánia leszállította a kamatlábat. Kannásból jelentik: A litván Nemzeti Bank a kamatlábat január l.-i érvénnyel 7 százalékról 6 százalékra mérsékelte. A budapesti bankok félszázalékkal mérsékelték a betét! kamatot. Budapestről jelentik: Az Országos Hitelügyi Tanács által a takarék- és folyószámlabetétek kamatlábának fellő határa a Budapesti Közlöny 1933 december 31-iki számában megjelent kormányrendelet értelmében az egész vonalon félszázalékkal mérsékeltetvén a budapesti pénzintézetek elhatározták, hogy ezévi január 1-től kezdve az Orszgáos Hitelügyi Tanács által megállapított leszállításnak megfelelő i mértékben, tehát ugyancsak félszázalékkal mérséklik a betéti üzletágban a kamatlábakat. 1 9 Meghosszabbították a jugoszláv-román kereskedelmi szerződést. Bukarestből jelentik! A jugoszláv-román kereskedelmi szerződés érvényét 1984 június 30.-ig meghosszabbították. Megjelent Stiepel bankuaptára. A reichenbergi G-ebrüder Stiepel kiadóvállalata kiadásában megjelenő banknaptár 1934. évi száma megjelent. A pénzintézetek számára rendkívül fontos naptár eladási ára 30 korona. Románia kompenzációs üzletei. Bukarestből jelentik: A román Nemzeti Bank kompenzációs alapjának vezetősége által közzétett kimutatás szerint Románia december 15-ig a novemberi 244 miliő leje® üzlettel szemben 348 millió lej értékű kompenzációs üzletet bonyolított le a külfölddel. Az emelkedés tehát több mint 100 millió lejt tett ki. Ezzel szemben a múlt év hasonló időszakával történt összehasonlítás mintegy 200 millió leje® csökkenést tüntet fel, amit a román gazdasági körök a kompenzációs rendszer helytelen irányú fejlődésével magyaráznak és a kormányhoz intézett memorandumukban a mai rendszer megváltoztatására irányuló követeléseik főérveként hoznak fel. Moszkvában folytatják az angol-oro9z kereskedelmi tárgyalásokat. Londonból jelentik: Az angol fővárosban megkezdett angol-orosz kereskedelmi tárgyalásokat rövidesen Moszkvában folytatják. Görög-amerikai kompenzációs egyezmény. Londonból jelentik: Amerika és Görögország kormányai között kompenzációs egyezmény létesült, amelynek értelmében Amerika 125.000 gall ón bort vesz át Görögországtól és Görögország viszont 300.000 tonna rizst importál Amerikából. Németországban emelkedik az élelmiszerek ára. Berlinből jelentik: Az élelmiszerek indexszáma decemberben a novemberi kimutatásban szereplő számról 0.4% -kall 120.9%-ra emelkedett. Amerikában javult a gazdasági helyzet. New- yorkból jelentik: A National City Bank of New York évi jelentése szerint december folyamán a helyzet az Éezakamerikai Egyesült Államok területén lényegesen megjavult. A kereskedelmi forgalom üteme megélénkült. Bulgáriában leszállították a kamatlábat. Szófiából jelentik: A bolgár Nemzeti Bank január 2.-i érvénnyel a kamatlábat 8%-xól 7%-ra szállította le. Ezzel egyidejűleg a. lombardot 9-ről 8%-ra mérsékelték. Japán dumpingárai. Belerádból jelentik: Zágrábba érkezett j'apán iparcikkek meglepően olcsó áron kerültek piacra. 28 dináros selyeminget és 200 dlnároe kerékpárokat vettek a hoT- vát kereskedők. Közel 30 %-kal nagyobb Oroszország tavalyi gabonatermése. Moszkvából jelentik: Az állami statisztikai hivatal termésjelentése szerint a tavalyi gabonatermés 200 millió métermázsá- val nagyobb az előző évi termésnél. A termés mennyisége 28.5%-kal múlja felül az előző évi termést. A búzatermés 36%-kal nagyobb. tflTÉICTtílZSDE Hz Eituflf-fenrezet visszautasítására ’anyha fránvzatfal reagált a prágai értéktőzsde Prága, január 4. Arra a hírre, hogy a közvélemény Englis Károly volt pénzügyminiszter exporttervezetét a leghatározottabban visszautasította, az értéktőzsde tegnapi forgalmának kifejezetten szilárd irányzata ellanyhuit. Az irányzat kialakulását az a hír is befolyásolta, hogy Kuba fokozza cukorprodukcióját. A lanyha irányzat átterjedt valamennyi értékpiacra. A tőzsdeközönség feszült érdeklődéssel várja, hogy az amerikai kormány minő újabb gazdasági intézkedéseket léptet életbe. Ezek az újabb intézkedések esedékesek, mivel Roosevelt elnök felhatalmazása január közepén érvényét veszti. A devizapiacon a newyorki kifizetés megszilárdult, amíg a londoni deviza változatlan maradt. Az értéktőzsde mai forgalmában már nyitás után lanyha irányzat volt észlelhető. A forgalomba került értékek árfolyama sülyedt és a gyönge irányzat zárlatig tartott. Az árfolyamlemorzsolódások azonban nem nagy méretűek: Skoda 5, Kábel 10 Bánya és Kohó 25, Poldi 6, Rézmüvek 3, Prágai Vas 3, Cseh Kereskedelmi 10, Dux-Bodenbachi 7, Cseh- Morva Gépgyár 15, Königsbofi Cement‘5, Cseh Cukor 14, Nestomitzi 5, Schoeller 10, Krizslk 8. Prágai Malom 5 ésAur'gi Vegyi 8 koronát vesztett árfolyamértékéből. A lanyha irányzat ellenére Prága-Duxi 10, Csehszlovák Solo 3, Brosche 5. Tejipar 5 és Nyugatcseh Szén 5 koronával megszilárdult. A beruházási értékek piacán ugyancsak lanyha irányzat volt észlelhető. Az állampapírok árfolyamának lemorzsolódása nem haladta túl a 0.25 koronás határt. Az exotaplac tartott. Valuták: Holland 1345.—, jugoszláv 41.30. német 79.80. belga 465.—, magyar 460.—. román 17.35. svájci 650.—. dán 478.—, angol 109,—. spanyol 268.50. olasz 175.90, északamerikai 21.00/4, norvég 538.—, francia 131.70, bolgár 19.90. svéd 588.—j lengyel 881.502 osztrák 378.50.
