Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)
1934-01-26 / 21. (3352.) szám
A Právo Lidii !@i@fsilovenszkőról ét stikarpaiszká Ruszrői Csehszlovákiában csökken a házasságkötések s születések száma 15.717 állami tisztviselőnő közül csak 700-nak van gyermekei Prága, jannál’ 25. A Právo Lid>u „Pénztelen ország'* címen Komdelka Jár ószláv tokából érdeke® vezércikket közöl Szí oveaiszk óról és Rusziraszlkóról. A vezércikk ut kommentár és po-léaula nélkül teljes terjedelmében az alábbiaikban ismertetjük: Nem valamiiöyien szocialista utópia országúi ól nwv szó,. — kezdődik a cikk — amely belátja, bogy a társadalmi rend józan megszervezése mellett a pélne fölösleges. A mai idők országáról van szó, egy olyan földről, amely a mai kapitalista gazdálkodási rendszer mellett arra van Ítélve, hogy ne legyen pénze. Podkanpatezka Ruezi ól és csak nem egész Spov-enszkóiról van szó, azonban legalábbis. SzOövensakó keleti részéről. Az egyénnek nagyon nehéz pénz nélkül élni. Ha azonban ezek az egyének oly nagy számiban vannak, hogy csaknem az egész lakoságot kiteszik, akkor még rosszabb a helyzet a szomoirusrígiuk hatása alatt falvaik. városaik és vidékük képe is szükségszer illeg megváltozik. A köztársaság keleti részeim utazni ma annyit jelent, mint látni egy gyönyörű Országrészt, melynek képét elrútítja a megakadt társadalmi és gazdasági viszonyok árnyéka, tíok a .mimikáméikiili, majdnem mindenki az. A szerény ipar nem működik és a patriarchális falusi gazdálkodás, amely ember emlékezet óta félszeg'ény- ség volt, most teljes szegénység, mert elvesztette mellékforrósát: az idénymunkát a városiban, az erdei munkát, terményeinek piacát. A podkar- patszkaruszi és ke 1 etszlovenszkói falvaikban úgyszólván egyetlenegy korona nincs s a vidéki városkák, amelyek a gazdák bevásárlásaira vannak utalva, hovatovább még azt sem tudják, hogy fest a pénz. Ráadásul a mezőgazdasági termények annyira alacsony értékűek, hogy szinte' fél-ingyen adják őket. Különben e nőikül ezeken a vidékeken pénz hiányában egyszerűen fizikai Lehetetlenség lenne élni.. Vigasztalásul szolgál tehát, hogy ezek a bajok bizonyos módon kiegyensúlyozzák egymást, a két szegénység legalább iigy-ainugy lehetővé taszi az életet, amely még türelmesein tartja magáit bioznyos minimális színvonalon attól a reménytől éltetve, hogy megint lesz munka és azzal a legszükségesebb pénz. Különben a “Verchovlnán még az az olcsó élelem sincs meg, mert ott egyáltalában nincs élelem .mint ahogy sehol nincs, ahol a családi tradíció « család szaporodása arányában végtelenül apró gazdaságokra aprózza szét a vagyont. Ezek a szinte kinaiasan „törpe" gazdaságok nem rendelkeznek tartalékkal még a tél feléig sem e. erre aztán az egyetlen lehető segítségei várják: a közsegélyt. — A pénztelen ember a társadalom pénzrendszere keretében nem lehet sokáig ember. Lemond a kulturális igényeiről,. teetJben-1 élekben seny- Ved, degenerálódik. A degeneráció itt a keléti vidéken a régi rezsimet befolyása alatt állandó s éppen azért szembe nem tűnő jelenség volt. Azonban a köztársaság már végzett bizonyos munkát Szlovenszkó és Podkarpatszka Rusz érdekében. Ezt itt elismeri mindenki, Nagymi'hályon szeretettel mutatnak rá a modem gimnáziumra, sajátma- guk figyelmeztetnek arra, hogy csak a köziéwa- ság csinált községükből olyan várost, amely az áUlamifordiulat óta megkétszereződött. Á betegbiztosítás és annak intézetei vezették be talán első- izben az orvost és az egészségügyi gondozást a keleti perifériákra. A szlovákok és ruszinok már nem mondanának le köztársaságiunkról, annyi bizonyos. De éppien azért, mert a keleti vidékek a mi és a saját állami önállóságuk ideje alatt már megismerték a jobb és kulturáltabb életet, nehezen tudják elviselni a visszaesést, a gazdasági és kulturális nyomottba való süllyedést. Ami előbb természetes volt, az már itt keleten elviselhetetlen. Ezt tekintetbe kel venni. Ha már a keletet felemeltük az élet vonalára, akkor életben is kell tartanunk Ha ezt nem tudnék elérni, elvesztenénk hivatásunkat s elt-éveszten ők államunk feladatát. Ezért szükséges, hogy Síz'lovemsakót és Podkarpatszka Ruszt újból pénzhez juttassuk. Ez olyan feladat, mely összefügg az általános gazdasági, pénzügyi és kereskedelempolitikai kérdésekké.]. Ha a köztársaság saját magán -tud segíteni, ezzel a ml keleti vidékeinken .is segít. E tekintetben a szlovenszkói és podkarpatezkaruszi visz onyok olyan lobi ihatatlan erőtényezőt kell hogy jelentsenek, amely nyomást kell hogy gyakoroljon az állampolitikára, hogy az vógrevalahára határozza el magát és tegyen valamit. De Szloveuszkón és P-odkarpatezka Húszban a saját eszközeivel is segíthetünk. Ehhez nincs szükség semmi pénzre és anyagi befektetésekre. A keleti országrészeket ugyanis egyszerű eszközzel meg lehet segíthetni: szervezéssel és újból szervezéssel. A köztársaság keleti része természettől gazdag. Egész a Yerchovináig húzódnak a termékeny rónaságok, amelyek termékenység tekintetében „Csehország Elba-menti arany- övét" is fölülmúlják. A hegyeken őserdők vannak, elég nagy terjedelműek, hogy hozzáértő gazdálkodás mellett eltarthassák lakosságukat. Nem is vesszük tekintetbe az országnak a föld mélyében levő gazdagságát, amely eddig jobbára nincs is érintve. Magától értetődő, hogy csak szervezési hibák miatt történhetik, hogy egy ország, amely a természettől fogva több mint önellátásra képes, éhezzen és pénz nélkül legyen. Kiváló borok teremnek ottan, amelyeket itt a m.i árainkhoz képest nevetséges áron adnak el. Azt mondják, hogy nyáron Eeletszlovenszkón négy tojást adnak egy koronáért és két-három koronáért olymennyiségü legfinomabb zöldséget adnak, hogy azt egy ember alig búrja elvinni. Kétségtelen, hogy úgy nekünk, mint Szlovenszkónak javára szolgálna, hogy Prága, január 25. A statisztikai hivatal közlése szerint Csehszlovákiában a múlt év harmadik negyedében 29.554 házasságkötés történt. Évek óta ez a legalacsonyabb szám erre az időszakra vonatkozóan. 1932-höz képest a házasságkötések 4.3, 1929-hez viszonyítva 15 százalékkal csökkentek. Ugyancsak a születések száma is fogyott. Az előző évhez képest mintegy 10 százalékkal. A Vecerní Céské Slo- vo ezekből azt következteti, hogy a házasság- kötések és születések számának megfogyatkozása a szociális viszonyokkal van kapcsolatban, amelyek 1932 óta rosszabbodtak. A helyzet rosszahodás a beíétálományon is nyomot hagyott, Csehszlovákia lakossága — írja a lap — a múlt év folyamán nemcsak a 60 miliárdot tevő betét kamatát használta föl, hanem a saját tőkéből Is száz milliót fogyasztott. A születések számának Szociális szempontok szerint való indokolásával szöges ellentétben van az a jelenség, amely a házas állami tisztviselőknél tapasztalható. Összesen 15.717 nő áll állami szolgálatban. Ezek közül csak 700-nak van gyermeke! E tisztviselőnők évi jövedelme együtt meghaladja a 180 millió koronát. Ráadásul a tisztviselőnők 30 százalékának a férje 18.000 koronánál magasabb jövedelemmel bír, 10 százalékánál a férj jövedelme felülmúlja a 30.000 koronát. 1954 január 26. péntek. soha. Pesszimizmussal vádolták Madách ot, pedig ő megtette a lehetetlent és a szeretet és a megértés költői evangéliumát győzelemhez segítette. Többet embertől és zsenitől nem várhat az emberiség. Egy ilyen nagy ünnep, mint amilyen a bécsj volt, memento kellene, hogy legyen: ilyenkor rá kellene döbbenie az emberiségnek arra, hogy a lángész megmutathatja az utat, de ezen az utón haladnia az emberiségnek muszáj. A bécsi ünnepen ott voltak a páholyokban a diplomaták és a bankárok, a sajtó képviselői és a polgárok: ott volt az emberiség. Zúgott a taps a francia forradalom után és a meghatódás könnye csillogott a szemekben, amikor Éva elárulja az öngyilkosjelölt Ádámnak az élet legvégső titkát, azt, hogy az életet nem lehet kipusztitahi. Ezt sem Ádám, az egyén nem tudja megtenni a szakadék szélén, sem az emberiség egy világháború poklával. Zúgott a taps és csillogott a könny---------Az tán távoztak a diplomaták és a bankárok, a sajtó és a polgárok. Távozott az emberiség az isteni színjátékról. Ha egy bolond az kérdezte volna tőlük, hogy nem lehetne-e kisér- letképen az isteni színjátékot emberinek felfogni, és a színjátékot átvinni a Burgszinház színpadáról az emberiség színpadára, mosolyogtak volna a naivitáson. Mert szinjátékos költészet és realitás? Nem, ilyen győzelmet zseni még nem aratott. Plátó álmodott róla a tökéletes államban, de álom maradt, mint. Ádám álma.. És hogy álom maradt, Íme, ez* az ember tragédiája. wmmmammmmmmmamm A kottái tűzvész epilógusa a szenátusban Prága, január 25. Tavaly' nyár elején Koíltán nagy tűzvész pusztított .amiről lapunkban annak idején beszámoltunk. A tűzvészkor a szolgálatot teljesítő csendőrök közül ketfcen tettlegesen bántalmaztak néhány koltai polgárt. Ez ügyben Füssy Kálmán magyar nemzeti párti szenátor interpellációt intézett a belügyi és igazságügyi miniszterekhez. A választ a miniszterek most adták meg. Ez a miniszteri válasz elismeri az interpelláció ama tényállítását, hogy a csendőrök egyike tetleg bántalmazott egyes békés polgárokat a tűzvész okainak nyomozásánál^ '*> A miniszteri válasz igy hangzik: . Jonák őrmester és Fórt őrmester efHen az illetékes csendőrparancsnokság már 1983 junius 17-én bűnügyi feljelentést tett annak gyanúja miatt, hogy Kotta községben' kiütött tűzvész vizsgálata alkalmával 1938 május 17-én Garaj Mihályt', Cimbalík Andrást és Krsák Annát te ttleg b ánt alma z ták. Jonák őrmester és Fort fő őrmester ellen az ift- róságnak 1933 szeptember 26-án hozott Ítéletével testi épség ellen Garaj Mihályon és Cimbalík Andráson elkövetett vétség miatt elmarasztaltatott. Hogy nevezett Kráák Annát is tettleg bántalmazta volna, az a bíróság előtt be nem bizonyult. Fort íoőrmester ugyanazon Ítélettel bizonyítékok hiánya miatt a vád alól felmentetett. Az ógyallai járásbíróságnak Oimbailík Sándor élem az 1879. évi XL. t.-c. 43. §-ba ütköző kihágás miatt hozott ítélete nevezettnek 1933 julius 11-én élőszóval hirdettetett ki, s minthogy ellene fellebbezéssel nem élt, az jogerőre emelkedett, Ugyanazon hatóságnak Krsák Anna elen ugyanazon kihágás miatt hozott ítélete nevezettnek az ügy újbóli megtárgyalása után 1933 november 10-én írásban kézbesifctetett, e nevezettnek módjában állott azt a kitűzött határidőn belül megfelebbezmi, esetleg kegyelmi kérvényt benyújtani. A csendőrség magatartása a szolgálat végzésénél külön szabályzattal van rendezve. Eme szabályzat áthágása kivétel nélkül szigorúan büntettetik. Az igazságügyi minisztérium hatáskörét ü- letőíeg a következőket közlöm: Cimbalík Sándor ellen hatósági közegekkel szemben elkövetett erőszak büntette miatt bűnügyi eljárás indíttatott, azonban az eljárás beszüntettetett, minthogy cselekményében 'bűntett tényáiadé- ka nem állapíttatott meg. A csendőreégi közegek a polgári büntető joghatóságnak nincsenek alávetve. A fel'hozottakra való tekintettel valamelyes további intéakedésne ka jelen interpelláció révén való megtételére ok nincsen. Praha, 1934 január 18-ám. A belügyi miniszter: Cern$ e. k. Az igazságügyi miniszter: dr. Meissner s. k. Diadalmas Madách-reneszánsz Irta: NEUBAUER PÁL Ennek meg kellett történnie, Madácbpak győznie kellett: Az ember tragédiája meg- hóditoita Európát. A bécsi Burgszinház előadása és a nemzetközi siker nem meglepetés, — meglepetés csak Madách számára lett volna és a sztregovai tekintetes ur nagyon meghatódna, ha a Burgszinház páholyából látná, hogy egy előkelő nemzetközi parkett úgy ünnepli, mintha Goethe lenne és a Faustot komponálta volna. Mert nem tudta, nem is sejtette, hogy más hangszereléssel valóban a Faustot irta meg, már mint az örök Faustot, a küzdelmesen hálálos fáradtságu, de az angyallal a győzelemig birkózó embert. Sokáig kellett várnia ennek a Tragédiának a reneszánszra és Madách müvére fokozottan áll a „.habent fata sua libelli". „Mondottam, ember, küzdj és bízva bízzál." Madách küzdött, de nem bízott. Sőt vidéki barátaiba kapaszkodott bele, szüksége volt a támogató és vállveregető elismerésre és a végén annál a kis szlovák asszonynál nem maradt más barátja és „megértője", annál a kis szlovák asszonynál, akit isienitett és megtette Beatricenek és aki nem értett mindebből egy kukkot séd. Igen, Arany János értette, de Arany sem teheite érte azt, amire ez hatalmas kompozíció kötelez. Ez csak később történhetett meg: megtörtént. Megtörtént a csoda. Cuncia mindemképpen, de a legnagyobb csoda, hogy a Burgszinházban elért világsiker a legtermészetesebb dolog, egyszerű, szükségszerű és magától értetődő: győzött a gondolat, az Eszme. Nem is kell a zseni elcsépelt determinációját hangoztatni. Elég annak az egy- s- iegállapitása, hogy győz, ami nagy. Ha nem tegnap, úgy ma. Ha nem Sztregován. úgy Becsben. Nincs idő, nincs kor. Az is mellékes, hogy Az ember tragédiája egy harminc és néhány éves ember kezdő müve volt és hogy nem irt töibbet. Nem kell arról gondolkozni, hogy „Mózes"-drámája nem volt jó és Arany elutasította. Az sem fontos, hogy a magyar fővárosban csak egyszer szerepelt döntő síi- rel mint költő és azzal sem törődünk, hogy éieíe a magyar vidéki sors akkori pri- mitivitásáiba torkollott. Ami maradt, az Az ember tragédiája és nem gondolunk most Madách külön emberi tragédiájára. Az ember elbukott, az iró győzött. Kevés Írónak adatott meg, hogy mindkét síkon sikert érjen el. A magyar Faust beérkezett. Magyar diadal? Ezt hangoztatják most mindenfele. Tele van vele a sajtó és értjük, méltányoljuk a lelkesedést. Csak jó volna ilyenkor, ilyen nagyon ritka alkalmakkor arra gondolni, hogy ez a szellem győzelme. Sokáig agy. intézték el Madáchot, hogy ő irta a magyar Faustot. Ezt a magyar kritika, ha nem is mondta, de a sorok közt gondolta. Pedig ez volt a külföld legerősebb és legha a belső piacon megtörténne a kiegyenlítődés: ez Szlovenszkónak pénzt jelentene, nekünk pedig olcsóbb életet. Ehhez az szükségéé, hogy ál számit eák a vasúti tarifákat s egyéb szervezési intézkedésekre volna szükség, amelyekkel nem volna szabad várni. Szlövemezkó és Podkarpatszka Rusz ólő tragikus példája annak, hogy az áutankia és a túlhaladott agrár védetni i politika éppen a legtisztább mezőgazdasági vidéket öli meg. Keleten ez a politika agyonüti az egész fakereskedelmet és faipart. Sok dolog van, amit jóakarattal és megfelelő skolasztikusaibb érve Madách ellen: a német titán árnyékában elveszett, eltörpült, árnyékká lett. Az árnyék ma husvérbe szökött és titán lett maga is. A koncepció nagysága le- és meggyőzte a kritikusokat és a világ közönségét: a bizva-bizó küzdelemnek, amelyet a nagy mü folytatott, meg van a megkoronázása. A győzelem súlypontja ott van, hogy Az ember tragédiája elkülönült a Fausttól, Byron lord „Káinjától" és azoktól a drámai koncepcióktól, amelyek az embernek az Istennel és a Léttel folytatott küzdelmében azt mutatták be, hogy az ember Isten része és mint ilyen részt kér a győzelemből, amelyet Isten a sátán fölött arat. Madách tragédiája soká várt, de most bevonult a győzedelmes Eszmék Panteonjába és ezentúl a maga külön életét fogja élni. Szükség volt erre a külső sikerre, szükség volt arra, hogy néhány évtized elteljen, szükség volt talán mindarra, ami közben robbanásszerűen történt: világháborúra, gi- glantikus társadalmi kísérletekbe. Szükség volt erre, mert Madách Tragédiája mint mindennek az erkölcsi ellenpólusa hat és nem hatott volna soha ilyen elementáris erővel, ha az élet nem lenne ma a „londoni vásár" óriási fokozása, a „falánszterrendszer" tetézé- se, — hiszen az emberiség' már „bábként kering az Űrben" és dermedten várja, mikor hívja vissza az ur szózata. A siker és győzelem pszichológiája igen egyszerű: kellett ez a Tragédia és most kellett. Mondhatnám (és a tények igazolják ezt a merésznek látszó állítást), hogy ebben a pillanatban kellett. Vigasznak? Eszme lésnek? Támasznak? Hason- litliatatlan élménynek? Mindennek együttvéve. Ezért volt az, hogy minden oly pompásan sikerült, minden egybevágott, mint ahogyan minden „összeesküszik" egy nagy mü, vagy egy nagy ember ellen, ha nincs rá a kornak feltétlen szüksége. A Tragédiára szükség volt és Isten melléje állt. A kis egyéni élet tapasztalatából tudjuk, hogy vannak napok és hetek, amikor minden sikerül és a természet mintegy mellénk áll. Olyan ez, mintha Isten szabadságra küldene minket: pihend ki magad és ujult erővel indulj neki az életnek. A nagy müvekkel ás igy van; Madách győzött, mert Isten és az élet, a kor és az emberiség akarta. így érthető, hogy minden könyvnek megvan a maga saját fátuma. Ami pedig nagy, az nem vész el és Sztregova legyőzi a világ ellenállását. A szellemnek megvan a maga külön fizikája. Nem szabady elfelejteni: Madách Tragédiája Ádám álma. Álom, mint az élet, évszázados lidércnyomás, amely napjainkig előre vetítette az árnyékát. Az eszmék egyre győznek és minden marad a régiben. Madách megnyerte a csatát, meglelte a szót, „a nagy talizmánt", de ő tudta legfájdalmasabban, hogy nem fogja „a vén földet ifjúvá tenni" rátermettséggel meg lehet oldani. Ezek sorába tartozik a szlovenszkói, podkarpatezkaruszi nyomor is. Még a mai viszonyok között sem lehetetlen feladat kiszorítani keletről a nyomort őr pénzt adni ennek a földnek Csak jóakarattal vissza kell szorítani a partikuláris érdekönzést, a köziigazgatási pártoekodást és a szociális előítéleteket, mert bizonyos szociális organizáció eszközei nélkül keleti problémáinkat nem oldhatjuk meg, — fejezi be cikkét a Právo Lidu. 4