Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)

1934-01-28 / 23. (3354.) szám

XM4 január 26, vasárnap. PUALGAI^VYa&ÜARHIRIíAP 17 S AMERIKA Egy téli hét Washingtonban Iokles belügyminiszter a jeges járdán, a bel­ügyminisztérium közelében elcsúszott, elvágód ott, -eltörte egy bordáját Roosevelt elnök meglátogatta a Tengerészeti Kórházban, ahol lökés elégületlenül fekszik. Inaién Roos»e<velt elnök Swanson tengerészeti miniszterhez ment beteglátogatóba, lakására; nem juthatott be hozzá, erősen influenzás. Folytatta Roosevelt a beteglátogatást Denn had­ügyminiszternél a Reed-kórházbam. ki ott szemén támadt infekcióval fekszik. És mert Hull belügyminiszter a Hetedik Pán- Amerikái Konferencián Montewideoban vo't. Far- ley postaügyi miniszter Európában, Rocsevelt e zi­mankóé téli héten Washingtonban nem tarthatta meg kormánya szokásos pénteki kabinet-ülését — első eset — megfelelő létszám híján. Lindberghék hazajöttek Öt hónapig é6 tíz napig repülte Lindbergh a világot feleségével, Lindberghiné Morrow Annával; feledést kerestek életük legfájóbb bánatára, — emlékezetes, hogy elsőszülött kis fiukat pénzsó- vár, kiderítetlen permek rablók elhurcolták böl­csőjéből s vagy ijedtükben megölték, vagy elpusz^- tult. Lindberghék lakóháza környékén később találtak egy kis tetemet, kit az elveszett kisfiú­ként temettek el, de sokan ma is hiszik, hogy a Lindibergh-gyennek él, csak rablói félnek őt. visz- szakozni. Lindbergth kap ilytartalmu leveleket-, de közléseiknek nean ad hitelt. Jón nevű második ki* fiukat euglewoodi ottho­nukban nagyanyja, özv. Morrow Dwight-né gond­jaim bizták s Lindberghék világrepülő útra kel­tek. Newyorkból Labrador, Grönland, Dánia, Svédországon át Oroszországba; maid a Brit-szige­tek, Franciaország, Hollandia, Svájc után Spanyol- ország és Portugáliába; onnan az Azori_ szigetek­re, a Kanári-szigetekiről a déli Atlanti óceánon át Braziliába. Brazíliából haza, az Egyesült Állaim okba. Bárhol is szállottak le Lindbergihék. látogatók ostromolták repülőgépüket. Az emberek a vilá­gon egyformák. Liudibergihék leszálló tt, üres re­pülőgépébe kivánesiságból föllépni, benne körül­nézni és vissza kiszáJlami belőle, mindenütt, min­den országban, minden ezimü és fajú emberek, ha hozzájuthattak egyformán megtették. Ami semmiféle aeroplánnak nem tesz semmifé­le jót. . . - '. • i, Lindlbergih tűrt, de a Kenári-ezigetekjen elvesz­tette á türelmét, Sajátkezüleg ráfest ette ' repülő­gépe oldalára: „Lindbergh tulajdona. Átjáró* tilos,^ Útjuk részleteiről 6zálló repülőgépből Lind- bergjhné küldte a drótuélkiüli üzeneteket, a Pan American Airways Manhattan-beli irodája fogta fel rendszeresen s azonnal telefonon továbbította Englewoodra, Lindlberghné édesanyjának. A hazatérő, nagy, pirosra festett. Lindbergih-mo- noplán, az NR211, Floridában ért honi partot. Itt már lesték Lindberghék leszállását az újság- és mozihiradó-íényképészek, repülőgépeken vártak. Lindbergih kerüli a fényképészeket és riporte­reket Kisfia elveszte óta jobban, mint valaha. Amint sasszemóvel meglátta a reáleső fényképész- csapatot. menekült. Gépével fel, le, oldalt iveit, a Lmdibergh-gép gazdájának hangulata szerint ide­gesen cikázott. Egy kitartó mozifotografus nyo­mon követte, pontosan velemanövirozott nvncleli­léié, nem lehetett tőle megszabadulni, Lindbergh visszafordult, ki messzi a tengerre. A mozis utána. Hosszú értelmetlen keringések után Liudíbergh mérgesen és a lerázhatatlan mozos-cepülögéppel a nyomában leszállóit s a mozi-híradó embere dia­dalmasan verklizte erről felvételét. A filmet, me­lyet önök Lindlbergih leszállásáról a mozgófénykép- sziiuházakban látok, Floridában a világjáró NR211 monoplán uj piros- festéket kapott. így, frissen festve, mondhatni ki- csipve, libegett Lindbe-rghókk&l Newyorkba, Lind­berghék hazajöttek. Hosszú utjufcrói baj nélkül. Lindbergh kétségtelenül a világ legbiztosabb kezű. legkitűnőbb avietikusa. Felesége a legideálisabb társ. NRfill, a nevezetes, negyvenötezer kilométernyi világutat megtett monoplán Newyorkban az Ame­rican Museum of Na túra! History tulajdonába ke­rült, mint Lindbergh ajándéka. S ott. a muzeum uj óceán-termében, pihent el a többi néma csoda között. Szerepverseny A Paraimouat-filmstudió pályázatot hirdetett Lewis Caroll angol író „Alice a csodavilágban" ci- mü könyvének fálmesitett női főszerepére. Kerestetett egy „Alice", gyermeteg külső, hosz- tóu szőke haj, hasonlítson a mteséekönyv régi il­lusztrációira. Legyen kezdők kezdője, itt vár a szerencse mindazokra, akik film játszásról álmod­nak. Pályázók jelentkezhetnek az összes amerikai Paramount,-színházak mozgói énykép-előadásainak pályázati estéin. Dűlt a közön?lég a Pacamount-mozgósziniházak- ha & összsen hétezer Aliee-jelöltet válogattak ki pályázónak a jelentkezők közül. Végre megvan a szerencsés nyertes! Hirdették Páram o unt ék és ez nem más, mint Cnarlotte Hen­Sajtóhibák a nyomtatott magyar könyv kökorszakában KERESZTREJTVÉNY 28. sz. Beküldte: Molnár Zoltán (Perény). Megfejtéiül beküldendő; Vízszintes 1„ 36., 80. és függőleges 14., 17., 63, sorok jelentése. , Megfejtési határidő: január 31. Megfejtési kulcs; Vízszintes: 1. A magyar vígjáték atyja. 14. Fér­finév. 15. Vígjáték, gör. 16 . . . . e csal. 18. Jézus a h ...............ó tengeren. 20. Öt hüvelyk. 21. ...............svár. 22. Aldunai sziget. 26, Adós kever­ve. 27 Francia iró mássalhangzói 28 Eke része, hat betű kétjegyű. 30 Felkiáltó szó. 31 D-vel sziget, 33 Nemesfém. 36 Magyar szobrász (1831—75). 40 Gyü­mölcsöt konzervál- 42. Édesség. 4i3. Két egzotikus madár- 44. Zamat. 47. Vizi jármű. 48. Főváros. 49. Zenemű. 56. Ha van neked. 57- Vissza: névmás-....58. Operáiban ezt is játszanak. 59- Téncfajta, ék. hiba. 61. Idő növ. 63. Lágy hang­nem. 65. Űjrgörögül 66. Ábránd, fe=pi, 69. Görög betű. 70.. Tálálifcoani +gt, ékezet hiba. 71. Női név. 78. Indiai tűzhányó. 75. Előbbinek két vé,ge. 76. Ilyen ima i* van, második betű fölös. 77. Szám. 78. Magyar zeneszerző. 80. Három magyar zene­szerző. Függőleges: 1. Mell. 2. Mozog. 3. Hízott ökör. 4. AAA. 5. Főváros+kt. 6. R-rel ital. 7. Latinos-Ón. 8. Kor röv. 9. Kilépe. 10.. Hála magánhangzói. 11. I Férfinév. 12. Szekér része. 13. Munkahely, y-i. 14. Magyar színésznő (1850—1928). 17. ,,A nemzet csa­logánya". 22. A6sai keverve. 23. K-val testrész. 24. Kártyafigura (5=sz). 25. ÉYR. 28. 100+50+ 1000. 29. Négy at. 31. Evés után teszem. 32. Fűszer. 34. Sunka kev. 35. YZADT. 37. Semmit. 38. Pénz­nem mássalhangzói. 39. Vissza: kétjegyű mássalh. 41. Vétel rokona. 45- Idöhat. 49. A zongora őse. 50. Két rokon szó, kedves a fülnek. 51. Hangszer. 32- z=65 vissz. 53. Igiekötö. 54. Egyforma mássalh. 55. Latin kettőshangzó. 58. T-vel lakoma. 59. S-sel himállait. 00. Sophokles drámája, r hiány. 61. kiköt, 62. Csatorna, fölös ék. 631 Magyar zeneszerző. 64. Erkölcs,-e=l. 66. Némely kutya. 67. Ókori ural­kodó, fölös ék. 68. Gyermeki tett. 73. Has kever­ve. 74. Ária franc. 75. Kák. 77. Szám. 79. Hamis. A 26. számú keresztrejtvény megfejtése: Vízszintes sorok: 17. Sans-eouei. 48. Lichtenberg Emil. 87. Felhívás keringőre. Függőleges sorok. 1. Gustave Flaubert, 12. So­rompó. 57. Oblomov. A „sajtóhibák ördöge" körülbelül olyan ősi éa alattomos ellenségünk, mint a nátha bacilluea. Mind a kettő elkerülhetetlen. Mind e kettő meg­foghatatlan. S mindkettő ellen — hiába minden védekezés és hiába minden irtó harc. Amióta van ember, van nátha. Amióta van könyv, van sajtóhi­ba. (Sőt .sajtóhibák" becsúsznak néha kézzel írott levelekbe is. mikor egy kényes és kétes kettcsbe- tünél „véletlenül" a rossz változaton hibázunk rá; — de most nem ezekről a „sajtóhibákról" van szó. Ezeket a „Helyesírás" fejezetbe kell átfes­sék élnünk.) Nem lehet hadakozni és nem lehet védekezni a sajtóhibák ellen: minden könyv sajtóhibával szü­letik, — a sajtóhiba a könyv eredendő bűne s ettől a bűntől a könyvet, ugylátszik, senki se fog­ja tudni megváltani. Milyenek az első magyar sajtóhibák? Megvalljuk. — nem tűié rdiekeeek. Komplikált „nyelvészettudományi mikroszkóp" kell felismeré­sükhöz. Szabadszemmel alig láthatók, laikus szá­mára alig felfedezhetők. Az első magyar nyomta­tott könyvekben maga a szöveg is annyira „hi­bás" nak, „töredezett"-nek. .,összekevert"-nek lát­szik, a magánhangzók és mássalhangzók használa­ta mai nyelvérzékttnfc és szóismeretünk előtt oly önkényesnek tűnik — hogy laikus le gyón a tal­pán, aki Szepsi Korocz György oppenheimi könyvé­ben például nem téved 'el nem is annyira a sza­vak, inkább a betűk labirintusában és ki tudja gyomlálni onnan „az vétküket" (Az első magyar nyomdászok ,u‘ helyett sokáig ,v‘-t szedtek, ,j' he­lyett p>edig ,y‘-t. Ezt e kétbetűs egyszerű jelzőt „uj" (pl. Uj testamentum) — így szedték: „vy", tehát Vy testamentum.) Egységes helyesírásnak az első nyomatott ma­gyar könyvek idején nyoma sem volt. Az iró és a nyomdász úgy irtak, ahogy azt 0 legjobbnak gon­dolták. Tanulatlanság, ügyetlenség, a különböző nyelvjárások egyformán torzították a szavakt és nyomtatott formájukat. Ilyen körülmények között természetesen sok volt « sajtóhiba. A sajtóhibák ellen verejtéke? küzdelem folyt. S ez a mulatságos részletekben bővelkedő nagy küzdelem sokkal érdekesebb a sajtóhibáknál. A könyveknek ebben az időben külön rovata van: végszó, — itt tárgyalták le iró, kiadó, nyomdász a sajtóhibák ügyét Bocsánatfcérö magya­rázatokkal próbálták itt kiengesztelni a közönsé­get a hibákért. Ábádi Benedek, a Sylvegter-féle uj+esta'mentőm nyomtatója például ezt írja: „Azirt mondám atyámfia, hogy ha én te reád való tekintetből ez munkát fel vüttem, te is keres vétket meg eng- hegy mostan . . .“ Különböző okokat hoznak fel mentségül. Egy uj nyomda első nyomtatványánál rendszerint követ­kezőképpen mentegetőznek: „ez első munkánkat io névén veged, ennek utánua pediglen meg lá­tod, hog‘ jobban hozzá kiszülök." ry 17 éves, brooklyni, Newyork-beli leányka! Közölték a fényképét. Szerencsés! Hosszú sző- kehaju Tudatlanka! Egy az isteni népből! Aki so­hasem szagolt színpadot! Kezdők kezdője! Holott a valóság: Mise Charlotte Henry játszott a Manhattani ,,Bátorság" című színdarab hivatásos társulatá­ban. Több szerepet alakított a Pasadena Commu- nity Playhouse színpadán. Sőt két évvel ezelőtt eljátszotta a Parammint-filmstudióban „Mary Jane" szerepét a „Huökleberry Finn" cimü film­ben. És azóta állandóan kapott kisebb-nagyobb tikosze repefcet Paramoun téfetól. Pályázók jelentkezzetek! Rooseveltné könyve Újságcikkei után első könyvében irta meg An­no Eleanor Roosevelt, az Egyesült Államok je­len elnökének felesége mindazt, amit gondol ée közölni szükségesnek lét. Hosszúmondatu irómodorában ,,A nőkön múlik mindez" (It s up to womem) cimü könyvében ál­talában a nők jogairól és jövőjéről ir. Kétszázhat­vannégy oldalon tárgyalja a nők életkörét — fog­lalkozásaikat, karrier-jogukat — a házasság, vá­lás, gyermeknevelés, nagyszülők problémáit. Templomjárást, pihenést, ir háztartási költségve­tésről, diéta-rendszeréket ad, cselédkérdést rész­letez. Házasságról irja: „A fiatal embereket tanítani kellene olyasmire, ami őket megfelelő férjekké és atyákká képesíti." „Az otthon alkotása, fenntar­tása, gyermeknevelés tantárgyként tanítandó az összes felsőbb iskolákban férfiaknak, nőknek egy­aránt." És figyelmezteti a feleségeket, hogy necsak fér­jük pénzszerző képességét tekintsék jóravalósága anértékéül. Hiszi, hogy lehet boldog otthon, me y- ben kényszerítő anyagi körülmények folytán a férj egyelőre felesége munkabéréből él addig, amíg keresethez jut. Bár Rooseveltné születése szerint- Amerika legjobb társaságának tagja, irja. hogy a „Társa­ság, mely gazdagságon és hatalmon alapul" mú­lik. „TárEaság ma minden férfi ée nő nagy társa­dalmát jelenti-" „Minél többféle embereket isme­rünk, annál érdekesebbé válik életük." Legjobb mondásainak egyike: „Egy lánc sem erősebb, mint annak leggyöngébb 6zeme.‘ Általában hiszi, hogy a végcél: férfiak és nők egyforma joga nemcsak politikában, de munká­ban és az emberiség kultúrájának minden terén a zabán ipari munkát végző nőket külön törvé­nyeknek kell védeniök. Válási kártya Kaptam egy finom, merített papírra nyomott el­jegyzési kártya forma értesítést: „Mr. és Mrs. Joseph Reece jelentik leányuk Irma Joan válását férjétől, Miíchell James von Pressigtől. A válást kimondó hivatalos okirat 1933 december 15-én kelt Los Angelesben." Szétküldték összes ismerőseiknek, akár az el­jegyzési kártyát szokás. Az elvált. Reeo© Irma Joan kitüntetéssel vé­gezte tanulmányait az Utah-i egyetemem Vau egy ötéves kisleánya, Barbara Joan. A világ első válá­si kártyájával uj divatot kezdett. Megjegyezte erről: — Angliában régen szokás, hogy felbontott el­jegyzéseket köztudomásra adnak. Gondolom, hogy a válási kártya, melyet szétküldtem, csupán a leg­korrektebb társadalmi forrna. Baross Katinka. Mások arra. hivatkoznak, hogy kevés idejük volt, sietniük kellett. Arra kérik a ..keresztény olvasó embereket", hogy bocsássanak meg, mert: „siet­ségünkben lőtten a vétkéé". Ifjú Heltai Gáspár Magyar Aritmetica cimü munkájában ezt olvashatjuk: „Meg bcczás penig az vétkekről, Mert én Magyer nem vagyoc". (Hel­tai szász volt.) A nagyszombati nyomdában ké­szült könyvek is hasonlóan védekeznek. Ők ezt írják: .,az köniü niomdtato Mágiái nieluet nem tud". De vau a sajtóhibáknak egyéb okuk is. Néha a jó korrektor hiánya, máskor meg a szerző távo’lé- te. Voltak azonban őszinte lelkek is, akik kerte­lés nélkül bevallották, hogy hiába vigyáztak, még­is maradt a könyvben sajtóhiba. ..A Könyv nyom­tatjáé — sóhajt fel egy helyütt Heltai Gáspár — igen nehéz dolog." De őszintén gyón a kiadó Dávid Ferenc egyik Kolozsvárott nyomtatott könyvében is: „Az meny­nyiben lekettet bizony el akarttunc az nyomtattas- ban való vétkeket eltavoztattnunk. De ugyan nem lehetet . . Minden men tegetodzésnek pedig egy a vége, a sajtóhibák hosszú listája: az Errata. Hozzátehet­jük: igy van ez ma is, holott már Pázmány meg­mondta: ,j©zt penig senki meg sem tekinti". MAGYAR ASSZONY LAPJA A NAGYASSZONY Rendelje meg a P. M. Ff. kiadóhivatalában Ára egész évre 36 K, számonként 3.5O K

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents