Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)

1934-01-31 / 25. (3356.) szám

1964 Január 31, szerda. »Rs<3a-MAGísRmraCT^ . Közgazda l<á<^ Buresch: Elérkeztünk a konjunktúra síkjára — bízhatunk a lassú, de tartós javulásban Az osztrák pénzügyminiszter prágai nyilatkozata Középeurópa gazdasági kérdéseiről Prága, január 30. Dr. Buimscdi asztmáik pénzügyminiszter Prágában tamtózikodiik és a prágai sajtó képviselői előtt aiz európai gaz­dasági helyzetről, az íkiglis-tervezetről, a sil- linig télértékéléséről 'és a csehsalevák-osztrák gazdasági szerződés kérdéséről kimeritöen nyilatkozott. Többek között a következőket mondtatta: — Mig az európai viliág mosit- azon dolgo­zik, hogy nagy gazdasági egységekéit teremt­sen Európa gazdasági téréiben, sajnálattal meg kell állapítani, hogy Középeurópa miég mindig nem érti át kellőképpen ezt a lombos folyamatot, amelyet a háború utálná gazdasági átalakulás tesz szükségszerűvé Középeurópa még mindig azt az irányt követi, amelyiknek egyik kedvenc tétele a nemzeti gazdaság fej­lődése és kiépítése. Ez már politikai szólam­má lett és nem látják, hogy alternatíváról van szó. Ez arz alternatíva a megjavult életstan- dard, és a tömegek igényei álital jö'tt, létre. Mert a nagy tömegek rászoktak a jobb élet- standardra, miig a válság oda fejlődött, hogy éppen a tömegek létérdekeinek megvédése érdekéiben a standardot le kell szorítani, mert a régi gazdasági tételeik szerint csak ez. ga­rantálja a nemzeti, gazdaság kiépítését, és fej­lődését. Mindezt összevéve a középeurópai gazdasági étet újraépítésén© vonatkozó tervek különös fontossággal biroak ránk nézve és így elsősorban Mussolini nagy terve, valamint; az a 'terv, amelyet a kisianitant gazdasági prog­ramja képvisel. Kérdései, hogy a dunai területnek két gaz­dasági részre való osztása ma még célsze­rű-e, ámbár ezt a tervet még egyre szellőz­tetik. Ez a kettéosztás esetleg egy átmeneteit képezhetne egy nagyobb gazdasági egység­hez, de viszont kérdés az is, hogy politikai jelentősége nem lenne-e nagyobb, mint gaz­dasági jelentősége. — E kijelen'té&eimnéi] elsősorban természe­tesen azokat a komplikált gazdasági össze­függéseket tartom szepi előtt, amelyek Cseh­szlovákiát Ausztriával kötik össze. Az osztrák —csehszlovák gazdasági viszony boválbbi ki­építését feilftétiLeniül szükségesnek tartom és nem árulok el titkot-, ha azt álflitom, hogy a jelenlegi és tartós osztrák kereskedelmi pasz- szivuim, amely a Csehszlovákiával folyhatott kereskedelemben megnyilvánult, egyik fél számára sem lehet kielégítő. Nem akarom ezen a helyen a jelenlegi állapot történeti fej­lődését, minit megokolást, vázolni és nem aka­rom revízió adó venni az Ausztria ‘és Csehszlo­vákia között fennálló tarifaszerződést. Csak azt akarom kiemelni, hogy a gazdasági ön­ellátásra való törekvés az általános gazdasági válság és a belőle származó vafliuitáris ingado­zások s a szabad fizetési forgalom korláto­zása alkotják azokat a determináló és lénye­ges szempontokat, amelyek egyre befolyásol­ják Ausztriának Csehszlovákiához való gaz­dasági viszonyát és ezt a viszonyt igen ked­vezőtlenül érintették osztrák szemszögből. E helyzetre való tekintette] a két ország kormányai nagy munka előtt államaik, ha a*t akarják, hogy a közös kereskedelmi vi­szony és a bizalom javuljon, mert mindkét oldalon jelentős követeléseket támasztanak és igy a nehézségek is snüyoe természetűek. E nehézségeket még tetézi Csehszlovákiá­nak a kivitel elősegítésére és kiépítésére vonatkozó aktuális tervezete. ,h, rf.-" V *i y'j — A gazdasági viszony jaivulása. azonban, nemcsak Csehszlovákiától és Ausztriától függ, hanem egész Európának általános gazdasági újjáéledéséitől és a bizalom helyreállításától. Sok függ továbbá a stabil valutáris viszonyok véglegeisiiféséitől, és ezek olyan Madatok, amfr lyeket osak a nagy világpolitika tud megol­dani. Mindezt a gazdaságpolitika egymagá­ban nem oldhatja meg. Ausztriában niár ötöt tartunk, hogy bízhatunk a lassú, de tartós ja­vulásban. Elérkeztünk a konjunktúra síkjára, ahol nagy munkával ugyan, de legalább, szi­lárd talajon mozoghatunk. A magáim részéről bízom az osztrák-csehszlovák gazdasági vi­szony javulásában, de egyben abban is, hogy Középen répában a konjunktúra meg fog in­dulni. A szlovenszkói répatermelő! a répára! méltányos rendezését követelik Elkeseredett hangulatban falvi le a Döstyéni nagy­gyűlés - A mezőgazdák a répatermelés beszünteté­sével fenyegetőznek P ő s t y é n, január 30. Vasánnap tartották a szlovenszkói répatermelők a pőstyéni Ro- yal-szállóban nagygyűlésüket, amelyen mint­egy 350 nagy- és kisgazda jelent meg, A gyű­lés szónokai erélyesen tiltakoztak a. cukor- kartell diktatórikus árszabásai ellen és elke­seredett hangon követelték a répatermelők igényeinek kielégítését. Az egybehivó bizottság elnöke Sohlestnger Fiilöp nagybirtokos nyitotta meg a gyűlést. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi métermázsán kén ti 10 korona 75 filléres répaárak mellett lehetetlenné válik J a további termelés. Február küsziöbéri még nincsenek megszabva az idei répaárak és a célzat as késedelem új­ból kényszerhelyzetbe szőrit ja a szlovenszkói gazdákat. Nagy méltánytalanságnak tartja, hogy a történelmi országok répatermelőit előnyben részesítik a szlovenszkóiakkal szem­ben és 2—3 koronás árdiferenciák vannak a mi gazdáink hátrányára .holott a szlovén- fickói cukorrépa tudvaüiévőein több cukrot* tar­talmaz, minit a monvaortszági répa. Szemző Béli vedrödi földbirtokos a követ­kező felszólaló, aki megdöbbentő számadatok­kal igazolja a szlovenszkói répatermelők sé­relmeit. SzloveusZkó gazdaközönség© 1926-ben 276 millió koronát kapott cukorrépáért, 1929- ben és 1930-ban áltag 130 milliót, az utolsó évben már csupán 41 milliót kapott répatenneiésért. A 235 milliós különb­ség egyik oka gazdáink elszegényesedésének. 1925-ben 70 ezer munkást foglalkoztatott a szlovenszkói répatermelés. 1933-ban már csak 15 ezer volt a cukorrépa-munkások száma. A cukorgyáraik milliós nyereségeket vágnak zsebre, a gazdák tönkremennek Követeli, hogy a kormány nagyobb figyelemmel kísér­je Szlovenszkó gazdasági romlásának eredeti Okaik Grosz Salamon nagyszombati földbirtokos Avasai ja. hogy amennyiben nem sikerül a ou­ti árkartell el kedvezőbb feltételű megállapo­dást kötni, úgy szüntessék be teljesen a ré- paiteruiyeöést. A cufeorgyárosok nagy rés® t kül­földi tőkések., akik inmten elviszik a pénzt és nem törődnek a mezőgazdaságunk pusztulá­sával. Követeli a küliföldi tőkések kiküszöbö­lését a szlovenszkói cukoriparból- Schwarz Miksa nemeskerti földbirtokos a mi­nimál is 15 koronás répaárak megadását köve­teli és ha ez az akció meghiúsulna, úgy inter­venciót ajánl a cukorgyárak naciomalizására. Teplánszki agrárpárti képviselő, a Repárska jednota elnöke .eliömeri, hogy az idei kampány répaárait eddig nem sikerült megállapítani és ezt megfelelő szakember és statisztikus hiányá­val menti Danikéi néppárti képviselő kritizálta, ezután nemcsak a oukorkartel, hanem a Jed­nota működését is és elítéli Teplárezki elnök védekezését. Megállapítja továbbá, hogy a Jednota politizál és a kormánypártok a cu­korkáidéi mögött állanak. A 'küzdelmek és megoldást lehetetlennek tartja mindaddig, mig a kormánytöbbség nem áll a gazda társad al om mellé. Sohlesinger elnök ezután összefoglalja a fel­szólalások eredményét és javaslatot terjeszt elő, mely szerint, egy hattagú bizottság men­jen a kormányhoz a gyűlés memorandumával, mely a répatermelők súlyos helyzetét tárja fel, a másik javaslat kéri a kormányt, hogy ren­dezze a cukorgyárak körüli' anomáliákat és mozdítsa elő a répatermelést Szlovenszkón. Végüil kimondja a közgyűlés, hogy ragaszkodik a 15 koronás cukorrépa ár tni- nimálásához és amennyiben ez nem sikerűi, beszünteti a ré­patermelőét. Február végén újabb kompenzációs tárgyalások indulnak meg Magyarország s Csehszioyáia között Budapest, január 30. (Budapesti szer- kiesizitőiségiüthtk tellefo njreHemtiésie.) A Prágar Tagblatöt a napokban azt a bírt hozta, hogy a osehszUpviáik kereskedelmi minisztériumban már megkezdték az előkészületekéit a Magyair- orsaágígal valló áruforgalom szabályozásét il­letőleg s az erre vonatkozó tárgyalásokat már február elején megkezdik a két ország kemee- kedétíni kiküldöttei. Illetékes magyar helyen is níegerősitik ezit a hint azizal a módosMisisnl, 'hogy a hivatalos tárgyalásokra csak február közepén, esetleg végén kerülhet a sor, mert addig mindkét kormány' kereskedelmi déle- giádói1 más .tárgyalásokkal- vannak elfoglalva. Tény azonban az, hogy máris diplomáciai irat- csere folyik a kereskedelmi modus vdveudi előkészítése céljából, amelynek alapján feb­ruár végén újabb kompenzációs megállapo­dást akarnak életbeléptétől Normális keres­kedelmi szerződés megkötéséről magyar­os ehsizlovák relációban egyelőre nincsen szó. Prága, január 30. A legfrissebb prágai saj- tójélentések szerint is a csehszlovák --magyar kompenzációs tárgyalások február második feléiben' Prágában megindulnak Prágában je­lenleg a behozatali tervezeten dolgoznak, amelyet sürgősen tető alá akarnak hozni. Közben a magyar mezőgazdasági termiékek utólagos behozatalát jóváhagyták és ezzel ki­egyenlítik a még fennálló 7.5 millió korona értékű szaldót, bár a magas árak a behoza­talt kedvezőtlenül befolyásolják. Magyaror­szág kérdésit intézett Csehszlovákiához a 8-5 millió korona értékű szén- és koksz-követe- íések kiegyenlítését illetőleg, de a csehszlo­vák gazdasági miniszterek erről még eddig nem nyilatkoztak. A régi kompenzációs szer­ződésből kifolyólag,; — mint egyes tételek — 1934. évre még hatezer sertés és hatezer vá­gón tűzifa kompenzációja maradt fenn. Ja­nuárban 2500 hízónak Magyarországból valló behozatalát, engedélyezték. Magyarországból ezer vágón tengerit fognak szállítani Ruszin- sz'kóba és ezzel szemben 4-5 millió korona ér­tékű fát fognak exportálni Rnszinszfcóból Ma­gyarországra. 2700 köbméter gömbfáit a Ti­szán fognak liebaijózni. Magyarország ezenfelül 691.0 köbméter puha vágotttfát és 800 tonna faszenet vesz át Csehszlovákiától- Ezeket a szál tiltásokat a Pozsonyban alakúk ..Dredo- mn“ kereskedelmi társaság bonyolitja le. L] Csehszlovákiának a dunai államokkal folytatott kereskedelme nyolcvan százalék­kal csökkent- Dr. Basdh docens a cseh közgaz­dasági társaságban előadást tartott Európa mezőgazdaságának fejlődéséről és a dunai ál­lamok válságáról.' Előadásában rámutatott ar­ra. hogy' az amerikai agrártermelés túlmére­tezései, amely karöltve járt az ipar óriási fej­lődésévél, arra kényszeritette a középeurópai agráráliampkat, hogy antankisztikusan véde­kezzenek a dömping ellen. Ha Európa a gaz­dasági liberalizmus alapjára' helyezkedett volna, akkor a válságot könnyebben * lehetne megoldani. Ezzel szemben Csehszlovákia, Né­metország, Olaszország, Ausztria, Franciaor­szág és Anglia a saját mezőgazdasági terme­lésüket felifokozták, úgyhogy Csehszlovákiá­ban például akkor emelkedett igém nagy (mér­tékben az agrártermelés, amikor az ipari ter­melés erősen csökkent. E fejlődés eredmé­nyeképpen Csehszlovákiának a dunai álla­mokkal folytatott kereskedelme erősen meg­csappant és ma már ötöt tartunk, hogy nyolc­van százalékkal esett. A ki vitelt csak úgy le­hetne újra megindítani és kiépíteni, ha meg­változik a csehszlovák agrárpolitika és a be­hozatali megszorításokat meglazítjuk. Néni várható, hogy Csehszlovákia és a dunai álla­mok között az árucsere magától meg fog in­dulni, máT csak azért sem, mert az autank- töikus gazdaságpolitika megváltoztatta, a dunai országok gazdasági struktúráját. □ Ideiglenesen megh0sszabbdtják a magyar Stillhalte-megegye zést. Budapestről jelentik: Az angol St illhalte-hiteJezŐk azzal a kéréssél fordultak Magyarországhoz, hogy a magyar adósok képviselői halásszák el londoni útju­kat', mert az augoi hitelezőket jelenleg a né­metekkel folytatott tárgyalások veszik Igény­be. E célból a megegyezést. provizórikusán március végéig meghosszabbították. ■ □ Kilenc százalékkal emelkedett az ameri­kai behozatal 1933-ban. Washingtonból jelen­tik: A behozatal 1933-ban 1448 millióra emelu kedett. A kivitel ezzel szemben az utolsó év­be® 3.7 százalékkal 1675 millióra emelkedett. Az amerikai kereskedelmi ménlegtmek tehát! aktív szaldója van, amely 1933-ba.n 327 milliót tett ki. □ Fizetésképtelenség, A kővetkező fizetés* képteliemsióget k’őzilik: Róbert Lackovich, nem bejegyzett vegyeskereskedlés, Nagyszombat. Aktívák 46.030, passzívák 160.810 korona- 45 százalékos kiegyezést ajánl M. ÉRTÉKTŐZSDE Változatlan a prágai értéktőzsde Prága, január 80. A részvénypiacon a hely­zet nem változott tegnap óta. A tendencia ni a is gyengülő volt és a legtöbb értékpapír le­töredezett. A gyengülés nem öltött -nagyobb arányokat és inkább csak egy bizonyos el­fáradásnak tulajdoniiható. Ezenkívül realizá­ciós törekvések fontos szerepet játszanak. A piac elég ellentálló erőt tanúsított, úgy­hogy lényegesebb változások nem is történ­tek. A realizációkat elsősorban a hivatásos spekuláció eszközölte, mert az érdeklődés a beruházási piacra terelődött át. A beruházási piac ennek következtében szilárd irányzatú volt. A részvénypiac gyengülő tendenciája egyébként azzal magyarázható, hogy a' kö­zönség és spekuláció egyaránt várakozó állás­pontra helyezkedett és mindenképpen meg akarják várni a kormánynak az uj gazdaságr politikával szemben elfoglalt végleges állás­pontját. Skoda 2, Berg és Hütten és Prágai Vas 5, Poldi 4, Dux Bodenbach 7, Nordbahn bonnok 30, Északcseh Szén 10, Ny ugat cseh Szén 4, Ringhoffer és Brünni Gépek 2. Cseh Cukor, Solo. Kolini Műtrágya, Koemanos, In* wald 2, Tejipar 10, Olleschaui Papír 9 koro* nával gyengült. Ezzel szemben Nordbahn 70, Alpine 1, Cseh Morva 10, Aussigi Vegyi és Egyesült Gyapjú 1 koronával javult. A beru­házási piacon az emelkedő irányzat nemcsak abban jutott kifejezésre, hogy az árfolyam- nivó 0.75 koronával emelkedett, hanem az üzlet is sokkal éíénkebb volt az eddiginél, úgyhogy részben áruhiány mutatkozott. Valuták: Holland 1862.—, jugoszláv 48-80. német 801.—, belga 471.—, magyar 475.50,, román . 17.35. svájci 662.50. dán 473.—, angol. 110.50, spanyol 268.50, olasz 184.40, észak amerikai 31.20. norvég 528.—, francia 135.45, bolgár 20.40, evőd 545.50, lengyel 396.50, osztrák 393.50.-j- A prágai devizapiacon London 0.25, Newyork 0.175, az északi valuták 1, Amszter­dam 1, Zürich 0.25, Helsingfors 10, Montreal 0.15, Varsó 0.75 koronával gyengült, mig Brüsszel 0.50 és Páris 0.05 koronával javult.-f- Tartózkodó a bécsi értéktőzsde. Nyitás­kor csendes volt az üzlet és tartózkodó han­gulat mellett történtek az első jegyzések, mert a külföld részéről semmiféle érdeklődés nem mutatkozott. Később Urikányi és Magyar Cu­kor felé fordult az érdeklődés. Magyar Általá­nos Szén budapesti vásárlásra javult. A cseh­szlovák értékek piaca nem volt egységes és Nordbahn 1 ©töredezett. A korlátban nem volt egységes az irányzat,'de a-legtöbb érték né-, mi lég Javult. 9

Next

/
Thumbnails
Contents