Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)

1934-01-27 / 22. (3353.) szám

E) 'KM<M!A\AfiÍARHiraiSEf 1954 január 27, azomba! Hat ország csillagászai kutatnak egy elsüllyedt csendes óceáni szigetet Csak a legendás szigetről tehetne pontosan megfigyelni a június 28-i napfogyatkozást Az első térképeken még rajta van a Sára Anna sziget, a mostaniakról hiányzik Prága,.,január 26. A Csendes-óceánra vonat­kozó régi térképekor), amelyek a 18. század végiéről s a 19. század elejéről valók, fel van 1 (intetve egy Sára Anna nevű sziget. Több felfedező utas látta, körül is hajózta, le is tér­képezte fő körvonalaiban. Egyszerű kis ko- rallsziget volt ez a Sára Anna, olyan, aminő ezer- és tizezerszámra akad a Csendes-óceán­nak ausztráliai részében. Ha egy pillantást vetünk a Csendes-óceán valamely részlete­sebb térképére, látjuik, hogy a két térítőkor közötti rész, tehát a tropikus világ, helyen­ként szinte be van hintve ezzel a „szigetpor- iral“, ahogy a földrajz-irók mondják. Talán még meg sem kísérelték ezt a eok-tsokezer magányos szigetet összeszámolni, de ha meg­gondoljuk, hogy egyes szigetcsoportok, mint a Marshall- vagy Paumotu-szigetek sek száz ilyen szigetből állanak, ha arra gondolunk, hogy a szomszédos Indiai-óceánban egy' ilyen szigetcsoportnak, a Malediváknak és Lakka- diiváknak uralkodója a „tizenkétezer sziget szultánjának" nevezi magát, akkor nem te­kinthetjük túlzásnak, ha a földrajz azt mond­ja, hogy több tízezer ilyen földfolt emelkedik a nagy óceán kék rizsivatagjából. ügy hihetnők ezek után, hogy a szigetvilág között tett utazásunkban lépten-nyomon szá­razföldet látunk, mint a görög szigetvilágban, vagy pedig a Keleti-tenger szigetrajában. Ez azonban csalódás. A hullámok kékje üresen és végtelenül nyúlik el minden irányban a szem előtt. Eimek a világnak távolságai végtelenek, csaknem minden sziget magában áll, magá­ban való világ a tágas óceánon s ha már né­hány sziget vagy több sziget is együtt van, úgy ezek tulajdonképen összefüggenek s osu- pán későbbi sülyedésék következtében tódul­tak be tengerkarok közéjük, vagy pedig ko- rállszigeteknél az egyes különálló szigetek egy és ugyanazon tengeralatti törzsön ülnek, mint a lótusz virágai. A koiraHszigetek között vannak kicsinyek, amelyeket a hajóról egy pillantással lehet átfogni, vannak azonban átallok, amelyeknek belső lagúnája valódi tenger benyomását kelti, 100—-120 km. átmérőjű. Az alacsony vagy „veszélyes" szigeteknek világa a Flint- szigettőil Pitoairnig terjed a déli szélesség 10—28 foka között, atoll atoll mellett. 2000 km. széles öv ez, olyan távolság, mint amennyi Hamburg és Északafrika között van. A Tár­saság szigetcsoportnak mintegy 121 szigete egy négyszögü ívizterületen fekszik, melynek minden oldala 1000 km. Ebben az archipela- gusban van az a bizonyos Sára Anna szige­tecske. Európában senki sem törődött vele. Sem gazdasági, sem stratégiai jelentősége nem volt. Egyetlen hatalom sem nyújtotta ki utána a kezét. Az utleirók szerint polinéziai halászok települtek meg rajta olykor-olykor, ha ottho­nuktól messzire merészkedtek ki a nyalt óceánra. Most egyszerre a tudományos világ érdeklődésének köz­pontjába került a kis sziget. Hat állam csillagászai ostromolják kormá­nyukat, hogy sürgősen adjanak nekik hajókat a sziget felkutatására. Miért ez a nagy érdek­lődés? A csillagászat szempontjából jelentős dátnm közeledik: 1984 június 28-ika, egy teljes (tudományos nyelven totális) nap- fogyatkozás napja. A teljes napfogyatkozás megfigyelése és leírása pedig ősidőik ót>a fon­tos tudományos feladat. A legrégibb meg­figyelés Kínában történt, ez a Su-king nap- fogyatkozás néven ismeretes s Krisztus előtt 2165 május 7-én volt. Az azóta lefolyt négy évezred történetében sok irányiban szerepel­nek, de különösen napjainkban, a csillagászati műszerek és fényképfelvételek tökéletesedé­sének korában emelkednek kiváló jelentő­ségre. így az utolsó másfél évtizedben a meg­figyelés főleg arra irányul, hogy perdöntő bizonyítékot hozzon Einstein rela- tivitási elméletében. Einstein elmélete szerint ugyanis a nap köze­lében levő állócsillagokról kiindult fénysu­gár a nap gravitációs mezejébeu elhajlik g ennek az elhajlásnak nagyságát Einstein ki is számította. A napfogyatkozás alkalmával lehet csupán felvételt késziteni a nap közelé­ben levő csillagokról. Ha a felvételen a csil­lagpontok nem azon a helyen volnának, ahol az egyenes fénysugár meghosszabbitása ese­tén lennniök kellene s az eltérés nagysága megegyezne az Einstein kiszámította érték­kel, úgy a relativitás elmélete abszolút bizo­nyítékot nyerne. Idáig az elmúlt másfél évtizedben négy napfogyatkozás alkalmával végeztek ilyen költséges, minuciózus munkát az expedíciók, de a perdöntő bizonyítékot megszerezni még nem sikerült. Egyes felvételek nem sikerültek, egyeseken az eltérés mutatkozott Ugyan, de egyiken ki­sebb, a másik napfogyatkozáskor készítetten pedig nagyobb volt az Einstein kiszámította értéknél. Pedig a csillagászati számadás a ti­zedes tört negyedik számjegyében sem tűr meg tévedést. A kutatásokat tehát, folytatni kell, de egyéb fontos csillagászati problémák is felderítésre várnak. Hosszadalmas volna laikus olvasóknak meg­magyarázni, miért van az, hogy teljes napfogyatkozás ugyanazon a helyen átlagban 200 évenként tér vissza. Ezért kell az expedícióknak mindig hosszú és fáradságos utat megtenniük, hogy a nap- fogyatkozás színhelyét felkeressék, azokat a Mostanában készült el Newyork leghatalma­sabb uj felhőkarcolója, a 384 méter magas Empire State Building és a 70 emeletes Rádió City s ugyanekkor William LudLow, az ame­rikai épitészegylet elnöke feltűnést keltő be­szédben bizonyította be, hogy a felhőkarcolók kora lejárt s a jövőben aligha gondolnak majd arra, hogy tovább is ilyen épületóriásokkal népesítsék be Ne wy örköt. A felhőkarcolók csakugyan egyedül New­york jellegzetességei. Megjelenésük termé­szetes és logikus volt. A newyorkii üzletvilág a kis Manhattan-félszigetem alakult ki, ahol nem volt terjeszkedésre lehetőség vízszintes irányban, tehát kénytelenek voltak felfelé terjeszkedni. Akárcsak a középkori városok­ban, ahol a helyszűke miatt apró, de öt-hat­emeletes házak épültek a lakosság szaporodá­sával, mert nem lehetett a falakom kivülre terjeszkedni. De más ok is hozzájárult New­yorkban a felfelé való építés túlzásba vitelé­hez és ez az ok a telekárak hatalmas növe­kedése, amit leginkább az a törekvés hozott létre, hoigy az amerikai üzleti világ mindent centralizálni szeret. Tudni kell ugyanis, hogy a felhőkarcolók egyáltalán nemi lakóházak, hanem irodaépü­letek. A „businessmam" sietős ember, aki mindenekelőtt nem szeret feleslegesen ide­odajárni. Azt akarja tehát, hogy egész sze­mélyzete s mindenki, akivel dolga van, min­dig ott legyen a közelében. Ezt pedig igazán csak a felhőkarcolók segítségével lehetett elérni Newyorkban. Ha arra gondolunk, hogy animálunk egy közönséges bérház felépítése négy-öt hónapig is eltart, el sem igen tudjuk képzelni, hogy európai építészek hogyan tudnák megoldani egy hetven-nyolcvan emeletes felhőkarcoló felépítésének problémáját. Érthető tehát, hogy a newyorki bázépités külön tudomány és művészet lett. A legelső és igazán amerikai szempont az, hogy bármily nagy az épület, a lehető leg­gyorsabban kell elkészülnie. Az E. St. B. 67 és félmillió dollárba került, természetes, hogy ez az óriási tőke az épülés alatt még nem jövedelmez s ezért hajszol­ják az építkezést szinte fantasztikus tempó­ban. Az első feltétel, hogy a tervek s a mun­kaszervezés tervei a legapróbb részletekig előre készen legyenek. földi pontokat, amelyeket a hold árnyék­kúpja teljesen ©ltakar. Hetekkel azelőtt ott kell le tinié az expedíciónak, hogy műszereit felállítsa. És lehet, hogy minden költség, fá­radság hiábavaló, ha a napfogyatkozás totali­tásának pillanataiban viharfelhők boritjáik az eget. A föld és hold mozgása folytán az árnyék­kúp helyzete gyorsan változik s ezért a földön a teljesség legfeljebb 4 óra 35 percig, egy-ugyanazon helyen legfeljebb csak 8 per­cig és ennyi ideig is csak az egyenlítő men­tén tarthat. Ezéirt olyan különös fontosságú az 1934 junius 28-án bekövetkező napfogyatkozás, mert a totalitás a Csendes-óceán egyenlítői terü­letén áll be. A csillagászok számítása szerint a junius 28-dki napfogyatkozás totalitásának tartalma 7 perc és 35 másodperc, holott az eddig észlelt leghosszabb napfogyat­kozás tartama sem haladta meg a 7 perc 20 másodpercet. Az a napfogyatkozás, ame­lyet a múlt esztendőben észleltek, alig másfél percig tartott, de rövid tartama ellenére rend­kívül körülményes és költséges tudományos előkészületeket mozgósított. Másfél perc azon­ban még a leglelkiismeretesebb és legügye­sebb megfigyelőknek is tulröivid, mig hét és félperc kiadós alkalmat nyújt a tudományos f el a d a t ok el végzé sere. Az E. St. B.-nél hat hónapig dolgoztak a terveken, mig maga a tényleges építés 93 napig tartott, háromszor nyolcórás turnu­sokban dolgozván éjjel-nappal. Techuikai szempontból sok érdekes problé­mája van a felhőkarcolóépitésnek. Ami az alapozást illeti, Newyorknak az a szerencséje, hogy közvetlenül sziklára építhetnek, tehát nincs szükség mély alapozásra. Az E. St. B. 384 méter magas, de a betonalappal — két­száz oszloppal — elég volt 18 méter mélyre lemenni. Minden felhőkarcoló acélvázzal épül. Végig egymáshoz forrasztott acélgerendák alkotják a csontvázát, ezek hordják a terhet s nem a falak, mint a mi épületeinknél. A falak, padlók, menyezetek egész vékony brikettanyagból készülnek, egyetlen feltéte­lük, hogy jó hő- és hangszigetelők legyenek. Mivel a magasságban takarékoskodni kell, a menyezetek nagyon vékonyak. Az acélváz egyes darabjait elektromos heggesztéssel for­rasztják össze s ennek köszönhették például azt, hogy a losangelesi Edison Boulding hi­bátlanul kiállta a földrengéseket is. Viszont az anyagok teherbíró képességének kiszámí­tásánál tekintetbe kell venni egy speciális eleimet, — a szelet is, mert 2—300 méter ma­gasban mindig erős a szél s keskeny alapon nyugvó magas épületeknél nagyon is tekin­tetbe kell venni a szél erejét. A felhőkarcolók „tizemének" leglényege­sebb kérdése a közlekedés, vagyis a felvonók problémája. Egy-egy felhőkarcoló ugyanis valóságos város, melynek tekintélyes állandó lakosa és nagy idegenforgalma van. A Rádió City Boulding központi tornyában például 12.000 főnyi személyzet fog dolgoz­ni s napi 40.000 látogatóra számítanak. S a 12.000 főnyi dolgozó személyzetet reg- relenként félóra alatt helyére kell szállítani. Elképzelhető, hogy mekkora teljesítő ké- pességüeknek kelT lenniük itt a lifteknek. Az R. C. B.-ben 74 felvonó van, ezek közül 55 egyenként 22 személyt visz fel percen­ként 360 méter sebességgel, ami óránként 21 kilométeres sebességet jelent. Ilyen liftsebességről nekünk európaiaknak halvány sejtelmünk sincs. Az alatt az idő alatt, mig a mi felvonóink a negyedik eme­letig visznek, Newyorkban 250 méter magas­ba suhannak fel a liftek. Ugyancsak nagyszabásúnak kel! lennie a fütő- és szellőztető berendezésnek, amit egy­A totalitás pillanatának beállta csillagá­szati számítással pontosan megállapított. Feb ajzott idegekkel állanak műszereik mellett a tudósok. A teljesség beálltakor a nap rögtö- nősen eltűnik, az ég zöldeskék színben, külö­nös homályban tűnik elő, az első nagyságú csillagok, köztük a nap közelében levő kriti­kus osillagok teljes fényükben ragyognak, az állatokat s az embereket aggodalom szállja meg. A fekete holdkorongot élénken fénylő, cikázó és gyorsan változó alakú fényjelenség, az úgynevezett korona veszi körül, mely .mel­lett a protuberanciák, a napnak több száz ki­lométeres gázkirobbanásai is feltűnnek. Ebből a rövid 'leírásból is láthatjuk, mennyi értékes tudományos megfigyelésre nyújt al­kalmat a teljes napfogyatkozás. Csakhogy most nagy baj van, szilárd föld kellene, ahol a csillagászati műszereket stabilan felállítsák. Csak a Fára Anna sziget lenne az egyetlen hely, ahol ebből az alkalomból a csillagá­szati műszereket el lehetne helyezni. A modern térképen azonban a sziget nincs rajta, etünt. Tengerészeti szakértő körökben arra is gondolnak, hogy a Sára Anna sziget csakis a régi térképkészítők képzeletében élt. A geológusok köréből olyn vélemények hang­zanak, hogy a tenger színének sülyedés© kö­vetkeztében .merült el és esetleg csak csekély mélységű viz takarja. Ebben az esetben a mérnököknek nem lenne más dolguk, mint hogy az egyelőre láthatatlan szigeten épületeket emeljenek, amelyeken azután a csillagászati műszereket el lehet helyezni. Persze, előbb meg kellene találni az elsülyedí sziget helyét. Angol lapok szerint angol hadihajó f-ogja végigciirkálni a kérdéses vizterületet s a régi térképek nem egészen pontos földrajzi hely,megjelölése alapján, echo-mélységméréssel fogja kutatni a legendás Sára Annát. Lehet, hogy kár a gőzért... szerre oldanak meg. Newyorkban központi városfütés van s ezért nincs szükség külön fütőkazánházra. Nagynyomású forró gőzt a városi vezetékből kapják a felhőkarcolók s ezzel a gőzzel mele­gítik fel a fütő és szellőztető friss levegőt, melyet az egyes helyiségekbe szivattyúznak. Nyáron viszont hütött levegővel szellőztetnek. A konstrukció és az üzem tulajdonképpeni problémái mellett felmerül még egy nagyon fontos probléma: a tűzbiztonság. Drákói rend­szabályokkal gondoskodnak minden tüzvesze- delem megelőzéséről, minden, ami csak lehet, tűzálló anyagból készül, de amellett minden felhőkarcolóban külön állandó készenlétben vannak a tűzoltó-berendezések. Nyilvánvaló, hogy alulról nem lehet tüzet oltani egy fel- hőkarcoó magasabb emeletein s ezért mindem emeleten készen állnak a tűzoltó szerszámok és eszközök. Külön lift van készenlétben, mely tűz ese­tén a tűzoltókat felröpiíi az égő emelet alatti emeletre s innen hatolnak fel a tűzbiztos lépcsőn a tűzhöz. Ez a magyarázata annak, hogy a fel­hőkarcolókban soha sem lehet komolyabb arányú tűzvészed elem. Már említettünk egy példát, hogy az Empi­re State Boulding 67,500.000 dollárba került. Felmerül az a kérdés, hogy kifizetődik-e ily hatalmas tőkéket belefektetni egy-egy épület­be? A számítások azt mutatják, hogy New­york közepén, hol egy négyzetméter telek ára 50.000 korona, egy épület jövedelmező­sége 4%-ról 10%-ra növekszik, ha az emele­tek számát 8-ról CO-ra szaporítják. Hatvan emeleten tu'l csökken a rentabilitás. Ennél magasabb felhőkarcolókat már csak presztízs- kérdésből építenek. A gazdasági válság előtt biztos üzlet volt a íelhőkarcolóépités, de mostanában elképzelhető, hogy nagyrészük üresen áll. A prosperity idejében talán túl­sókat is építettek s ez a magyarázata annak, hogy a pesszimisták a felhőkarcolók bukását jövendölik. De jöhet még olyan prosperity, mely újból beaíépesiti a hatalmas iroda­épületeket s amikor újból üzlet lesz uj felhő­karcolókba fektetni a milliókat. Borkiállítás a budapesti országos mezőgazdasági kiállításon. Budapestről jele ülik: A budapesti or­szágos mezőigazdasági kiállításon a Magyar Sző kisgazdák Országos Egyesülete rendezésében, a mindig Legnagyobb érdeklődést kiválté bonkáálü- táa iránt étidén is már nagy érdeklődés tapasztal­ható az érdekelteknél. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete a kiállítás megrendezéséről a külföldi borkereskedelmi érdekeltségeket is ki­értesíti. Az érdeklődőknek a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete ad felvilágosítást (Budapest, IX. Üllőd ut 25. D. 14.) A felhőkarcolók kora lejárt, de Newyorkban most építettek egy 384 méterest és egy hetvenemeletest

Next

/
Thumbnails
Contents