Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)

1934-01-28 / 23. (3354.) szám

TMGAlAWVARHl RLAP 7 1984 január 28, vasárnap. Mliiu: A vitáé nagy sebe Riport a hetveniéíe pénzről, a kiskirályok zsarnokságáról, rabló- vezérek garázdálkodásáról, — a legszerencsétlenebb országról Toki o, 1933 deoe.nibar• Mielőtt Kmáról beszélnék, leirom azt a két földrajzi adatot, amelyet valamikor futólago­sán bemagoltunk, de már régen etóélej tet­tünk. Tehát: Kína területe tizenegymillió négyzetkilométer, lakosságának száma négy­százba rmLti-c—négyszázötvenniíliió között vál­takozik. Ezt a hatalmas méretet úgy érzékel­hetjük a legjobban, ha elgondoljuk, hogy a jelenlegi európai államok területe (Oroszor­szág kivételével) két és félszer kényelmesen elfér Kina földjén, de ha Oroszországnak az Ural-begységig terjedő részét is Európa-, nak vesszük, akkor is kerek egymilló négy­zetkilométerrel nagyobb Kim a mint vala­mennyi európai állam együttvéve! Minden különösebb fantázia nélkül is el­képzelhető. milyen szerepet játszik a jelenlegi gazdasági anarkiábau az a tény, hogy ez a mérhetetlenül nagy földrész és a rajta élő félmllliárd emberközösség politikai, társadal­mi és gazdasági szempontból a teljes dezo- Mlteág képét mutatja- A bajt még tetőzi az a versengés, amelyet báró urnagy érdek- ellentét vív egymással ennek a bénult vi­lágrésznek a kiszipoly ázásáért. Anglia a liberalizmus jelszavával. Amerika a demokrácia lobogójával és a szovjet propaga.ii-1 da pedig a ..kinai proletárok feszabaditásó-1 vad“ akarja a maga gazdasági erejének évszá­zadokra megvetni az alapját­És e nagy sodródás, tolongás közepette áll Japán, a maga páratlan nemzeti öntudatával, veszélyérzetével. Japánra a halállal volna egyenlő, ha akár a két versengő angolszász irányzat vala­melyike — vagy a holsevizmnis keoritené ha­talmába Kínát Nemcsak a virágzás teljéiben álló japáuí irpar roppanna máról holnapra össze, hanem a bi­rodalom függetlensége is. Már pedig, áld a japánokat ismert — még a legeltogultabb el­lenfelük is — kiállíthatja róluk azt a bizo­nyítván yt: mindenre alkalmasak csak a rabszolgaságra nem! Tehát, mielőtt a három irányzat közül bármelyik „pacifikálmi“ akarja, annak előbb a japánokat kell eltüntetni a Pöld szinóroL Az egész kavargó keleti komplexum békés megoldását — sajnos — egyetlen ne­gatívum támogatja: a japánok haiálraszánísá- gaí Amág nem ismerjük a kínai állapotokat, addig nem lehet megérteni se az orosz-japáni bábomé feszültséget, se az amerikai-japán flotta ellentétét, — se az angol-japán i keres­kedelmi „differenciákat". Nézzünk szét tehát, mi van Kínában? Az elveszett paradicsomi Érdemes volna egyszer kikutatná, hogy a kinai köztársaság milyen indusztriális körök segítségével született. Mennyi szerepe volt. a császárság bukásában az amerikai, az angol, az orosz, vagy a német tőkének? A nemrég Keleten járt Ward Price, tipi­kusan angol gondolkodású cikkében keserve­sen állapítja meg: „Mi angolok voltunk azok. akik an ázsiaikat ki tani tettük, szövőgépet szállítottunk ne­kik. Ez buta politika volt, — amelynek most fizetjük meg az árát “ Hát én nem egészen osztom Ward Prioe né­zetét, mert amit mond, abban nemcsak a mos­tani veszély egyik forrását, hanem azt az an­gol indusztriális gondolkodást is leleplezi, amely a világot két részre osztotta: őstermelő- fogvasztóra és ipari -kereskedőre Ez a szép világ, rész/ben azon bukott meg, — hogy az angol .gépgyáros is növelni akarta forgalmát Tehát olyan vidékre is szállított gépet, ahol ezálta.1 az angol szövőiparnak egyenesen a gyökerét vágta el. Teszem fél — Japánba- S ha már az angol iparon belül nem vigyáztak az angol érdekek megvédésére, könnyen elképzelhető, hogy a többi nyugati konkurrems milyen munkásságot fejtett ki. Ez nemcsak az áruk szállításában nyilvánult meg, hanem az egymás ellen irányuló propagandá­ban és politikai cselszövésekben is. Kínában, a világnak e legnagyobb piacán, mindegyik fél igyekezett magának minél elő­nyösebb helyet szorítaná. Az angolok nyo­masztó tengeri haderejükkel, az amerikaiak methodista misszióik és egyetemeik révén, • az oroszok vasútpolitikájukkái, a németek pe- i dig a kínai hadsereg szervezésével- Vala­mennyien pedig a kinai állami hivatalnokok és politikusok megvesztegetésével. Kína sorsa e pillanatban — kétséges. De ha nem tört volna ki a világháború, — egész biztos, hogyr már reges-régen gyarmati sorban tengődne- A talajt előkészítették A világháború azonban teljesen megvál­toztatta a keleti helyzetet Japán hatalmas ipari állammá fejlődött, s Anglia nem foly­Makacs székrekedés, vastaqbél- katarus, qyomorbaj, puffadás, vértor­lódás, sárgaság, aranyeres csomók, csipófájás eseteiben a természetes „Ferenc József" keserüviz, reggel és este eqy-egy kis pohárral bevéve rendkívül becses háziszer. Klinikai megfigyelések tanúsága szerint a Ferenc József víz még ingerlékeny belü betegeknél is fájdalom nélkül hat. F\ Ferenc József keserűvé gyógy­szertárakban, drogériákban és füszer- üzletekben kapható. tilthatta ott gazdasági életét, de Amerika, se, ahol a Világháború előtt elhagyta. A ja­pánt áru hihetetlen olcsósága még Indiából is kiszorította az angol árut, nemhogy Kínából! Ezer kile uoszázt izenöt ben Japán Bzázkileue- vemmillió yen értékű árut exportált Kínába, •ezzel szemben 1919-bew már hatszázötvenhat- millió yen értékű japán áru érkezett. Ez volt a kereskedelempolitikai helyzet 1919-ben. An­glia lassan szembefordult Japánnal- Hogy gyors keuyérlörésre nem került a sor, az au- n-ak tulajdonítható, hogy Kínában 1920-bao olyan jelenségek mutatkoztak, amelyek még a japáni kereskedelem előretörésénél is sokkal­ta nagyobb veszedelmei jelentettek az angol politika számára. A szovjet Angliát tekintette a kapitaliz­mus megszemélyesítőjének. Moszkvában úgy gondolkodtak, ha az angol impériumot meg tudják bontani, akkor a világ többi része el­lenállhatatlanul a kezükbe kerül (Csak úgy mell ékesen jegyzem meg: ezt a tervüket még ma sem adták fej.) E támadás keresztülvite­lére legalkalmasabbnak látszott az áze’ai front. Ha Kínál és Indiát fellázítják, — döntő ütközetet nyertek. 1920-ban Kínát ellepték a vörös agitátorok­Kina nemhogy pénzt hozott volna a kime­rült angol pénztárba, hanem újabb háborús költségeket igényelt. A fegyveresen előretörő vörös veszéllyel szemben, egyedül csak Japán tudott megbízható hadsereget kiállítani A kí­nai paradicsomi, ahol hajdan a régi angol ke­reskedelem évi forgalmának egybar.madát bo­nyolította le, — egyelőre becsukta kapuját­Harc Kína hohevizálásáérl A kínai kommunista pártot 1920-ban két ra­dikális kínai politikus, Chen és Chou szervez­te meg Sanghajban a Moszkvából jött Woitin­írielyik régi párt Organizációjába illeszkedik bele. A legtekintélyesebb forradalmi szerve­zetet, a ,..Kuomintang-párt“-ot szemelték ki $ülü /zovjefcorojzow-á-q .iliaJhj® Szovjai -Kínai utözbin<2«íáqc&. Erős bolseülfet -propaganda és haró a ^ormáa^csapabfefeal egyesült a Kuomintang-gal. EttőJ az Időtől kezdve a Kuomintamg leple alatt s az állami hatalom asszisztálása mellett rohamosam tért hódit a moszkvi befolyás Kí­nában. 1926-ban már felszerelten, hódításra készen kezdte meg offenziváját Észak ellen- Egymásután hódoltak be a legnépesebb tar­tományok, már-már úgy látszott, hogy ami a cári Oroszországnak nem sikerült, azt a szov­jet ügyes politikájával hónapokon keresztül éléri: Kina teljesen orosz befolyás alá kerül- S ekkor olyan meglepetés érte az oroszo­kat, amire nem számítottak. Éppen a „forradalmi hadsereg** fővezére Chiamg-Kai-Shek fordult szembe a kommu­nizmussal. Kiverte őket. illetve megsemmisítette szerve­zeteiket Sbanghaiban, Kantonban, Swatow- ban­Megalakította a „nemzeti kormányt" Kantonban. A kommunista párt pedig kivált a kuormn- tangból. Nem lehet pontosan tudni, elvi vagy személyi okokból-e, de a kantoni nemzeti kormányban is szakadás állt be. Ghiang-Kai- Shek megalakította a nankingi kormányt.. Kina végleg három részre szakadt: a kan­ton! a nankingi kormány körzetére s e ket­tő között húzódik a „vörös terület". A kantoni és a nankingi kormányosapatok el­keseredett ütközeteket vívtak a „bolsevista" generálisokkal, de 1927 óta a helyzet csak annyiban változott, hogy most legutóbb Fukieu tartománya is nyíl­tan kikiáltotta a kommunista köztársasá­got. A nankingi kormány „nemzeti programjá­nak" első pontja volt, a kinai állam független­ségének helyreállítása és az ország egyesí­tése. Az egyesítés végleg kudarcot vallott. Kíná­ban czidöszoriut körülbelül harminc külön­féle kormány működik. Kommunista agitá­torokkal. rablóvezérekkel, vagy uralomra vágyó „generálisokkal" az élükön. A nemzeti függetlenség elveiből logikusan következett, hogy a nankingi kormány megtagadta mindazo­kat a szerződéseket, amelyek Kina és vala­mely idegen hatalom kirótt nem az egyen­jogúság alapján köttettek. így került szembe a nankingi kormány An­gliával és Japánnal, Amerikával és az összes többi hatalmakkal, akiknek Kínában kereske­delmi vagy más érdekeltségük volt­Az angol ellenei bojkott csakhamar nyílt ja- pángyülöleibe csapott át. Megkezdődött a nagy harc a kinai négyszáz- millió főt számláló piacért. Tipikusan „kinai kihídélem" volt ez. Valamennyi oagybataloin­nak megvolt a maga „kínai generálisa" Eredmény: Kína teljes dezo) ál faága. Ebben a kétszínű harcban egyedül a vörö sok hódítottak tért. A „függetlenségi" mozgalom mérlege azzal zárolt, hogy a szerződések érintetlenül fenn­állnak. de — Tibetet és Szi-Sza:iget megszállták az ango­lok, külső Mongóliát és Tnrkesztánt formá­lisa,n annektáJta a szovjet s Japán épben- séggej, hogy meg tudta akadályozni Man­dzsúria orosz részről történő megszállását. A japán kormány gyors és erélyes lépésre határozta el magát. Csapataival behatolt Mandzsúriába és Jehol tartományba. Rövid harcok alatt kétszer akkora területet hódított m»eg. mint a mai Németország s kikiáltotta a Mandzsu köztársaságot, elnökül pedig Pu-Yi-t, a volt kinai császári tette meg. Ez a világ legújabb állama, ame­lyet a nyugati hatalmak azonban nem ismer­| BRISTOL.... ) BRISTOL.... BRISTOL Szálloda Budapest Dunapart árban és szolgálta- 1 fásban vezet! Szoba teljes ellátással 1 személyenként napi J 12 pengőért „ ______________________________ _____Jé ! erre a célra- 1923-ban Jötte és Borodim meg- j érkezett Kantonba, s 1921 januárjában a kinai kommunista párt sky vezetése mellett. A szovjet, kom int ern azonban csakhamar belátta, hogy7 Kínában csak úgy érlhet el gyors eredményt, ha vala-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents