Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)

1934-01-23 / 18. (3349.) szám

« 8 'Praigai-AW^ar-H! WíAP SZIDHÁzKör^VKaLTÜKA Erdélyt esi Pozsonyban Jankovics és Bolematmé a sajátos erdélyi magyar irodalom ériékeiről Társadalmi Élet # A tornaijai r. k. Karitász-leányegyesület szaoire hozta szombat este Csiky Gergely „Nagyimajma” cimii vigijá tékát A Fehérló- szállő nagytermét zsúfolásig megtöltötte a közönség, úgyhogy az anyagi siker biztosítva volt Azonban az erkölcsi siker még jóval felülmúlta az anyagit, Balázs Anna, az egye­sület fiatal elnöknője és Berecz Lajos főren­dező oly nagy szakértelemmel válogatták össze a műkedvelő gárdát, hogy az előadás elejétől végig élvezetes volt. Nagyon sok derűs percet szerzett a közönségnek Balázs Anna Seraphine szerepében. A Lehoczky- növérek közül a „Nagymama” szerepében Ica és Márta szerepéiben Gyöngyi arattak szintén meleg sikert Elsőrangú volt Dezső Jóska, Victórisz Dini, Melolier István és Punka Ilonka alakítása is. # A uyiírai zsidó nőegylet szombaton bált rendezett az Iparosház termeiben, mely minden tekintetben fényesen sikerűit- A hangulat emel­kedett, volt ée a mulatság a hajnali órákig tar­tott. A bál jövedelmét jótékony célra fordítják. (*) A budapesti színházak e heti műsora. OPERÁRA Z. Kedd: Tauuhaeuse’r, szerda: Túrán* dót, csütörtök: Lecouvreur Adrienné, péntek: Jó­zsef legendája, Salamé, szombat: Manón, vasár­nap délután: A mosoly országa, este: Eigo'etto, NEMZETI SZÍNHÁZ. Kedd: Az ember tragédiája, szerda: Az ember tragédiája, csütörtök: Neon él- betek muzsikaszó nélkül, péntek: Az ember tra­gédiája, szombat: Az ember tragédiája, vasárnap délután: Fenn az enryő nincsen kas. este: Sze­gény Mavrier. VÍGSZÍNHÁZ. Kedd: Arany­ifju, szerda, csütörtök: Tovaris, péntek: Arany f- ju, szombat és vasárnap este: Tovaris, vasárnap délután: Helyet az ifjúságnak (4, 8). KAMARA- Egész héten minden este és vasárnap délután: Bál a Savódban (3 8,). BELVÁROSI SZÍNHÁZ. Egész héten minden <eete ,szombaton és vasárnap délután: Helyte az ifjúságnak (4, 8). KAMARA­SZÍNHÁZ. Egész héten minden este és vasárnap délután: Mák virág (Fél 4, 8). FŐVÁROSI OPE- RETTSZINHÁZ. Egész héten minden este és va­sárnap délután: Sárga liliom, vasárnap déelőtit: Nötás kapitány (11, fél 4, 8). KIRÁLY SZÍNHÁZ. Egész héten minden este és vasárnap délután: Kék Duna (4, 8). PESTI SZÍNHÁZ. Péntektől minden este és vasárnap délután: Tányermoső (Jel 4, 8). BETHLEN-TÉRI SZÍNPAD, kedd, szerda, csütörtök: Nincs előadás, péntek fél 9-kor: Számológép, ezentúl mindennap fél 6 és fél 9 óra­kor: Számológép. ANDRÁSSY-UTI SZÍNHÁZ. Minden este, vasárnap délután: Oh! Papa! (4, 9). Az Iván-társulat nnisbra LOSONCON: Kedd: Timosa, a, cár katonája.. Szerda: Timosa, a cár katonája* Csütörtök: Kadétszerelem. Olcsó hely árakkal. Péntek: A kaméliás hölgy. Olcsó helyárakkal. Szombat délután félhelyárakkal: öreg tekintetes. Gárdonyi Géza örökh&osü müve. Szombat este: Fehérvári huszárok. Operett sláger újdonság. A kárpátlajai magyar színház műsora MUNKÁCSON: Szerda: Több mint szerelem. Bús Fekete élet­képe. Csütörtök: Több mint szerelem. Péntek: Csipetke. Operett-újdonság. Szombat délután: Naplemente előtt. Olcsó hely­árakkal. Szombat este: Csipetke. .Vasárnap délután: Tessék beszállni. Mérsékelt helyárakkal. Vasárnap: Csipetke, Hétfő: Öreg tekintetes. Vígjáték. Ismét üzemben van a tiu’ócskátmártoni cel- lulózcgyár. Pozsonyból jelentik: A turócszent- mártoni cellulozegy&r hosszabb száineteléis után ismét felvette üzemét.. A vállalat külföl­di rendelések követkecclében abba a helyzete he került, hogy földolgozhatja csusztatottfa- készletét és kilátása van arra, hogy nagyobb meutryiségü’ árut helyezzen el külföldön- A fUTÓcszentmártOini cellulozegyáron kívül még más ezlovenszkói cellul ózeváll a la tok is kül­földi megrendelésekhez jutottak ée igy remél- ihető, hogy rövidesen megélénkül a szloven- szkói fafeldolgozó vállalatok forgalma- Gabonámonc-póliuui Bulgáriában. Szófiáiból jelentik: A bolgár agrárpárt kívánságára a minisztertanács legutóbbi ülésén elhatározta, hogy butza- és rozsmonopóliumot léptet élet­be. E két gabonafajta üzleti forgalmát a jövő­ben monopóliummal felruházott állami intéz­mény bonyolítja le. A minisztertanács a búza áfát 2-70 és a rozs árat 140 lávában határoz­ta meg kilogramonkénf. Pozsony, január 22. (Pozsonyi szerkesztősé­günktől.) Vasárnap este rendezte a Toldy Kör a Prímás-palota tlikörteranében „Erdélyi Est­jét”, amely a várakozáson felül szépen sike­rült. A tükörtermet zsúfolásig megtöltötte a pozsonyi magyarság, sőt még a környékről is számosán voltak jelen. Az első sorokban ott láttuk többek között dr. Koperniczky Ferenc prépostot és dr. Bartók László magyar királyi konzult is. Dr. Jankovics Marcell magasszárnyalásu ünnepi beszédével kezdődött az est. A szóno­ki mestermü gondolatmenetét röviden a kö­vetkezőkben foglaljuk össze: Jankovics ünnepi beszéde Erdély alatt nem földrajzi fogalmat értek, — mondott a szónok többek között, — hanem azt a csodálatos, erős, elhagyott, de önmagá­ban kivirágzó magyarságot, mely más, mint a föld minden egyéb magyarja Tündérkert­nek nevezem, mert mesés és sajátos életének minden megnyilvánulása, végzetének minden j drámája. Ez az életmegnyilvánulás minden részletében kései legenda vagy regény •.. Sa­játos már a székelyek világrajövetelének pompás mondája. Attila meghalt, — mint ol­dott kéve széthull a hunok ivadéka, Csaba összeszedi őket, viszi vissza, az ősi pusztába, a messze Ázsiába- A hunok lovainak patkója szikrát liány: ma is látjuk a szikrákat villog­ni a magas égen, a tejuton. Egy csapat neon megy Ázsiáig, megtelepszik a csikó, a három- széki havasok alján, ők a székelyek... Ke­mények. Ezért hűségesek. Erdély magyarjai közt nincsen se hideg, se meleg magyar, ha­nem cak egyszerűen — magyar. Sajátos még az a falu jók is, amely már nem él: a temető- Sirhalmaikon nem igen áll kereszt. Olyan fej­fáik vannak, amilyeneket csak a perai teme­tőben íáttaan -.. Álmuk felett, ott virraszt az ős-kelet, a Túrán szelleme... Az erdélyi ma­gyarok dala nem lágy, nem édes, nem szól az rózsáról, délibábról, meg az élet más szépsé­géről. Daliuk kemény, komor ballada, aminőt a marcona skótok költöttek északi hegyőr- maik közt, dudaszó mellett. A világ részei iri­gyelhetik e földreszállott erőt. Az erdélyi ma­gyar nyelv is más, mint minden más magyar nyelv. Bölcs és büszke nyelv. Rövid, mint a kalapájösütés, okos, mint. az élet törvénye. Hagyományon ápolt és védelmezett,.. És micsoda kultura-mohőság és kultúrá­ké pesség van az erdélyi magyarokban! A fe­jedelmek alatt a kis Kolozsvárból keleti Fi­renze fejlődhetett volna, ha ad erre békessé­get a török és a labanc, meg a császár... A Bethlen Gáborok, Bocskay Istvánok, a Bá­thoryak mind erdélyi Medic-iék lehettek vol­na, ha nem állnak portáikon a zord idők! De a zord idők ott virrasztottak Erdély felett mindenkoron, s ezért ennek az országrésznek irodalmából valahogy hiányzik a derű, kiesett a költészet lágyabb hangja. A régi komor ra- bonbánok késő unokája, az örök küzdelemre edzett székelység és Gyula vezér magyarjai­nak ivadéka kultúrában is a legmélyebbet, a legkomolyabbat választotta. Ezért az erdélyi szép mi vés céheken, Erdély minden magyar könyvén ott ragyog a kitörölhetetlen patina, a sajátosság, melynek külön értékét két gyö­nyörű jelleggel jellemezhetem­Az egyik a tökéletes eredetiség. Az Írók úgy szólanak, ahogy Isten adta szólaniák. Az erdélyi tollat nem hamisítja meg a túlzó mo­dernizmus rozsdája és a nagyképűség sava... A másik: minden erdélyi könyvből sallang nélkül hívogat, simogat, jajduL, csodál vagy bánkódik a szülőföld rajongó szeretető, — az ál magyarság minden frázisa nélkül, — egy­szerűen elbűvöl a szülőföld magnetizmusa, mely nem ábránd és nem mese, hanem olyan igaz erő, mint a hit, a szerelem, vagy hogy ezt is említsem: a gyülölség... Az efajta irodaiam örök! Bolemanné előadása A lelkes tapssal fogadott beszéd után dr. Bolemanné Zorkóczy Atala (Pápaszem) nívós szabadelőadása következett az erdélyi magyar irodalomról. A közkedvelt írónő be­vezetésképpen az erdélyi magyar irodalmi lapokról („Magyar Szó”, „Tavasz”, „Nap­kelet-”, „Pásztorttiz” és „Helikon”) beszélt. Méltatta az érdélyi magyar irodalom­politikai mozgalmakat s azok vezéralakjait (b. Kemény Jánost, lb. Bániffy Miklóst, Makkay Sándort sbb.). Majd sorra jellemezte a kivá­lóbb erdélyi írókat: Tabéry Gézát, Reményik Sándort, Áprili Lajost, Koós Károlyt, Sztá- rayt, Gulácsy Irént, Kádár Imrét, Kuncz Alá-1 dárt, Ligeti Ernőt, Makkay Sándort és Szántó Györgyök Különös figyelmet szentelt három kó egy-egy remekművének: Bárd Oszkár „Liszt Ferencinek, Nyirö József „Isten igájában“-nak és Tamási Áron „Ábel a ren­getegben” cimü müvének. Budapest, január 22. (Budapesti szerkesztőnk jelentése.) Most van ötven esztendeje, hogy Ma­dách Imre halhatatlan müve: Az ember tragé­diája először jelent meg a színpadon. Az ember tragédiája a valóságban az emberiség tragé- gédiája, immár öt hosszú évtizeden át gyönyör­ködteti és tanítja az egymásután feltörő nemze­déket é<a ez alatt az ötven esztendő alatt min­den szépsége, minden értéke beteljesült és meg­növekedett, mint valamely ragyogó koronáé, amelyik a. tovarohanó századokon át ékesíti a királyok fejét. Madách Imre király a költészet birodalmában és látnok, próféta, aki ábrándos, mélytüzü szemével évszázadokba nézett ég lá­tott és a, sztregovai kúria csendjében végigál­modta, végigszenvedte és végigreménykedte az emberiség szomorú ée felemelő történetét Az ember tragédiája a halhatatlanság útját járó magyar Iángésznek a müve, a legszebb, a leg­színesebb és a legizgalmasabb álom, amelyet va­laha ember álmodott, A legnagyszerűbb csoda, amely emberi agyban megfogamzott, És ez a csoda nem múlik el soha. Nincsen az egész köl­teménynek egyetlen szava, egyetlen mondata, amelynek zenéjéből ki ne csengne a lélek, a szín, a mély emberi igazság aranya, nincsen senki, aki tisztább homlokkal és mélységesebb alázattal közeledett volna a teremtés nagy eszméjéhez ég az emberiség nagy megpróbáltatásához, mint Madách. Tegnapelőtt este a Magyar Nemzeti Színház színpadáról ötezázadszor zengett alá az Ur szava és Lucifer tagadása; ötezázadszor viharzott vé­gig a festett világon az emberiség tragédiája — a bölcsőtől a mindeneket éltető Na.p kihűlé­séig ... Ennek az estnek, amikor Magyar- ország társadalmának szine-java töltötte meg a színház nézőterét, élén az ország kormányzójá­val, — az ötszázadik előadás fényétől eltekint­ve, az adja meg a különösebb jelentőséget, hogy közvetlenül Madách remekművének bécsi elő­adása előtt zajlott le. Most, öt évtized múltán, érkezett el Madách oda, hogy bevonuljon a vi­lágirodalomba ég fénylő zsenijével bevilágítsa Európa és talán Amerika színházi kultúráját is és ezzel ráterelje a világ figyelmét a magyar kul­túrára, amely sok emberi és erkölcsi értékkel ajándékozta meg a világot. Kedden már a bécsi nagymultu és hagyományokkal ékes Burgfchea- ter deszkáiról zuhog alá a magyar Madách láng­elméjének aranycsője és — remélhetően — in­dul el világhódító útjára. Az ember tragédiájának mostani felújítása uagy feladatot rótt a budapesti Nemzeti Szín­házra. Meg kell állapi tanunk, hogy a feladatot sikerrel oldotta meg. Lesznek sokan, akik a mostani felújítás hibájául fogják felróni, hogy eltért, attól a felfogástól, amelyik ezt a költe­ményt a reális ólet valóságából a misztikum kö­débe burkolta, mínt ahogyan ezt Hevesi Sándor tette. De ezeknek nincsen egészen igazuk. Mert való, hogy Az ember tragédiája — álom, amely­nek során Lucifer végigvezeti az első emberpárt az emberiség történelmén, — de viszont — leg­alább is a pbalanszter-jelenetig — a mai ember szemében hit és történelem, amely a realitás világába helyezve jobban és erősebben hat. Valószínűen ez vezette a színházat, amikor visz- szatért a régi — Paulay-féle — színpadihoz és a költeményt a miszticizmus borongó*; sziliéitől megtisztítva a. maga valóságában állította a né­ző elé. A felújítás néhány igazán etilszorü és ra­gyogó díszlettel is gazdagította az előadást: a 1954 január 86, kedd. Dr. Bolemanné Zorkóczy A tálát élvezete* előadásáért, a közönség zajos óvációfcban ré­szesítette. Magyar Ilonka zongoraszáma következett ezután. A figyelemreméltó tehetségnek igen nagy sikere volt. Alig akarták leengedni a pó­diumról. Németh István László büszke lehet tanítványára. Kodály Zoltán „Marosszéki tán­cait” és Bartók Béla „Este a székelyeknél” ci­mü világhírű szerzeményét adta elő rutinosan, nagy művészi készséggel, Nógrády Ferenc, a kitűnő szavalómüvées erdélyi költőktől szavalt ezután nagy hatás­sal. Először Dsida Jenő a „Menni kellene ház­ról házra” cimü versét, majd Bartalis Jáno« „Élete ars”, Reményik Sándor „Halotti beszéd, a hulló leveleknek” és végül Olasz. Lajos „ös­szeomló tárnában” cimü verseit interpretálta, Szalay Mátyás Tamási Áron „Ábel a renge­tegben” cimü regényéből olvasott fél derűs részletet, végül Fügersy R, Gyula énekelte el Poldini Ede „Farsangi lakodalmáéból Kálmán diák áriáját és Kodály Zoltán „Mit kéne el­venni” cimü balladáját kellemes hangján. A minden izében jól sikerült táisadalmi estet dr. Reimel János rendezte. bizánci kép, a francia forradalom képe, a londo­ni vásár ég különösen a temetői jelenet, vala­mint a pbalanszter-felvonás második képe a dísz­lettervezés valóságos remeke. Maga az előadás is megérdemel minden dicsé­retet. A tegnapelőtti — első — díszelőadáson M. Tasnády Ilona volt Éva, Abonyi Géza — Ádám és Tiniár József — Lucifer. Nekünk a há­rom alakítás közül a Tasnády Ilonáé tetszett a legjobban. Egyes jelenetekben, mint például a Kepler-képben, vagy a temetői jelenetben, a leg­jobbat nyújtotta, amit színjátszásban adni lehet. Abonyi is a Kepler- és a forradalom-képben volt elemében. Tímár Luciferje helyenként igen jó, helyenként gyengébb. Nem egészen kiegyensú­lyozott. De tehetsége tulsegiti majd az akadá­lyokon, amelyekkel most még meg kellett küz­denie. Nehéz volna mindenkit felsorolni, aki' részt kérhet abból a nagyszerű sikerből, amely az esőadág nyomán járt. Környei Paulát, Gál Gyulát, Sugár Károlyt, Lehotay Árpádot és Barthot Gyulát kell talán külön is kiemelnünk, de rajtuk keresztül elismerés illet mindenkit aki a tragédia felújításában a maga helyén legjobb tudásával és igyekvésével közremunkált, Á- ren­dezés Horváth Árpád kezében jó és biztos kéz­ben volt. A következő előadásokon Évát T. Mátray Er­zsi (akit az utolsó próbák egyikén sajnálatos baleset ért) és Várady Aranka, — Ádámot Le- hotay Árpád, Lucifert Táray Ferenc és Mihály- fi Béla fogja eljátszani. A budapesti Nemzeti Színház méltó maradt múltjához és a magyar színművészet nagy ég ne­mes hagyományaihoz. Zólyomi Dezső. (*) Göring átveszi a német állami színhá­zak főintendaturáját. Berlinből jelentik: Gö­ring porosz (miniszterelnök az egész biroda­lom területén átveszi az összes állami színhá­zak legfelsőbb vezetését és igazgatását A Nacktausgabe értesülése szerint Göring egy színházi szakembert valószínűen Johst állítja a színházak élére, mint helyettesét. (*) A Fnlsta2f felújítása Bécsben. A bécsi állami operaház áprilisban fel akarja újítani Verdi Falstafifját, Brúnó Walter vezényleté­vel. Az előadást vendégrendező, Karlheinz Martin, a Deutsches Volkstheater művészi vezetője rendezi, aki már bemutatkozott, mint operarendező a salzburgi ünnepi játékokon. (*) Becsületrend egyetlen filmszerepért Most mutatták be Páriában Farkae Miklós magyar ren­dező frénetikus sikert aratott filmjét, amely Cla-u- de Fari'éres „A csata” cimü regényéből készült. A film főszerepét a szimpatikus megjelenésű, csodá­latos orgánuma Charles Bever alakítja, aki ezzel az alakítással elérte a filmszínészek legnagyobb di­csőségét, mert alakításáért a francia becsületrend* dél tüntették ki. A nyugatszloTenszkói magyar színház műsora KOMÁROMBAN: Kedd: Zsákbamacska, Sseada: Timosa. Csütörtök: Tessék beszállni. Péntek: Tessék beszállni. Szombat délután: Forgószél Szambáit este: Több mint szerelem. Vasárnap délután: Timosa. Vasárnap este: Tessék beszállni. Hétifő: Oroszország. Az ember tragédiájának letujiíása a budapesti Nemzeti Az ötszázadik előadás ünnepe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents